KULT

Kínzás! Borzasztó lett A nemzet aranya sorozat a Disney+-on

A Disney+ elhozta otthonunkba az utóbbi idők egyik legrosszabb sorozatát. Hatalmas potenciál volt benne, de a produkció színvonala egy reggeli sitcom szintjén maradt meg. Megnéztük, hogy nektek ne kelljen!
B. M. - szmo.hu
2022. december 19.


Link másolása

Nagyon rossz érzés ezt leírni, mert már régóta vágytam egy jó kis kalandfilmre, várhatóan jövőre jön az új Indiana Jones, és addig ki kell tölteni az űrt valamivel. Rá is repültem a Disney+ legújabb sorozatára, A nemzet aranya: A történelem pereménre, ami már a nevével felkeltette az érdeklődésem.

Ne értsetek félre, nem kimondottan vagyok az eredeti A nemzet aranya-filmek rajongója, de én élveztem őket, a hibái ellenére.

Szórakoztatóak voltak, karizmatikus főszereplővel és emlékezetes mellékszereplőkkel.

Mit kapunk a sorozat feldolgozástól? Semmi értelmeset: irritáló fiatalokat, akikre dicséret a papírvékony karakter kifejezés. A történet fájdalmasan indít: a kincs, amit meg akarnak találni, a maják, aztékok, inkák közös kincse, dacára annak, hogy a három népcsoport más időben és teljesen más helyen élt.

A hihetetlenül, már-már indokolatlanul okos főszereplő és az ő baráti társasága a mi kis csapatunk:

a béna comic-relief haver, az ő nagyszájú afroamerikai youtuber barátnője és a plátói szerelem legjobb barát. Ők négyen a véletlennek köszönhetően belekeverednek egy nagy kalamajkába, amikor is hozzájuk kerül a Catherine Zeta-Jones által játszott műkincsrabló és cryptomilliárdos Billie térképe egy hatalmas inka-azték-maja kincshez.

Ennyire izzadságszagú forgatókönyvet nagyon régen láttam. Meg merem kockáztatni, hogy egy mesterséges intelligencia írta, aki látott csilliárd kalandfilmet, de szóltak neki, hogy a legizgalmasabb részeket azért hagyja ki.

Még a gyenge Uncharted is legalább próbált akciódús és szerethető lenni,

Ez viszont inkább a lassú, kellemetlen és unalmas vonalat képviseli. Egyszerűen nem működik a sorozat. Én nagyon elfogadónak és szabad szelleműnek tartom magam, de ennyi felesleges „woke” és divatos dolgot régen láttam egy helyre összegyűjtve: kezdve a streamerekkel, a gender-kérdéskörön át, használják a senki által nem használt LatinX kifejezést, vagy a főgonosz cryptomilliárdos… már engem zavart az írók szenvedése, hogy minél „menőbb” forgatókönyvet rakjanak össze. Hogy mit nem tudunk meg? Ki, miért és mit szeretne csinálni, csak rohangál a történet ide-oda, mint egy fejvesztett csirke.

Főszereplőnk Jess Valenzuela egy teljesen átlagos, hétköznapi lány lehetne, de szuperokos, és instant megoldja a rejtvényeket, zavaróan intelligens, mintha a szerepjátékban csak az intelligenciára tett volna pontot, de a karizmát elfelejtette volna. A szokásos kalandfilm-főszereplők általában tanultak és okosak, de okkal: történelem-professzorok, vagy műkincsrablók, akik otthon vannak a témában, de Jess csak úgy tud mindent is.

Cserébe mindenki más nagyon buta és még kellemetlen is.

A már említett comic-relief figura a klisék mintapéldánya, vagy az irreálisan nagyszájú csajszi, aki minden helyzetből kidumálja magát. Egyszerűen senki sem emlékezetes vagy szerethető. Harvey Keitel újra magára ölti az eredeti filmek Sadusky ügynökének a szerepét egy szolid öt percre, ami egyébként az epizód talán legjobb öt perce, bár tény, hogy nem túl magas a mérce. Catherine Zeta-Jones próbálkozik, mint főgenyó, de sajnos ő sem tud várat építeni ebből…

Az egyetlen értékelhető elem a zene, de az is csak azért, mert az eredeti filmek zeneszerzője, Trevor Rabin dolgozott a projekten, és ismerős dallamok csendülnek fel. A fényképezés vagy zavaró, vagy unalmas.

A CGI még akkor is kitűnne, ha telefonról néznénk a részeket.

A történet blőd, unalmas, kiszámítható és gagyi. A rejtélyek vagy lehetetlenül nehezek, amit csak főszereplőnk tud megfejteni, vagy a véletlennek köszönhetően oldódnak meg. Minden rész végén van cliffhanger, ami felkeltené az érdeklődést, de a következő tényleges rész ezt a kis kíváncsiságot is megöli kegyetlenül. Csak arra volt jó, hogy jelezze, hogy lassan vége az epizódnak és a szenvedésünknek.

A történelem pereme szinte mindent elrontott, amit el lehetett. Ha a zene nem lenne, akkor a nézhetetlenség határát súrolná. Még a rottentomatoes.com jelenlegi 40% körüli értékelési átlagát is erős túlzásnak érzem.

Túlnyújtott, és túlértékelt nosztalgiára építő produktum, ami retrospektív az eredeti renoméján is csökkent.

Legalább részenként lenne egy-egy olyan pillanat, ami megmarad a nézőben, de nincs. Ennél laposabb kalandfilmet keresve se találhatnánk. Remélem más klasszikus címekhez ügyesebben fog nyúlni az egeres cég, mert különben, hamar át fogunk lendülni a „mennyiség a minőség kárára” tartományba.

Az első két rész után én nem fogom folytatni, inkább nézem a festéket száradni a falon, senkinek nem ajánlom a Disney legújabb pénzhajhász kliségyűjteményét. Véletlenül se nézzetek bele, mert az algoritmus azt fogja hinni, hogy jó terméket gyártottak.

Ezt a produktumot gyárban készítették, gyári munkások, azért, hogy egy stúdióban ülő pénzes nagyfőnök lássa a streaming-szolgáltató kínálatában a tartalmat.

Azonban erre az unalmas klisétengerre a content szó is túlzás, sőt már-már dicséret, annyi tartalom van benne, mint egy zacskós levesben. A sorozat megtekinthető a Disney+ kínálatában, Isten áldja az egeret…

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Kórházba került Jordán Tamás
A Nemzet Színésze mindenkit megnyugtatott: a probléma gyógyítható és szerencsére nem is súlyos. Hamarosan újra színpadra is áll.

Link másolása

Kórházi kezelésre szorul Jordán Tamás. A Nemzet Színésze azonban a Blikknek azt mondta, hogy már sokkal jobban van, és hamarosan újra színpadra áll.

Jordán eddig szinte minden nemzet színésze választáson részt vett. A Blikk szerint ezért is volt feltűnő, hogy nem volt ott május 3-án a Nemzeti Színházban, amikor a testület Kulka Jánosnak szavazta meg a címet.

„Kórházba kerültem egy kisebb beavatkozás miatt, amiről bővebben nem szeretnék beszélni. Annyit viszont mindenki megnyugtatására elárulhatok, hogy nem baleset ért, a probléma gyógyítható és szerencsére nem is súlyos. Hála Istennek, már sokkal jobban vagyok. Ha minden jól megy, vasárnap már otthon lehetek, hamarosan pedig újra színpadra állhatok”

- mondta a lapnak Jordán Tamás. Mint kiderült, a színésznek már egy április végi előadását is le kellett mondania.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
„Úgy látom magam, mint a Titanic zenekara” – Pályaelhagyó és maradó tanárok mesélték el történeteiket egy rendhagyó színdarabban
A Stereo Akt alkotócsoport darabjában összesen 11 volt vagy jelenlegi pedagógus szólalt meg, a végén pedig a közönség bevonásával ötleteltek arról, hogyan lehetne jobbá tenni az oktatást.

Link másolása

„2023. november 30. óta nem vagyok többé tanár, legalábbis a jog szerint. De a mai napig teljesen idegennek hat ez a félmondat: pont annyira képtelenül hangzik, mintha azt mondanám, nem vagyok többé anya, vagy nem vagyok többé ember.”

„2019 februárjában mondtam fel. Másnap elköszöntem édesanyámtól, akinél addig laktam, mert a keresetem egészét elvitte volna egy albérlet plusz az étkezés ára.

Budapestre költöztem, elmentem egy személyes interjúra, ahol elém tettek egy szerződést a tanári fizetésem háromszorosáért. Még olvasgattam a papírokat, amikor felhívott egy másik hely, és amikor elmondtam, hol vagyok, a korábbi bérem négyszeresét ajánlották.”

„Alapvetően minden rendben. Aztán egyszer csak meglátod a Facebookon, hogy a szintén felmondott magyartanár ismerősöd és szépséges Szabó Magda-verset posztol, és hirtelen kiesik a laptop a kezedből. Nem kellene neki folyamatosan versek és gyerekek között lennie? És az hogy lehet, hogy a legbölcsebb, legkorrektebb töritanár szoftvertesztelést tanul?”

A kőbányai Wesley János Általános Iskola egyik tantermében ezúttal felnőttek ülnek – némán, komor arccal hallgatják a hangszóróból visszhangzó mondatokat.

A Stereo Akt csapata a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében vitte (rendhagyó) színpadra a Miután felmondtam / Miután maradtam című darabot, amely pályaelhagyó, illetve minden nehézség ellenére is kitartó tanárok történeteit mutatja be.

Alapja a Miután felmondtam blog, amelyet 2023 év elején alapított két érintett pedagógus, Sikoparija Lujza és Kovács Éva. Céljuk az volt, hogy a nagyközönség számára is bemutassák a személyes sorsokat és drámákat, amelyek egy-egy ilyen döntés mögött húzódnak.

„Eleinte a blog írásaiból indultunk ki, de hamar rájöttünk, hogy szükség van az érem másik oldalára is: azoknak a pedagógusoknak a történeteire, akik a pályán maradtak, és minden kritikusságukkal együtt belülről folytatják az ellenállást”

– meséli Boross Martin rendező, művészeti vezető, akin kívül egy dramaturg és két drámainstruktor vett még részt a koncepció kidolgozásában.

A cél Boross szerint az volt, hogy a megszólalók az ország különböző pontjairól, a közoktatás különböző szakaszaiból, mozaikként kiadjanak egy rendszerszintű problémát. A blog szerkesztői is elküldték a saját kedvenceiket, ezekből választottak ki hatot. A maradók pedig ismerősi körből vagy ajánlás útján kerültek ki, illetve olyan is akadt, aki korábban már megszólalt a témában, és egy interjújának köszönhetően kérték fel.

Boross Martin

Sikoparija Lujza

A közönséget az előadás elején két részre osztották, az egyik csapat a pályaelhagyók, a másik pedig a maradók történeteit hallgatta meg először. A helyszín és az előadásmód is szimbolikus volt: a pályaelhagyóknak csak a hangját lehetett hallani, míg a maradók – egy kivétellel, aki épp táborozott az osztályával – személyesen is ott voltak. Ők viszont egy már nem használt, elhagyatott és lepusztult iskolaépületben beszéltek pár száz méterrel arrébb a motivációikról és belső vívódásaikról.

„A nulladik szülőin el fogom mondani a leendő osztályom szüleinek, hogy 3+2 éves szerződést kötök az osztállyal, 10. évfolyam végén felmondási opcióval. Ha a harmadik év végén úgy állnak a dolgok, hogy nem tudom többé a szakmai hitelemet és a nevemet adni ahhoz, ami az iskolában zajlik, ki fogok lépni a rendszerből”

– szögezte le az elsőként kiálló Horváth András, a kőbányai Szent László Gimnázium matematika-fizika szakos tanára. Hozzátette: nagyon nem szeretné, de elkerülhetetlennek látja, hogy ez előbb-utóbb meg fog történni.

Horváth András

Szilágyi Kitty

Egy soproni egyházi iskola tanára, Keresztény Dorka a rendszeren belüli lázadás taktikáját választotta. „A fénymásolási limitemet arra használom az iskolában, hogy a könyvekből véletlenül kifelejtett múveket pótoljam. Belülről bomlasztom a rendszert: József Attilával, kortárs irodalommal, színházzal” – fogalmazott, hozzátéve: „Mi van velünk, akik maradtunk? Összekapaszkodtunk, mert világossá vált számunkra, hogy magunkon kivül másra nem számíthatunk.”

Varga Sándor az Eötvös József Gimnáziumból azzal kezdte, több mint 30 éve tanító mestertanárként a pályája csúcsán van, a polgári engedetlenségi akcióba inkább a fiatalabb kollégáival vállalt szolidaritás miatt szállt be.

„A státusztörvényt végig sem olvastam, nem érdekelt különösebben, én csak tanítani akartam. Természetesen nekem is el kellett számolnom a lelkiismeretemmel, például a diákjaim és a gyermekeim előtt. Azt mondtam nekik, hogy úgy látom magam, mint a Titanic zenekara: addig játszom, ameddig hagynak.”

Szilágyi Kitty óvodapedagógus, civil aktivista pedig szinte a sírás határán mesélte: eleinte abban bízott, hogy képes lesz a rendszer hiányosságait kiküszöbölni, és megadni mindent a gyerekeknek, amire szükségük van. Aztán elvették tőlük a lehetőséget, hogy dönthessenek arról, ki léphet iskolába, és olyanok kezébe adták, akik még csak nem is találkoztak a gyerekekekkel.

„Sikerült az intézményvezetői államvizsgám, másnap pedig Novák Katalin aláírta a státusztörvényt. És akkor tudtam, hogy intézményvezető már nem leszek.”

A történetmesélő részhez szerettek volna hozzátenni még valamit a végére, hogy a nézők is aktív alkotóivá váljanak az élmények, illetve ne szomorú, frusztrált hangulatban távozzanak, hanem legyen egy konstruktív része is az estének.

A két részre osztott közönség ezért egy harmadik helyszínen újraegyesült, ahol kisebb csoportokba rendeződtek, majd egy-egy padot körbeülve próbálták megválaszolni az alábbi kérdéseket:

  • Mi garantálhatja, hogy jó tanárok dolgozzanak az iskolában?
  • Mit szeretnénk, hogy egy diák megtapasztaljon az iskolában?
  • Mit jelent a társadalom számára az oktatás? (Jelenlegi/ideális állapot)

A keretet ehhez egy elképzelt iskolai évzáró külsőségei biztosították, élen egy teljesen fogalmatlan “tankerületi vezető” – valójában a darab egyetlen színész szereplője – videós bejelentkezésével, aki beszédében zseniálisan hozta azt a közhelyparádét, ami (sajnos) gyakorlatilag bármelyik valódi ünnepségen elhangozhatott volna.

Az előadást egyelőre a most lezajlott két alkalomra tervezték, de mivel mindkét este hetekkel hamarabb telt házas lett, nem kizárt, hogy ősszel újabb előadásokra is sor kerül majd.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
59 éves korában elhunyt Jantyik Csaba, az Operettszínház színművésze
A színművész Shakespeare-, Molière-, Schiller-főszerepek mellett modern klasszikusokat is alakított.

Link másolása

Hosszan tartó betegség után 59 évesen elhunyt Jantyik Csaba színművész, a Budapesti Operettszínház társulatának tagja – közölte Facebook-oldalán az Operettszínház.

„Mély fájdalommal tudatjuk, hogy tegnap éjszaka hosszan tartó betegség után 59 éves korában elhunyt Jantyik Csaba színművész, társulatunk tagja”

– írták.

Jantyik Csaba 1964. július 30-án született Békésen. Szentesen a Horváth Mihály Gimnáziumban érettségizett irodalmi-drámai szakon 1982-ben, majd felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakára, Horvai István–Kapás Dezső osztályába. Diplomáját 1987-ben vette át – írja a Fidelio. Számos nívódíj mellett kitüntették a Debrecen Kultúrájáért díjjal.

2001-ben az Operettszínházhoz szerződött, ahol A muzsika hangja című világhírű musicalben Von Trapp kapitányt alakította először a budapesti közönség előtt. Fontosabb szerepei az intézményben: Kánkán (Aristide), West Side Story (Schrank), Mária főhadnagy (Kossuth Lajos), Lili bárónő (Malomszeghy báró), Menyasszonytánc (Rabbi), Abigél (Torma Gedeon), Szentivánéji álom (Theseus), Viktória (Webster), Rebecca (Julyan ezredes), János vitéz (A francia király), Hegedűs a háztetőn (Kocsmáros), Jekyll és Hyde (Apa, Lord Savage).

Jantyik Csabát a Budapesti Operettszínház saját halottjának tekinti.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt Dabney Coleman, az Aranyoskám és a Gengszterkorzó sztárja
A színészt utoljára a Yellowstone című sorozatban láthattuk. 92 éves volt.

Link másolása

92 éves korában pénteken Dabney Coleman, a Golden Globe- és Emmy-díjas amerikai színész. Halálhírét lánya, Quincy Coleman jelentette be – írja az MTI.

Coleman karrierje 1952-ben indult, és azóta több mint száz filmben szerepelt. Olyan klasszikusokban láthattuk, mint a Pokoli torony (1974), a Kilenctől ötig (1980), Az aranytó (1981), Aranyoskám (1982), Háborús játékok (1983) és a Gengszterkorzó (2010).

A színész a legjobb férfi főszerepért 1988-ban Golden Globe-díjat kapott a The Slap Maxwell Story című filmben nyújtott alakításáért, egy évvel korábban pedig Emmy-díjat nyert a Sworn to Silence című tévéfilmben nyújtott teljesítményéért.

Coleman gyakran alakított cinikus, szarkasztikus karaktereket. Ezt a képességét kamatoztatta olyan filmekben, mint az Aranyoskám és a Kilenctől ötig, ahol emlékezetes negatív figurákat formált meg.

Dabney Coleman hangját több animációs filmben és sorozatban is hallhattuk. Színészi karrierje előtt az Egyesült Államok hadseregében szolgált. A hadseregben töltött idő segített neki fegyelmet és kitartást tanulni, ami később a színészi karrierjében is hasznosnak bizonyult.

Coleman utoljára Yellowstone című tévésorozatban tűnt fel, amelyben egy rész erejéig a főhős John Dutton apját játszotta.


Link másolása
KÖVESS MINKET: