Kína titokban szénerőműveket épít, hiába áll ki nyilvánosan a kisebb szén-dioxid kibocsátás mellett
2018-ban Kína az energiaszükségletének 59%-át fedezte szénből, ás 22%-át gázból, atomenergiából és megújuló energiából. Ígéretet tett arra, hogy jövőre a szén aránya 58%-ra csökken, míg 2030-ra a megújulú energia aránya 30%-ra nő.
Tény, hogy Kína rengeteg pénzt költ a megújuló energiával kapcsolatos fejlesztésekre, 2017-ben a világban végrehajtott ilyen beruházások fele ott valósult meg. Ugyanakkor Li Shuo szerint rengeteg pénzt fektetnek a szénbe is, és
az ország szén-dioxid kibocsátása 2018-ban 2,3%-kal még nőtt is, ahelyett, hogy csökkent volna.
A CNN szerint a Mengeng Xilin mellett októberben elindulhat az 1000 megawattos Huaneng North Victory hőerőmű, jövő júliusban pedig az 1320 megawattos Xilinhot Datang is. Mindez pedig kérdéseket vet fel tucatnyi másik, állítólag felfüggesztett erősen szennyező erőmű helyzetével kapcsolatban is.
A széntartalékok kitermelése ugyan életszínvonal-javulást hozhat Belső-Mongólia lakosai számára, de ezek az erőművek teljesen alááshatják az éghajlatváltozás megállításáért tett globális erőfeszítéseket.
„Az új széntüzelésű erőművek, amelyekkel bővítették az ország kapacitását, valóságos szén-dioxid bombát jelentenek a bolygó számára”
– fogalmaz a Greenpeace szakértője.