EGÉSZSÉG
A Rovatból

Kína tagadja, hogy egy új, veszélyes vírus bukkant volna fel náluk, de igazat mondanak-e? És kell-e még tartanunk a Covidtól?

Boldogkői Zsolt szerint az elzárások miatt ugorhatott meg a fertőzések száma Kínában, amit dokumentációval is bizonyítottak. A Covidra azonban továbbra is figyelni kell. A legújabb variánsok a szemet támadják.


Egy ideje szállingóznak a hírek Kínából. Mintha valami félelmetes járvány lenne kialakulóban. Zsúfolásig tele vannak a gyermekkórházak, ahova légúti tünetekkel kerülnek be a gyerekek. Nemcsak bennünk merült fel a kérdés, hogy mi van, de a WHO is felfigyelt a történésekre. Mivel hasonló hírek előzték meg a 2020-ban kitört koronavírusjárványt, érthető, hogy a világszervezet is kérdéseket intézett a kínaiakhoz.

Boldogkői Zsolt molekuláris biológussal, az MTA doktorával, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanárával beszélgettünk a fejleményekről.

– Kezdjünk aggódni?

– A WHO is amiatt kezdett aggódni, hogy nincsenek információk, és Kína általában nem hajlandó konkrét információkat adni. A Covidnál is ez volt a helyzet, és előtte is egy koronavírus-járványnál, 2003-ban. Viszont nemrég a WHO szakemberei telekonferenciát tartottak a kínai hatóságokkal, ahol állítólag bemutatták az adatokat. Ezek szerint május óta van egy mycoplasma járvány, illetve október óta van egy influenzajárvány, az RSV, tehát az óriássejtes megbetegedést okozó vírus, és egy adenovírus járvány, lényegében nátha. Valószínűleg ez az oka, hogy magasabb szinten van a fertőzések száma, hogy elzárások voltak Kínában.

A koronavírus idején nem estek át a gyerekek ezeken a betegségeken, és most hirtelen nagyon sok gyerek van, akinek nincsen semmifajta védettsége.

– Tapasztaltunk mi is ilyet kicsiben az elzárások után?

– Nálunk csak a legelső, az eredeti variánsnál volt ilyen elzárás. Egy pici emelkedés talán volt nálunk is. Azonban Kína végigvitte az elzárásokat. Azt is mondhatnám, hogy ez bejött a kínaiaknak, mert időközben a vírus legyengült, és valójában nem okozott tömeges katasztrófákat, mint mondjuk Európában vagy Amerikában. Tehát végül is bejött, csak gazdaságilag valószínűleg megsínylették. Most azt mondják, hogy

nincs itt semmi látnivaló, ezek ismert kórokozók, tehát nem valami új, mondjuk koronavírus vagy akármilyen vírus, amitől a világnak tartani kellene.

A WHO pedig a saját oldalán megerősítette, hogy megmutatták a dokumentációt nekik a kínaiak, és egyelőre megnyugodhatunk, hogy nincs baj.

– Mi az oka annak, hogy a gyerekeknél így végigfut, és a felnőtteknél meg ezek szerint nem?

– Minden vírus specifikus. A koronavírusok elsősorban az időseket támadták. Az RSV eleve gyerekeket támad, az influenzának két vége van, tehát a például az időseket és a gyereket is támadja. Az adenovírus nem olyan veszélyes.

– Azt látjuk világszerte, hogy a koronavírus, tehát a Covid nem tűnt el, de tényleg legyengült. Tényleg megnyugodhatunk? Kialakult az emberiségben a védelem, a vírus legyengült, és beállt a többi szezonális járvány sorába? Lehúzhatjuk a vörös zászlót, ha Covidról beszélünk?

– A vörös zászlót azt soha ne húzzuk le, főleg a hatóságok szintjén ne, mert

pont a koronavírus mutatta meg, hogy a világ hatóságai nem voltak felkészülve erre, döbbenetes módon az Egyesült Államokban sem, a fejlett országokban sem.

Valamennyire a német egészségügy volt felkészülve, de igazán az sem. Tehát ez egy figyelmeztető jel volt. A hatóságok mindig tartsák fent azt a bizonyos zászlót. Másrészt a vírus elindult azon az evolúciós úton, amit várhatunk tőle, fokozatosan legyengül. Megpróbál olyan stratégiát kifejleszteni, ahol nagyon hatékonyan tud terjedni, de nem tud már ártani. Nem nagyon bántja a gazdaszervezetet jelen esetben, az embert.

Boldogkői Zsolt

Azonban ezalatt az evolúciós út alatt elképzelhető, hogy valami olyan mutáns jelenik meg, aminek hirtelen megnő a virulenciája, tehát nem várható, de elképzelhető, mert a mutáció egy véletlenszerű folyamat. De most úgy tűnik, hogy az emberi populációkban az oltások, illetve a folyamatos fertőzések kialakítottak egyfajta védelmet, és emiatt nem annyira súlyosak a fertőzések.

– Még mindig veszélyesebb a Covid az influenzánál, vagy mára már nagyjából összehasonlítható szinten vannak?

– Errefelé halad, de a Covid úgy tűnik, hogy veszélyesebb, és ráadásul a postcovid szindróma súlyosabb, mint az influenza esetében, súlyosabb szövődmények alakulnak ki.

– Értsem úgy, hogy bár a Covid maga jócskán megszelidült, de a postcovid az ugyanolyan veszélyes, mint volt?

– Azt nem mondanám, hogy ugyanolyan veszélyes. Nem tudok pontos adatokat, de ha a vírus szelídebb, akkor nyilvánvalóan a postcovid szindrómája is gyengül. De azt is tudni kell, hogy a postcovid szindróma az nem egy általános kategória. A törzstől is függ, hogy mi történik. A tüdőt nagyon megtámadtak a korábbi variánsok, a delta variáns például. A legújabb variánsok a szemet is megtámadják. Vagy a hangszalagokat. Korábban például a tüdő, meg a szívizom volt célkeresztben.

Az újabb törzsek már nem jutnak el a tüdőbe,

csak olyan esetekben, ha valami immungyengeség fordul elő. Jobb, hogy a felső légutakat feltőzik inkább, és kevésbé veszélyesek.

– Összegezve az elmondottakat: a kínaiak felől egyelőre nyugodtak lehetünk. A Covid gyengébb, de azért az ördög nem alszik...

– Izgulni semmiképpen nincs ok, de a hatóságok készüljenek fel minden eshetőségre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Egy éve lehet hátra a leendő norvég királynénak, felkerült a tüdőtranszplantációs listára
A norvég trónörökösné, Mette-Marit koronahercegnő felkerült a tüdőtranszplantációs várólistára. Orvosai szerint a jelölés szakmai küszöbe az, ha a páciensnek beavatkozás nélkül ennyi ideje maradt.


Egy év – ennyi időt jósolnak az orvosok műtét nélkül Mette-Maritnak. A norvég királyi udvar pénteken közölte: a koronahercegnő felkerült a tüdőtranszplantációs várólistára. Hivatalos feladatait felfüggesztették, a beavatkozás után pedig hosszabb rehabilitációs időszak következik.

A trónörökösnét 2018-ban diagnosztizálták pulmonális fibrózissal, amely egy gyógyíthatatlan, a tüdőszövet hegesedésével járó betegség. Állapota az elmúlt hónapokban jelentősen romlott, a legutóbbi felvételeken már orrkanüllel jelent meg, ami a légzését segítette.

A jelölés szakmai kritériumát az Oslói Egyetemi Kórház professzora is ismertette, aki szerint ahhoz, hogy valakit listára tegyenek, olyan állapotban kell lennie, hogy beavatkozás nélkül legfeljebb egy éve lehet hátra.

A sikeres tüdőtranszplantáció esélyét a megfelelő szerv elérhetősége határozza meg, a norvégiai átlagos várakozási idő tavaly körülbelül hat hónap volt.

A koronahercegnő betegsége miatt a királyi család több hivatalos programját is lemondta vagy elhalasztotta – közölte a norvég királyi udvar hivatalos közleményében. Nem vesznek részt a svéd királyi pár szombati aranylakodalmi ünnepségén, és elhalasztják a hercegi pár 25. házassági évfordulójára tervezett augusztusi ünneplést is.

A családtagok Mette-Marit mellett vannak: férje, Haakon koronaherceg a múlt héten megszakította japán útját, Ausztráliában tanuló 22 éves lányuk, Ingrid Alexandra hercegnő pedig hazarepült, és az őszi félévet már az Oslói Egyetemen tölti.

A hírre reagálva Norvégiában rövid időn belül megugrott az organdonori regisztrációk száma, ami jól mutatja, hogy egy ismert ember sorsa miként hívhatja fel a figyelmet a donorhiányra. A helyzet súlyosságát már korábban is lehetett sejteni: a palota tavaly decemberben közölte, hogy közeleg a műtét ideje, miután a sportvilágban egy másik híresség, Niki Lauda is hasonló beavatkozáson esett át.

A koronahercegnő betegsége mellett a norvég királyi családot más problémák is sújtják. A hercegnő legidősebb fia, Marius Borg Høiby ellen nemi erőszak és szexuális zaklatás vádjával per zajlik, az ítéletet pedig június 15-én várják.

Eközben az úgynevezett „Epstein-akták” nyilvánosságra hozatala után Mette-Marit is magyarázkodni kényszerült. A koronahercegnő februárban kért nyilvánosan bocsánatot a kapcsolatért, amelyet „rossz ítélőképességről tanúskodónak” nevezett.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Halálos hiba lehet megfázásnak nézni a nyári tüdőgyulladást: ez a két tünet jelzi, hogy azonnal orvoshoz kell fordulni
A kezeletlen tüdőgyulladás súlyos szövődményekhez vezethet. A betegség különösen veszélyes az idősebbekre, a kisgyermekekre és a krónikus tüdőbetegekre.


A tüdőgyulladás nem egy „rosszabb megfázás”: a hirtelen jelentkező nehézlégzés és a szúró mellkasi fájdalom már életveszélyes állapot előszobája lehet – a gyors orvosi ellátás életet menthet. A hétköznapi légúti betegségek és a potenciálisan halálos kórkép közötti határvonalat a tünetek súlyossága jelenti. Míg egy nátha vagy influenza is okozhat köhögést és lázat, a tüdőgyulladásnál fellépő, mély lélegzetvételre vagy köhögésre fokozódó éles mellkasi fájdalom és a jelentős légszomj azonnali orvosi beavatkozást igénylő vészjelzés – írja a The Independent. A betegség súlyosságát mutatja Reviczky Gábor esete is, akit intenzív osztályon kezeltek a kórral.

Dr. Andrew Whittamore, az Asthma + Lung UK klinikai vezetője és praktizáló háziorvos szerint már egy általános mellkasi fertőzés is figyelmeztető jel lehet.

„A tüdő- vagy mellkasi fertőzés, például a tüdőgyulladás a tüdőt vagy a légutakat érinti. A tünetek közé tartozik a hurutos köhögés, a sípoló légzés vagy a nehézlégzés, a 38 °C vagy afeletti magas láz, valamint a mellkasi fájdalom vagy diszkomfort” – magyarázta a szakértő.

A tüdőgyulladás további jelei lehetnek a sárga vagy zöld köpetürítéssel járó köhögés, a test- és izomfájdalom, a nagyfokú fáradtság és az étvágytalanság. Időseknél gyakran zavartság, csecsemőknél pedig nyögdécselő, morgó légzés is jelentkezhet.

A betegség különösen veszélyes a csecsemőkre, a kisgyermekekre, a 65 év felettiekre, valamint a krónikus tüdőbetegségben (például asztmában vagy COPD-ben) szenvedőkre és a legyengült immunrendszerű emberekre. Ezekben a csoportokban a gyulladás erőteljesebben szűkíti a légutakat, és a szervezet védekező mechanizmusainak gyengébb működése miatt nehezebb megszabadulni a felgyülemlett váladéktól.

A betegség szövődményeibe halt bele a napokban a 72 éves Anthony Head, a Buffy és a Ted Lasso sztárja is, és a magyar zenészlegenda, Fenyő Miklós.

A legsúlyosabb esetekben légzési elégtelenség, akut légzési distressz szindróma (ARDS), vérmérgezés (szepszis), sőt, vese- vagy szívkárosodás is kialakulhat.

A kezelés a kórokozótól függ: a bakteriális tüdőgyulladást antibiotikummal gyógyítják, míg a vírusos változat általában pihenéssel és bőséges folyadékfogyasztással magától elmúlik.

A megelőzésben kulcsfontosságú a gyakori, szappanos kézmosás, a zsebkendő helyes használata köhögéskor és tüsszentéskor, valamint a dohányzás elhagyása. Dr. Whittamore hangsúlyozza a védőoltások, különösen az influenza és a pneumococcus elleni vakcina fontosságát a kockázati csoportokba tartozók számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
„Ha nem jön be, csak néhány hete maradt volna” – egy fogorvosi vizit mentette meg a 19 éves Ethan életét
Ethan Harrison édesanyja szerint a család teljesen váratlanul szembesült az akut mieloid leukémia diagnózisával. A fiú orvosai szerint ha a fogorvosi vizit után négy nappal nem kezdik meg a kezelést, már nem lehetett volna rajta segíteni.


Egy 19 éves brit fiú azt hitte, csak egy egyszerű fogfájás kínozza, amikor időpontot kért a fogorvoshoz. A rutinellenőrzés azonban az életét mentette meg, miután egy gyanús jel miatt azonnal kórházba küldték. A south wingfieldi targoncavezetőnél akut mieloid leukémiát diagnosztizáltak – írja az UNILAD.

Ethan Harrisonnak már egy hónapja fájt a bölcsességfoga, és más tünetei is voltak: nehezen vette a levegőt, lázas volt, és egy ciprusi nyaralás után megduzzadt egy nyirokcsomója is. A család mindent a fogára fogott, ám a fogorvos a duzzadt nyirokcsomó láttán azonnal a háziorvoshoz küldte.

A vérvétel eredménye 12 órán belül megérkezett, ami után a családnak azonnal a sürgősségi osztályra kellett sietnie.

Ethan édesanyja, a 37 éves Roxy Bond szerint a diagnózis sokkolta őket.

„Amikor megszületett a diagnózis, nagyon irreálisnak tűnt, és egyszerűen nagyon-nagyon váratlan volt” – mondta.

A kórházi csapat közölte velük a megdöbbentő tényt: ha a fiú nem kerül időben orvoshoz, már csak hetei lettek volna. „A kórház csapata azt mondta, ha nem jön be, csak néhány hete maradt volna hátra az életéből.”

A fiút május 17-én vették fel a Chesterfield Royal Hospitalba, ahol azonnal megkezdték a kezelését. Ethanre négy kemoterápiás ciklus vár, az első már el is indult. Várhatóan egy hónapig lesz kórházban, de a teljes felépülése akár egy évet is igénybe vehet.

Az édesanyja elmondta, fia, aki korábban sosem volt kórházban, most csontvelő-biopsziákon és folyamatos vérvételeken esik át, de mindent humorral visel.

„Eddig humorral reagált, semmi sem rendítette meg. Annyit mond csak: »Micsoda kényelmetlenség.«”

Roxy Bond hozzátette, hogy nagyon büszke a fiára, ahogyan a helyzetet kezeli.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Évtizedekig tehetetlenek voltak az orvosok, most egyetlen tabletta adhat új esélyt a hasnyálmirigyrákos betegeknek
Az új gyógyszer a daganatok több mint 90 százalékát hajtó KRAS-mutációt célozza, amivel szemben eddig nem volt hatásos terápia. A fejlesztő már megkezdte az engedélyeztetést, így a szer hónapokon belül elérhetővé válhat.


Egy naponta szedhető tabletta majdnem megduplázta az előrehaladott hasnyálmirigyrákos betegek túlélési idejét, miután sikerült kikapcsolnia azt a fehérjét, amelyet a tudomány évtizedekig „megfoghatatlannak” tartott.

A daraxonrasib nevű gyógyszer harmadik fázisú klinikai vizsgálatának eredményeit múlt vasárnap mutatták be. Az adatok szerint a szerrel kezelt, előrehaladott, áttétes hasnyálmirigyrákban szenvedő betegek átlagosan 13,2 hónapig éltek, szemben a hagyományos kemoterápiát kapó csoport 6,7 hónapos túlélésével – írta a ScienceAlert.

Az új tabletta összességében 60 százalékkal csökkentette a halálozás kockázatát az 500 beteg bevonásával zajló kutatásban.

A betegek számára fontos szempont, hogy a daraxonrasib egy szájon át szedhető tabletta, és bár okoz mellékhatásokat, a páciensek életminősége javult és a fájdalmaik is csökkentek a kemoterápiához képest. A leggyakoribb panasz a betegek körülbelül 86–88 százalékát érintő bőrkiütés volt, de sokan küzdöttek szájüregi gyulladással, hasmenéssel, hányingerrel és hányással is.

Ennek ellenére a súlyos mellékhatások miatt jóval kevesebben hagyták abba a kezelést, mint a kemoterápiás csoportban.

A tudományos áttörés lényege, hogy

a gyógyszer egy olyan célpontot támad, amelyet évtizedekig elérhetetlennek tartottak.

A hasnyálmirigyes daganatok több mint 90 százalékát a KRAS gén mutációja hajtja, ami a sejtek növekedését szabályozó kapcsolót tartósan „bekapcsolt” állapotban tartja. A daraxonrasib nem közvetlenül ehhez a fehérjéhez kötődik – aminek sima a felszíne –, hanem egy másik molekula segítségével hoz létre egy komplexet, ami már képes leállítani a rákos sejtek szaporodását vezénylő jelátvitelt.

A gyógyszert fejlesztő cég bejelentette, hogy benyújtja a vizsgálat adatait a hatóságokhoz; az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság május elején engedélyezte a kiterjesztett hozzáférési programot.

Christopher Lieu, a Coloradói Egyetem onkológus professzora szerint a siker új utakat nyithat a kutatásban.

„Arra számítok, hogy egyre több klinikai vizsgálat indul, amelyekben a KRAS‑gátlókat más gyógyszerekkel kombinálják, hogy megelőzzék a tumorok kezeléssel szembeni rezisztenciáját.”

A hasnyálmirigyrák elleni harcban az utóbbi időben több ígéretes irány is megjelent. Spanyol kutatók egy „hármas csapás” koncepciót teszteltek, amely egyszerre több ponton támadva igyekezett megelőzni a gyors rezisztenciakialakulást. Ezzel párhuzamosan a diagnosztikában egy mesterséges intelligencián alapuló algoritmus adott reményt, amely más okból készült CT-felvételeken képes volt évekkel korábban kiszúrni a betegség jeleit.

Via Sciencealert


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk