Kötelező fogamzásgátlással és a nők sterilizásával akarja kiirtani az ujgurokat Kína
Az AP hírügynökség szerint a kínai kormány az elmúlt években több százmillió dollárt költött születésszabályozásra, és erőszakos megoldásokkal szeretné elérni, hogy egyre kevesebb ujgur szülessen.
a tartomány vezetősége rendszeresen ellenőrzi a kisebbségek családjait, és hogy a nők várandósak-e. Akiknek túl sok gyereke van, azoknak a többségét átnevelő táborba küldik.
A 2020. június 5-én készült és június 29-én közreadott képen egy bizonylat a nyugat-kínai Hszincsiang régióban élő, ujgur származású Zumret Dawut által fizetett bírságról. A nő azt állította, hogy a több mint 800 ezer forintos bírságot azért szabták ki, mert megszülte harmadik gyermekét. Fotó: MTI/AP/Zumret Dawut
Az AP szerint már azokat a szülőket is elszakítják a családtól, akiknek három gyerekük van. A tábort csak akkor úszhatják meg, ha kifizetik a hatalmas pénzbüntetést, amit kirónak rájuk. A szülőknek esélyük sincs elbújtatni a gyerekeiket, mert a rendőrség rendszeresen ellenőrzi őket.
A világ azért tud keveset ezekről a tömeges jogsértésekről, mert Kína a totális megfigyelési rendszerével, az internet és a közösségi média cenzúrázásával, az utazási korlátozásokkal, a külföldiekkel való kapcsolatok tilalmával megpróbálja hermetikusan elzárni a tartományt és rendszeresen tagadja a hszincsiangi helyzettel kapcsolatos vádakat.
Címképünkön: A 2018. december 3-án készült, és 2020. június 29-én közreadott képen egy szakképzőközpont a nyugat-kínai Hszincsiang régióban fekvő Artuxban. Többek között ebbe az artuxi intézetbe zárják azokat, akiknek túl sok gyereke van.
Kína az ujgur nők kierőszakolt sterilizálásával és kötelező fogamzásgátlással igyekszik elérni, hogy csökkenjen a muzulmán népesség az ország északnyugati, Hszin-csiang tartományában - írja az euronews az AP hírügynökség kedden közzétett oknyomozó anyagának alapján.
A hírügynökség szerint egyfajta lassú, demográfiai népirtás zajlik abban a régióban, ahol a kisebbség nagy részét török népcsoportok alkotják, nagyrészt ujgurok, de kazahok, kirgizek is élnek itt nagy számban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Halász János, az átláthatósági törvényt beterjesztő fideszes képviselő egy Nemzeti Sporttal a hóna alatt érkezett meg az Igazságügyi Bizottság hétfői ülésére. Leült az asztalfőre, majd olvasni kezdte Orbán Viktor kedvenc újságát, és csak az ülés megnyitása után szánta rá magát, hogy papírból felolvassa a sokak által csak nagytakarítási törvénynek nevezett javaslata indoklását.
A kormánypárti honatya szerint az elmúlt években több olyan eset történt, amely súlyosan sértette Magyarország szuverenitását.
Hozzátette: az év elején kipattant USAID-ügy „teljes egészében leleplezte”, hogy külföldi pénzekből működtetnek Magyarországon nyomásgyakorló szervezeteket. Úgy fogalmazott, a törvény jogi garanciákat tartalmaz a közélet átláthatósága érdekében, minden olyan esetre, amikor veszély fenyegeti a nemzeti szuverenitást. A felolvasás egy percig, ha tartott, utána félmosollyal hallgatta az ellenzéki hozzászólásokat.
A Demokratikus Koalíció képviselője, Sebián-Petrovszki László szerint a Fidesz azonosítja magát a nemzettel, ezért aki a kormánypártot bírálja, azt úgy kezelik, mintha a magyar nemzet ellen cselekedne. Úgy fogalmazott, az a legnagyobb probléma, hogy a kormány állami eszközökkel lép fel az ország állampolgáraival szemben, ha azok nem értenek egyet vele.
Szabó Szabolcs, a Párbeszéd politikusa úgy látja, a törvény jogi szempontból abszurd, és teljhatalmat ad a Szuverenitásvédelmi Hatóságnak. Úgy véli, ha a Parlament elfogadja, idővel a bíróság fogja megsemmisíteni, bár ezt szerinte az Alkotmánybíróságnak kellene megtennie. Megjegyezte, a legújabb alkotmánybíró-jelöltek – Hende Csaba és Polt Péter – fényében nem lenne meglepő, ha ez nem történne meg.
A momentumos Cseh Katalin azt kérdezte: „Ha van egy civil szervezet, hogy egy homoszexuális tinédzser egy faluban hozzájusson lelki segítséghez, akkor az a magyar szuverenitást sérti? Önök miért félnek ennyire ettől?” Azt mondta, akik túlélték az elmúlt 15 évet, azokat most még utoljára megpróbálják földbe döngölni.
A Párbeszéd képviselője, Tordai Bence arról beszélt, hogy szerinte a törvény kivezeti Magyarországot az Európai Unióból. Úgy fogalmazott: „csak pislogunk, amikor Orbán egy magyarellenes jelöltet támogat, majd Halász János benyújt egy javaslatot, amikor kettős állampolgárok külföldinek számítanak”.
Szabó Tímea (Párbeszéd) úgy fogalmazott: „Biztos Halász SZDSZ-es múltja miatt bünteti a párt, hogy neki kellett benyújtani a javaslatot.” Szerinte ez a törvény a Huxit első írásos dokumentuma, és világos, hogy Orbán Viktor ki akarja léptetni az országot az EU-ból. Úgy látja, a törvény célja az, hogy ellehetetlenítse a civilek és a szabad sajtó működését, amelyek belföldi mikroadományokból tartják fenn magukat. Azt mondta: „Miért nem írnak egy olyan törvényt, hogy akit Magyar Péternek hívnak, annak nem szabad indulni a választásokon?”
Halász János rövid reagálásában azt mondta, nem a törvény zagyva, hanem az ellenzék érvrendszere.
Szerinte ugyanazokat a paneleket mondják, amiket évek óta Oroszországgal kapcsolatban hangoztatnak. Érdemi nyilatkozatot a sajtó felé sem tett.
A bizottság végül 8 igen és 3 nem szavazattal tárgysorozatba vette az átláthatóságinak nevezett törvényjavaslatot, vagyis az hivatalosan a Parlament napirendjére kerül, így megkezdődhet róla az érdemi vita az Országgyűlésben.
Halász János, az átláthatósági törvényt beterjesztő fideszes képviselő egy Nemzeti Sporttal a hóna alatt érkezett meg az Igazságügyi Bizottság hétfői ülésére. Leült az asztalfőre, majd olvasni kezdte Orbán Viktor kedvenc újságát, és csak az ülés megnyitása után szánta rá magát, hogy papírból felolvassa a sokak által csak nagytakarítási törvénynek nevezett javaslata indoklását.
A kormánypárti honatya szerint az elmúlt években több olyan eset történt, amely súlyosan sértette Magyarország szuverenitását.
Hozzátette: az év elején kipattant USAID-ügy „teljes egészében leleplezte”, hogy külföldi pénzekből működtetnek Magyarországon nyomásgyakorló szervezeteket. Úgy fogalmazott, a törvény jogi garanciákat tartalmaz a közélet átláthatósága érdekében, minden olyan esetre, amikor veszély fenyegeti a nemzeti szuverenitást. A felolvasás egy percig, ha tartott, utána félmosollyal hallgatta az ellenzéki hozzászólásokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fideszes villámakció: nem lesz obstrukció, pár órára korlátozták a nagytakarítási törvény parlamenti vitáját
A kormánypárt percek alatt átírta a napirendet, hogy időkeretbe szorítsa a vitát. Az ellenzék szerint így akarják elhallgattatni a kritikus hangokat a vitatott törvényről.
Kedden délután tartják a vitát a „közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslatról, miután a Fidesz kezdeményezésére hétfőn napirendet módosítottak az Országgyűlésben.
A kormánypárt azt kérte a házbizottságtól, hogy a keddi plenáris ülésen csak négyórás időkeretben tárgyalják a javaslatot.
Az átláthatósági törvény segítségével a kormány ellehetetlenítheti azokat az újságokat és civil szervezeteket, amelyek szerintük veszélyeztetik az ország szuverenitását. A parlament igazságügyi bizottsága hétfő délelőtt 8 igen és 3 nem szavazattal vette tárgysorozatba a javaslatot, így az a plenáris ülés elé kerülhetett.
A Fidesz a napirend módosításával azt akarta elérni, hogy ne legyen éjszakába nyúló vita Halász János javaslatáról. Így próbálják elkerülni, hogy hasonlóan hosszú obstrukcióval szembesüljenek, mint 2022-ben a szociális törvény megszavazása előtt, amikor az ellenzéki képviselők több mint 22 órán át tartották fenn a vitát.
Tordai Bence, a Párbeszéd–Zöldek frakcióvezetője arról írt a Facebook-oldalán, hogy Kocsis Máté kezdeményezésére Kövér László hétfőn 12:32-kor összehívta a házbizottság ülését 12:40-re, hogy a frakciókkal közösen módosítsák a 13 órakor kezdődő ülés napirendjét.
A Telex információi szerint a házbizottság hétfői ülésén az is eldőlt, hogy a DK kezdeményezésére mégis uniós napirendi pont lesz az ellehetetlenítési törvény, így EP-képviselők – például Dobrev Klára vagy Magyar Péter – is felszólalhatnak a keddi vitán.
Mostanra az is biztossá vált, hogy a Fidesz nem akarja kivételes eljárásban, már a héten átnyomni a törvényjavaslatot a parlamenten. Az előzetes napirendi tervezet szerint a javaslat általános vitáját kedd este tartják, a szavazásra pedig a június 10-i hét elején kerülhet sor.
Kedden délután tartják a vitát a „közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslatról, miután a Fidesz kezdeményezésére hétfőn napirendet módosítottak az Országgyűlésben.
A kormánypárt azt kérte a házbizottságtól, hogy a keddi plenáris ülésen csak négyórás időkeretben tárgyalják a javaslatot.
Az átláthatósági törvény segítségével a kormány ellehetetlenítheti azokat az újságokat és civil szervezeteket, amelyek szerintük veszélyeztetik az ország szuverenitását. A parlament igazságügyi bizottsága hétfő délelőtt 8 igen és 3 nem szavazattal vette tárgysorozatba a javaslatot, így az a plenáris ülés elé kerülhetett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dobrev Klára a fiával együtt tiltakozott a nagytakarítási törvény ellen a vasárnapi tüntetésen
A DK politikusa szerint most kell kiállni azokért, akiket a kormánypártok el akarnak hallgattatni. A „szabadság, az igazság és az emberség nem lehet alku tárgya.”
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció politikusa (illetve a párt EP-képviselője és jelenlegi egyetlen elnökjelöltje), a közösségi oldalán számolt be arról, hogy fiával, Tamással együtt részt vett a május 18-i, vasárnapi tüntetésen. A legalább 30–40 ezer demonstráló az új magyar átláthatósági törvény ellen tiltakozott.
A DK-s politikus a bejegyzésében arról írt, milyen gondolatok kavarogtak benne, amikor a helyszín felé tartott. Úgy fogalmazott, szülőként különösen fontosnak tartja, hogy milyen példát mutat a gyermekeinek.
„Mi mindig arra neveltük a gyerekeinket, hogy ne féljenek kiállni azért, amit helyesnek tartanak.”
Hozzátette: szeretné, ha gyerekei nyitottak lennének, vállalnák a véleményüket, és nem fordítanák el a fejüket, ha másokat bántanak, kirekesztenek vagy megfélemlítenek.
A DK vezető politikusa szerint „Orbán acsarkodó, polgárháborús törvénye ellen” tüntettek, mert most kell kiállni a független sajtó, a civilek és azok mellett, akik nem értenek egyet a hatalmi dogmákkal.
Dobrev Klára szerint létezik másfajta politika is, mint amit a jobboldal kínál. Olyan, „amely nem uszít, hanem kérdez. Nem támad, hanem meghallgat. Nem zsarol, hanem együttműködik.”
A DK-s politikus azzal az ígérettel zárta a posztot, hogy pártja mindig azok mellé fog állni, akiket el akarnak hallgattatni vagy félreállítani, mert szerinte a „szabadság, az igazság és az emberség nem lehet alku tárgya.”
Dobrev Klárának három közös gyereke van Gyurcsány Ferenccel. Anna 29, Tamás 28, Márton pedig 10 esztendős.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció politikusa (illetve a párt EP-képviselője és jelenlegi egyetlen elnökjelöltje), a közösségi oldalán számolt be arról, hogy fiával, Tamással együtt részt vett a május 18-i, vasárnapi tüntetésen. A legalább 30–40 ezer demonstráló az új magyar átláthatósági törvény ellen tiltakozott.
A DK-s politikus a bejegyzésében arról írt, milyen gondolatok kavarogtak benne, amikor a helyszín felé tartott. Úgy fogalmazott, szülőként különösen fontosnak tartja, hogy milyen példát mutat a gyermekeinek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az X-en gratulált Orbán Viktor a román elnökválasztás győztesének, Nicușor Dannak, aki az elnökválasztás második fordulójában legyőzte a szélsőjobbos George Simiont.
„Szeretnék gratulálni @NicusorDanRO úrnak a romániai elnökválasztáson elért győzelméhez. Várom, hogy együtt dolgozhassunk Magyarország és Románia együttműködésének megerősítésén népeink javára”
- írta Orbán.
Az együttműködés egy kicsit nehezebb lesz, miután Orbán Viktor május 9-i, tihanyi beszédében teljes egyetértéséről biztosította Dan ellenfelét, a nyíltan magyargyűlölő, putyinista volt futballhuligánt, George Simiont.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke vasárnap Kolozsváron a Válasz Online-nak nyilatkozott, többek között a beszédről is.
Miután a magyar miniszterelnök a rendezvényen nyíltan kiállt Simion mellett, Kelemen Hunor ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott:
Simion
„Úzvölgyében nagyapáink sírjain táncolt, és nem felejtjük el, hogy perek százaival támadja anyanyelvünket, zászlóinkat, szimbólumainkat”.
A beszéd után Orbán Viktor telefonon hívta fel az RMDSZ elnökét. Kelemen Hunor elmondta: „Egyszerűen azt mondtam el, miért az az érdeke az erdélyi magyar közösségnek, hogy Nicusor Dan nyerjen, és miért nem lehet megbízni Simionban”.
A politikus hozzátette:
„Sokféleképp tekinthetünk arra a beszédre, de zavart okozott. Ez érződött mindenfelé”.
Kiemelte, hogy ezt a zavart azonnal tisztázni kellett.
Az X-en gratulált Orbán Viktor a román elnökválasztás győztesének, Nicușor Dannak, aki az elnökválasztás második fordulójában legyőzte a szélsőjobbos George Simiont.
„Szeretnék gratulálni @NicusorDanRO úrnak a romániai elnökválasztáson elért győzelméhez. Várom, hogy együtt dolgozhassunk Magyarország és Románia együttműködésének megerősítésén népeink javára”
- írta Orbán.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
