„Kiközösítés nélkül szeretnék élni” – egy transznemű fiatal mindennapjai Magyarországon
Hegedűs Emmett 17 éves, fiúként éli az életét, habár lánynak született. Családja teljesen elfogadta a döntését, de a törvénymódosítások miatt sok attrocitás éri.
Egy transznemű magyar fiatal mindennapjait mutatja be a Deutsche Welle magyar nyelvű riportja. A 17 éves Hegedűs Emmett lánynak született, de fiúnak érzi magát. Minden reggel hosszú procedúrával szeretné elérni, hogy arcszőrzete nőjön, és minél inkább férfinak nézhessen ki.
Most a tükörben magamat egy 17 éves fiúként látom
– mondja Emmett, akinek mindennapi megpróbáltatásairól édesapja is mesél. Mátyás azt mondja, bántja néhány mondat, amit gyermeke kap, de el kell engednie ezeket. Ő már teljesen elfogadta, hogy lányából fia lett.
Emmett homofóbtörvény törvény módosításait megbélyegzésként éli meg, és azóta még többször érik támadások a mindennapokban – meséli. Azt mondja, nem szeretne kampányeszköz lenni, és azt sem, ha kiközösítenék, de úgy érzi, egyre kevésbé tudja elképzelni a jövőjét Magyarországon.
Emmett gyerekekkel foglalkozik, jelenleg gyakorlatát tölti egy budapesti gyermekotthonban. Ugyanakkor nem volt könnyű munkahelyet találnia: szerinte eddig transzneműsége miatt utasították el a legtöbb helyről.
Hegedűs Emmett, transznemű magyar fiatal
Egy transznemű magyar fiatal mindennapjait mutatja be a Deutsche Welle magyar nyelvű riportja. A 17 éves Hegedűs Emmett lánynak született, de fiúnak érzi magát. Minden reggel hosszú procedúrával szeretné elérni, hogy arcszőrzete nőjön, és minél inkább férfinak nézhessen ki.
Most a tükörben magamat egy 17 éves fiúként látom
– mondja Emmett, akinek mindennapi megpróbáltatásairól édesapja is mesél. Mátyás azt mondja, bántja néhány mondat, amit gyermeke kap, de el kell engednie ezeket. Ő már teljesen elfogadta, hogy lányából fia lett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az, hogy melyik csuklódon hordod a karórádat, többet elárul rólad, mint gondolnád
Praktikus okokból alakult úgy, hogy az emberek rendszerint a bal csuklójukon hordják, és ez gyakran mélyebb jelentést hordoz. Pszichológusok szerint ez a szokás önálló gondolkodásra és a konvencióktól való eltérésre utalhat.
Gondoltad volna, hogy még az óraviselés is árulkodó lehet? Nem feltétlenül a márkára, dizájnra vagy az árára gondolunk. (Mint például Szoboszlai Dominik vagyont érő karórájánál.)
Hanem az óraviselés módjára.
Az, melyik csuklódon viseled az órádat, többet elárulhat rólad, mint a kedvenc színed, mivel finoman utalhat a személyiségedre.
Mit kell figyelni a karóra esetén?
A legtöbben a bal kezükön viselik. Akik a jobb karjukon viselik a karórát, valami pluszt fejezhetnek ki vele.
Mielőtt azonban rátérnénk a „jobbosok” titkaira, érdemes megérteni, miért lett a bal csukló az íratlan szabály.
A legtöbb ember jobbkezes.
Emiatt egyrészt a kevésbé használt bal csuklón az óra kisebb eséllyel sérül meg a mindennapi tevékenységek során, másrészt amíg a jobb kezüket használják (például kapaszkodásra egy közlekedési eszközön) a bal kéz szabadon marad, és könnyebb rápillantani az óra számlapjára.
A klasszikus karórákat úgy tervezték, hogy a felhúzókorona a jobb oldalon legyen, ezért a domináns kézzel kényelmesebb állítani őket.
Ez az ipari szabvány és a szokás évtizedek alatt szinte észrevétlenül rögzült.
Ha ez a norma, miért döntenek mégis sokan a jobb csukló mellett? A legkézenfekvőbb ok a balkezesség.
Aki a bal kezét használja írásra vagy más mozdulatokhoz, annak egyszerűen praktikusabb, ha a jobb csuklóján van az óra.
A divat világában viszont a jobb kézen hordott óra mást üzen. Az önkifejezés egyik finom formája. Egyediségre utal.
Hírességek és vezetők gyakran tudatosan választják ezt a megoldást, hogy jellegzetes megjelenésük részévé tegyék.
Egyes spirituális nézetek szerint a kezek különböző energiákat képviselnek. A bal kéz a befogadó, a jobb a cselekvő, teremtő oldalunkat jelképezi.
Aki tehát a jobb csuklóján hordja az órát, szimbolikusan azt fejezheti ki, hogy aktívan, vezető szerepben irányítja a saját idejét.–
Pszichológusok szerint is beszédes lehet ez a szokás. A jobb kézen viselt óra arra utalhat arra, hogy az illető önállóan gondolkodik, a szokásokat nem követi vakon, és valószínűleg más területeken is kreatív, szokatlan szemléletű.
Az pedig, hogy valaki soha nem hord órát, annak a jele lehet, hogy megelégszik a telefon kijelzőjével vagy nem tudja értelmezni a számlapot, mint Kőgazdag Aurél.
Bár a legtöbb klasszikus karórát még ma is jobb oldali koronával gyártják, léteznek kifejezetten balkezeseknek szánt modellek, ahol a felhúzó a másik oldalon kap helyet.
Sőt, akadnak olyan különleges darabok is, ahol a korona nem is a megszokott helyen van. Az okosórák pedig végképp szabadságot adnak: a beállításokban egyszerűen átállítható a viselési oldal és a gombok tájolása. A gyártók kiemelik, hogy a pontos mérésekhez – például a lépésszámláláshoz – érdemes megadni, hogy a domináns vagy a nem domináns csuklónkon viseljük-e az eszközt.
A karóra egyébként a 20. század elején, különösen az első világháború alatt terjedt el a férfiak körében, majd a harcok után vált a mindennapok részévé. Ez az időszak erősítette meg a már említett praktikus, bal csuklós viselési szokást.
Hogyan dönts tehát? Gondold végig, melyik a domináns kezed, milyen tevékenységeket végzel napközben, és mi a célod: a kényelem vagy a stílusos önkifejezés.
Ha okosórát vagy aktivitásmérőt hordasz, ne felejtsd el beállítani a megfelelő csuklót a menüben, és viseld az eszközt a csuklócsontod felett, nem túl szorosan, a legpontosabb adatokért.
Végül a legfontosabb: nincs „jó” vagy „rossz” oldal.
Gondoltad volna, hogy még az óraviselés is árulkodó lehet? Nem feltétlenül a márkára, dizájnra vagy az árára gondolunk. (Mint például Szoboszlai Dominik vagyont érő karórájánál.)
Hanem az óraviselés módjára.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem látogatod gyakran a szüleidet? Évente csak pár alkalommal találkozol velük?
Lehet, hogy erős bűntudatot érzel emiatt. Vagy beszóltak a rokonok, milyen hálátlan vagy. Mi van, ha nem vagy hálátlan?
Lehet, hogy a ritka látogatásokkal pontosan azt a szeretetnyelvet adod tovább, amit gyerekként kaptál: a fizikális közelség helyett gondoskodást.
Sok felnőtt gyereket gyötör bűntudat, ami ünnepekkor, születésnapokon vagy egy-egy megválaszolatlan telefonhívás után tör a felszínre.
Mások látszólag alig várják, hogy hazamenjenek a szüleikhez, ők idegenkednek a gondolattól, a környezetük pedig azonnal rájuk süti a bélyeget: önzők és hálátlanok, akik nem értékelik, amit kaptak.
Sokaknál a távolság azonban egy jóval bonyolultabb dologról, egy öntudatlanul ismételt mintáról szól
A probléma gyökere az, hogy a családban szeretetet a gondoskodással, a számlák fizetésével és a háztartás működtetésével azonosították, nem pedig a valódi érzelmi jelenléttel.
Aki ebben a modellben nő fel, felnőttként maga is így fejezi ki a törődését: rákérdez, kell-e segítség, pénzt küld a szüleinek, de a puszta együttlét, a céltalan közös időtöltés idegen számára.
A kötődéselmélet szerint a gyermekkori tapasztalatokból úgynevezett „belső munkamodellek”, vagyis tudattalan kapcsolati sémák épülnek fel, amelyek egész életünkben irányítják a viselkedésünket.
A gyerekek nemcsak azt tanulják meg, hogy szeretik-e őket, hanem azt is, hogyan „kell” szeretni. Ha a szülő a szeretetét elsősorban anyagiakkal és a háttér biztosításával fejezte ki, a gyerek egy alapvetően tranzakcionális, nem pedig kapcsolati alapú modellt sajátít el.
Azok, akik érzelmileg távolságtartó szülők mellett nőttek fel, gyakran elkerülő kötődési stílust alakítanak ki. Látszólag nem igénylik a szoros kapcsolatokat, és kerülik a függőséget, ám a kutatások szerint a testük ugyanúgy stresszel reagál a kapcsolati fenyegetésekre, mint bárki másé, csak megtanulták elnyomni az érzelmeik kimutatását.
Egy ilyen felnőtt számára a szülői látogatás komoly kihívást jelent, mert nem tanulta meg, hogyan lehet csak úgy, együtt lógni a szüleivel. „
A kutatások igazolják a minta generációk közötti átadását. Egy metaanalízis szerint az anyák és csecsemőik kötődési mintázata 75%-ban megegyezett.
Egy másik, anya-lánya kapcsolatokat vizsgáló kutatás kimutatta, hogy az elkerülés, vagyis a közelségtől való idegenkedés szinte biztosan "öröklődik".
A közelséggel szembeni kényelmetlenség tehát nem ugrott át egy generációt, hanem a szülő továbbadta a gyermekének.
A szülők viszont gyakran értetlenül és fájdalommal állnak a jelenséghez. Úgy érzik, ők mindent megadtak, áldozatokat hoztak, a gyerekük mégis távolságtartó.
Nem ismerik fel, hogy valójában tükörbe néznek: a gyerekük pontosan azt a szeretetnyelvet "beszéli", amit tőlük tanult, ahol a törődés távolról végzett cselekvés, nem pedig közeli érzelmi jelenlét.
Természetesen ez nem ment fel semmi alól. Vannak felnőtt gyerekek, akik valóban elhanyagolják a szüleiket, és vannak szülők, akik valódi érzelmi melegséget adtak, amit most nem kapnak vissza. Sok esetben azonban a helyzet bonyolultabb: a gyerek nem elutasítja azt, amit kapott, hanem újrateremti. A probléma gyökere egyfajta „fordítási hiba” az eszközszerű szeretet és az érzelmi jelenlét között, egy olyan nyelvi szakadék, amelyet egyik generáció sem tud igazán megnevezni.
Nem látogatod gyakran a szüleidet? Évente csak pár alkalommal találkozol velük?
Lehet, hogy erős bűntudatot érzel emiatt. Vagy beszóltak a rokonok, milyen hálátlan vagy. Mi van, ha nem vagy hálátlan?
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jön az óraátállítás: napokig tartó fáradtság, alvászavar, baleseti kockázat – Ezért viseli meg ennyire a szervezetet a vasárnapi átállás
Már egyetlen óra eltolódás is láncreakciót indíthat el, amely felborítja a szervezet működését. A szakértők szerint a hatás akár hónapokig is érezhető maradhat. De van néhány lehetőség, ami csökkentheti a kellemetlenségeket.
Már csak pár nap van hátra a tavaszi óraátállításig.
Most vasárnap, március 29-én hajnalban 2 óráról 3 órára kell előreállítani az órákat, amivel megkezdődik a nyári időszámítás. A váltásnak köszönhetően este tovább lesz világos.
A Time and Date adatai szerint pedig ezen a napon Magyarországon már 19 óra 9 perckor nyugszik le a Nap.
Az európai szinten tervezett óraátállítás eltörléséből egyelőre nem lett semmi, így a jelenlegi uniós szabályozás értelmében a tagállamok továbbra is kötelesek alkalmazni a tavaszi és őszi átállást - írja az RTL.hu.
Az átállás miatt az első nap egy órával kevesebbet alszunk, cserébe a továbbiakban a délutánok és a kora esték érezhetően hosszabbnak tűnnek majd.
Bár a tavaszi óraátállítás szabálya nem változott, azaz mindig március utolsó vasárnapján történik, a naptár miatt a dátum évente eltérő napra esik. Idén a 2025-ös évhez képest egy nappal, 2024-hez viszonyítva pedig két nappal korábban köszönt be a nyári időszámítás. Azaz idén hamarabb jön el az az időszak, amikor munka vagy iskola után még világosban térhetünk haza.
A nyári időszámítás október 25-ig tart. Ezen a vasárnapon hajnalban állunk vissza a télire, amikor 3 óráról 2 órára tekerjük vissza az órát. Ekkor egy órával többet alszunk, viszont a délutánok ismét hamarabb sötétednek.
Az átállásnak azonban vannak kellemetlen velejárói is.
Egyetlen óra eltolódás, és a szervezetünk napokig szenvedhet az alvászavaroktól, a koncentráció csökkenésétől és a megnövekedett baleseti kockázattól, miközben a szívrohamok kockázatáról szóló friss kutatások ellentmondásos eredményeket hoznak. A vasárnapi óraátállítás nem csupán egy apró kellemetlenség, hanem komoly élettani kihívás, amelyre érdemes tudatosan felkészülni.
A szakértők szerint az átállás kifejezetten megterhelő lehet a szervezet számára - írja az nlc.hu. „Hét-tíz napig is eltarthat, mire a belső óránk alkalmazkodik az új ritmushoz” – figyelmeztetett Pintér Ferenc meteogyógyász. A probléma az, hogy biológiai óránk a teljes szervezetünket szabályozza, így már egyetlen óra elcsúszás is láncreakciót indíthat el. Ennek következtében alvászavarok jelentkezhetnek, ingadozhat a vérnyomás, csökkenhet a koncentráció és a munkavégzés hatékonysága, sőt a balesetek kockázata is megnőhet.
Korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy a tavaszi átállást követő napokban akár 5–10 százalékkal is nőhet a szívrohamok és stroke-ok előfordulása, sőt egyes adatok alapján a szívinfarktusok száma bizonyos napokon akár 24 százalékkal is megugorhat. Ugyanakkor a legújabb, nagy adatbázisokon végzett elemzések már árnyalják ezt a képet, és nem találtak minden esetben statisztikailag jelentős emelkedést. A hatás ráadásul nemcsak rövid távú: a szakértők szerint a szervezet akár hónapokig is egyfajta belső eltolódásban működhet, mert a biológiai ritmus nem kerül teljesen összhangba a természetes fényviszonyokkal.
Különösen érintettek azok, akik szigorú napirend szerint élnek, a kisgyerekek és az idősebbek. Bár sokaknál erőteljes tüneteket okoz, az óraátállítás hatása egyénenként eltérő. Vannak, akik szinte észre sem veszik a változást, míg másoknál napokig tartó fáradtság, ingerlékenység és koncentrációs nehézség jelentkezik.
Alváskutatók és egészségügyi szervezetek szerint néhány tudatos lépéssel jelentősen csökkenthetők a kellemetlen hatások.
Már az átállítás előtti 3-4 napban érdemes 10-15 perccel korábban lefeküdni, hogy a belső óra finoman alkalmazkodjon.
A reggeli napfény kulcsfontosságú, mert ez az egyik legerősebb jelzés a szervezet számára a gyorsabb alkalmazkodáshoz. Ezzel szemben az esti képernyőzés (telefon, laptop) kék fénye gátolja a melatonin nevű alváshormon termelődését, ami megnehezíti az elalvást. A szakértők azt is javasolják, hogy az átállás körüli napokban délután már ne fogyasszunk koffeint, és az alkoholt is minimalizáljuk, mert rontja az alvás minőségét. Az étkezések, a mozgás és az esti szokások állandósága segít stabilizálni a bioritmust. Fontos, hogy ne próbáljuk túlkompenzálni a fáradtságot: a túl hosszú nappali alvás vagy a hétvégi visszaalvás csak tovább boríthatja a ritmust.
Már csak pár nap van hátra a tavaszi óraátállításig.
Most vasárnap, március 29-én hajnalban 2 óráról 3 órára kell előreállítani az órákat, amivel megkezdődik a nyári időszámítás. A váltásnak köszönhetően este tovább lesz világos.
A Time and Date adatai szerint pedig ezen a napon Magyarországon már 19 óra 9 perckor nyugszik le a Nap.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A kalóriaszámlálás alapján az egészséges testsúly megőrzése egyszerű matematikának tűnik, a valóság azonban ennél sokkal bonyolultabb – írta a BBC. Az, hogy mennyi energiát nyerünk ki egy adott ételből, nemcsak annak kalóriatartalmától függ, hanem attól is, hogy a nap mely szakában, milyen gyorsan és milyen formában fogyasztjuk el, illetve hogyan reagál rá a bélrendszerünkben élő mikrobák közössége.
„Ez egy hatalmas ütemben bővülő kutatási terület” – mondja Sarah Berry, a londoni King’s College táplálkozástudományi professzora. „Most kezdjük igazán látni, mennyire változatosak az ételekre adott válaszaink – vagyis hogy én megeszek valamit, amit egészen másképp metabolizálhatok, mint te ugyanazt az ételt.”
Az étkezések időzítése kulcsfontosságú lehet.
Egy vizsgálat kimutatta, hogy azok a túlsúlyos nők, akik a napi kalóriáik többségét reggelire fogyasztották, többet fogytak, mint azok, akik este ettek többet, noha a teljes kalóriabevitelük azonos volt. Egy másik kutatás szerint ha szűkítjük a napi étkezési időablakot – például másfél órával később reggelizünk és 90 perccel korábban vacsorázunk –, az alacsonyabb energia-bevitelhez és a testzsír csökkenéséhez vezethet. Spanyol kutatók azt is megfigyelték, hogy akik 15 óra előtt ebédeltek, könnyebben tartották a súlyukat, mint a később étkezők. A 21 óra utáni nassolás pedig magasabb vércukorszinttel és a rossz koleszterin emelkedésével járhat.
Az étkezés tempója szintén befolyásolja a jóllakottságot és a vércukorszintet.
Akik gyorsan esznek, hajlamosak többet fogyasztani. A lassabb evés fokozza az étvágyat szabályozó bélhormonok, például a GLP-1 termelődését. Körülbelül 15 percbe telik, mire a korai teltségérzetért felelős kolecisztokinin hormon szintje kellőképpen megemelkedik a vérben, a GLP-1 és egy másik, PYY nevű hormon pedig 30-60 perc alatt éri el a csúcshatást, ami aztán 3-5 órán át fennmarad. Ez magyarázza, miért múlhat el az étkezés utáni azonnali desszert iránti vágy, ha várunk egy kicsit. A gyors evés emellett nagyobb vércukor-ingadozást okoz, ami hosszú távon növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát.
Az étel fizikai szerkezete is számít.
Egy marék mandula körülbelül 160-170 kalóriát tartalmaz, de hogy ebből mennyit hasznosít a szervezet, az függ a rágás alaposságától és a feldolgozás módjától is. Az őrölt mandulából több kalóriát nyerünk ki, mint a csak felületesen megrágott egész szemekből. Hasonlóképpen, egy almapürét gyorsabban meg lehet enni, és kevésbé laktat, mint egy egész almát. Berry professzor szerint ez a jelenség magyarázza, miért vezethetnek súlygyarapodáshoz az ultrafeldolgozott élelmiszerek. „Ha megváltoztatjuk az étel szerkezetét – és ezzel a textúráját is –, az megváltoztatja, milyen gyorsan metabolizáljuk, hol metabolizáljuk, és hol szívódnak fel a tápanyagok.”
A legjelentősebb tényező azonban az egyéni különbség lehet, amit nagyrészt a bélmikrobiomunk összetétele határoz meg.
Kutatók már 2015-ben felfedezték, hogy ugyanaz az étel – például paradicsom vagy banán – teljesen más vércukorválaszt válthat ki különböző emberekből. Még az egypetéjű ikrek anyagcseréje is eltérően reagálhat ugyanarra az ételre, ami a személyre szabott táplálkozás fontosságára hívja fel a figyelmet.
A megoldás tehát nem a görcsös számolás, hanem a tudatosabb evés: az időzítés, a lassítás, a teljes értékű ételek előnyben részesítése és a bélflóránk változatos, rostokban gazdag táplálása.
A kalóriaszámlálás alapján az egészséges testsúly megőrzése egyszerű matematikának tűnik, a valóság azonban ennél sokkal bonyolultabb – írta a BBC. Az, hogy mennyi energiát nyerünk ki egy adott ételből, nemcsak annak kalóriatartalmától függ, hanem attól is, hogy a nap mely szakában, milyen gyorsan és milyen formában fogyasztjuk el, illetve hogyan reagál rá a bélrendszerünkben élő mikrobák közössége.
„Ez egy hatalmas ütemben bővülő kutatási terület” – mondja Sarah Berry, a londoni King’s College táplálkozástudományi professzora. „Most kezdjük igazán látni, mennyire változatosak az ételekre adott válaszaink – vagyis hogy én megeszek valamit, amit egészen másképp metabolizálhatok, mint te ugyanazt az ételt.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
