Tízórás légitámadással tette pokollá Kijevet Oroszország a Zelenszkij–Trump-találkozó előtt
Közel 500 drón és rakéta csapódott be a városban, megbénítva a kritikus infrastruktúrát. A támadás miatt a főváros harmada fűtés nélkül maradt a hidegben.
Kilenc és fél óra szirénaszó, lángoló toronyházak és fűtés nélkül maradt városnegyedek:
Oroszország ma hajnalban minden eddiginél hosszabb és intenzívebb kombinált drón- és rakétatámadást zúdított Kijevre.
A légiriadó első, leghosszabb szakasza december 27-én, hajnali 01:27-től délelőtt 11:21-ig tartott, miközben a város lakói az óvóhelyeken kerestek menedéket. A csapás közvetlenül azelőtt történt, hogy Volodimir Zelenszkij elnök Floridába utazna Donald Trumppal tárgyalni egy 20 pontos békejavaslatról, írta az AP.
Az ukrán főváros elleni offenzíva során az orosz erők közel 500 drónt és mintegy 40 rakétát vetettek be. A fegyverek között Kinzsal hiperszonikus rakéták is szerepeltek, amelyeket Moszkva a legmodernebb eszközei között tart számon.
Az akció erejét a helyszíni képek is alátámasztják: Kijev Darnyickij és Dnyiprovszkij kerületeiben több magas emeletes lakóház gyulladt ki. Egy 24 emeletes épület felső szintjein csaptak fel a lángok, miután roncsdarabok csapódtak be, és egy 18 emeletes tömbház harmadik emeletén is tűz ütött ki. A mentőalakulatoknak egy idősotthonból tíz embert kellett kimenekíteniük.
A csapások súlyosan érintették a város kritikus infrastruktúráját is. Vitalij Klicsko főpolgármester közölte, hogy a főváros csaknem egyharmada átmenetileg fűtés nélkül maradt, a Dnyeper folyó bal partján fekvő több kerületben pedig áramszünet volt.
A legfrissebb hivatalos adatok szerint legalább egy ember meghalt és 27-en megsérültek, de a számok folyamatosan változnak, ahogy a mentési munkálatok haladnak. A támadás brutalitását a túlélők beszámolói érzékeltetik a leginkább. „A támadás hangja még mindig a fülemben van. Nem hiszem el” – mondta Olena Karpenko, egy 52 éves kijevi lakos. Az offenzíva kiterjedtségét Timur Tkacsenko, a Kijevi Városi Katonai Közigazgatás vezetője is megerősítette:
„Gyakorlatilag Kijev teljes központja dróntámadás alatt állt.”
A nagyszabású orosz akció azonnali nemzetközi reakciókat váltott ki.
A szomszédos Lengyelország, amely egyben NATO-tag is, megelőző lépésként vadászgépeket emelt a levegőbe, és a katonai műveletek biztosítása érdekében átmenetileg lezárta a rzeszówi és a lublini repülőteret a polgári forgalom elől.
A csapás politikai üzenetét mindkét fél a saját narratívájába illeszti. Ukrán tisztviselők szerint az időzítés nem véletlen: az akció egyértelmű üzenet a küszöbön álló amerikai–ukrán béketárgyalások előtt. „Ez Oroszország válasza” – idézte Volodimir Zelenszkij elnököt az AP. Ezzel szemben az orosz Védelmi Minisztérium közleményében azt állította, hogy „tömeges csapást” hajtottak végre „hosszú hatótávolságú, precíziós fegyverekkel, köztük Kinzsalokkal” ukrán katonai-ipari és energetikai létesítmények ellen. Moszkva szerint az akció válasz volt „ukrán civilek elleni támadásokra”, ezt az állítást azonban független források nem erősítették meg, a helyszíni felvételek pedig egyértelműen lakóépületekben keletkezett károkat mutatnak.
Kilenc és fél óra szirénaszó, lángoló toronyházak és fűtés nélkül maradt városnegyedek:
Oroszország ma hajnalban minden eddiginél hosszabb és intenzívebb kombinált drón- és rakétatámadást zúdított Kijevre.
A légiriadó első, leghosszabb szakasza december 27-én, hajnali 01:27-től délelőtt 11:21-ig tartott, miközben a város lakói az óvóhelyeken kerestek menedéket. A csapás közvetlenül azelőtt történt, hogy Volodimir Zelenszkij elnök Floridába utazna Donald Trumppal tárgyalni egy 20 pontos békejavaslatról, írta az AP.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter egy Facebook-videóban reagált Szijjártó Péter egy elszólására, amelyben a külügyminiszter Magyarország uniós tagságáról beszélt.
A közösségi médiában hétfőn kezdett terjedni egy videófelvétel, amelyen Szijjártó Péter mondata úgy hangzik, mintha azt mondaná, „Magyarországot kívül kell tartani az Európai Unión”.
A teljes kontextus alapján valószínűsíthető, hogy a külügyminiszter Ukrajnára, vagy a kormány által gyakran használt „Magyarországot a háborún kívül kell tartani” fordulatra utalhatott.
A TISZA Párt alelnökének véleménye szerint azonban a külügyminiszter elárulta a kormány valódi szándékait.
Magyar Péter azzal kezdi mondandóját, hogy Szijjártó, akit „az orosz külügyminiszter táskahordójának” és „az orosz Barátság-érdemrend büszke tulajdonosának” nevez, elszólta magát.
Szerinte ez nem az első ilyen „beismerés”, és felidézi, hogy Orbán Viktor is csak „egy tétova igennel” válaszolt volna az uniós bennmaradásra, Lázár János pedig szövetséget ajánlott a Huxitot nyíltan támogató Mi Hazánknak.
Magyar szerint vannak vitatható kérdések, mint a gazdaság vagy az egészségügy állapota, és elvárná, hogy Orbán Viktor ezekről vitázzon vele, de szerinte a miniszterelnök fél ettől. Ezzel szemben vannak olyan dolgok, amiket a Tisza vezeteője szerint „vitatni életveszélyes”.
„Magyarország helye Európában van. Pont. Az Európai Unióban és a NATO-ban. Mi magyarok nem szeretnénk elképzelni Magyarországot az Unión kívül. Olyat, hogy kívül tartani az Európai Unión Magyarországot csak az mondhat, aki nem ismeri az országot. Aki nem látta hazánkat az elmúlt években. Aki nem látta a leépülő kórházakat, az elszegényedő embereket, a konténeriskolákat, a szétszakadt hazát, a járhatatlan utakat és a reményvesztett vidéket” – idézi Magyar, aki hozzáteszi, ő látta az országot, és úgy látja, az
„keletről nyugatig, kis településtől a lakótelepekig szomjazza Európát.”
Magyar szerint szerint a magyar emberek arra vágynak, hogy megerősítsék az ország helyét a nyugati szövetségi rendszerben, és hogy a „Putyin-barát kormány” ne tegye ki az országot háborús kockázatnak. Úgy véli, az emberek azt akarják, hogy a nekik járó uniós forrásokat „ne kártyázza el a korrupt orbáni hatalom”, és hogy végre megérkezzenek a mezőgazdasági és fejlesztési támogatások.
Ezután a kormány vezetőihez, és a Mi Hazánk elnökéhez intézett kérdéseket:
„Szijjártó Péter, Orbán Viktor, Lázár János, Toroczkai László. Olyan jól élünk mi, hogy nincs szükségünk Európára? Olyan nagy biztonságban vagyunk mi, egy háborúban álló ország határán, hogy nincs szükségünk az európai szövetségi rendszerre? Olyan jól sikerülnek az orosz mutyijaitok, hogy ezért érdemes feláldozni egy ország működését, fejlődését?”
Magyar szerint a kormány eladja az ország jövőjét, amit azzal támaszt alá, hogy állítása szerint „ki-be járnak az orosz hekkerek a külügyminisztériumban”, orosz tanácsadók dolgoznak a Fidesz kampányában, és orosz kémek vannak az országban. Úgy véli, a kormány orosz módszereket használ, például dezinformációs kampányokat, hogy „megfélemlítsenek, összezavarjanak és elhallgattassanak mindenkit”. Példaként a TISZA Párt jelöltjeiről terjesztett vádakat említi, amelyek szerinte minden valóságot nélkülöznek.
„Innen is üzenem minden fideszes képviselőjelöltnek és minden kampányban dolgozó fideszes embernek. Gondolják meg jól, meddig mennek el a kampányban. Gondolják meg, hogy mi az a pont, ahol már nem lehet azt mondani, hogy ez csak politika. Mert van egy határ, ahonnan nincs visszaút. És ez a határ közelebb van, mint gondoljátok”
– mondta.
Azt is kijelentette, hogy „Szijjártó Péter előbb hívja fel Lavrov orosz külügyminisztert egy uniós megbeszélés után, mint a saját feleségét”, és hogy a kormány lejáratta Magyarországot a szövetségi rendszereiben. Arra szólított fel, hogy ha a kormány ki akarja vezetni az országot Európából, akkor a választóknak kell őket kivezetni a hatalomból. Azt ígéri, hogy 13 nap múlva megbukik az „orosz bábállam terve”, és olyan kormányt alakítanak, amely a magyar érdekek mentén, de az európai szövetségi rendszerben fog dolgozni, hazahozza az uniós forrásokat, és csatlakozik az Európai Ügyészséghez.
Magyar Péter egy Facebook-videóban reagált Szijjártó Péter egy elszólására, amelyben a külügyminiszter Magyarország uniós tagságáról beszélt.
A közösségi médiában hétfőn kezdett terjedni egy videófelvétel, amelyen Szijjártó Péter mondata úgy hangzik, mintha azt mondaná, „Magyarországot kívül kell tartani az Európai Unión”.
A teljes kontextus alapján valószínűsíthető, hogy a külügyminiszter Ukrajnára, vagy a kormány által gyakran használt „Magyarországot a háborún kívül kell tartani” fordulatra utalhatott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos a „rendszer szívcsakrájában” járt: így néz ki Mészáros Lőrincék utcája Felcsúton
Az ellenzéki politikus képeket posztolt arról, hogy egymás mellett sorakoznak a Mészáros-család haciendái a Szári utcában. A család legújabb, „gigantikus palotája” is ott épül.
Hadházy Ákos egy Facebook-posztban számolt be legutóbbi, általa „korrupcióturista kirándulásnak” nevezett programjáról, amelynek utolsó állomása Felcsúton, a Szári utcában volt.
A képviselő szerint Mészáros Lőrinc „gigantikus palotája” a régi, kisebb háza mellett épül, és a család többi ingatlana is fejlődik.
A kirándulás helyszínén sorban tekintették meg az épületeket, köztük Mészáros fiának „luxusvilláját”, lányának felújítás alatt álló „palotáját”, és a felcsúti polgármester márványkerítéses, mélygarázsos villáját.
Hadházy a posztban köszönetet mondott a résztvevőknek, akik szerinte a rossz idő ellenére is elmentek megnézni „a rendszer szívcsakráját”. Azt is hozzátette:
„a jelek szerint csak pár órával kerültük el a Főnököt”.
A bejegyzéshez csatolt képeket ide kattintva nézheted meg.
A 444.hu 2025 júliusában arról írt, hogy az utca fele a családé, ahol új építkezések is zajlanak. A Magyar Narancs pedig már 2014-ben földhivatali adatokra hivatkozva számolt be arról, hogy két nagy telek és a rajtuk lévő épületek Mészárosékhoz kerültek, és már ekkor megemlítették a „régi, kisebb ház” és a „nagyobb villa” kettősét.
A legfrissebb fejlemény, hogy a 444.hu idén március elején egy nyilvános hirdetmény alapján arról írt, Mészáros Lőrinc egy újabb, 4610 négyzetméteres szántót vásárolt a Szári utca peremén. A sajtóban „kastélyként” vagy „apartmanházként” emlegetett beruházás a Szári utca végén zajlik. A Telex és a Direkt36 januári cikke szerint a projekt hét apartmant, mélygarázst, wellnessrészleget, valamint kinti és benti medencét is magában foglal.
Hadházy Ákos egy Facebook-posztban számolt be legutóbbi, általa „korrupcióturista kirándulásnak” nevezett programjáról, amelynek utolsó állomása Felcsúton, a Szári utcában volt.
A képviselő szerint Mészáros Lőrinc „gigantikus palotája” a régi, kisebb háza mellett épül, és a család többi ingatlana is fejlődik.
A kirándulás helyszínén sorban tekintették meg az épületeket, köztük Mészáros fiának „luxusvilláját”, lányának felújítás alatt álló „palotáját”, és a felcsúti polgármester márványkerítéses, mélygarázsos villáját.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Csepeg a víz az álmennyezetből” – több mint négyezer hibával adta át Matolcsy Ádám barátjának cége a méregdrágán felújított MNB-székházat
A cég az eredeti büdzsé közel duplájából gazdálkodott, a Telex szerint azonban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mégis 4436 hibát talált budapesti székháza felújítása után, ezért 3,03 milliárdot hívott le a Raw Development bankgaranciájából. A szakértői szerv tavaly októberben még mindig 3585 kijavítatlan tételt rögzített.
A Magyar Nemzeti Banknak adott igazat a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv abban a vitában, ami a Szabadság téri székház felújítása után maradt hibák miatt alakult ki.
A jegybank összesen 4436 hibát talált a méregdrágán felújított épületben, és miután a kivitelező Raw Development Kft. nem javította ki azokat a megadott határidőre, az MNB lehívta a cég 3,03 milliárd forintos bankgaranciáját.
A lépés jogosságát a szakértői testület is megerősítette, ahogy az egy, a Telexhez eljutott szakvéleményből derült ki.
A dokumentum szerint a tavaly októberi helyszíni szemle idején még 3585 hiba kijavítatlan volt.
A szakértők szerint a problémák skálája az esztétikai apróságoktól a rendszerszintű, tervezési hiányosságokig terjed, és bár a rendeltetésszerű használatot nem akadályozzák, a mindennapokban zavaróak és feleslegesen növelik az üzemeltetési költségeket.
A hibák között szerepel mozgó lépcsőkorlát, éjjel-nappal világító kültéri lámpák, és az öltöző-zuhanyzóban a tusoló használata után megálló víz. A legdrágább tétel egy 200 millió forintra becsült szivattyúhiba, ami miatt a hűtőrendszer csak drágább, kompresszoros módban tud működni. Ez a hiba akár az épület adatközpontjának megbízhatóságát jelző Uptime minősítést is befolyásolhatja.
A Raw Development Kft. nem érezte jogosnak a bankgarancia lehívását. A cégtulajdonos, Somlai Bálint a szakértői szervnek írt levelében azzal érvelt, hogy „a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvben megállapított hibák kijavítása közel teljeskörűen elvégzésre került, továbbá az jelenleg is nem vitatottan folyamatban van”. Ezzel szemben a szakértői szerv megállapította, hogy „egyértelmű volt a még fennálló hibák és hiányosságok nagy száma”. A jelentés külön kiemeli, hogy
„az épület kiemelt funkcióját tekintve különösen zavaró, hogy országos és nemzetközi rendezvények idején az álmennyezetből csepeg a víz”.
A Szabadság téri műemléki épület felújítását 2021 májusában jelentette be a jegybank.
A munkát közbeszerzés nélkül kapta meg a Raw Development, amelynek tulajdonosa, Somlai Bálint az akkori jegybankelnök, Matolcsy György fiának, Matolcsy Ádámnak a régi barátja. A cégnek nem volt ismert, hasonló nagyságrendű referenciája. A beruházás eredetileg 54 milliárd forintba került volna, de a kivitelező 2023-ban „előre nem látható és nem kalkulálható extrém áremelkedésekre” hivatkozva az eredeti bruttó 69,2 milliárd forintos ár 103,5 milliárd forintra emelését kérte, amit a jegybank akkori illetékesei elfogadtak.
Az épületbe tavaly költöztek vissza az MNB munkatársai.
A hibák súlyát növeli, hogy a felújítás során prémium anyagokat és berendezéseket használtak. A nemrég kiperelt dokumentumokból kiderült, hogy míg az anyagköltség nettó 48,3 milliárd forint volt, addig a különböző díjakra, elsősorban a munkadíjra 33,1 milliárd forint ment el. Csak ajtókra 2,1 milliárd forintot költöttek.
Az elnöki mosdóban egy több mint 9,5 millió forintos kőmozaik, egy 1,1 milliós vécé és 11 millió forintnál is drágább olasz márványburkolat található, a helyiséget pedig egy közel 12 millió forintos, egyedileg gyártott ajtó választja el az irodától. A konyhatechnológiára 442 millió forint ment el, a listán többmilliós főzőlapok és húszmillió forint fölötti ipari mosogatógépek is szerepelnek.
Az Állami Számvevőszék egy korábbi jelentésében megállapította, hogy az MNB ingatlanprojektjei nem vették figyelembe az ország gazdasági állapotát, és gyakran a túlárazottság gyanúját keltették. Kiemelték, hogy míg a székház felújításának négyzetméterára 2,7 millió forintról 4 millióra nőtt, a nagyjából ugyanekkor felújított Pénzügyminisztérium épületénél ez az arány csak 1,5 millióról 1,7 millió forintra emelkedett. Az ÁSZ azt is kifogásolta, hogy az MNB és alapítványi csoportja által ingatlanberuházásokra elköltött pénz több mint 80 százaléka egyetlen érdekkörnél, a Somlai Bálint cégei által fémjelzett csoportnál landolt.
A Magyar Nemzeti Banknak adott igazat a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv abban a vitában, ami a Szabadság téri székház felújítása után maradt hibák miatt alakult ki.
A jegybank összesen 4436 hibát talált a méregdrágán felújított épületben, és miután a kivitelező Raw Development Kft. nem javította ki azokat a megadott határidőre, az MNB lehívta a cég 3,03 milliárd forintos bankgaranciáját.
A lépés jogosságát a szakértői testület is megerősítette, ahogy az egy, a Telexhez eljutott szakvéleményből derült ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: A Mészáros Lőrinc-féle Index és Orbán Viktor ismét közösen hazudnak
A kormánypárti lap egy újabb interjút közölt Csercsa Balázzsal, a párt korábbi tagjával, aki a beszélgetést követően olyan fotókat tett közzé, melyen állítása szerint Tisza Párt állítólagos „energetikai terve” olvasható. A pártelnök szerint ez a dokumentum sem valódi.
„A Mészáros Lőrinc-féle Index és Orbán Viktor ismét közösen hazudnak. Egy árva szó sem igaz a propaganda által hamisított energetikai anyagból. 13 nap” - ezt írta Magyar Péter Facebookon,
arra reagálva, hogy a kormánypárti Index ismét interjút közölt a párt korábbi tagjával, Csercsa Balázzsal, ami után Csercsa dokumentumokat tett közzé a közösségi médiában.
Ezeken a fotókon a párt állítólagos energetikai terve olvasható. Az Index szemléje szerint az iromány azt tartalmazza, hogy a Tisza már az új parlament első ülésén benyújtaná azt a törvényjavaslatot, amely megtiltaná az orosz fossziliis tüzelőanyagok importját, ezzel párhuzamosan elindítanák azt a folyamatot, amely alapján a közérdekű alapítványokban lévő Mol-részvényeket visszavennék állami tulajdonba.
Azt is írják, hogy a Tisza-kormány megalakulását követő két héten belül energiaveszélyhelyzetet hirdetnének. Szerintük az állítólagos tervezet azzal számol, hogy az intézkedések hatására a lakossági energia és üzemanyagárak drágulni fognak, a benzin kb. 1000 forintra, a dízel ennél is jobban. A lap megjegyzi, hogy „ezért a terv kidolgozói arra számítanak, hogy az intézkedések társadalmi feszültségekhez fognak vezetni.”
A Tisza Párt korábban bemutatott gazdasági anyagában valóban kitűzték célul az orosz energiáról történő leválást, azonban ezt 2035-ig tervezik végrehajtani. A Kapitány István által bemutatott tervet itt tudjátok elolvasni:
Orbán Viktor máris reagált a kormánypárti sajtóban megosztott hírre: Facebook-oldalán a Magyar Nemzet szemléjét linkelve azt írta, hogy „ezt mindenkinek látnia kell”.
Korábban egy bírósági ítélet kimondta, hogy az Index által közzétett, gazdasági megszorításokat (az elhíresült macska-adót tartalmazó tervezet) nem valódi, és az újság úgy publikálta, hogy el sem olvasták, hogy mit tartalmaz. De szintén ez a lap volt az, amelyik megszólaltatta Vogel Evelint, Magyar Péter exét.
A Tisza Párt elnöke és az Index jelenleg is perben állnak.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda több mint 8 milliárd forint közpénzből hirdette országszerte az Index állításait.
„A Mészáros Lőrinc-féle Index és Orbán Viktor ismét közösen hazudnak. Egy árva szó sem igaz a propaganda által hamisított energetikai anyagból. 13 nap” - ezt írta Magyar Péter Facebookon,
arra reagálva, hogy a kormánypárti Index ismét interjút közölt a párt korábbi tagjával, Csercsa Balázzsal, ami után Csercsa dokumentumokat tett közzé a közösségi médiában.
Ezeken a fotókon a párt állítólagos energetikai terve olvasható. Az Index szemléje szerint az iromány azt tartalmazza, hogy a Tisza már az új parlament első ülésén benyújtaná azt a törvényjavaslatot, amely megtiltaná az orosz fossziliis tüzelőanyagok importját, ezzel párhuzamosan elindítanák azt a folyamatot, amely alapján a közérdekű alapítványokban lévő Mol-részvényeket visszavennék állami tulajdonba.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
