Kiderült, mikor hozza nyilvánosságra a kormány az ügynökaktákat
Először az ún. 6-os karton és a mágnesszalagok nem minősített adatai válnak elérhetővé ősszel, majd az ún. B-mappák. A minősített iratok felülvizsgálatához létrehoznak egy szakértői bizottságot, melyben nemzetbiztonsági szakértők, történészek, levéltárosok, jogászok is részt vesznek.
Csütörtökön sajtótájékoztatót tartott Magyar Péter a szóvivőkkel együtt, amelyen ismertették a kormány döntéseit. Többek között szó esett az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról is, melyet a Tisza Párt a választási kampányban is megígért.
Szondi Vanda közölte, hogy a kormány tárgyalt az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes feltárásól és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról is.
Elmondta, hogy
hozzáférhetőek lesznek az ún. 6-os karton és a mágnesszalagok nem minősített adatai. Ezek 2026. október 22-én, az 1956-os forradalom 70. évfordulójának előestéjén válnak elérhetővé. A beszervezési dossziék, az ún. B-mappák pedig legkésőbb 2026. december 31-ig lesznek nyilvánosak.
A szóvivő ugyanakkor jelezte, hogy a nyilvánosság nem jelenti azt, hogy minden adatot közzétesznek. Azt ígérték, hogy egyes adatok - melyek pl. személyi azonosító adatok, egészségügyi állapotra, kóros szenvedélyre, nemi identitásra, vagy más érzékeny információra vonatkoznak - anonimizálva lesznek ott, ahol ez indokolt.
A minősített iratok felülvizsgálatához létrehoznak egy szakértői bizottságot, melyben nemzetbiztonsági szakértők, történészek, levéltárosok, jogászok is részt vesznek. Ezzel együtt megnő a szerepe az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának is. Arra kérték az állami intéményeket is, hogy a náluk lévő 1990 előtti releváns adatokat adják majd át.
A törvényjavaslat nem szűkíti le a feltárást az ügynökökre, hanem pontosan meghatározza, kinek milyen szerepe volt.
Csütörtökön sajtótájékoztatót tartott Magyar Péter a szóvivőkkel együtt, amelyen ismertették a kormány döntéseit. Többek között szó esett az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról is, melyet a Tisza Párt a választási kampányban is megígért.
Szondi Vanda közölte, hogy a kormány tárgyalt az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes feltárásól és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Molnár Áron reagált, miután a Fidesz szerint 461 milliót kapott volna az NKA-tól
A kormánypárti listán Alföldi Róbert és Bródy János is szerepel. A zenész menedzsere útján közölte, hogy nem kért és nem kapott támogatást az NKA-tól Hankó Balázs minisztersége idején.
„Én az NKA-hoz életemben nem írtam pályázatot, soha”
– reagált Molnár Áron a Magyarország Kedvenc Reggeli Műsora csütörtöki adásában arra a bejelentésre, amely szerint 461 millió forintnyi kulturális támogatást kapott az Orbán-kormánytól.
A Fidesz kedden „A Fidesz kiáll Hankó Balázs mellett – lássuk a számokat!” címmel adott ki közleményt. Ebben olyan, általuk baloldalinak tartott művészeket soroltak fel, akik állításuk szerint 2019 után kulturális produkciókra kaptak támogatást - írja a 24.hu.
A listán szerepel többek között Alföldi Róbert (2 milliárd 231 millió Ft), Nagy Ervin (100 millió Ft), Bródy János (16,5 millió Ft) és Majka (9,3 millió Ft) is.
„Én az NKA-hoz életemben nem írtam pályázatot, soha. Hogy jön ki ez a 461 millió? Még mindig egy ilyen rendszer maradékában élünk, és előjön egy ilyen ügy. Ennek lehet jogi következménye?” – tette fel a kérdésta színész-aktivista.
Rainer-Micsinyei Nóra társműsorvezető egy per indítására biztatta, Lengyel Tamás pedig úgy fogalmazott, a történteket régen karaktergyilkosságnak nevezték.
Nem Molnár Áron az egyetlen érintett, aki cáfolta a listán szereplő állításokat.
Bródy János menedzserén keresztül közölte, hogy Hankó Balázs minisztersége alatt nem kért és nem kapott támogatást az NKA-tól.
Hozzátették, hogy a Bródy János 80 koncert megrendezésére a Broadway Ticket Hungary Kft. egymillió forint hozzájárulást nyert el.
„Nagy Ervin igazat mondott parlamenti felszólalásában, amikor Bródy Jánost elsőként említette az állami médiából kitiltott művészek felsorolásában”
„Én az NKA-hoz életemben nem írtam pályázatot, soha”
– reagált Molnár Áron a Magyarország Kedvenc Reggeli Műsora csütörtöki adásában arra a bejelentésre, amely szerint 461 millió forintnyi kulturális támogatást kapott az Orbán-kormánytól.
A Fidesz kedden „A Fidesz kiáll Hankó Balázs mellett – lássuk a számokat!” címmel adott ki közleményt. Ebben olyan, általuk baloldalinak tartott művészeket soroltak fel, akik állításuk szerint 2019 után kulturális produkciókra kaptak támogatást - írja a 24.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter elmondta, mikor emelhetik meg a családi pótlékot
A miniszterelnök szerint a kormánynak látnia kell az idei és jövő évi költségvetést, utána tudnak dönteni arról, hogy az ígéreteiket milyen sorrendben tudják megvalósítani.
Magyar Péter csütörtökön jelentette be, hogy a Tisza-kormány döntése alapján a rászoruló családok 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást kapnak.
A kormány délutáni sajtótájékoztatóján egy újságírói kérdésre válaszolva a kormányfő elmondta, hogy a családi pótlék emeléséről még nincs szó.
Előbb el kell készülnie az új 2026-os költségvetésnek és a 2027-es költségvetés előzetes számainak, és utána tudnak minden szociális juttatást és adóváltoztatást átgondolni.
Rengeteg vállalásuk van, de most az a fontos, hogy fenntartható legyen a költségvetés.
Ha áttekintették az állam költségvetési helyzetét, akkor tudnak dönteni arról, hogy az egyes ígéreteiket mikor tudják megvalósítani - közölte.
A családi pótlék megkétszerezése éves szinten 300 milliárd forintot igényelne. Azt tervezik, hogy ezt mielőbb megadhassák, de az intézkedéseket sorba veszik. „Dolgozunk rajta” - mondta, hozzátéve, hogy az ígért vállalások nem azonnal teljesülnek.
Az ígéretek megvalósítása közül az első a most bejelentett 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás bevezetése.
Szóba került az is, hogy a jövedelmi viszonyokat is figyelembe vevő támogatásokat szeretnének kidolgozni. Most azonban az egyszülős családok megkapják a támogatást.
„Nagy pénz, nagy lopás?” – Márki-Zay nekiment Lázár Jánosnak a 160 milliárdos titkos kormánydöntések miatt
Márki-Zay Péter a közösségi oldalán vonta kérdőre Lázár Jánost a Transparency International által nyilvánosságra hozott titkos kormánydöntések miatt. Az iratok szerint több mint 160 milliárd forint közpénz sorsáról rendelkeztek a nyilvánosság kizárásával.
„LÁZÁR JÁNOS, HOL A PÉNZ?” – tette fel a kérdést közösségi oldalánMárki-Zay Péter, aki posztjában az Orbán-kormányok alatt született, de a nyilvánosság elől elzárt, úgynevezett „2000-es kormányhatározatokról” írt.
Bejegyzése szerint ezek olyan döntések voltak, amelyekről „a magyar emberek nem tudhatták, milyen ügyekben és milyen összegekről születnek döntések”. A politikus szerint most kiderült, hogy ilyen határozatokban több mint 160 milliárd forint közpénz sorsáról rendelkeztek titokban.
„A nyilvánosságra került dokumentumok szerint az egyik legnagyobb kedvezményezett – ki más is lehetne? – a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány, amely közel 27,8 milliárd forintot kapott” – áll a bejegyzésben.
Ez az alapítvány Lázár János nevéhez köthető.
Emellett a másik, a Nemzeti Ménesbirtok Alapítvány is 9,3 milliárd forint támogatásban részesült. A poszt azzal a kérdéssel zárul, hogy ha minden jogszerű volt, miért kellett a döntéseket elzárni a nyilvánosság elől. „Nagy pénz, nagy lopás?”
„LÁZÁR JÁNOS, HOL A PÉNZ?” – tette fel a kérdést közösségi oldalánMárki-Zay Péter, aki posztjában az Orbán-kormányok alatt született, de a nyilvánosság elől elzárt, úgynevezett „2000-es kormányhatározatokról” írt.
Bejegyzése szerint ezek olyan döntések voltak, amelyekről „a magyar emberek nem tudhatták, milyen ügyekben és milyen összegekről születnek döntések”. A politikus szerint most kiderült, hogy ilyen határozatokban több mint 160 milliárd forint közpénz sorsáról rendelkeztek titokban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy Dávid levelet írt Szentkirályi Alexandrának, két hetet adott a részletes jelentés elkészítésére
Vitézy Dávid közlekedési miniszter részletes jelentést kért a Millenáris Alapítvány pénzügyi helyzetéről. A szervezet felszámolása része a nem oktatási kekvák megszüntetéséről szóló kormányzati tervnek.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter csütörtökön hivatalos levélben szólította fel Szentkirályi Alexandrát, a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány kuratóriumi elnökét, hogy két héten belül készítsen részletes jelentést az alapítvány pénzügyi és vagyoni helyzetéről – közölte a politikus a közösségi oldalán.
A miniszter azt is kérte, hogy a szervezet július 31-i megszűnéséig a kuratórium tartózkodjon minden, a napi működésen túli kötelezettségvállalástól és vagyonértékesítéstől.
A Közlekedési és Beruházási Minisztérium vette át az alapítói jogok gyakorlását, hogy az alapítvány vagyonát visszavezesse az államhoz és felszámolja a szervezetet.
"A törvény a népszerű budai közparkot és kulturális rendezvényhelyszínt is fenntartó, azt privatizáló Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány esetében a Közlekedési és Beruházási Minisztériumot jelölte ki arra, hogy a folyamat során gyakorolja az alapítói jogokat, vagyis arra, hogy az alapítvány vagyonát újra közvagyonná tegye, az alapítvány működését pedig felszámolja" - írta a politikus a bejegyzésében.
A miniszter a levélben tételes leltárt kért az alapítvány aktuális vagyonáról, külön kimutatásban részletezve az államra visszaszálló és vissza nem szálló vagyonelemeket.
Vitézy élesen bírálta a kekva-rendszert is, melyek szerinte olyan szervezetek voltak, „amelyek segítségével átláthatatlanná tették az állami vagyonnal való gazdálkodást”.
Úgy fogalmazott: "Nagyon pontosan kell látnunk azt is, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok hét évvel ezelőtti létrehozása óta az oda átjátszott állami vagyon mekkora része menthető még meg, és mi az, amit az elmúlt években, a törvény adta kiskapukkal élve, magánvagyonná tettek".
A miniszter szerint az előző kabinet nem az ország érdekeit, hanem egy átláthatatlan struktúra fenntartását tartotta szem előtt.
Hozzátette, az új kormány célja az átláthatóság erősítése és a felelős állami vagyonkezelés, a következő hetek feladata pedig az alapítványok elmúlt évekbeli működésének vizsgálata lesz.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter csütörtökön hivatalos levélben szólította fel Szentkirályi Alexandrát, a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány kuratóriumi elnökét, hogy két héten belül készítsen részletes jelentést az alapítvány pénzügyi és vagyoni helyzetéről – közölte a politikus a közösségi oldalán.
A miniszter azt is kérte, hogy a szervezet július 31-i megszűnéséig a kuratórium tartózkodjon minden, a napi működésen túli kötelezettségvállalástól és vagyonértékesítéstől.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!