HÍREK
A Rovatból

Kiderült, mi a kormány újabb terve a kihasználatlanul porosodó lélegeztetőgépek felhasználására

Állítólag a lélegeztetőgépek jelentős részét jó eséllyel átalakíthatják az alvási apnoés betegek támogatására, akik súlyos alvászavarban szenvedő betegek.


Áprilisban kérdezte felSzabó Tímea, a Párbeszéd-Zöldek képviselője többek között arról kérdezte Takács Péter egészségügyért felelős államtitkárt, hogy mi lesz a sorsa annak a 12 ezer lélegeztetőgépnek, amit a koronavírus-járvány első hullámában a kormány megvásárolt, amelyeknek egy részét aazóta külföldre adományozák, néhány száz darabot eladtak, de a túlnyomó többségüket máig raktárakban őrzi – írja a 24.hu.

A lap felkereste a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy arról kérdezzék, mi lesz a lélegeztetőgépek sorsa, ám a tárca nem válaszolt megkeresésükre.

A Népjóléti Bizottság áprilisi ülésén Takács Péter elmondta: a beszerzett lélegeztetőgépek különböző tudásszintűek. Vannak olyanok, amelyek az intenzív osztályos igénybevételnek, illetve az ottani elvárásoknak megfelelnek.

„Ezek nagy része most is kórházaknál van, tehát a régebbi gépeket lecseréltük, a régieket leselejteztük, az újak pedig beálltak”

– magyarázta az államtitkár, hozzátéve, hogy a gépek egy része kisebb tudásszintű, ezek non-invazív légzéstámogatásra alkalmas berendezések, amelyekre külön terve van a kormánynak.

„Ezeket most a Bay Zoltán Kutatóintézet bevonásával vizsgáljuk, hogy hogyan tudjuk úgy átalakítani, hogy 77 ezer alvási apnoés honfitársunknak természetben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő tudja odaadni”

– mondta az államtitkár, aki szerint a kutatóintézet bevonásával a lélegeztetőgépek jelentős részét jó eséllyel át tudják alakítani az alvási apnoés betegek támogatására. Az alvási apnoe egy potenciálisan súlyos alvászavar, amelynek során a légzés alvás közben időről időre abbamarad, majd újra elindul.

A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.-ről a honlapján az olvasható, hogy célja „hazai vállalatok versenyképességének és hatékonyságának növelése sikeres innováció és technológiatranszfer révén, szoros együttműködésben vezető hazai és külföldi partnerintézményekkel. Megrendelőink számára – ez jelenleg több mint 200 vállalatot jelent – komplex tudományos és műszaki megoldásokat kínálunk több szakterületen, amelyek hozzájárulhatnak versenyképességük növeléséhez. Együttműködünk az állami, az akadémiai szféra, a felsőoktatás intézményeivel és azok kutatási központjaival.”

Takács Péter a bizottsági ülésen hozzátette: a „járványügyi helyzet” nem indokolja azt, hogy ekkora számban tartsanak raktárkészleten lélegeztőgépeket. Arról, hogy pontosan hány lélegeztetőgépet tárol a kormány raktárakban, Révész János, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetője beszélhetett volna az ülésen. Felszólalásából azonban csak az derült ki, hogy az OKFŐ jelenleg 26 raktári telephelyet működtet, közülük az egyik a gödöllői, ahol lélegezetőgépeket tárolnak.

A kormány a járvány alatt 300 milliárd forintot költött lélegeztetőgépek beszerzésére. A TMT Technics Kft. 1208 lélegeztetőről állapodott meg a külüggyel, összesen 13 milliárd forintért, amíg a maláj GR Technologiestől 6258 darabot vett 176 milliárdért.

Takács Péter a lélegeztetőgép-beszerzéssel kapcsolatban elmondta:

„mivel nem lehetett tudni, hogy nem jön-e egy olyan mutáció a Covidban, ami újra tömeges és súlyos megbetegedéseket okoz, ezeket a gépeket nekünk készleten kellett tartani. A WHO (Egészségügyi Világszervezet – a szerk.) most azt mondja, hogy a Covidnak nagy eséllyel nem fordul elő újabb mutációja a következő időszakban, amikor is tömegével kell lélegeztetett betegekre számítani, ezért ezt a raktáron tartott készletet redukálni fogjuk. A készletcsökkentés egyik formája lesz a súlyos alvászavarban szenvedő betegek számára történő átalakítás.”

Az egészségügyi államtitkár reagált Szabó Tímea azon kritikájára is, hogy a kormánytagok VIP-ellátást kapnak, miközben milliók nem férnek hozzá az ellátásokhoz. Takács Péter így fogalmazott:

„Velem nehéz dolguk van, mert amikor a Covid miatt benn feküdtem a kórházban, a lepattant János Kórházban voltam, kínai lélegeztetőgépet kaptam.”

Takács Péter 2019-2020-ban az Észak-közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő, azaz „a lepattant János Kórház” megbízott főigazgatója volt, majd 2020 és 2022 között az OKFŐ alap- és szakellátásért felelős főigazgató-helyetteseként dolgozott, ahonnan az egészségügyi államtitkárság élére került.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Karácsony Gergely Orbán Viktor interjújáról: Látszott rajta a sok kihagyás, megkopott a tényismeret
„Budapest tényleg nem megy csődbe magától, csak ha a kormány csődbe taszítja. Viszont aki Budapestet csődbe löki, azt Budapest magával rántja” - fogalmazott a főpolgármester.


„Miniszterelnök úr hosszú idő után újra beszélni volt kénytelen Budapestről,

látszott rajta a sok kihagyás, megkopott a tényismeret”

- reagált Orbán Viktor keddi, Rónai Egonnak adott interjújára Karácsony Gergely a Facebook-oldalán.

„Hogy a főváros finanszírozza az államot, hogy Budapesttől a kormány többet vesz el, mint amennyi támogatást ad, azt nem én mondom, hanem a kormány legfőbb ellenőrző szerve, az Állami Számvevőszék. Hogy ez alkotmányellenes, azt se én mondom, hanem az Alkotmánybíróság. Hogy a kormányzati elvonásnak nemcsak a mértéke, hanem a módja is törvénytelen, azt meg a Kúria mondta ki” – fogalmazott a főpolgármester, majd hozzátette:

„az is a viszonylag közismert tényekhez tartozik, hogy Budapest nemcsak az ország leggazdagabb városa, ahogyan Miniszterelnök úr említeni méltóztatott, hanem a legnagyobb is, amely a legtöbb közszolgáltatást működteti, na, ebből hiányzik az öt év alatt húszszorosára emelt kormányzati sarc.”

Karácsony szerint

a miniszterelnök úgy kezeli az állami költségvetést, „mintha az a magánvagyona lenne”, a települések támogatását pedig „mintha az valamiféle kegy lenne tőle”.

A főpolgármester szerint a lényeg az, hogy

„Budapest tényleg nem megy csődbe magától, csak ha a kormány csődbe taszítja. Viszont aki Budapestet csődbe löki, azt Budapest magával rántja.”

Végül jelezte:

„Tárgyalni az alkotmányos és törvényes helyzet helyreállításáról köteles a kormány. Nem kegy, nem kérés, kötelesség. A szakszervezetek 168 órás gondolkodási ideje csütörtökön lejár. Ma én is, Gulyás Gergely miniszter is megkapta a meghívót a sztrájkbizottságtól a tárgyalásra. Én ott leszek”

Mint azt mi is megírtuk: Orbán Viktor kedden adott interjút az ATV-nek. A beszélgetés során a miniszterelnök a főváros pénzügyeiről azt mondta, Budapest már régen csődben van, de ha nem tudják megoldani a helyzetet, a kormány segít.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Nagy Márton döntött: Budapestnek ezúttal 0 forintot kell fizetnie
Közzétették, hogy melyik önkormányzatnak mennyit kell fizetnie novemberben a helyi iparűzési adó többletükből.


Közzétették a Magyar Közlönyben, hogy az önkormányzatoknak a helyi iparűzési adó (hipa) többletükből mennyit kell befizetniük novemberben - szúrta ki a 24.hu.

A mostani elvonás a Navracsics Tibor által tavaly bejelentett Versenyképes Járások Program (VJP) része, amely a 2025-ös hipa-többletet a Területfejlesztési Alapba irányítja.

Így Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter rendelete a közigazgatási és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben határozta meg az egyes települések fizetési kötelezettségét.

A Magyar Közlönyben megjelentek szerint

Nagy Márton döntése értelmében Budapest, Pécs és Kecskemét most 0 forintot fizet, ugyanakkor több fővárosi kerület és meglepően sok kisebb település is komoly, százmilliós terhekkel szembesül.

A rendelet szerint a 100 millió forint felett fizető budapesti kerületek között van az I. kerület 249 094 380 forinttal, a II. kerület 439 406 725 forinttal, az V. kerület 102 226 054 forinttal és a VII. kerület 100 832 318 forinttal.

Eközben komoly befizetővé vált jónéhány kisebb település is, mint például Sellye (376 457 826 forint), Kétújfalu (493 837 963 forint) vagy Királyegyháza (307 034 887 forint).

A milliárdos befizetők között is van meglepetés, Dunaharasztinak például nettó 1 302 959 264 forintot kell utalnia.

A program logikája szerint a 2024-es bázisévhez képest keletkező 2025-ös hipa-többlet 100 százaléka kerül az alapba, amit aztán a járások pályázhatnak vissza fejlesztésekre. Járásonként minimum 250 millió forint, a megyeszékhely-központú járásoknál pedig 500 millió forint fejlesztési forrás garantált. Az önkormányzatok két részletben, májusban és novemberben fizetnek, a végelszámolás pedig a következő év márciusában történik. Ha egy településnek negatív az egyenlege, akkor támogatásként visszakapja a befizetett összeget.

A mostani rendelet egy hosszabb folyamat része. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter 2024 októberében jelentette be a Versenyképes Járások Programot, a területi felzárkózást és a járási fejlesztési minimumokat hangsúlyozva. A feszültség 2025 februárjában nőtt, amikor megjelent a szolidaritási hozzájárulás éves listája, amely Budapestre 89,1 milliárd forintos terhet rótt, éles vitát indítva a főváros és a kormány között. Az első, májusi hipa-többlet elvonásáról szóló rendelet 854 települést érintett, ami után a Fővárosi Önkormányzat bírósághoz fordult, és a Fővárosi Törvényszék azonnali jogvédelmet biztosított számára a Magyar Államkincstár inkasszójával szemben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A rendőrség megszüntette a büntetőeljárást a Hadházy Ákos autójának szándékosan nekihajtó hatvanpusztai biztonsági őr ellen
A hatóság szerint a férfi nem követett el bűncselekményt, mert cselekményének kizárólag az volt a célja, „hogy a másik gépkocsivezetőt megállítsa”.


„A rendőrség megszüntette a büntetőeljárást a Suzuki Vagyonőr ellen. Azt mondták, hogy nem követett el bűncselekményt, nem volt szándékos közúti veszélyeztetés. Csak véletlenül jött nekem, mert véletlenül jobbra fordította a kormányt...” – írta Facebook-oldalán Hadházy Ákos.

Az eset még augusztusban történt, miután Hadházy a nyitott kapun keresztül bement Orbán Viktor apjának hatvanpusztai birtokára, és ott felvételeket készített az épületekről. Ekkor Mészáros Lőrinc biztonsági vállalkozásának alkalmazottja egy Suzukival igyekezett megállítani a képviselőt és a vele utazó Gulyás Balázs újságírót. A közzétett videófelvételek tanúsága szerint a vagyonőr először frontálisan szembehajtott a képviselő által vezetett Daciával, majd miután nem sikerült megállítani őket, oldalról hajtott neki. Az ütközésben a Dacia oldala megsérült, a Suzuki pedig felborult.

Akkor a Bicskei Rendőrkapitányság büntetőeljárást indított közúti veszélyeztetés bűntettének megalapozott gyanúja miatt.

A Gulyáságyú Média ugyanakkor most arról írt, hogy a rendőrség most megszűntette a büntetőeljárást a férfi ellen.

„A hatóság szerint a férfi nem követett el bűncselekményt, mert cselekményének kizárólag az volt a célja, „hogy a másik gépkocsivezetőt megállítsa”. A rendőrség megállapította, hogy a vagyonőr magatartása más személy életének, testi épségének a közvetlen veszélyeztetésére nem terjedt ki.

Az eljárás során a rendőrség igazságügyi műszaki szakértőt is kirendelt. „A szakértői vélemény megállapította, hogy a borulást eredményező ütközés a Suzuki személygépkocsi vezetőjének jobbra irányuló kormánymozdulatára vezethető vissza, ez okozta a járművek közötti oldaltávolság elfogyását” - írták a rendőrség határozatában.

Hadházy egy Facebook-posztban reagált minderre.

„Tulajdonképpen örülhetek, hiszen ennyi erővel mondhatták volna azt is, hogy én voltam a bűnös és én akartam felborítani őt...”

– fogalmazott a független országgyűlési képviselő, aki hozzátette: nem gondolta, hogy valódi jogi következménye lesz a dolognak, de azt sem, hogy „meg merik tenni, hogy még egy ejnye-bejnyét sem kapjon Orbán smasszere”.

„A határozat egészen elképesztő jogi nonszensz. Persze panaszolni fogjuk, de nem ez a fontos hiszen úgyis elutasítják. Hanem az, hogy ezzel a határozattal a hatalom legitimálta az ellenzéki politikusok elleni erőszakot

– írta Hadházy, aki végül azt is leírta, hogy az őszinte véleménye a következő: „a lónak a f.szát nem volt ez szándékos közlekedési veszélyeztetés”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
30 milliót is is fizethettek a gazdagok, hogy ártatlan civileket öljenek Szarajevó ostrománál – nyomozás indult az emberszafarik ügyében
A milánói ügyészség keresi azokat az olaszokat, akik a gyanú szerint a Balkán-háborúban pénzért vadásztak emberekre szórakozásból.


A milánói ügyészség hivatalos vizsgálatot indított az 1992 és 1996 közötti szarajevói ostrom idején feltételezett „sniper turizmus” ügyében – írja a The Guardian.

A hatóságok kegyetlenséggel és aljas indokból elkövetett emberölés gyanúja miatt nyomoznak olyan olasz állampolgárok után, akik a vádak szerint fizettek azért, hogy a város civil lakóira lőhessenek. Az eljárást egy milánói oknyomozó újságíró, Ezio Gavazzeni feljelentése, valamint Benjamina Karić, Szarajevó korábbi polgármesterének jelentése alapozta meg.

A gyanú szerint olasz, francia, német és más nyugati állampolgárok nagy összegeket, akár 30 millió forint értékben is fizettek a boszniai szerb erők katonáinak, hogy a Szarajevót körülvevő magaslatokról „szórakozásból” gyilkoljanak. A gyerekek megöléséért külön felárat számolhattak fel.

Feltételezések szerint a résztvevők Triesztben találkoztak, onnan Belgrádba utaztak, ahonnan a katonák kísérték őket a harcálláspontokra.

„Nem voltak politikai vagy vallási indítékaik. Gazdag emberek voltak, akik szórakozásból mentek oda. Olyan fegyverbolondokról beszélünk, akik talán lőtérre vagy szafarizni járnak Afrikába”

– nyilatkozta Gavazzeni, aki szerint a hatóságok a következő hetekben több, általa azonosított személyt is kihallgathatnak.

A vádakat a szerb veteránszervezetek határozottan tagadják. A boszniai kormány milánói konzulátusa teljes együttműködést ígért a hatóságoknak.

„Türelmetlenül várjuk, hogy kiderüljön az igazság egy ilyen kegyetlen ügyben, hogy lezárhassuk a történelem egy fejezetét. Bizonyos információk birtokában vagyok, amelyeket megosztok a nyomozókkal”

– nyilatkozta a milánói bosnyák konzulátus szóvivője.

A 2022-ben bemutatott „Sarajevo Safari” című szlovén dokumentumfilmben egy egykori szerb katona és egy vállalkozó is arról beszélt, hogy nyugatiak fizettek a civilekre való lövöldözésért. „A Sarajevo Safari volt a kiindulópont” – mondta Gavazzeni, aki a film megtekintése után vette fel a kapcsolatot a rendezővel, és kezdett mélyebb kutatásba. Egyik kulcsforrása egy volt boszniai hírszerző tiszt lett. A film bemutatója után, 2022 novemberében a bosznia-hercegovinai államügyészség is bejelentette, hogy eljárást indít az ügyben.

Az 1992 és 1996 között zajló ostrom a modern hadtörténet leghosszabb városostroma volt, amelyben 13 952 ember, köztük 5434 civil halt meg a folyamatos tüzérségi támadások és a mesterlövészek golyói által. A város fő közlekedési útvonala a „Mesterlövészek sikátora” (Sniper Alley) néven vált hírhedtté. A háború embertelenségének egyik szimbólumává vált Boško Brkić és Admira Ismić esete, akiket 1993-ban lőtt le egy mesterlövész, miközben egy hídon próbáltak átkelni a biztonságba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk