HÍREK
A Rovatból

Kiderült, mi a kormány újabb terve a kihasználatlanul porosodó lélegeztetőgépek felhasználására

Állítólag a lélegeztetőgépek jelentős részét jó eséllyel átalakíthatják az alvási apnoés betegek támogatására, akik súlyos alvászavarban szenvedő betegek.


Áprilisban kérdezte felSzabó Tímea, a Párbeszéd-Zöldek képviselője többek között arról kérdezte Takács Péter egészségügyért felelős államtitkárt, hogy mi lesz a sorsa annak a 12 ezer lélegeztetőgépnek, amit a koronavírus-járvány első hullámában a kormány megvásárolt, amelyeknek egy részét aazóta külföldre adományozák, néhány száz darabot eladtak, de a túlnyomó többségüket máig raktárakban őrzi – írja a 24.hu.

A lap felkereste a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy arról kérdezzék, mi lesz a lélegeztetőgépek sorsa, ám a tárca nem válaszolt megkeresésükre.

A Népjóléti Bizottság áprilisi ülésén Takács Péter elmondta: a beszerzett lélegeztetőgépek különböző tudásszintűek. Vannak olyanok, amelyek az intenzív osztályos igénybevételnek, illetve az ottani elvárásoknak megfelelnek.

„Ezek nagy része most is kórházaknál van, tehát a régebbi gépeket lecseréltük, a régieket leselejteztük, az újak pedig beálltak”

– magyarázta az államtitkár, hozzátéve, hogy a gépek egy része kisebb tudásszintű, ezek non-invazív légzéstámogatásra alkalmas berendezések, amelyekre külön terve van a kormánynak.

„Ezeket most a Bay Zoltán Kutatóintézet bevonásával vizsgáljuk, hogy hogyan tudjuk úgy átalakítani, hogy 77 ezer alvási apnoés honfitársunknak természetben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő tudja odaadni”

– mondta az államtitkár, aki szerint a kutatóintézet bevonásával a lélegeztetőgépek jelentős részét jó eséllyel át tudják alakítani az alvási apnoés betegek támogatására. Az alvási apnoe egy potenciálisan súlyos alvászavar, amelynek során a légzés alvás közben időről időre abbamarad, majd újra elindul.

A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.-ről a honlapján az olvasható, hogy célja „hazai vállalatok versenyképességének és hatékonyságának növelése sikeres innováció és technológiatranszfer révén, szoros együttműködésben vezető hazai és külföldi partnerintézményekkel. Megrendelőink számára – ez jelenleg több mint 200 vállalatot jelent – komplex tudományos és műszaki megoldásokat kínálunk több szakterületen, amelyek hozzájárulhatnak versenyképességük növeléséhez. Együttműködünk az állami, az akadémiai szféra, a felsőoktatás intézményeivel és azok kutatási központjaival.”

Takács Péter a bizottsági ülésen hozzátette: a „járványügyi helyzet” nem indokolja azt, hogy ekkora számban tartsanak raktárkészleten lélegeztőgépeket. Arról, hogy pontosan hány lélegeztetőgépet tárol a kormány raktárakban, Révész János, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetője beszélhetett volna az ülésen. Felszólalásából azonban csak az derült ki, hogy az OKFŐ jelenleg 26 raktári telephelyet működtet, közülük az egyik a gödöllői, ahol lélegezetőgépeket tárolnak.

A kormány a járvány alatt 300 milliárd forintot költött lélegeztetőgépek beszerzésére. A TMT Technics Kft. 1208 lélegeztetőről állapodott meg a külüggyel, összesen 13 milliárd forintért, amíg a maláj GR Technologiestől 6258 darabot vett 176 milliárdért.

Takács Péter a lélegeztetőgép-beszerzéssel kapcsolatban elmondta:

„mivel nem lehetett tudni, hogy nem jön-e egy olyan mutáció a Covidban, ami újra tömeges és súlyos megbetegedéseket okoz, ezeket a gépeket nekünk készleten kellett tartani. A WHO (Egészségügyi Világszervezet – a szerk.) most azt mondja, hogy a Covidnak nagy eséllyel nem fordul elő újabb mutációja a következő időszakban, amikor is tömegével kell lélegeztetett betegekre számítani, ezért ezt a raktáron tartott készletet redukálni fogjuk. A készletcsökkentés egyik formája lesz a súlyos alvászavarban szenvedő betegek számára történő átalakítás.”

Az egészségügyi államtitkár reagált Szabó Tímea azon kritikájára is, hogy a kormánytagok VIP-ellátást kapnak, miközben milliók nem férnek hozzá az ellátásokhoz. Takács Péter így fogalmazott:

„Velem nehéz dolguk van, mert amikor a Covid miatt benn feküdtem a kórházban, a lepattant János Kórházban voltam, kínai lélegeztetőgépet kaptam.”

Takács Péter 2019-2020-ban az Észak-közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő, azaz „a lepattant János Kórház” megbízott főigazgatója volt, majd 2020 és 2022 között az OKFŐ alap- és szakellátásért felelős főigazgató-helyetteseként dolgozott, ahonnan az egészségügyi államtitkárság élére került.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán döntött: ezt a fizetős búcsúajándékot kapják a távozó állami vezetők egy friss rendelet szerint
A leköszönő kormány lehetővé tette a távozó miniszterek és államtitkárok számára, hogy megvegyék használt hivatali mobiltelefonjukat.


A leköszönő Orbán-kormány a kormányváltási időszakban módosított egy rendeletet, amely lehetővé teszi a távozó állami vezetőknek, hogy megbízatásuk megszűnésekor megvásárolhassák az általuk használt hivatali mobiltelefonokat. A jogszabályt csütörtökön, április 30-án tették közzé, és már másnap, május 1-jén hatályba is lépett – vette észre a 24.hu.

A Magyar Közlönyben megjelent, Orbán Viktor által aláírt módosítás nem ajándékozásról, hanem egy vásárlási lehetőségről rendelkezik.

Az érintettek köre széles: miniszterek, államtitkárok, helyettes államtitkárok, a miniszterelnök politikai igazgatója és nemzetbiztonsági főtanácsadója, valamint a miniszteri kabineteket vezető kabinetfőnökök is élhetnek a lehetőséggel.

A rendelet szövege külön is kitér a kabinetfőnökökre, kimondva, hogy „a megbízatásának megszűnése esetén a miniszteri kabinetet vezető kabinetfőnök is megvásárolhatja az általa használt mobiltelefont”.

A jogszabály ugyanakkor számos gyakorlati kérdést nyitva hagy. Nem részletezi, hogy a telefonok vételárát milyen elszámolási szabályok, például értékcsökkenés vagy piaci ár alapján határozzák meg. A hivatalos indoklás szerint a módosítás célja mindössze a telefonhasználatra vonatkozó szabályok kiegészítése volt.

Az állami juttatásokkal kapcsolatos társadalmi érzékenységet jelzi az is, hogy Magyar Péter nemrég úgy fogalmazott, „egészen döbbenetes pénzszórás volt eddig a magyar Országgyűlésben”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid: Lázár János utolsó döntéseivel 280 milliárd forint uniós forrást kockáztat
A leendő közlekedési miniszter egy posztban bírálta Lázár Jánost a Debrecen–Nyíregyháza és a budapesti körvasút tenderének visszavonása miatt. Állítása szerint a lépés miatt komoly csúszás várható a már évek óta előkészített, uniós finanszírozású projekteknél.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 02.



Vitézy Dávid, a leendő közlekedési miniszter szerint Lázár János leköszönő tárcavezető az utolsó napjaiban visszavonta két kulcsfontosságú vasúti beruházás kivitelezési tenderét. A politikus szombati bejegyzésében állítja, hogy ezzel a lépéssel a távozó kormány egy újabb, mintegy 280 milliárd forintos uniós forrásvesztés kockázatát hagyja az új kabinetre.

Vitézy rámutatott a projektek szűkös határidejére. „Ezeket, a már korábban elnyert uniós forrásokkal bíró beruházásokat a következő 3 évben kellene megvalósítani, ami egy visszavont építési tender után nulláról kezdve finoman szólva sem egyszerű kihívás ekkora volumenű és ilyen komplex építkezések esetén.”

A leendő miniszter úgy véli, a döntés hivatalos indoklása ködösít, miközben szerinte a valós ok az, hogy a közbeszerzések nem voltak megfelelően előkészítve. Úgy fogalmazott, a kiírások minősége egyszerűen gyenge volt, így végül ajánlatot sem lehetett rájuk adni.

„Hosszú évek semmittevése után tehát sorban dőlnek össze a választási kampányban kiírt patyomkintenderek - összehányt műszaki leírással, átgondolatlanul ugyanis nem lehet szabályosan és eredményesen beruházni.”

Vitézy párhuzamot vont a HÉV-járműbeszerzés ügyével, amely szerinte szintén egy rosszul előkészített eljárás miatt hiúsult meg. Azt írta, a HÉV esetében is az történt, hogy évekig nem csináltak semmit, majd egy alkalmatlan tendert írtak ki, amivel veszélybe sodorták a már elnyert uniós támogatást.

A leendő miniszter hozzátette, mindkét, most visszavont vasútfejlesztés esetében már 2022 óta készen állnak a tervek, így a tenderek visszavonása jelentős csúszást okoz. Állítása szerint a leköszönő kormány már eddig is 800 milliárd forintos kárt okozott az országnak a szabálytalanságok miatt visszatartott uniós forrásokkal.

„Ne felejtsük, a HÉV-járműbeszerzésnél is ez történt: évekig nem csináltak semmit, majd a kampányban kiírtak egy teljesen alkalmatlan tendert, amire egy ajánlat sem jött, így végül az erre már korábban elnyert 116 milliárd forint uniós forrás is veszélybe került.”

Úgy látja, rengeteg kiváló szakembert üldöztek el, az egyetlen cél pedig a politikai érdekek érvényesítése volt. Emiatt jutottunk el odáig – állítja –, hogy a minisztérium már egy szabályos közbeszerzés kiírására is alkalmatlanná vált.

Posztját azzal zárta, hogy bár a „vasútrombolás korszakának vége, de nagy munka áll előttünk”. Feladatként jelölte meg az uniós források hazahozatalát, a már megítélt, de fel nem használt pénzek megmentését és az állam beruházási képességének újjáépítését.

Vitézy szerint „ezeknek a bűnöknek a feltárása és kijavítása nélkül ugyanis nincs működő és fejlődő Magyarország”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: A kormány nem hajtja végre az Európai Bíróság döntését a "gyermekvédelmi" törvénnyel kapcsolatban
A leköszönő miniszterelnök arról tájékoztatta a köztársasági elnököt, hogy a kabinet nem tartja be a gyermekvédelmi törvényről hozott uniós ítéletet. A bíróság szerint a jogszabály diszkriminatív és sérti az EU alapértékeit.


Alig egy héttel a távozása előtt Orbán Viktor levélben közölte Sulyok Tamás köztársasági elnökkel: kormánya nem hajtja végre az Európai Unió Bíróságának ítéletét a melegeket a pedofilokkal összemosó, kormányoldalon gyermekvédelminek nevezett törvényről – írta meg a Telex.

A levelet Gulyás Gergely, a Fidesz leendő frakcióvezetője tette közzé a Facebookon azzal a felütéssel, hogy „a gyermekvédelem ügye Magyarországra tartozik, ezzel kapcsolatos döntéseket nekünk kell meghoznunk”.

A miniszterelnök a köztársasági elnöknek írt levelében egyértelművé tette az álláspontját: „Magyarország kormánya az Európai Unió Bíróságának döntését nem hajtja végre”.

Az Európai Unió Bírósága teljes ülésen kimondta, hogy a 2021-es törvény több ponton is sérti az uniós jogot, többek között a belső piaci szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat, az EU Alapjogi Chartáját és az uniós értékeket rögzítő alapító szerződést is.

Az ítélet szerint a magyar szabályozás diszkriminatív és megbélyegző az LMBTQ-személyekkel szemben, és a gyermekvédelemre való hivatkozás nem igazolhatja a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést. A döntés jogi súlyát jelzi, hogy a bíróság először állapította meg tagállammal szembeni perben az uniós értékek különálló megsértését.

A magyar kormány szerint azonban az ítélet nem jogi, hanem politikai alapon született. Orbán Viktor a levelében azzal érvelt, hogy a bíróság döntése figyelmen kívül hagyta Magyarország Alaptörvényét, amely rögzíti, hogy az anya nő, az apa férfi, és óvja a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát. A miniszterelnök szerint az uniós értékekre való hivatkozás nem írhatja felül a tagállamok alkotmányos identitását és a nemzeti hatáskörbe tartozó kérdéseket, mint amilyen az oktatás és a gyermeknevelés.

A bírósági döntések megtagadásának azonban komoly pénzügyi következményei lehetnek, amire már volt is példa. A menekültügyi szabályok be nem tartása miatt a magyar kormány korábban egy 78 milliárd forintos fizetési felszólítást kapott Brüsszelből, és azóta az Európai Bizottság már meg is kezdte a bírság összegének levonását a Magyarországnak járó uniós támogatásokból. A mostani esetben is az Európai Bizottság újabb keresetet indíthat, amelyben már pénzügyi szankciók kiszabását kérheti, ha Magyarország nem tesz eleget az ítéletnek.

Az új Országgyűlés május 9-én tartja alakuló ülését, amivel az Orbán-kormány megbízatása megszűnik, így az ítélet végrehajtásának rendezése már az új kormány időszakára is átnyúlhat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter részleteket árult el a kormányalakítás és a miniszterelnöki beiktatás napjának programjáról
A politikus részletes menetrendet közölt a május 9-i országgyűlési alakuló ülés és miniszterelnöki beiktatása napjára. Az eseményeket a Kossuth téren kivetítőkön is követhetik, a napot pedig a sükösdi Sugo Tamburazenekar koncertje és közös tánc zárja.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 02.



„Emlékeztek még a sükösdi tamburás srácokra?” – ezzel a kérdéssel vezette fel szombat délelőtti bejegyzését Magyar Péter, amelyben a kormányalakítás és a miniszterelnöki beiktatás napjának tervezett programját vázolta fel.

„Pontosan egy hét múlva, május 9-én tartja az alakuló ülését a rendszerváltó Országgyűlés, amelyre korábbi ígéretem szerint meghívtam a sükösdi Sugo Tamburazenekart.”

Azt írta, a miniszterelnöki esküjét követően több himnusz is elhangzik majd. „A miniszterelnöki eskütételem után elhangzik a Himnusz, a székely és az európai himnusz is.” Ezt követően, Nébl Zsolt vezetésével a sükösdi zenekar előadásában csendül fel két dal. „Majd Nébl Zsolt vezetésével, a sükösdi tamburás srácok tolmácsolásában felhangzik a sokak által cigány himnusznak tartott Zöld az erdő, zöld a hegy is kezdetű dal, valamint a Tavaszi szél vizet áraszt…”

A poszt szerint „Az Országgyűlés alakuló ülése május 9-én 10 órakor kezdődik.” Magára a miniszterelnök-választásra, az eskütételre és a beszédére a leendő kormányfő szerint kora délután kerül sor a Parlamentben.

Ezt követően a Kossuth téren tartanak ünnepséget, ahol a zászlófelvonás után ő is felszólal.

Ahogy fogalmazott: „Aztán kezdődik a tánc”.

Azt is közölte, hogy „Az Országgyűlés alakuló ülését 10 órától végig kivetítőkön közvetítjük a Kossuth téren.” Hozzátette, a részletekkel hamarosan jelentkezik, és „Mindenkit szeretettel várunk!”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk