A kormány az ország védelmének megerősítéséről döntött "az elhúzódó háború és a déli határon erősen fokozódó migrációs nyomás miatt" - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ.
A kormány ezért tovább emeli a rendőrök és a katonák bérét, valamint megállapította a határvadászok bérét is.
A rendőrök és katonák újabb béremelése két lépcsőben valósul meg: idén szeptemberben, majd 2024 januárjában.
A legutóbbi béremelés januárban történt, akkor 10%-kal nőtt az rendőrök és katonák illetménye, majd februárban hat havi fegyverpénzt is kaptak, amellyel a Kormány a járvány elleni védekezésért és a határvédelemért tett szolgálataikat ismerte el.
A kormány mostani döntése értelmében
a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi szervek és az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjai illetménye átlagosan bruttó 116.916 forinttal emelkedik az első ütemben.
A hivatásos béremelés első része szeptember 1-jével lép életbe, a fennmaradó 2024. január 1-jével.
A mostani emelés a tiszthelyettesi állomány tekintetében átlagosan 30-44% közötti, a tisztek vonatkozásában átlagosan 18-25%-os bérfejlesztést jelent. Szeptember 1-jével a tiszthelyettesek az eddigi 267 000 Ft helyett 384 000 Ft-os, a pályakezdő tisztek az eddigi 393 000 Ft helyett 510 000 Ft-os illetménnyel kezdhetik meg pályafutásukat.
Nemcsak a rendőrök, hanem a katonák bére is tovább nő.
A katonák újabb béremelése - a rendőrökhöz hasonlóan - két lépcsőben valósul meg. Idén szeptembertől, majd 2024. januárjától jelentős illetményemelésben részesülnek.
2022-ben a hivatásos, a szerződéses és a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák illetményének megemelésére mintegy 11,2 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre. 2023-ban az emelés megtartása érdekében biztosított lesz 49,1 milliárd forint keretösszeg, majd 2024. januárjától az illetményemelésre további 32,8 milliárd forint keretösszeg kerül betervezésre.
Ez azt jelenti, hogy egy kezdő közkatona jelenlegi 280.343 Ft-os illetménye 2022. szeptemberétől 399.180 Ft-ra, 2024. januárjától 439.098 Ft-ra, míg egy kezdő őrmester illetménye a jelenlegi 375.064 Ft-ról 2022. szeptemberétől 421.834 Ft-ra, 2024. januárjától 509.287 Ft-ra emelkedik.
A katonákra most a háborúval járó biztonsági kockázatok miatt a honvédelemben van szükség. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter elrendelte a Magyar Honvédség harcképessége, reagálóképessége, vezetési rendje készenlétbe helyezésével kapcsolatos egyes előkészítő feladatokat, ennek keretében a tervezettnél több gyakorlatot hajtanak végre. Emellett a kormány folytatja a haderő-fejlesztését és létrehozta a Honvédelmi Alapot.
A határőrizeti feladatok ellátására a Készenléti Rendőrség keretein belül létrejön a Határvadász Ezred, amely a tervek szerint négyezer fős lesz, az állomány feltöltése folyamatosan történik majd. A határvadászok kiképzést kapnak, vizsgát és esküt kell tenniük és új, önálló szerződéses jogviszonyban 3 éves határozott időtartamra szerződtetik őket. A határvadászok rendőri jogosítványokat kapnak az illegális migránsokkal szembeni fellépésre, fegyverviselésre és rendészeti eszközök alkalmazására jogosultak, továbbá igazoltatnak, elfoghatnak és előállíthatnak, idegenrendészeti intézkedést tehetnek, kép- és hangfelvételeket készíthetnek stb.
A határvadászra a rendvédelmi hivatásos állomány más tagjaihoz hasonló jogosultságok érvényesek, a feladataik ellátásához szükséges képzés időtartama alatt 300.000 Ft illetményre jogosultak, a határvadász feladatok tényleges megkezdését követően pedig megközelítőleg 400.000 Ft illetményre számíthatnak.
Az újabb rendvédelmi és honvédelmi béremelésre és a határvadászokra idén összesen közel 52 milliárd forintot biztosít a kormány.
A kormány az ország védelmének megerősítéséről döntött "az elhúzódó háború és a déli határon erősen fokozódó migrációs nyomás miatt" - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ.
A kormány ezért tovább emeli a rendőrök és a katonák bérét, valamint megállapította a határvadászok bérét is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szerződést bontott a Kifli.hu és a Használtautó.hu Balásy Gyula államnak felajánlott reklámcégeivel
A Kifli.hu és a Használtautó.hu is szerződést bontott a Lounge csoporttal. A Kifli a politikai semlegességre hivatkozott, míg a másik cég egy korábbi döntéssel indokolta a lépést.
Két ismert e-kereskedelmi márka, a Kifli.hu és a Használtautó.hu is lezárja az együttműködést Balásy Gyula államnak felajánlott kommunikációs ügynökségeivel. Míg az egyik cég a politikai semlegességre hivatkozva lép, a másik egy már korábban eltervezett belső átszervezéssel indokolja a döntést.
A Kifli.hu magyarországi ügyvezetője, Szabó Dániel világossá tette, hogy a cég a jövőben csak politikailag független partnerrel dolgozik.
„Ennek megfelelően a Kifli Magyarországon olyan ügynökséggel folytatja PR- és kommunikációs munkáját, amely nem áll semmilyen kormányzati vagy állami tulajdonban” – jelentette ki a cégvezető.
Hozzátette, meggyőződésük, hogy csak így tudják megőrizni az értékeiket és az ügyfeleik bizalmát.
Ezzel szemben a Használtautó.hu esetében a váltás egy hosszabb folyamat része. Koralewsky Márk üzletágvezető elmondta, a Lounge Communicationnel kötött szerződést még a korábbi, norvég tulajdonostól örökölték meg, és már tavaly jelezték az ügynökségnek, hogy a kommunikációs feladatokat házon belülre szeretnék szervezni. Koralewsky szerint „így a folyamat független a közelmúlt eseményeitől vagy nyilatkozataitól”. A két cég döntéséről elsőként a Forbes.hu írt.
Nem mindenki lép azonban hátra: a kedden Siófokon elindult Digital-Media Hungary konferencia főszervezője, Csermely Ákos közölte, továbbra is terveznek a Lounge csoport előadóival, mivel a meghívások szakmai, nem pedig politikai alapon történnek.
A mostani ügyfélvesztések közvetlen előzménye, hogy Balásy Gyula hétfő este egy interjúban bejelentette: cégcsoportját – a Lounge Designban, a Lounge Eventben és a New Land Mediában lévő tulajdonrészét, valamint a két utóbbi cég 95 százalékos tulajdonában álló Visual Europe Zrt.-ben meglévő üzletrészét –, továbbá magántőkealapokban lévő vagyonát is felajánlja a magyar államnak. A vállalkozó saját becslése szerint a cégek értéke mintegy 80 milliárd forint, emellett nagyjából 100 milliárd forintnyi élő szerződésük és 15 milliárd forint kintlévőségük van. Indoklása szerint a felajánlással az általa foglalkoztatott közel 500 ember egzisztenciáját szeretné biztosítani, miután állítása szerint az elmúlt hetekben több ügyfél is visszamondott megrendeléseket.
Két ismert e-kereskedelmi márka, a Kifli.hu és a Használtautó.hu is lezárja az együttműködést Balásy Gyula államnak felajánlott kommunikációs ügynökségeivel. Míg az egyik cég a politikai semlegességre hivatkozva lép, a másik egy már korábban eltervezett belső átszervezéssel indokolja a döntést.
A Kifli.hu magyarországi ügyvezetője, Szabó Dániel világossá tette, hogy a cég a jövőben csak politikailag független partnerrel dolgozik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Deutsch: Zsarolással, nyomásgyakorlással olyan helyzetbe akarnak hozni embereket, hogy megtörjenek
A fideszes politikust a Patrióta stúdiója előtt csípte el a Telex. Arról próbálták kérdezni, hogy mit gondol Balásy Gyula interjújáról, de Deutsch válaszok helyett inkább a saját kérdéseit szajkózta.
Nehéz eldönteni, hogy végül a Telex készített interjút Deutsch Tamással, vagy a Fidesz EP-frakcióvezetője interjúvolta meg a lap riporterét. A Telex arról próbálta kérdezni a a Patrióta stúdiójából távozó politikust, hogy mit gondol az előző este a Kontrollon megjelent Balásy Gyula-interjúról és az abban elhangzottakról.
Deutsch azzal indított, hogy szerinte „jog fölötti zsarolással, nyomásgyakorlással olyan helyzetbe akarnak hozni embereket, hogy megtörjenek”. Úgy véli, hogy ami most zajlik, az „a hatalommal való visszaélésnek a tünete”. Amikor az újságíró erre szembesítette azzal, hogy a Tisza Párt még nem vette át a hatalmat az országban, a politikus azzal érvelt, hogy politikai értelemben már április 12., vagyis a választás estéje óta Magyar Péter pártja van hatalmon.
Amikor arról kérdezték, hogy mit gondol Balásy Gyula hétfői interjújáról, azt felelte:
„Semmit az égvilágon. Nem vagyok hajlandó erről bármit is gondolni.”
A lap ezután többször is nekifutott annak, hogy megkérdezzék Deutsch Tamást a Balásy cége által készített kormányzati plakátokról, de egyszer sem jártak sikerrel. A fideszes politikus egyfolytában visszakérdezett, és arról érdeklődött, hogy az újságíró szerint konkrétan melyik kormányzati plakátok mérgezték közhangulatot.
A Telex végül azzal próbálta szembesíteni a politikust, hogy Balásy cégeinél százmilliárdokat költött a kormányzat. Deutsch ezt elintézte annyival, hogy nyilvános közbeszerzésés. Majd hozzátette: „Semmifajta a politikai vád és a politikai állításon túl semmifajta ilyen jogi tény nem merült föl idáig”.
A politikust interjúvoló újságíró és az újságírót faggató politikus szürreális beszélgetését itt lehet megnézni:
Nehéz eldönteni, hogy végül a Telex készített interjút Deutsch Tamással, vagy a Fidesz EP-frakcióvezetője interjúvolta meg a lap riporterét. A Telex arról próbálta kérdezni a a Patrióta stúdiójából távozó politikust, hogy mit gondol az előző este a Kontrollon megjelent Balásy Gyula-interjúról és az abban elhangzottakról.
Deutsch azzal indított, hogy szerinte „jog fölötti zsarolással, nyomásgyakorlással olyan helyzetbe akarnak hozni embereket, hogy megtörjenek”. Úgy véli, hogy ami most zajlik, az „a hatalommal való visszaélésnek a tünete”. Amikor az újságíró erre szembesítette azzal, hogy a Tisza Párt még nem vette át a hatalmat az országban, a politikus azzal érvelt, hogy politikai értelemben már április 12., vagyis a választás estéje óta Magyar Péter pártja van hatalmon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Állami cégvezető magyarázta el, hogyan dolgoztak közel hatszoros áron Balásy Gyula cégei
Petényi Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ vezetője egy Facebook-posztban írta le a tapasztalatait. Példaként említette, hogy egy PR-cikk ára a New Land–Lounge rendszerén keresztül a négyszeresére nőtt.
Petényi Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ (AMFK) ügyvezető igazgatója egy nyilvános bejegyzésben osztotta meg tapasztalatait az állami kommunikációs megbízások rendszeréről. Bevezetőjében leszögezte, nem Balásy Gyulával kíván foglalkozni, mert szerinte a rendszer a lényeg. „Földön fekvő emberbe nem rúgunk bele. Ezért nem is szeretnék Balásy Gyulával foglalkozni, mert ebben a történetben nem ő a kulcsszereplő” – írta. Hozzátette, a New Land–Lounge-sztori kapcsán az igazság még nem került teljes egészében napvilágra, de elindult egy folyamat, ő pedig ebben szeretne segíteni.
Elmondása szerint hat éve dolgozik állami cégnél, ebből négyet kommunikációs igazgatóként, kettőt pedig cégvezetőként. „Ebben az időszakban a legtöbb energiámat az emésztette fel, hogyan tudunk kitáncolni a New Land–Lounge keretszerződés alól. Ettől volt évekig gyomorgörcsöm és számtalan álmatlan éjszakám” – fogalmazott. Állítása szerint, ahogy sok más állami cég, ők is egyfajta belső „miniügynökséget” építettek ki, hogy a lehető legkevesebb feladatot kelljen kiszervezniük a konzorciumnak, amely szerinte „brutálisan drágán” dolgozott.
Petényi Mirkó szerint a rendszer alapja az volt, hogy minden törvényes keretek között zajlott. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) koordinálta az állami cégek kommunikációját, és egy kezdeti verseny után egyetlen szereplő, a New Land–Lounge konzorcium maradt, amely szerinte „gyakorlatilag nyolc éve monopolhelyzetben uralta az állami cégek kommunikációs költéseit”.
A folyamatot úgy írta le, hogy egy állami cég igénybejelentése után az NKOH a meglévő keretmegállapodáshoz irányította őket. „Más lehetőség nincs. Ha konferenciát akarsz szervezni, ha venni akarsz egy nyomorult hirdetést, ha ki akarsz települni valahová, vagy csak szeretnél egy kiadványt megszerkeszteni, akkor ez az út.”
„Vagy nem kommunikálsz.”
Beszámolt arról, hogy Révész Máriusszal többször is jártak az NKOH elnökénél, Lenkei Mirtillnél, hogy saját közbeszerzést írhassanak ki, de csak a nyomdai munkákra kaptak engedélyt. Gulyás Gergely miniszternél is jártak, ahol számokkal mutatta be, hogy a konzorcium a piaci ár felett dolgozik. „Miniszter úr hümmögött. Majd utánanéz. Nem tudom mi történt, nálunk nem változott semmi” – emlékezett vissza.
Hogy megmutassa az árazási modellt, két példát hozott fel. Az első egy médiavásárlás volt: egy hazai kerékpáros oldalon egy PR-cikk közvetlenül megrendelve 250 ezer forint + áfa lett volna, ami szerinte reális ár. „Mire az ajánlat a New Landtől hozzánk került, 966 ezer forint + áfa lett belőle. És még volt képük ráírni az ajánlatra, hogy 30 százalék kedvezmény van rajta a listaárhoz képest” – írta.
A másik példa egy kiadvány szerkesztése volt: a Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégiáról szóló, 164 oldalas anyag szerkesztésére 4 millió forint + áfás ajánlatot kaptak. A saját nyomdai keretszerződésükön keresztül ugyanez a feladat 697 ezer forint + áfa lett volna.
„Közel hatszoros különbség pontosan ugyanarra a feladatra!”
A helyzetet úgy oldották meg, hogy ahol tudták, kikerülték a rendszert. Konferenciákat például nem közvetlenül szerveztek, hanem támogatásként adták ki olyan szövetségeknek, amelyek a piacon már szabadon választhattak szolgáltatót, amivel állítása szerint tízmilliókat spóroltak. Ez azonban a szolgáltatónak is feltűnt.
„Persze szemet szúrt nekik a megrendelések elmaradása, és egyszer felhívott az egyik vezető, hogy hogyan lehet az, hogy drasztikusan lecsökkentek a kommunikációs költéseink. Vagyis a szolgáltató számon kérte a megrendelőt, hogy miért nem költ eleget” – állította.
Petényi szerint a nagy állami cégeknél, mint az MTÜ vagy az MVM, még durvábban ment a szerinte „értelmetlen” pénzköltés. Petényi szerint az egész rendszer azért működhetett, mert az ő szintjén mindez legálisnak és jogszerűnek tűnt.
„Legális és jogszerű. Az állam tette lehetővé, hogy legális legyen ez a pénzszivattyú.”
Emiatt szerinte az állami cégvezetők nem álltak ki a nyilvánosság elé, mert egy perrel kellett volna szembenézniük üzleti titok megsértése miatt. Példaként említette Magyar Pétert is, aki szerinte a Diákhitel Központ vezetőjeként nem beszélt erről nyilvánosan. Magyar Péter később, 2024-ben már részletesen beszélt a szerinte túlárazott szerződésekről.
Petényi Mirkó bejegyzését azzal zárta, hogy elismerte, a New Landnél és a Lounge-nál is dolgoznak jó szakemberek, akik szerinte nincsenek túlfizetve. „A pénz nem arra ment el, hogy a szövegíró vagy a grafikus Porschéval járjon, vagy helikopterrel. Azzal mások járnak. Azok, akik az egész rendszert megalkották és lehetővé tették” – zárta gondolatait.
Petényi Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ (AMFK) ügyvezető igazgatója egy nyilvános bejegyzésben osztotta meg tapasztalatait az állami kommunikációs megbízások rendszeréről. Bevezetőjében leszögezte, nem Balásy Gyulával kíván foglalkozni, mert szerinte a rendszer a lényeg. „Földön fekvő emberbe nem rúgunk bele. Ezért nem is szeretnék Balásy Gyulával foglalkozni, mert ebben a történetben nem ő a kulcsszereplő” – írta. Hozzátette, a New Land–Lounge-sztori kapcsán az igazság még nem került teljes egészében napvilágra, de elindult egy folyamat, ő pedig ebben szeretne segíteni.
Elmondása szerint hat éve dolgozik állami cégnél, ebből négyet kommunikációs igazgatóként, kettőt pedig cégvezetőként. „Ebben az időszakban a legtöbb energiámat az emésztette fel, hogyan tudunk kitáncolni a New Land–Lounge keretszerződés alól. Ettől volt évekig gyomorgörcsöm és számtalan álmatlan éjszakám” – fogalmazott. Állítása szerint, ahogy sok más állami cég, ők is egyfajta belső „miniügynökséget” építettek ki, hogy a lehető legkevesebb feladatot kelljen kiszervezniük a konzorciumnak, amely szerinte „brutálisan drágán” dolgozott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Költségvetési csalás gyanúja Köves Slomóék alapítványánál, az ÁSZ a hatóságokhoz fordult
Az Állami Számvevőszék súlyos szabálytalanságokat tárt fel a Tett és Védelem Alapítvány gazdálkodásában. A jelentés szerint az alapítvány egy szoftverért a bekerülési költség több mint négyszeresét fizette ki állami támogatásból.
Súlyos szabálytalanságok, törvénysértések és bűncselekmények gyanúja is felmerült az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséghez (EMIH) köthető Tett és Védelem Alapítvány gazdálkodásában. Az ÁSZ egy április 24-én publikált, 44 oldalas jelentésében arra jutott, hogy az alapítvány a közpénzt felelőtlenül kezelte, ezért az illetékes hatósághoz fordult. A legsúlyosabb megállapítások szerint egy szoftverért a valós bekerülési költség több mint négyszeresét fizették ki, miközben az alapítvány az állami támogatásokból milliárdos nagyságrendű likviditási kölcsönt nyújtott az EMIH-nek és saját cégének.
A hírt kedden az mfor.hu írta meg. A számvevőszéki ellenőrzés a 2020 és 2023 között folyósított, összesen mintegy kétmilliárd forintnyi központi költségvetési támogatás felhasználását vizsgálta.
A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy „az alapítvány a 2021-2023. években nyilvántartott, államháztartási forrásból kapott támogatásokat nem szabályszerűen és nem a támogatási szerződésben/támogatói okiratokban foglalt céloknak megfelelően használta fel.”
A dokumentum szerint az alapítvány bevételeinek több mint 96 százaléka ezekből az állami forrásokból származott.
A vizsgálat középpontjában a Tett és Védelem Alapítvány, annak alapítója, az EMIH, valamint az alapítvány tulajdonában álló Brüsszel Intézet Nonprofit Kft. áll. Az alapítvány kuratóriumi elnöke Bodnár Dániel, aki egyben az EMIH vezetőségi tagja is, míg a Tett és Védelem Alapítványt 2012-ben az EMIH vezető rabbija, Köves Slomó kezdeményezésére hozták létre.
A dokumentum szerint az EMIH 2021-ben utasította az alapítványt, hogy a közpénzből nyújtson likviditási kölcsönöket az EMIH és a Brüsszel Intézet Nonprofit Kft. részére. A kölcsönök összege folyamatosan nőtt: 2021 végén 544 millió, míg 2023 végére már több mint egymilliárd forint volt.
A jelentés kitér egy szoftverfejlesztési projektre is, ahol a Brüsszel Intézet Nonprofit Kft.-nél 135,6 millió forint költség merült fel, a szoftvert azonban 600 millió forintért adták el az alapítványnak. Az ÁSZ szerint ezzel az alapítvány a saját cégének termelt profitot a támogatásokból, ráadásul felmerült a gyanú, hogy a szoftverre vonatkozó szerződést visszadátumozták, hogy igazolni tudják a támogatás határidőre történő felhasználását.
Az ÁSZ véleménye szerint „a beszámolók adatai nem voltak alkalmasak a megbízható és valós összkép bemutatására”.
A jelentés azt is rögzíti, hogy a Brüsszel Intézet által kiállított 895 millió forintnyi számlából 775 millió forintot nem valós pénzmozgással, hanem kompenzációs megállapodásokkal rendeztek, ami nem felelt meg a támogatói előírásoknak.
A szabálytalanságok miatt a támogatást nyújtó Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. már lépett: a 2021-es, 500 millió forintos támogatás támogatói okiratát visszavonta, és kamatokkal együtt 534,8 millió forint visszafizetésére kötelezte az alapítványt.
Köves Slomó vezető rabbi április végén még arról beszélt, hogy nincs mit titkolniuk, mert az EMIH rendszere teljesen átlátható. Az mfor.hu cikkének megjelenéséig az alapítványtól nem közöltek választ a lappal az ÁSZ-jelentéssel kapcsolatban.
Súlyos szabálytalanságok, törvénysértések és bűncselekmények gyanúja is felmerült az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséghez (EMIH) köthető Tett és Védelem Alapítvány gazdálkodásában. Az ÁSZ egy április 24-én publikált, 44 oldalas jelentésében arra jutott, hogy az alapítvány a közpénzt felelőtlenül kezelte, ezért az illetékes hatósághoz fordult. A legsúlyosabb megállapítások szerint egy szoftverért a valós bekerülési költség több mint négyszeresét fizették ki, miközben az alapítvány az állami támogatásokból milliárdos nagyságrendű likviditási kölcsönt nyújtott az EMIH-nek és saját cégének.
A hírt kedden az mfor.hu írta meg. A számvevőszéki ellenőrzés a 2020 és 2023 között folyósított, összesen mintegy kétmilliárd forintnyi központi költségvetési támogatás felhasználását vizsgálta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
