Novák Katalin a legnépszerűbb magyar női politikus, Dobrev Klára pedig a legismertebb - ez derül ki a Medián kutatásából, amit a 444 rendelt meg nőnap alkalmából.
A kutatás szerint a szavazókorú népesség körében
92 százalékkal a legismertebb női politikus Dobrev Klára.
A DK árnyékkormányának miniszterelnökét Novák Katalin köztársasági elnök (90 százalék) és a Mi Hazánk politikusa, Dúró Dóra (80 százalék) követi.
Ismertség szempontjából ott van még a top 10-ben az MSZP-s Kunhalmi Ágnes, a momentumos Donáth Anna és Cseh Katalin, a DK-s Vadai Ágnes, illetve az éppen válófélben lévő Varga Judit igazságügyminiszter is.
A női politikusok népszerűségi listája már egészen más képet mutat. Itt 54 százalékkal Novák Katalin végzett az első helyen. Őt Donáth Anna követi 46 százalékkal, a harmadik pedig Varga Judit 44 százalékkal. Az első tízben szerepel még Cseh Katalin, Kálmán Olga, Szabó Tímea, Kunhalmi Ágnes, Dúró Dóra, Dobrev Klára és Vadai Ágnes is.
Az ellenzéki szavazók körében Donáth Anna, Szabó Tímea és Cseh Katalin lett a legnépszerűbb,
míg Dúró Dóra, Novák Katalin és Varga Judit a legnépszerűtlenebb.
Novák Katalin a legnépszerűbb magyar női politikus, Dobrev Klára pedig a legismertebb - ez derül ki a Medián kutatásából, amit a 444 rendelt meg nőnap alkalmából.
A kutatás szerint a szavazókorú népesség körében
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Súlyos balesetet szenvedett a volt miniszterelnök az otthonában: azonnal operálni kellett a 83 éves Medgyessy Pétert
Medgyessy Péter otthona kertjében szenvedett bokatörést, miután elcsúszott a jégen. A volt kormányfőre az orvosok szerint hathetes, fájdalmas gyógyulási időszak vár.
Eltörte a bokáját Medgyessy Péter, miután január 19-én elcsúszott otthona jeges kertjében – írta a Blikk.
Magyarország korábbi miniszterelnökét a baleset után kórházba szállították, és azonnal meg kellett műteni. A hírt megerősítette nevelt lánya, Tornóczky Anita is. „A havon, jégen csúszott el két nappal ezelőtt, eltörött a bokája” – mondta.
A volt kormányfő a kórházi ágyáról arról beszélt, hogy
a baleset szinte banális volt: rosszul lépett, a jégen pedig kifordult a lába. A felépülés várhatóan hosszú lesz. „Hosszadalmas lesz a felépülés, hat hetet mondanak az orvosok”
– mondta, majd hozzátette: „Egyelőre nem kellemes a gyógyulás, fáj is a sérülés, de azért bízom benne, ha letelik a hosszú lábadozási idő, akkor újra rendben lesz minden.” A rögzítésről azt mondta: „Úgy néz ki, gipszet kapok, mindenféle kütyükkel is rögzítik majd a csontot.”
A most 83 éves Medgyessy Pétert nem először operálták, 2021-ben a térdét kellett megműteni. „Egy térdműtétről van szó, egy sebészeti beavatkozásról, amelyet nem lehetett tovább halasztani” – nyilatkozta akkor, szintén a kórházi ágyáról. A mindig is sportos életmódot élő politikus – aki rendszeresen futott, úszott és teniszezett – akkor azt mondta, a sporttal összefüggésben alakult ki nála az ízületi kopás.
Eltörte a bokáját Medgyessy Péter, miután január 19-én elcsúszott otthona jeges kertjében – írta a Blikk.
Magyarország korábbi miniszterelnökét a baleset után kórházba szállították, és azonnal meg kellett műteni. A hírt megerősítette nevelt lánya, Tornóczky Anita is. „A havon, jégen csúszott el két nappal ezelőtt, eltörött a bokája” – mondta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Donald Trump a davosi Világgazdasági Fórumon szerdán arról beszélt, hogy erőszak nélkül ugyan, de meg akarja szerezni Grönland tulajdonjogát, a beszédben azonban többször is összekeverte a szigetet Izlanddal. Trump azonnali tárgyalásokat sürgetett az ügyben, a területet pedig többször is „jégdarabként” emlegette.
A több mint egyórás beszédben - a BBC gyűjtése szerint - többször is Izlandot mondott Grönland helyett – írta a 24.hu.
Amikor arról beszélt, milyen jó volt a megítélése Európában, azt mondta: „amíg nem szólaltam meg Izlandról az elmúlt napokban, addig imádtak.”
Később a NATO-szövetségeseket bírálva úgy fogalmazott, egy támadás esetén a szövetség nem sietne az USA segítségére, „és Izlandéra sem, ezt elmondhatom.” Trump az amerikai tőzsde egy korábbi esését is a szigettel kapcsolatos felvetéseinek tulajdonította: „a tőzsde tegnap Izland miatt zuhant meg először.” A nyelvbotlások sorát azzal zárta, hogy „Izland már most is rengeteg pénzünkbe került.”
A sok elszólásnak az is lehetett az oka, hogy az amerikai elnök többször jégdarabként (piece of ice) hivatkozott Grönlandra, Izland angol neve (Iceland) pedig szintén tartalmazza a jég (ice) szót.
Az elhangzottakra európai vezetők, köztük az Európai Bizottság elnöke is elutasítóan reagáltak, és a szuverenitás megsértésének nevezték a felvetést. Dánia és Grönland is megerősítette korábbi álláspontját, hogy a sziget nem eladó. Trump támogatói és egyes republikánus politikusok ugyanakkor stratégiai és nemzetbiztonsági okokra hivatkozva védik a tervet, és az orosz, valamint a kínai befolyás ellensúlyozásának fontosságát hangsúlyozzák az Északi-sarkvidéken.
Donald Trump a davosi Világgazdasági Fórumon szerdán arról beszélt, hogy erőszak nélkül ugyan, de meg akarja szerezni Grönland tulajdonjogát, a beszédben azonban többször is összekeverte a szigetet Izlanddal. Trump azonnali tárgyalásokat sürgetett az ügyben, a területet pedig többször is „jégdarabként” emlegette.
A több mint egyórás beszédben - a BBC gyűjtése szerint - többször is Izlandot mondott Grönland helyett – írta a 24.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kapu Tibor: „Április közepén ugyanúgy fel fog kelni a nap, és mindannyiunkra ugyanannyira fog sütni” – az űrhajós a választási feszültségről és a 15 millió magyarról beszélt
A magyar űrhajós a közzétett videóban utalt az április 12-i országgyűlési választásra. Több köt össze minket, mint ami elválaszt - írta hozzá.
"Lehetséges, hogy nehéz hónapok állnak előttünk..."
„Április közepén ugyanúgy fel fog kelni a nap, és mindannyiunkra ugyanannyira fog sütni”
– mondta Kapu Tibor a választásokra utalva a győri Médiabálon. Az űrhajós a január 17-i, szombati eseményen elmondott beszédének egy részletét szerdán osztotta meg a Facebookon – írta a hvg.hu. A 20. alkalommal megrendezett bálon Kapu Tibor kapta „Az év médiaszemélyisége” díjat.
Beszédében a kutatóűrhajós arról beszélt: „Térjünk rá talán a legfontosabb üzenetre. Lehetséges, hogy nehéz hónapok állnak előttünk. Ha valakinek, akkor nekem higgyék el, hogy április közepén ugyanúgy fel fog kelni a nap, mindannyiunkra ugyanannyira fog sütni.” Hozzátette:
„Mindannyian emberekből vagyunk, mindannyiunknak egy zászló lebeg a feje felett, és abban a zászlóban három szín van: mindannyian tudjuk, hogy a piros, a fehér és a zöld. Sokkal-sokkal több köt össze minket, mint ami elválaszt, és nem véletlen az, hogy amikor én felmentem, akkor nem egy, nem kettő, hanem 15 millió magyarral kezdtem a beszédemet.”
Kapu Tibor utalása az „április közepére” egybeesik az országgyűlési választás időpontjával, amelyet Sulyok Tamás köztársasági elnök április 12-ére írt ki.
A HUNOR-program űrhajósa tavaly június 25-én indult a Nemzetközi Űrállomásra, ahonnan július 15-én tért vissza a Földre, küldetése során pedig különböző kísérleteket végzett el.
Visszatérése óta több, a kormányhoz vagy a Fideszhez köthető rendezvényen is részt vett. Megjelent a kötcsei pikniken, a Mandiner Díjátadó Gálán pedig színpadi beszélgetést folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki akkor úgy fogalmazott: „Egy vesztes országból győztes országot kell csinálnunk!” Kapu Tibor Kötcse előtt ugyanakkor azt mondta, pártpolitikától függetlenül szeretne elmenni mindenhova, ahol az űrkutatást népszerűsítheti.
"Lehetséges, hogy nehéz hónapok állnak előttünk..."
„Április közepén ugyanúgy fel fog kelni a nap, és mindannyiunkra ugyanannyira fog sütni”
– mondta Kapu Tibor a választásokra utalva a győri Médiabálon. Az űrhajós a január 17-i, szombati eseményen elmondott beszédének egy részletét szerdán osztotta meg a Facebookon – írta a hvg.hu. A 20. alkalommal megrendezett bálon Kapu Tibor kapta „Az év médiaszemélyisége” díjat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyarország kimarad a 90 milliárd eurós ukrán hitelből – Orbán és Magyar Péter is nemet nyomott Brüsszelben
Az Európai Parlament szerdán jóváhagyta a hitelkeretet, amelyet a Fidesz és a Tisza Párt is elutasított. A pénzügyi csomaghoz még a tagállamok egyhangú döntése is szükséges lesz.
Nagy többséggel, 499 igennel szavazta meg szerdán az Európai Parlament azt a 90 milliárd eurós ukrajnai hitelcsomagot, amely egy olyan megoldással valósul meg, hogy abból Magyarország kimaradhat. A döntés lényege, hogy a tagállamok egy csoportja úgynevezett megerősített együttműködés keretében adja a pénzt, így a hitel nem ró pénzügyi kötelezettséget sem Magyarországra, sem Csehországra és Szlovákiára – írta a Telex.
A hitelről még decemberben született politikai alku az állam- és kormányfők testületében, az Európai Tanácsban. Akkor abban állapodtak meg, hogy a kölcsön fedezetét a közös uniós költségvetés mozgástere, vagyis a tervezett bevételek és a valós kiadások közti biztonsági tartalék adja. Az eredeti elképzelés szerint a hitelhez a befagyasztott orosz vagyont használták volna fel, amihez nem is kellett volna egyhangú döntés, a terv azonban főleg a leginkább érintett Belgium ellenállása miatt megbukott.
Végül kompromisszumként a 27 uniós vezető közül 25 rögzítette, hogy fenntartják a jogot az orosz vagyon későbbi felhasználására, és a kölcsönt addig nem kell visszafizetni, amíg Oroszország nem fizet jóvátételt.
A javaslatot a magyar képviselők közül egyedül a DK politikusai támogatták. „A magyar jobboldal – kormányon és ellenzékben egyaránt – elárulta Ukrajnát” – jelentette ki egy Facebook-posztban Dobrev Klára. A DK elnöke szerint a hitelnek „nem az európai adófizetők pénze a fedezete, hanem a lefoglalt orosz vagyon. Vagyis Oroszországnak kellene fizetnie a háború rombolásáért – magyaroknak egy fillérbe sem kerül, mégis ezt akadályozták meg.” Ezzel szemben a Fidesz–KDNP, a Tisza Párt és a Mi Hazánk képviselői is ellenezték a javaslatot. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke korábban azzal indokolta pártja álláspontját, hogy „nem támogatjuk Európa és hazánk további eladósítását.” Orbán Viktor miniszterelnök pedig a decemberi csúcs után úgy fogalmazott: „A közvetlen háborús veszélyt elkerültük, a brüsszeli hadikölcsönből kimaradunk.”
A szerdai parlamenti szavazás fontos lépés volt, de a folyamat ezzel nem ért véget. A kölcsön folyósításához még módosítani kell a közös költségvetési rendeletet is, amihez a tagállami kormányok egyhangú döntése szükséges. A Bizottság tervei szerint a kifizetések a második negyedévtől indulhatnak el Ukrajna felé.
Nagy többséggel, 499 igennel szavazta meg szerdán az Európai Parlament azt a 90 milliárd eurós ukrajnai hitelcsomagot, amely egy olyan megoldással valósul meg, hogy abból Magyarország kimaradhat. A döntés lényege, hogy a tagállamok egy csoportja úgynevezett megerősített együttműködés keretében adja a pénzt, így a hitel nem ró pénzügyi kötelezettséget sem Magyarországra, sem Csehországra és Szlovákiára – írta a Telex.
A hitelről még decemberben született politikai alku az állam- és kormányfők testületében, az Európai Tanácsban. Akkor abban állapodtak meg, hogy a kölcsön fedezetét a közös uniós költségvetés mozgástere, vagyis a tervezett bevételek és a valós kiadások közti biztonsági tartalék adja. Az eredeti elképzelés szerint a hitelhez a befagyasztott orosz vagyont használták volna fel, amihez nem is kellett volna egyhangú döntés, a terv azonban főleg a leginkább érintett Belgium ellenállása miatt megbukott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
