Kiakadt az Országos Kereskedelmi Szövetség: A fogyasztók trappista nélkül maradhatnak
Hajdúböszörmény, 2018. június 30.
Kiakadt az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) a trappista sajt formájáról szóló magyar rendelet miatt, amit a korábban elhíresült „uborkagörbületi” uniós szabályhoz hasonlított.
A Magyar Élelmiszerkönyv nemrég megjelent, trappista sajtra vonatkozó fejezete szabályozza, hogy milyen alakja, mérete és tömege lehet, valamint milyen összetételi és érzékszervi követelményeknek kell, hogy megfeleljen egy sajttípus, ha a gyártója trappistaként akarja értékesíteni. A rendelet az OKSZ szerint alkalmas lehet arra, hogy kiszorítsa a hazai kínálatból a hasáb alakú termékeket, amelyek jellemzően alacsonyabb áron kaphatók.
„A megboldogult (2009-ben kivezették) európai uborkagörbületi rendeletet sokan kritizálták Magyarországon. Ehhez képest az a rendelet soha nem volt olyan szigorú, mint a mi mostani sajttörvényünk: a lex trappista szerint ugyanis a hasáb formájú trappista nem is trappista, az uborkagörbületi jogszabály ezzel szemben csak annyit mondott, hogy a görbe kígyóuborkát nem lehet első osztályúnak nevezni, de azért maradhatott kígyóuborka” – magyarázza a kialakult helyzetet az OKSZ közleménye.
Szerintük a fogyasztók az elérhető árú termékek kiszorulása miatt trappista nélkül maradhatnak, és az intézkedés a hazai gyártók felé csak látszólagos, sőt, minden bizonnyal átmeneti védőernyő.
Ezzel szemben a Gazdasági Versenyhivatal tej- és tejtermékek áralakulást vizsgáló friss jelentése szerint 2024-ben Magyarországon a tej és a tejtermék árak leginkább a beszállítókat terhelő költségek növekedése miatt emelkedtek. A GVH a növekvő költségek között több olyat is azonosított, amelyek valamilyen hazai gazdaságpolitikai intézkedés következményei voltak (minimálbér emelés, EPR-díjak, rezsiköltségek)” – sorolja az OKSZ.
A Tej Terméktanács ezzel szemben üdvözölte a „Lex Trappistát” - emlékeztet a 24.hu.