Kiadták a riasztást: brutális vihar csap le szerda éjszaka az országra
A legintenzívebb cellákat nagy méretű, akár 5 centiméteresnél is nagyobb jég, 80-100 kilométer/órás szélvihar, valamint felhőszakadás kísérheti. A fő károkozó jelenségek leginkább északnyugaton és az Alpokalján várhatóak.
A piros fokozatnak megfelelő heves zivatarok is kialakulhatnak szerda éjjel, a fő károkozó jelenségek leginkább északnyugaton és az Alpokalján várhatók - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat szerdán.
A veszélyjelzésben azt írták, szerdán napközben főleg keleten várhatók zivatarok, majd egy északnyugat felől érkező hidegfronton, illetve annak előterében késő délutántól, estétől újabb hullámban kipattannak zivatarok, heves zivatarok. Ekkor először északnyugatot, nyugatot érik el, majd estétől, késő estétől már zivatarrendszerré szerveződve kiterjedtebben - főként az ország északi felében - heves kísérőjelenségeket okoznak, és fokozatosan a keleti országrészre is átterjednek.
A legintenzívebb cellákat nagy méretű, néhol 5 centiméteresnél is nagyobb jég, 80-100 kilométer/órás vagy ennél erősebb szélvihar, valamint felhőszakadás kíséri.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a piros fokozatnak megfelelő heves zivatarok is kialakulhatnak. Szerda éjjel főként az ország északi megyéiben, elsősorban a Dunántúl északnyugati-északi felében van reális esély a piros riasztás kiadására. Kisebb eséllyel a Dunakanyar tágabb térsége is érintett lehet, de a fő károkozó jelenségek leginkább északnyugaton és az Alpokalján várhatók.
A tájékoztatás szerint csütörtökön ismét nagy területen, kiterjedten várható zivatarok, heves zivatarok kialakulása. A nap első felében főleg az ország északkeleti felében, majd a késő délutáni óráktól kiemelten a déli országrészben várhatók további zivatarok, amelyek ott rendszerbe is szerveződhetnek. Károkozó események is nagyobb területen várhatók.
Csütörtökön szintén az éjszaka során várhatók a legveszélyesebb események, estétől már kiadhatják a piros riasztást, amely elsősorban az ország déli felében több megyét is érinthet.
A piros fokozatnak megfelelő heves zivatarok is kialakulhatnak szerda éjjel, a fő károkozó jelenségek leginkább északnyugaton és az Alpokalján várhatók - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat szerdán.
A veszélyjelzésben azt írták, szerdán napközben főleg keleten várhatók zivatarok, majd egy északnyugat felől érkező hidegfronton, illetve annak előterében késő délutántól, estétől újabb hullámban kipattannak zivatarok, heves zivatarok. Ekkor először északnyugatot, nyugatot érik el, majd estétől, késő estétől már zivatarrendszerré szerveződve kiterjedtebben - főként az ország északi felében - heves kísérőjelenségeket okoznak, és fokozatosan a keleti országrészre is átterjednek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Halálfélelme volt sok embernek, rengetegen sírtak is” – gyalog menekült Ománba a magyar család Dubajból a rakéták elől
Muravölgyi Dániel a medencénél pancsolt a gyerekeivel, amikor a becsapódások hangjára lettek figyelmesek. A pánik közepette a külügy segítségével hoztak sorsfordító döntést, de a határnál váratlan akadályba ütköztek.
Két dörrenés, majd sorozatban érkező rakéták hangja törte meg a medence melletti nyugalmat – egy budapesti család dubaji nyaralása így vált percek alatt rémálommá. A háborús helyzetbe csöppent családapa, Muravölgyi Dániel, állapotos feleségével és két gyermekével végül kalandos és stresszes út után, március 2-án, hétfőn este érkezett haza Budapestre.
A családfő, Muravölgyi Dániel a Blikknek mesélte el, hogy a medencénél értesültek a támadásról.
„A gyerekekkel a medencében pancsikoltunk, amikor két pukkanást hallottunk, aztán folyamatosan jöttek a rakéták. Azonnal felmentünk a szobába, és a televízióból értesültünk arról, hogy Irán rakétatámadást indított Dubaj ellen is. Minden csatornán ez ment.”
Rövidesen egy közeli hotel találatot kapott, a város felett füstfelhő gomolygott, a szálloda aulájában pedig kitört a pánik.
„Halálfélelme volt sok embernek, rengetegen sírtak is, a mi gyerekeinket közben a feleségem nyugtatgatta” – közölte a férfi.
A káosz közepette gyors döntésre volt szükség. Muravölgyi felvette a kapcsolatot a magyar külügyminisztériummal, ahol megkapta a dubaji és az ománi konzulátus telefonszámát. A konzuli munkatársakkal egyeztetve úgy döntöttek, a biztonságosabbnak ítélt Ománba menekülnek át. „Átbeszéltem velük, hogy mi legyen, és abban maradtunk, hogy Omán biztonságosabb: ez az ország a térség Svájca, amellyel szemben Iránnak nem érdemes támadást indítania.” Az első támadás után hat-hét órával már autóban ültek Omán felé.
A 160 kilométeres út a határig félelemben telt, miközben rakéták húztak el az autópálya felett, és a telefonra folyamatosan érkeztek a riasztások. „Én meg mondtam a sofőrnek, hogy ‘Go! Go!’, nehogy megálljon.”
Útközben telefonon egyeztetett Fodor Barnabással, Magyarország ománi nagykövetével, aki jelezte érkezésüket a hatóságoknak. A határátkelő azonban újabb akadályt jelentett. „Amikor odaértünk, közölték velünk, hogy a kocsikat nem engedik át. Mindenkinek ki kellett szállnia, és a csomagjainkkal gyalog mentünk át a határon.” Innen egy busszal jutottak el az ománi fővárosba, Maszkatba.
Maszkatban sikerült jegyet szerezniük egy március 5-i milánói járatra, de a bizonytalanság nem múlt el. „Mindenki azon stresszelt, hogy az ománi repülőteret is bezárják” – jegyezte meg Muravölgyi Dániel. A szállodában töltött éjszaka után újabb riadalom következett: egy hatalmas durranás után sűrű gázolajszag terjengett a levegőben, ami később egy találatot kapott tankerhajó miatt borította be a várost.
A fordulatot Fodor Barnabás telefonhívása hozta másnap reggel. „Azonnal induljunk a repülőtérre, mert egy isztambuli járatra megnyitottak még tizenöt helyet, és akik előbb odaérnek, azok szállhatnak fel a repülőgépre.” A nagykövet autójával jutottak ki a reptérre, ahol szerencséjükre még volt öt jegy.
A hatórás, Szaúd-Arábia felett vezető repülőút után Isztambulból egy budapesti járattal érkeztek haza. Történetük egy epizódja annak a válságnak, amely február 28-a óta tartja fogságban a térséget. Az iráni rakéta- és dróntámadások miatt légiközlekedési káosz alakult ki, több ezer utazó rekedt a repülőtereken. Az Öböl-menti államok szuverenitásuk megsértésének és a nemzetközi jog megsértésének minősítették a támadásokat, míg Irán azzal védekezett, hogy a csapások a térségben lévő amerikai katonai létesítmények ellen irányultak.
Két dörrenés, majd sorozatban érkező rakéták hangja törte meg a medence melletti nyugalmat – egy budapesti család dubaji nyaralása így vált percek alatt rémálommá. A háborús helyzetbe csöppent családapa, Muravölgyi Dániel, állapotos feleségével és két gyermekével végül kalandos és stresszes út után, március 2-án, hétfőn este érkezett haza Budapestre.
A családfő, Muravölgyi Dániel a Blikknek mesélte el, hogy a medencénél értesültek a támadásról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Súlyos árat fizet Spanyolország, amiért nemet mondott Trumpnak: teljesen leállhat a kereskedelem
Donald Trump bejelentette a kereskedelem teljes leállítását Spanyolországgal, mert az megtagadta az iráni műveletekhez szükséges bázishasználatot. A lépés a világ 12. legnagyobb gazdaságát, egy EU- és NATO-tagállamot sújtana.
„Szóval most elvágunk minden kereskedelmet Spanyolországgal. Nem akarunk semmit Spanyolországtól többé” – ezzel a kijelentéssel jelentette be Donald Trump amerikai elnök, hogy az Egyesült Államok teljesen megszakítja a kereskedelmet Spanyolországgal.
A Portfolio cikke szerint a döntés oka, hogy Madrid nem engedte az amerikai légierőnek, hogy a spanyolországi bázisokról indítsanak támadásokat Irán ellen.
„Spanyolország szörnyű volt. Megkértem Scottot, hogy vágjuk el a kereskedelmet Spanyolországgal”
– mondta az elnök, Scott Bessent pénzügyminiszterre utalva.
Trump szerint az egyik sérelem az volt, hogy Spanyolország nem akarta a GDP 5 százalékára emelni a védelmi költségvetését, holott állítása szerint minden más európai ország ebbe boldogan belement. A bejelentés közvetlen előzménye azonban az volt, hogy az Irán elleni műveletekre készülve Spanyolország megtiltotta Amerikának, hogy a bázisaikat a perzsa állam megtámadására használják.
„Spanyolország azt mondta, nem használhatjuk a bázisaikat, ennyi. Nem is akarjuk. Használhatnánk, ha akarnánk. Berepülhetnénk, használhatnánk. Senki nem fogja azt mondani, hogy ne használjuk, de nekünk nem is kell. De amúgy barátságtalanok voltak”
– taglalta az amerikai elnök.
A bejelentés súlyát adja, hogy Spanyolország az Európai Unió és a NATO tagja, és nominális GDP alapján a világ 12. legnagyobb gazdasága.
„Szóval most elvágunk minden kereskedelmet Spanyolországgal. Nem akarunk semmit Spanyolországtól többé” – ezzel a kijelentéssel jelentette be Donald Trump amerikai elnök, hogy az Egyesült Államok teljesen megszakítja a kereskedelmet Spanyolországgal.
A Portfolio cikke szerint a döntés oka, hogy Madrid nem engedte az amerikai légierőnek, hogy a spanyolországi bázisokról indítsanak támadásokat Irán ellen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Négypárti szavazólap jöhet áprilisban: a DK már a célegyenesben, a kisebb pártok a kiesés szélén
A Demokratikus Koalíció bejelentette, hogy a Fidesz, a Tisza Párt és a Mi Hazánk után ők is összegyűjtötték a listaállításhoz szükséges ajánlásokat. A március 6-i határidő előtt a Jobbik és az MKKP is komoly lemaradásban van.
Három nappal a jelöltállítási határidő előtt a Demokratikus Koalíció szerint a párt már teljesítette a listaállításhoz szükséges feltételeket, miközben több kisebb párt még messze van a küszöbtől – így akár az április 12-i országgyűlési választáson mindössze négy pártlistáról dönthetünk. Az egyéni képviselőjelölteknek március 6-án, péntek délután 4 óráig kell leadniuk az induláshoz szükséges 500 aláírást, országos listát pedig az a párt állíthat, amely legalább 71 választókerületben rendelkezik jelölttel, minimum 14 különböző megyében és a fővárosban.
A DK kedden közölte, hogy több mint 71 egyéni választókerületben már le is adták a szükséges számú ajánlásokat, és szerdán döntenek az országos lista összetételéről
– írta a 24.hu. A párt hozzátette, ettől függetlenül mindenhol folytatják a gyűjtést, és a következő két napban mind a 106 választókörzetben leadják az induláshoz szükséges ajánlásokat. A DK sajtóirodája szerint az ajánlásgyűjtés „nemcsak 500 aláírás összegyűjtéséről szól”, utalva a kampánytevékenységre.
Ezzel szemben a Fidesz-KDNP és a Tisza Párt egyetlen nap alatt, a Mi Hazánk pedig egy héten belül, már a múlt hétvégére összegyűjtötte a jelöltenkénti 500 ajánlást mind a 106 választókörzetben. Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője szerint helyenként „alig fél óra alatt” összejött az 500 aláírás. A Mi Hazánk egyik józsefvárosi jelöltjének ügyében feljelentést tettek, miután felmerült, hogy halottak nevében is adtak le ajánlásokat.
Három nappal a határidő lejárta előtt, kedd délután a kisebb pártok rosszul álltak. A Kétfarkú Kutya Pártnak 24 jelöltje adott le eddig aláírást, vagyis a listaállításhoz szükséges 71-hez további 47 jelöltjüknek kell sikeresen ajánlásokat gyűjtenie. A parlamentben jelenleg is ülő Jobbik 12 jelöltet jelentett be, érdekesség, hogy közülük ötöt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. A Szolidaritás-Munkáspárt pártszövetség szintén 12, míg Gődény György Normális Élet Pártja mindössze négy jelöltig jutott el.
A jelenlegi állás alapján elképzelhető, hogy az áprilisi választáson csupán négy pártlista szerepel majd a szavazólapon. Összehasonlításképp: 2022-ben hasonló szabályok mellett hat, 2018-ban viszont 23 párt állt rajthoz – akkor ehhez elegendő volt 27 egyéni jelöltet indítani.
Három nappal a jelöltállítási határidő előtt a Demokratikus Koalíció szerint a párt már teljesítette a listaállításhoz szükséges feltételeket, miközben több kisebb párt még messze van a küszöbtől – így akár az április 12-i országgyűlési választáson mindössze négy pártlistáról dönthetünk. Az egyéni képviselőjelölteknek március 6-án, péntek délután 4 óráig kell leadniuk az induláshoz szükséges 500 aláírást, országos listát pedig az a párt állíthat, amely legalább 71 választókerületben rendelkezik jelölttel, minimum 14 különböző megyében és a fővárosban.
A DK kedden közölte, hogy több mint 71 egyéni választókerületben már le is adták a szükséges számú ajánlásokat, és szerdán döntenek az országos lista összetételéről
– írta a 24.hu. A párt hozzátette, ettől függetlenül mindenhol folytatják a gyűjtést, és a következő két napban mind a 106 választókörzetben leadják az induláshoz szükséges ajánlásokat. A DK sajtóirodája szerint az ajánlásgyűjtés „nemcsak 500 aláírás összegyűjtéséről szól”, utalva a kampánytevékenységre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Závecz Research: Már 12 százalékpont a Tisza Párt előnye a Fidesz előtt a legaktívabbak körében, megnyerték a februárt
A februári mérés szerint a biztos szavazó pártválasztók 50%-a a Tiszát, 38%-a a Fidesz–KDNP-t támogatja. A Mi Hazánk 7%-kal bejutna a parlamentbe, a DK és az MKKP a küszöb alatt maradna.
A Tisza Párt nemcsak megtartotta, de növelte is előnyét a Fidesszel szemben februárban, miközben mindkét nagy párt a bizonytalanok rovására erősödött. A Závecz Research friss, a 24.hu által ismertetett felmérése szerint a Tisza Párt támogatottsága a teljes választókorú népességen belül 36-ról 38 százalékra, a Fidesz–KDNP-é 31-ről 32 százalékra emelkedett. A kutatócég becslése szerint a Tisza tábora így már meghaladja a 3 millió, a Fideszé a 2,5 millió főt. A Mi Hazánk is erősödött, 3-ról 5 százalékra, a Demokratikus Koalíció támogatottsága 3 százalékon stagnált, míg a Kétfarkú Kutyapárté 3-ról 2 százalékra csökkent. A pártnélküliek aránya 23-ról 20 százalékra esett vissza.
A puszta számoknál többet mond a szavazói aktivitás, ami a kampányhajrá kulcskérdése lehet. A választópolgárok 74 százaléka mondta, hogy biztosan elmenne szavazni. A Tisza Párt támogatói jelenleg valamivel aktívabbnak tűnnek: körükben 86 százalék menne el biztosan voksolni egy most vasárnapi választáson, míg a Fidesz–KDNP híveinél ez az arány 80 százalék.
A Fidesznek leginkább a községekben élő híveit kell meggyőznie a részvétel fontosságáról, körükben ugyanis az átlagosnál alacsonyabb, 72 százalékos a biztos részvételi szándék. A Tisza Pártnak eközben az alacsonyabb iskolázottságú támogatóit kell mozgósítania, ahol a részvételi hajlandóság 78 százalékos.
A pártot választók csoportjában a Tisza Párt 48, a Fidesz–KDNP 40 százalékot ér el. A biztos elmenetelt ígérők és pártot is választók körében a Tisza Párt 50 százalékon áll, a Fidesznek 38 százaléka van. Ebben a legaktívabb választói csoportban a Mi Hazánk 7 százalékkal parlamenti párt lenne, míg a DK 3, a Kétfarkú Kutyapárt 2 százalékot kapna. A mozgósítás mellett az is döntő, mennyire stabilak a jelenlegi pártkötődések. A Fidesz aktuális támogatóinak 84, a Tiszásoknak 82 százaléka teljesen biztos abban, hogy pártjára fog szavazni a választás napján is. A Mi Hazánk hívei is elkötelezettek, 83 százalékuk biztos a voksában. Ezzel szemben a DK és a Kétfarkú Kutyapárt támogatói jóval bizonytalanabbak: a DK-sok 14, a Kutyapárt-szimpatizánsok 22 százaléka fontolgatja, hogy végül más pártra adja a voksát.
A hivatalos kampányidőszak február 21-én vette kezdetét az április 12-i országgyűlési választásra. A kormányoldal a kampányban a nemzeti szuverenitás és a biztonság kérdéseit helyezi előtérbe, míg a Tisza Párt a „rendszerváltás” ígéretével, a jogállamiság helyreállításával és az uniós források megszerzésének lehetőségével kampányol.
Korábbi, 2025-ös és idei januári felmérések, köztük a Závecz Research mérései is, már tartós Tisza-előnyt jeleztek a biztos szavazók körében. A mostani felmérés 1000 fős, az ország felnőtt népességét reprezentáló mintán készült, telefonos és online kérdezés együttes alkalmazásával. Az ekkora mintán végzett kutatások hibahatára jellemzően ±3,2 százalékpont körül mozog.
A Tisza Párt nemcsak megtartotta, de növelte is előnyét a Fidesszel szemben februárban, miközben mindkét nagy párt a bizonytalanok rovására erősödött. A Závecz Research friss, a 24.hu által ismertetett felmérése szerint a Tisza Párt támogatottsága a teljes választókorú népességen belül 36-ról 38 százalékra, a Fidesz–KDNP-é 31-ről 32 százalékra emelkedett. A kutatócég becslése szerint a Tisza tábora így már meghaladja a 3 millió, a Fideszé a 2,5 millió főt. A Mi Hazánk is erősödött, 3-ról 5 százalékra, a Demokratikus Koalíció támogatottsága 3 százalékon stagnált, míg a Kétfarkú Kutyapárté 3-ról 2 százalékra csökkent. A pártnélküliek aránya 23-ról 20 százalékra esett vissza.
A puszta számoknál többet mond a szavazói aktivitás, ami a kampányhajrá kulcskérdése lehet. A választópolgárok 74 százaléka mondta, hogy biztosan elmenne szavazni. A Tisza Párt támogatói jelenleg valamivel aktívabbnak tűnnek: körükben 86 százalék menne el biztosan voksolni egy most vasárnapi választáson, míg a Fidesz–KDNP híveinél ez az arány 80 százalék.
A Fidesznek leginkább a községekben élő híveit kell meggyőznie a részvétel fontosságáról, körükben ugyanis az átlagosnál alacsonyabb, 72 százalékos a biztos részvételi szándék. A Tisza Pártnak eközben az alacsonyabb iskolázottságú támogatóit kell mozgósítania, ahol a részvételi hajlandóság 78 százalékos.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
