Kiadták a riasztást az egész országra: a tetőző kánikula után délutánra megérkezik az ítéletidő
A Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön a piros riasztás is jöhet a heves zivatarok miatt. A felhőszakadásokat nagyméretű jég és viharos széllökések kísérhetik.
Pénteken több órára kisüt a nap, de egyre intenzívebbé válik a gomolyfelhő-képződés. Egy érkező hidegfront előterében már kialakulhatnak záporok, zivatarok, de nagyobb valószínűséggel inkább a délután második felétől számíthatunk délnyugat felől egyre nagyobb területen (akár intenzív) zivatartevékenységre.
Nagyobb méretű károkozó jéggel és szélrohamokkal kísért heves zivataroknak nagy az esélye.
A déli, délkeleti szél északnyugatira fordul, és elsősorban a Dunántúlon erős, helyenként viharos széllökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 31 és 36 fok között valószínű, de néhol ennél kissé melegebb is lehet. Késő este 17 és 30 fok közötti értékek valószínűek.
Késő délután egy nyugat felől érkező hidegfront mentén, illetve annak előterében országszerte kedvezőek lesznek a feltételek zivatarok, köztük (legnagyobb valószínűséggel az ország déli felén) heves zivatarok kialakulásához is. A cellák várhatóan gyorsan rendszerbe szerveződnek majd, és kelet felé helyeződnek, miközben késő estére északnyugat felől stabilizálódik a légkör.
A zivatarok környezetében nagyméretű jégre (általában ~2-4 cm, helyenként >5 cm is), viharos, erősen viharos széllökésekre (jellemzően ~60-90 km/h, helyenként >90-100 km/h), illetve felhőszakadásra (>20-50) is számítani kell. A Dél-Dunántúlon, illetve Dél-Alföldön a piros riasztás kiadására is esély van.
Szombaton több órára kisüt a nap, általában kissé vagy közepesen felhős idő várható. Keleten válhat erőteljessé a gomolyfelhő-képződés, abból zápor, zivatar is kialakulhat. Estére csökken a csapadékhajlam. Főként a Dunántúlon és a Zemplén térségében lesz erős az északi, északnyugati szél, emellett zivatarok környezetében viharos széllökések is előfordulhatnak. A hőmérséklet délután 25 és 31 fok között alakul.
Vasárnap gomolyfelhős, napos idő várható, és csak elvétve alakulhat ki zápor, zivatar. Az északi szelet élénk, helyenként erős lökések kísérik. A minimum-hőmérséklet 11, 18, a csúcsérték 26 és 31 fok között valószínű.
Pénteken több órára kisüt a nap, de egyre intenzívebbé válik a gomolyfelhő-képződés. Egy érkező hidegfront előterében már kialakulhatnak záporok, zivatarok, de nagyobb valószínűséggel inkább a délután második felétől számíthatunk délnyugat felől egyre nagyobb területen (akár intenzív) zivatartevékenységre.
Nagyobb méretű károkozó jéggel és szélrohamokkal kísért heves zivataroknak nagy az esélye.
A déli, délkeleti szél északnyugatira fordul, és elsősorban a Dunántúlon erős, helyenként viharos széllökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 31 és 36 fok között valószínű, de néhol ennél kissé melegebb is lehet. Késő este 17 és 30 fok közötti értékek valószínűek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sorsdöntő népszavazás Svájcban: az EU-val való szakítás is a tét
Svájcban ma tartanak népszavazást az ország népességének 10 millió főben való maximalizálásáról. Ha a népesség elérné a 9,5 milliót, a kormánynak és a parlamentnek korlátozó intézkedéseket kellene hoznia, különösen a menekültügy és a családegyesítés területén.
Vasárnap Svájc arról szavaz, bebetonozza‑e 10 millió főben a népesség felső határát – a tét nemcsak a bevándorlás jövője, hanem az EU‑val kötött szabad mozgás és a svájci gazdaság stabilitása is. A „Nincs 10 milliós Svájc!” nevű fenntarthatósági kezdeményezésről tartott népszavazás kimenetele rendkívül szoros lehet. A legfrissebb felmérések szerint a választók hajszálnyival a nem szavazat felé hajlanak, de sok a bizonytalan – írta a Reuters.
A javaslat elfogadása esetén az ország alkotmányába kerülne, hogy az állandó lakosság száma 2050-ig nem haladhatja meg a 10 milliót. Ha a népesség elérné a 9,5 milliót, a kormánynak és a parlamentnek korlátozó intézkedéseket kellene hoznia, különösen a menekültügy és a családegyesítés területén. Ha a népesség tartósan, két éven túl is 10 millió fölött maradna és más megoldás nem születik, akkor a kormánynak fel kellene mondania az Európai Unióval kötött, személyek szabad mozgásáról szóló egyezményt.
A javaslatot a jobboldali Svájci Néppárt (SVP) terjesztette elő, azzal érvelve, hogy a népességnövekedés korlátozása enyhítené a lakhatásra, a közszolgáltatásokra és a környezetre nehezedő nyomást. Bernard Bapst, a párt fribourgi politikusa szerint a nyitott határok óta a „különféle bűnözési formák” száma is megemelkedett.
Egy zürichi varrónő, Helen Gulea a korlátozások szükségességét hangsúlyozta: „Ha 10 millió fölé megy, szűkössé válik, és korlátozni kell a bevándorlást.”
A kezdeményezést a svájci kormány, a parlamenti többség és a gazdasági élet szereplői is ellenzik. Szerintük a plafon bevezetése súlyos munkaerőhiányt okozna a kórházakban és a szállodaiparban, és veszélyeztetné a gazdasági stabilitást. Az Economiesuisse üzleti szövetség egyenesen „abszurd javaslatnak” minősítette a felvetést.
A vita középpontjában az EU-val kötött szabad mozgási egyezmény áll, amely egy nagyobb, kétoldalú szerződéscsomag része. Ennek felmondása a többi megállapodást is magával ránthatja, beleértve a schengeni és dublini egyezményekben való svájci részvételt is. A döntés több tízezer, Svájcban élő magyar állampolgárt is érinthet, akiknek a munkavállalási és letelepedési lehetőségei jelentősen megváltozhatnának egy „igen” szavazat esetén.
A Sankt Galleni Egyetem közgazdászprofesszora, Reto Föllmi a helyzet iróniájára mutatott rá: „Saját sikerünk áldozatai vagyunk.”
2020 őszén a választók 61,7 százalékkal elutasították a szabad mozgás megszüntetését célzó „korlátozási kezdeményezést”, ami akkor a kétoldalú EU‑s kapcsolatok fenntartásáról és a gazdasági stabilitásról szóló egyértelmű üzenetnek számított. A döntés ugyanakkor nem zárta le a vitát: a lakhatási árrobbanás és a nagyvárosi agglomerációk terheltsége miatt a téma napirenden maradt. Az elmúlt években a népesség 9 millió fölé nőtt, ami új lendületet adott az SVP kampányának, így a mostani szavazás a 2020‑as elutasítás utáni első nagy országos tesztje a bevándorlás‑ és EU‑politikának.
Vasárnap Svájc arról szavaz, bebetonozza‑e 10 millió főben a népesség felső határát – a tét nemcsak a bevándorlás jövője, hanem az EU‑val kötött szabad mozgás és a svájci gazdaság stabilitása is. A „Nincs 10 milliós Svájc!” nevű fenntarthatósági kezdeményezésről tartott népszavazás kimenetele rendkívül szoros lehet. A legfrissebb felmérések szerint a választók hajszálnyival a nem szavazat felé hajlanak, de sok a bizonytalan – írta a Reuters.
A javaslat elfogadása esetén az ország alkotmányába kerülne, hogy az állandó lakosság száma 2050-ig nem haladhatja meg a 10 milliót. Ha a népesség elérné a 9,5 milliót, a kormánynak és a parlamentnek korlátozó intézkedéseket kellene hoznia, különösen a menekültügy és a családegyesítés területén. Ha a népesség tartósan, két éven túl is 10 millió fölött maradna és más megoldás nem születik, akkor a kormánynak fel kellene mondania az Európai Unióval kötött, személyek szabad mozgásáról szóló egyezményt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A gazdagok nyertek igazán az Otthon Starton, a 23 és fél százalékos lakásdrágulás miatt sokan teljesen kiszorultak
A Magyar Nemzeti Bank friss jelentése szerint az Otthon Start program kedvezményezettjeinek háromnegyede a legfelső jövedelmi ötödbe tartozik. A program bevezetése óta a lakásárak átlagosan 23,5 százalékkal emelkedtek, ami sok hitelképes családot is kiszorított a piacról.
Bár az Otthon Start hitelprogrammal elvileg a fiatalok lakáshoz jutását segítené a kormány, a Magyar Nemzeti Bank friss jelentése szerint a valóság egészen mást mutat. A kedvezményes kölcsönök zömét a leggazdagabb magyarok vették fel, miközben a program által is fűtött, elszálló ingatlanárak miatt rengeteg hitelképes család esett el a saját otthon lehetőségétől.
Az RTL Híradó riportja szerint a tavalyi évben átlagosan 23 és fél százalékkal drágultak a lakások, ami sokak számára elérhetetlenné tette a vásárlást.
Az elmúlt egy évben kétszer annyi lakáshitelt vettek fel az országban, mint korábban, csakhogy közben 17 százalékkal kevesebb ingatlan cserélt gazdát.
A 3 százalékos, kamattámogatott hitelt első lakásukat vásárlók vehetik fel, de van egy komoly megkötés: az ingatlan négyzetméterára legfeljebb másfél millió forint lehet. A kedvezményes kamatot az adófizetők pénzéből állja a kormány.
A jegybank megvizsgálta, kik jutottak hozzá a kedvezményes hitelhez tavaly szeptember óta, és a Pénzügyi stabilitási jelentésükben az áll, hogy a hitelfelvevők „76 százaléka tartozott a legfelső jövedelmi ötödbe”. A brutális drágulás miatt a piacról pont azok szorultak ki, akiken a program elvileg segítene.
Ezt támasztja alá egy Békés megyei pár esete is, akik hiába felelnek meg a feltételeknek, nem merik felvenni a hitelt. „Mivel a térségben nem túl magasak a bérek, valószínűleg az egyikünk fizetését azt teljesen el is vinné havi szinten. Éppen ezért ódzkodunk még ettől az opciótól” – mondta Andalóczi András.
A jelenséget a szakértők is piactorzítónak látják.
Sándorfi Balázs, a Bankmonitor.hu ügyvezetője szerint óriási a koncentráció a hitelpiacon. „Az erősen megemelkedett lakásárak mellett érdemben hitelt felvenni már csak a legjobban keresők képesek. Ez nem azt jelenti, hogy közepes jövedelemmel nem tudunk hitelt felvenni, csupán annyit jelent, hogy elegendő hitelt nem tudunk ahhoz felvenni, hogy megvegyük a kiválasztott lakást” – magyarázta.
Az árakat éppen az fűti, hogy a nagyobb hitelkerettel rendelkező, tehetősebb vásárlók feljebb tudják licitálni az ingatlanokat.
„Ez pedig azokat, akiknek nem volt jövedelmük vagy éppen az önrészt nem tudják előteremteni, gyakorlatilag kiárazódtak a lakáspiacról” – mutatott rá Balogh László, az Ingatlan.com vezető elemzője.
Sándorfi Balázs szerint a program végső soron nem éri el a célját.
„A teljes egyenleget tekintve én nem látom, hogy enyhíteni tudná a lakhatási válságot a támogatásnak ez a formája”
– tette hozzá.
Az előző kormány ezzel szemben sikertörténetként kommunikálta a programot, szerintük „Az Otthon Start 1990 óta a legsikeresebb hitelprogram”. Orbán Viktor miniszterelnök tavaly júliusban arról beszélt, hogy a fiatalok állami segítség nélkül nem tudnak lakáshoz jutni. „És a segítségnek a legjobb formája szerintem az, amit most kigondoltunk” – hangzott el tőle.
Magyar Péter miniszterelnök nemrég úgy nyilatkozott, hogy megtartaná az Otthon Start hitelt, de egy bérlakásépítési programmal egészítené ki a rendszert.
Bár az Otthon Start hitelprogrammal elvileg a fiatalok lakáshoz jutását segítené a kormány, a Magyar Nemzeti Bank friss jelentése szerint a valóság egészen mást mutat. A kedvezményes kölcsönök zömét a leggazdagabb magyarok vették fel, miközben a program által is fűtött, elszálló ingatlanárak miatt rengeteg hitelképes család esett el a saját otthon lehetőségétől.
Az RTL Híradó riportja szerint a tavalyi évben átlagosan 23 és fél százalékkal drágultak a lakások, ami sokak számára elérhetetlenné tette a vásárlást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy Dávid bejelentése: 1,15 milliárd forintból számolnak le a késésekkel a pécsi fővonalon
A Budapest–Pécs fővonal Rétszilas és Dombóvár közötti szakaszán nagyszabású karbantartás kezdődött. A június 23-ig tartó munkák alatt pótlóbuszok járnak és a menetidő is megnő.
Vitézy Dávid Facebook-posztban jelentette be, hogy a pécsi fővonalon is felveszik a harcot a lassújelek ellen. Azt írta: „Felvesszük a kesztyűt a lassújelekkel szemben a pécsi fővonalon is! Második üteméhez érkezett a Budapest–Pécs fővonal Rétszilas és Dombóvár közötti szakaszának nagykarbantartása.”
„A MÁV 1,15 milliárd forintos beruházása során hét szakaszon végez olyan érdemi beavatkozásokat, amelyek révén összességében megszűnnek a jelenleg néhány perces késéseket okozó sebességkorlátozások, csökken a meghibásodások lehetősége, és kiszámíthatóbbá válik a vasúti közlekedés.”
A közlekedési miniszter posztja szerint a mostani munkálatok során vasúti átjárókat építenek át, emellett több helyen ágyazatot, síneket és betonaljakat cserélnek.
A bejegyzés szerint
a munkálatok június 23-ig tartanak, így a főszezonban már a felújított pályán járhatnak a vonatok.
„Addig a buszos pótlás és a hosszabb menetidő miatt türelmet és megértést kérünk mindenkitől, illetve azt, hogy az aktuális pótlási információkról mindig tájékozódjanak a MÁV felületein” – tette hozzá Vitézy.
A bejegyzés rávilágít a vasútfelújítások sürgősségére is.
„Az 5900 kilométeres hazai vasúthálózat mintegy 40 százalékán van jelenleg valamilyen forgalomkorlátozás érvényben. Emiatt a menetidők nem csökkennek, hanem évről évre növekednek, miközben folyamatosak a meghibásodások és a műszaki problémák.”
Vitézy szerint ahhoz, hogy a „vasútrombolás évei után” a vasútfejlesztés korszakába lépjünk, többet kell költeni a MÁV-ra, amihez kulcsfontosságú az uniós források hazahozatala.
„Miközben azonban a hosszú távú célokat sem tévesztjük szem elől, foglalkoznunk kell a jelen problémáival is.
Ezért indítottunk idén nyáron is olyan lassújelek felszámolását célzó pályafelújítási programot a MÁV-nál, amelynek célja, hogy legalább a legfontosabb, legnagyobb forgalmú vasútvonalakon csökkenjenek a lassújelek” – zárta bejegyzését.
A MÁV május 26-án kezdte meg a mintegy 1,15 milliárd forintos nagykarbantartást a pécsi fővonal Rétszilas és Dombóvár közötti szakaszán. A munkálatok múlt csütörtökön léptek a második ütembe, amelynek során Sárbogárd és Dombóvár között pótlóbuszok szállítják az InterCityk utasait, az S40-es vonatok esetében pedig Simontornya és Dombóvár között van pótlás. A vágányzár idején közvetlen, helyjegyes Budapest–Pécs expresszbuszok is segítik az eljutást. A beruházás befejezését a nyári főszezon kezdetére, június 23-ra időzítették.
Vitézy Dávid Facebook-posztban jelentette be, hogy a pécsi fővonalon is felveszik a harcot a lassújelek ellen. Azt írta: „Felvesszük a kesztyűt a lassújelekkel szemben a pécsi fővonalon is! Második üteméhez érkezett a Budapest–Pécs fővonal Rétszilas és Dombóvár közötti szakaszának nagykarbantartása.”
„A MÁV 1,15 milliárd forintos beruházása során hét szakaszon végez olyan érdemi beavatkozásokat, amelyek révén összességében megszűnnek a jelenleg néhány perces késéseket okozó sebességkorlátozások, csökken a meghibásodások lehetősége, és kiszámíthatóbbá válik a vasúti közlekedés.”
A közlekedési miniszter posztja szerint a mostani munkálatok során vasúti átjárókat építenek át, emellett több helyen ágyazatot, síneket és betonaljakat cserélnek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Pócs János a Fidesz jövőjéről: Senki más nem képes a Fideszt megújítani, csak Orbán Viktor
A fideszes poltikus a párt tisztújító kongresszusán értékelte a párt 26 éve nem látott alacsony támogatottságát. A képviselő szerint a választók a változás reménye miatt szavaztak a Tisza Pártra, amelynek egyszerűen jobb volt az ajánlata.
„Hát innen szép a győzelem, hátszéllel nem nehéz, az a legény a talpán, aki széllel szemben is tud győzni, és mi győzni fogunk!” – ezzel a mondattal értékelte a Fidesz helyzetét Pócs János országgyűlési képviselő a párt szombati tisztújító kongresszusán, ahol Orbán Viktort ismét pártelnöknek választották. A kijelentés annak fényében különösen erős, hogy a közvélemény-kutatások jelenleg 26 éve nem látott mélyponton, húsz százalékon mérik a pártot.
A politikus a Blikknek nyilatkozva hozzátette: „A mai nap pontosan arról szól, hogy lezárunk egy fejezetet, és kezdünk egy újat.”
Pócs János a vereség okait abban látja, hogy a választók 16 év után belefáradtak a Fidesz kormányzásába, miközben a Tisza Párt egy vonzóbb alternatívát kínált.
„Miért ne döntöttek volna úgy az emberek, hogy jobbat szeretnének, mint ami eddig volt? Igen, jobbat ajánlott, maga az ajánlat az jobb volt” – fogalmazott.
Ugyanakkor szerinte a választás óta eltelt időszak kormányzati döntései már azt bizonyítják, hogy a változás nem a várt eredményt hozta.
„A változás nem jobbat hozott, hanem rosszabbat, ez jelenti számunkra a lehetőséget és a megújulást”
– vázolta fel a Fidesz új stratégiáját.
A politikus szerint az ellenzéki szerep új lehetőségeket is teremt a párt számára. Úgy látja, ellenzékből sok szempontból könnyebb politizálni és kommunikálni, mint kormányról. „Nekünk most ez a sors jutott” – hangsúlyozta.
A megújulás kulcsfigurájának egyértelműen Orbán Viktort tartja, akinek tapasztalatát és kapcsolatait pótolhatatlannak nevezte.
Kijelentette, a párt ragaszkodik a személyéhez a Fidesz átalakítása során. „Senki más nem képes a Fideszt megújítani, csak ő. (...) Nem fogjuk engedni, hogy a Fidesz Orbán Viktor nélkül újuljon meg” – jelentette ki határozottan.
A szombati Fidesz kongresszusán maga Orbán Viktor is a folytatás melletti elkötelezettségét hangsúlyozta, kijelentve: „Soha, soha, soha nem adom fel”.
A vereség okait firtató nyilatkozatok sorában maga Pócs János korábban még Orbán Viktort nevezte meg a kampány felelősének, később azonban már a párt egyetlen lehetséges megújítójának tartotta őt.
„Hát innen szép a győzelem, hátszéllel nem nehéz, az a legény a talpán, aki széllel szemben is tud győzni, és mi győzni fogunk!” – ezzel a mondattal értékelte a Fidesz helyzetét Pócs János országgyűlési képviselő a párt szombati tisztújító kongresszusán, ahol Orbán Viktort ismét pártelnöknek választották. A kijelentés annak fényében különösen erős, hogy a közvélemény-kutatások jelenleg 26 éve nem látott mélyponton, húsz százalékon mérik a pártot.
A politikus a Blikknek nyilatkozva hozzátette: „A mai nap pontosan arról szól, hogy lezárunk egy fejezetet, és kezdünk egy újat.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
