KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Ki támogatja anyagilag az ukrán menekülőket, és mi lesz velük a háború után? - erre is választ kaptunk az „Open Borders?” konferencián

A támogatás minden menekültnek jár, de senki nem akar menekültként élni: aki teheti, munkát vállal, saját erőből boldogul.
MTI/Balogh Zoltán - szmo.hu
2022. március 28.



[sz]Rónyai Júlia. Fotó: Helpers Hungary[sz]

Múlt pénteken került sor az Open Borders? Science, ethics, public discourse and national strategies in immigration (Nyitott határok? Tudomány, etika, közbeszéd és nemzeti stratégiák a migrációban) konferenciára a Helpers Hungary szervezésében, ahol a nemzetközi szakértők a globális migrációval kapcsolatos kérdésekre keresték a választ.

Ahogyan az várható volt, a konferenciát részben tematizálta az orosz-ukrán háború. A hazai szakértők az első blokkban tárgyalták meg az Ukrajnából menekülők jelenlegi helyzetét és kilátásait. A beszélgetést Ürögdi Barbara, a Helpers Hungary ügyvezető igazgatója moderálta.

„Rövidlátó módon ignoráltuk a jemeni, szomáliai, szíriai háborút. Éppen ezért csak most döbben rá az európai közösség, hogy a háború nem a távoli kontinenseken zajló absztrakt dolog” - mondja Nagy Boldizsár, a CEU egyetemi docense. De vajon mikor érhet véget az Ukrajnából kiindult menekülthullám?

„Ez nem sprint, hanem maraton lesz. Az elmúlt időszakban a menekülők rengeteg segítséget kaptak, de fontos lenne ‘maratonszinten’ is fenntartani ezt a hozzáállást. A konfliktus elhúzódhat, és a következő hetekben-hónapokban is kitarthat a bevándorlók száma” - véli Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója.

Az ENSZ eredetileg 4 millió főre tette a menekülők számát a háború teljes időtartama alatt, úgy tűnik azonban, ez nagyon alacsony becslés volt: már most több mint 3 millióan hagyták el Ukrajnát, és ez a szám a következő hetekben akár 4-5-6 millióra is növekedhet - mondja az igazgató. Hozzáteszi, az ukrán menekülők mindössze mintegy 30-40 százaléka jogosult menedéket kérni a Genfi egyezmények alapján.

A krízis mértékét mutatja, hogy már most annyi a menedékkérők száma az Európai Unióban, mint egyébként 5-6 év együttes átlaga. Ehhez társul még, hogy az országon belül is mintegy 6 millióan kényszerültek elhagyni a lakóhelyüket, ők szintén igénylik a nemzetközi segítségnyújtást.

De vajon hová tartanak, és milyen jogi státuszt kaphatnak, akik most érkeztek hozzánk Ukrajnából?

Az ukrán állampolgárok – ha van biometrikus útlevelük – hivatalosan 90 napig tartózkodhatnak vízum nélkül EU tagországokban. A szakértők szerint valószínű, hogy nagy részük még nem döntött a további terveiről. Mivel a férfiak, apák, férjek nem hagyhatják el az országot, így még nehezebb a jövőről gondolkodni.

Az már most borítékolható, hogy sokan nem fognak visszatérni a háború után, hanem menedékkeresők és menekültek lesznek. Ezzel szemben mások inkább munkavállalási engedélyt vagy diákvízumot szereznek, esetleg családegyesítés, vállalkozásalapítás címén nyernek majd legális státuszt.

„Már a háború előtt is 7-8 millióan hagyták el Ukrajnát. Nem látok rá reális esélyt, hogy a háború után vissza akarjanak térni az elpusztított országba, főleg, ha ahogyan az várható, az oroszok által diktált béke születik” - vélekedik Kiss László, a Discus Holdings ügyvezető igazgatója, aki szerint ugyanakkor a kelet-európai országok is élhetnének az ukránok által kínált extra munkaerővel.

„Lengyelországban jelentős a munkaerőhiány a lengyelek nyugat-európai emigrációja miatt, de példaként hozhatjuk fel a magyar vendéglátást is. Rengeteg terület van, ahol az új munkaerő hasznosulhatna.”

Simon Ernő, az UNHCR (az ENSZ menekültügyi főbiztosságának) közép-európai szóvivője szerint ugyanakkor a többség nem akar a régióban maradni: nyugatra mennének, mivel sokaknak már van Nyugat-Európában – például Németországban, Olaszországban vagy Franciaországban – dolgozó családtagja, így nekik ezekben az országokban már eleve könnyebb lehet megvetni a lábukat.

Kiemeli: különösen nehéz a harmadik országbeli állampolgárok (tehát az Ukrajnában élő, EU-n kívülről érkezett külföldiek) helyzete. Ha ugyanis ők nem menekültként éltek Ukrajnában, akkor jelenleg Magyarországon nem jogosultak az ideiglenes védelemre (azaz menedékes státuszra), hiába kényszerültek ők is elhagyni az országot a háború miatt.

“Nemrég kért például segítséget tőlem egy nigériai orvos, ukrán feleséggel, akit az itteni munkalehetőségek érdekeltek a legjobban. Mint sokan, ő is elsősorban dolgozni akar, hogy a családját támogassa” - teszi hozzá a szóvivő.

Mennyire fontos különbséget tenni a menekültek és a bevándorlók között, és hogy látják ezt a különbséget az érintettek és a közvélemény?

- teszi fel a kérdést Ürögdi Barbara.

Menekülő, menedékes, menekült: sok hasonló kifejezés, de mi a tényleges különbség?

Menekülő: státusztól és állampolgárságtól függetlenül utal a hazájukat a háború miatt hátrahagyókra. Jelenleg ez a legpontosabb kifejezés az Ukrajnából hozzánk érkezők többségére.

Menedékes (ideiglenes védelem alatt álló): ideiglenes védelemért az érkezőknek a határátkelőknél található gyűjtőpontokon vagy az idegrenrendészeten lehet folyamodni. A kérelmet 45 napon belül bírálják el, ám a kérelmező addig is az ország területén tartózkodhat. Bárkinek jár, aki bizonyítja, hogy a háború kitöréséig (azaz feb. 24-ig) legálisan Ukrajnában tartózkodott. Szociális támogatás, alapvető orvosi ellátás, lakhatás biztosítása, illetve gyerekek esetén iskoláztatás jár hozzá. Ezzel együtt ideiglenes státusz, ami csak a háború idejére szól.

Menekült: menekültstátuszt birtokló személy. Jelenleg Magyarországon belül vagy a határainkon 2020 májusa óta nem adható menekültstátusz, a kérelem csak Belgrádban vagy Kijevben lenne elindítható (így nagyon kevesen próbáltak meg vele élni eddig is). Elvárás az is, hogy a menekült teljes mértékben megszakítsa a kapcsolatot az anyaországgal, ezért a menekültstátusz sokak számára nem ideális választás. A fentiek miatt jogi értelemben "menekült" csak akkor válhat a jelenlegi menekülőkből, ha törvénymódosításra kerül sor.

Bővebb információ a témában a Helsinki Bizottság oldalán, többek közt itt és itt elérhető.

„Amikor valaki menekül, nem igazán érdekli a jogi státusza. Amikor letelepedik, jellemzően csak akkor néz utána, jogilag mire van vagy nincs lehetőség. A menekülőket igazából a jogaik érdeklik, és nem az, hogyan hivatkoznak rájuk” - mondja Kiss László.

Nagy Boldizsár hangsúlyozza: a történelem során mindig is voltak menekültek, de az első világháború végéig jogilag nem létezett a menekült fogalma. A fejlett világ hozta létre, méghozzá azzal, hogy az egyes államok meghatározták, kik élhetnek a területükön, és csak néhány millió embernek biztosítanak vízumot a hétmilliárdból.

 

 

Nagy Boldizsár. Fotó: Helpers Hungary

Hogy nálunk ténylegesen hányan kapnak majd menekültstátuszt, az a magyar szabályokon is múlik. Akiknek biometrikus útlevelük van, vízummentesen utazhatnak, és bármelyik EU-országban tudnak átmeneti védelemért jelentkezni. Ha az átmeneti védelem egy éve (vagy kiterjesztése esetén két éve) lejár, akkor jelentkezhetnek menekültstátuszért, ám remélhetőleg ennél jobb opciók is elérhetővé válnak a számukra.

„Senki nem akar menekült lenni. Ha tehetik, más státuszra törekszenek. Lengyelországban például már eddig is egymillió ukrán élt, akik közül sokan a Luhanszk-Donyeck régióból menekültek, és végül munkavállalóként helyezkedtek el. Könnyen lehet, hogy a most menekülőknek is hasonló megoldást találnak. Ez rajtunk, a befogadó országokon múlik” - mondja.

Hosszabb távon a háború vagy más veszélyeztetettség elől menekülők gyakran beilleszkednek a befogadó társadalomba, és munkavállalóként, vállalkozóként vagy diákként folytatják az életüket. Azt azonban fontos tudni, hogy a kezdeti időszakban megilleti őket a támogatás azért, mert a származási országukat akaratukon kívül kellett elhagyniuk - szemben a "sima" bevándorlókkal, akik még ha nehéz helyzetből jönnek is, akkor is szabad választás útján kötöttek ki a célországban.

Ki és hogyan támogatja anyagilag a menekülőket?

Érkeznek hozzánk szegények, idősek, gyerekek, családok apák és férjek nélkül - de valójában kiknek jár az állami támogatás, és kik szorulnak rá a leginkább? - kérdezi Ürögdi Barbara.

„Fontos tudnunk, nem az adott személy anyagi státuszán múlik, hogy menekült-e. Jönnek gazdagok is, még luxusautókat is látunk. Mégis menekültek, hiszen az ő életük is veszélyben forgott, és nem az ő döntésük volt elhagyni a hazájukat. A 'sima' migránsok ezzel szemben nincsenek veszélyben: még ha szegények is, a menekülőkkel ellentétben döntési helyzetben vannak” - mondja Simon Ernő.

A menekülőknek általában az állam biztosít egészségügyi ellátást, szállást és adott esetben pénzt is, igaz, az európai jog értelmében erről az egyes államok szabadon döntenek. A média ugyan keveset foglalkozott ezzel, ám Magyarországon mostanáig közel 6 ezer menekülő kapott önkormányzati szállást az ország 11 megyéjében az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság jóvoltából.

„Akinek van vagyona, annak az állam nem köteles segíteni. Ezt ellenőrzik is, tehát aki például luxusautóval jön, azt vagyonbevallásra kötelezhetik és kizárhatják a szolgáltatások köréből az európai jog szerint. A jog tehát nálunk is megengedi, hogy az állam a menekülőkkel fizetesse ki a költségeiket, de a gyakorlatban nem így járunk el" - zárja Nagy Boldizsár.

A teljes konferencia anyaga ezen a linken tekinthető meg, a program és a többi beszélgetés linkje pedig a videó leírásában található.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Már több mint százan jelentkeztek önkéntes babasimogatónak a kistarcsai kórházban maradt csecsemők szeretgetésére
A Flór Ferenc Kórházban hivatalos önkéntes program indul a kórházban maradt csecsemők megsegítésére. Olyan emberek jelentkezését várják, akik időt töltenek a babákkal, ringatják, szeretgetik, megnyugtatják őket és játszanak velük, hogy a kicsik az alapellátáson túl a szükséges szeretetet és törődést is megkaphassák.


Szervezett keretek között, önkéntes szerződéssel és kötelező oktatással babasimogató programot indít a kistarcsai Flór Ferenc Kórház. Az ötletgazda, Balogh Tamás egy Facebook-posztban jelentette be a kezdeményezést, amelynek célja egy országos modell kidolgozása. Azt írta, „a Flór Ferenc kórház lesz a minta kórházunk”.

Múlt héten nagy sajtóvisszhangot kapott a hír, miszerint a kistarcsai kórház csecsemő- és gyermekosztálya öt újszülött kisfiúról gondoskodik, akiket nem vittek haza a születésük után. A kórház közzétette, milyen adományokat – például egyes tápszert, pelenkát és légzésfigyelőt – fogadnak szívesen a babák ellátásához. Az ott dolgozók elmondása szerint azonban a kórházban hagyott babáknak leginkább szeretetre, törődésre, érintésre van szükségük, ehhez kellenének önkéntesek.

„Olyan emberek, akik időt töltenek olyan újszülöttekkel és csecsemőkkel, akik hosszabb ideig kórházban maradnak, mert a szüleik nem tudják vagy nem akarják hazavinni őket. Ölbe venni és ringatni a babát, megnyugtatni sírás esetén, beszélni hozzá vagy játszani velük, bőrkontaktust biztosítani, és úgy általában jelen lenni”

– foglalta össze Balogh Tamás a feladatokat egy ápoló elmondása alapján.

Az ötletgazda közölte, hogy a napokban hosszas és eredményes megbeszélést folytatott a kórház csecsemő- és gyermekosztályának főnővérével, valamint a főorvos jóváhagyásával kötöttek megállapodást. Ennek keretében bemutatják, hogyan is képzelik el a babasimogatást szervezetten, a szabályok betartásával, a megfelelő oktatások elvégzésével. Cél, hogy a program „legfőképpen a babákra nézve biztonságos keretek között legyen megszervezve”.

A jelentkezés feltételeihez tartozik, hogy az önkénteseknek szerződést kell kötniük a kórházzal. A szerződés semmire nem kötelez, viszont kizárólag a szerződés meglétével, és az alábbi pontok teljesítésével lehet csak belépni a babákhoz.

Az önkéntesek a papírok megléte után hivatalos babasimogatók lesznek. Ehhez részt kell venniük egy másfél órás képzésen, amely tűz- és munkavédelmi, adatvédelmi, minőségirányítási, valamint kórházhigiéniai oktatást foglal magában. Emellett szükségük lesz egészségügyi alkalmassági igazolásra is,

amihez EKG-, labor- és mellkasröntgen-vizsgálatokat kell elvégezni. Balogh szerint ezt a kórház soron kívül és azonnal elvégez az önkénteseken.

A babasimogatók a feladatukat fehér köpenyben, hivatalos kitűzővel fogják végezni, és szigorú szabály, hogy a babákról kép, videó és hanganyag rögzítése szigorúan tilos.

Az önkéntesektől heti minimum egy, de lehetőség szerint két óra jelenlétet kérnek, és csak olyanok jelentkezését várják, akik a rendszeres utazást Kistarcsára meg tudják oldani. Az ötletgazda hangsúlyozza: „Egyszeri babasimogatók ne jelentkezzenek. Ez nem turista látványosság”.
Így jelentkezhetsz babasimogatónak:

Írj egy e-mailt Ágoston Ibolya főnővérnek az alábbi címre: agoston.ibolya@florhosp.hu. Az ötletgazda azt kéri, hogy senki ne keresse fel személyesen a kórházat a jelentkezés céljából, ez csak e-mail küldésével lehetséges.

Balogh Tamás nem sokkal a felhívás megosztása után arról tájékoztatott a Facebookon, hogy

alig pár óra alatt már több mint százan jelentkeztek babasimogatónak.

A távlati cél egy olyan egységes rendszer kidolgozása, amelynek a végén, az ország összes kórházban maradt babája mellett ott lesz legalább egy, de remélhetőleg 4-5 babasimogató.

Azt is közölte, hogy már felvette a kapcsolatot a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikaval, de tervben van a Bethesda Gyermekkórház is, és sorban jön majd az ország összes többi kórháza is. A rendszert lassan, de stabilan építenék fel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Elvitte a mentő a sofőrt! Ne büntesd meg!” – egy idegen cetlije mentette meg a bírságtól a rosszulléttel küzdő autóst Pécsen
Egy pécsi áruház parkolójában lett rosszul egy férfi, akit kórházba szállítottak, az autója azonban a parkolóban maradt, ahol egy óra várakozás után fizetni kell. Egy szemtanú nemcsak üzenetet hagyott a szélvédőn, de a parkolóőrrel is egyeztetett a méltányosságról.
DKA – Fotó: - szmo.hu
2026. július 06.



„Elvitte a mentő a sofőrt! Ne büntesd meg! Köszi” – ez az üzenet állt azon a kis papírcetlin, ami néhány nap alatt bejárta a magyar internetet. Múlt hét szerdán Pécsen, kora reggel egy áruház parkolójában egy autós rosszul lett, mentő vitte kórházba. Később, amikor visszatérhetett a kocsijához, egy kézzel írt üzenetet talált a szélvédőjén. A cetlit lefotózta és megosztotta a Facebookon, hogy köszönetet az írójának.

„Szeretném szívből megköszönni annak a kedves, ismeretlen embernek, aki ezt a szélvédőmre tette. Ez a figyelmes és önzetlen gesztus igazán megmelengette a szívemet, és mosolyt csalt az arcomra. Jó érzés tudni, hogy vannak még ilyen kedves emberek. Kívánom, hogy az élet sokszorosan adja vissza ezt a jóságot Önnek. Legyen csodálatos napja, és köszönöm még egyszer ezt a szép gesztust!”

– üzente a sofőr a megmentőjének.

A kedves történetről az Országos Mentőszolgálat is beszámolt a Facebookon, a poszt alatt pedig megszólalt a cetli írója, Solymosi-Kisfalvi Anita is. Azt írta kommentben, hogy ott csak az járt a fejében, hogy meg fogják büntetni az autó tulajdonosát, ezért nem sokat mérleget, tette, amit jónak látott. A Blikknek részletesebben is elmesélte, mi történt. Mint mondta, az egyre hangosodó szirénára lett figyelmes a parkolóban.

„Közelebb mentem, és akkor láttam, hogy egy ott parkoló autóhoz érkeztek, ahol egy úr állt, aki a mellkasát szorította. Még be tudta zárni az autóját, aztán betették a mentőbe, én pedig vártam, hogy elviszik-e, vagy sem”

– idézte fel a történteket.

Mivel az áruház parkolójában egy óra várakozás után fizetni kell vagy komoly büntetést kockáztat az ember, Anita cselekedett, miután a mentő elhajtott a beteggel. Először megírta a cédulát, amit a szélvédőre tett, majd felkereste a parkolóőrt is.

„Ismerem Tamást, aki a parkoló autókra figyel, és mondtam neki, hogy egy kórházi kivizsgálás nem csak egy órán át tart, így ne büntesse meg a tulajt. Részemről ez volt a legkevesebb, amit tehettem. Nem azért csináltam, mert viszonzást várnék, egyszerűen így éreztem helyesnek”

– mondta a nő.

A parkolóőr egyetértett vele abban, hogy egy ilyen esetben el lehet tekinteni a büntetéstől.

Az autó sofőrje, Csaba később írásban köszönte meg a segítséget, és elárulta, mi történt vele. „Szívinfarktusra utaló tünetek miatt hívtam magamhoz a mentőt. Munkába menet, vezetés közben lettem rosszul.”

„Abban a pillanatban nem az járt a fejemben, hogy szabálytalan helyen parkolok-e, vagy hogy ezért esetleg büntetést kapok.”

A férfi hozzátette, csak az volt a fontos, hogy minél hamarabb segítséget kapjon. Külön megköszönte Anita kedvességét és emberségét, ami sokat jelentett számára a nehéz pillanatokban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Az egész falu énekelve virrasztott a partra sodort 18 éves lány holtteste mellett
A Djaul-sziget lakói a közösség hagyománya szerint nem hagyták magára a partra sodort lányt, akinek édesanyját is ugyanott találták meg. A két holttest több mint 200 kilométerre került elő attól a helytől, ahol a két csónak felborult.


A Djaul-sziget egyik falujának lakói egész éjjel énekelve virrasztottak egy 18 éves lány holtteste mellett, akit a tenger sodort partra. A lány annak a múlt szombati pápua új-guineai hajószerencsétlenségnek az egyik áldozata, amelyben két, családokat szállító csónak borult fel. Péntek reggelig kilenc áldozatot találtak meg. A hatóságok ekkorra hivatalosan is az áldozatok felkutatására összpontosító szakaszba léptették a keresést – írja az ausztrál ABC News.

Michael Rangrang helyi tanító szerint a közösség számára természetes volt, hogy nem hagyják magára a lányt.

„Ez a kultúránk része. Ha valaki meghal, tennünk kell valamit” – mondta.

A lány és édesanyja holttestét három nappal a baleset után találták meg, több mint 200 kilométerre a tragédia helyszínétől. A keresésben több mint húsz hajó vesz részt, de a viharos idő és az erős áramlatok nagyon megnehezítik a munkát.

Byron Chan, Új-Írország tartomány kormányzója is beszélt a nehéz körülményekről.

„A holttestek elsodródnak az emberek és a szigetek mellett. Különösen a fiatalabb áldozatoké, mert könnyebbek, így messzire sodorja őket a víz” – mondta.

A kormányzó közölte, hogy nagyobb hajók bevetéséhez a pápua új-guineai haditengerészet segítségét kérte. Rebecca Marigu helyi újságíró arról számolt be, hogy szerdán három holttestet is láttak. Mire azonban a hajó vissza tudott térni értük, a magas hullámok miatt már nem találták őket. A rendőrség cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint kalóztámadás történt. Az egyik azonosított áldozat a helyi egészségügyi hatóság munkatársa volt. Kollégái díszsorfallal búcsúztak tőle.

A tragédia múlt szombat délután történt a Bismarck-tengeren. A két csónak fedélzetén 27 ember, köztük több kisgyerek utazott. A családok a Pangpang Beach Resortban tartott születésnapi ünnepségről tartottak hazafelé, amikor a csónakok felborultak. Csak a két hajóvezető élte túl a balesetet. Hat órán át sodródtak a vízen, mire partot értek.

Ez volt az ország egyik legsúlyosabb tengeri szerencsétlensége a Rabaul Queen 2012-es kompkatasztrófája óta, amelyben több mint 140 ember halt meg.

A tragédia ismét felhívta a figyelmet a tengeri közlekedés biztonsági hiányosságaira egy olyan országban, ahol a szigetek közötti utazás a mindennapok része. A hatóságok szerint szigorúbban kellene ellenőrizni a kötelező GPS-jeladók és mentőmellények használatát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Saját vizéből itatott meg egy szomjas gólyát a közutas a 40 fokos hőségben
Nagy Árpád a Tiszakécske melletti kánikulában segített a madáron, miután észrevette, hogy az a bokrok leveleit csipkedi. A férfi a Facebookon osztotta meg a történetet, ahol azt írta, az eset jól mutatja, mennyire megviseli az állatokat is a rekkenő hőség.


A 38-40 fokos hőségben egy szomjazó gólyával találkoztak a Magyar Közút dolgozói Tiszakécske határában, miközben hidegkátyúzást végeztek. Egyikük, Nagy Árpád a saját védőitalából itatta meg a madarat. Az esetről kedden posztolt a Facebookon „Szavak nélkül” címmel, a történet pedig gyorsan terjedni kezdett az interneten.

A közutasok az út menti árokban figyeltek fel a madárra, ami a bokrok leveleit csipkedte, láthatóan megviselte a kánikula – írta a Sokszínű Vidék. Nagy Árpád a bejegyzésében leírta a váratlan találkozást és a madár reakcióját.

„A reggel kapott hideg vizünkből – amit védőitalként kaptunk – megpróbáltam odacsalogatni. Meglepő módon a gólya átsétált az árkon, odajött hozzánk, és ivott a vízből. Egy apró pillanat volt a mai munkanapból, de jól megmutatta, mire képes a szomjúság, és mennyire megviseli az állatokat is ez a 38–39–40 fokos hőség” – részletezte a férfi. A posztjában arra is felhívta a figyelmet, hogy a nagy melegben nemcsak egymásra, hanem az állatokra is vigyázni kell. „Mi, közutasok nap mint nap az utakon dolgozunk, és ilyenkor nemcsak egymásra kell figyelnünk, hanem a körülöttünk élő állatokra is.

Egy tál víz, egy kis odafigyelés, egy perc törődés akár életet is menthet” – fogalmazott Nagy Árpád.

Nem ez az első eset, hogy a Magyar Közút munkatársai állatok segítségére sietnek. Korábban országszerte híre ment, amikor dolgozóik egy nehezen világra jövő kisborjú születésénél segédkeztek, egy másik alkalommal pedig egy útszélén talált, elhagyott kiskutyát fogadtak örökbe a veszprémi mérnökségen. Ezek az esetek azt mutatják, hogy a cég munkatársai a terepen végzett feladataik mellett gyakran kerülnek olyan helyzetbe, ahol gyors reagálással és lélekjelenléttel tudnak segíteni a bajba jutott állatokon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk