Több tucat autóipari, gépipari és elektronikai cég készül arra, hogy kifizettesse a munkavállalóival a koronavírus-idején le nem dolgozott munkaórákra jutó bért - tájékoztatta a Népszavát a Vasas Szakszervezeti Szövetség.

A járvány korlátozásai és az alkatrészhiány miatti gyárleállások következtében sok vállalatnál rengeteg munkaórát nem tudtak ledolgoztatni a munkavállalókkal. A mínusz órákat most egy 2018-as törvénymódosításra hivatkozva fizettetnék ki az alkalmazottakkal, amit rabszolgatörvényként emlegetnek. Ez pedig a Népszava szerint nemcsak a dolgozók munkahelyváltását lehetetleníti el, ha ledolgozatlan óráik vannak, de a két éves munkaidőkeret sok cégnek veszteséget okozhat.

A rabszolgatörvény ugyanis lehetővé tette, hogy a cégek akár 2-3 éves munkaidőkeretben igazítsák a beérkező megrendelések intenzitásához a dolgozók munkaidejét. Ha épp nincs, vagy kevés a megrendelés, a munkavállalók nem, vagy kevesebbet dolgoznak, de ugyanúgy megkapják a fizetésüket. Ha pedig később több lesz a megrendelés, az így keletkezett mínusz órákat ledolgoztatja a cég, ezekért nem jár nekik túlóradíj. Tavaly, a koronavírus első hullámában a kormány engedélyezte a cégeknek, hogy 2 éves munkaidőkeretet vezethessenek be, vagy meghosszabbíthatják a meglévőt. Sok cég élt is a lehetőséggel, a munkaidőkeretek pedig az elkövetkező hónapokban fognak lejárni.

A Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint azonban már most látszik, hogy

László Zoltán elmondása szerint van, ahol a mínusz órákat tovább görgetnék a következő munkaidőkeretbe, több vidéki autóipari fellegvár viszont kifizettetné a le nem dolgozott órákra jutó bért a dolgozókkal. Két cégnél azt is felajánlották a munkavállalóknak, hogy hathavi részletben kamatmentesen törleszthetik a tartozásukat.

A szövetség alelnöke szerint azonban mindkét lépés törvénytelen, ugyanis a munkaidőkeret végén el kell számolni, a többletórákat ki kell fizetni, a mínusz órákat pedig le kell nulláznia a cégnek. Ha nem tudja ezeket ledolgoztatni, el kell könyvelnie saját veszteségeként.

"Nem a dolgozó hibás azért, mert nem tudtak neki munkát adni. Amiatt nem lehet senkit sem adósságba verni, ha betartotta a munkaszerződését, és azt tette, amit a cég vezetése mondott neki" – hangsúlyozta László Zoltán.

Vannak viszont olyan vállalatok is, amelyeknél éppen fordított helyzet állt elő: a járvány alatt nem álltak le, sőt tele voltak és vannak megrendeléssel, így rengeteg plusz óra keletkezett, de ezt nem minden cég akarja kifizetni. Ezért most „lepihentetik” ezeket az órákat a munkavállalókkal, miközben a kölcsönzött munkaerőt agyondolgoztatják.

László Zoltán szerint most, a munkaidőkeretek lejártakor egyértelműen látszik, hogy a munkaidőkeret elnyújtása nem oldja meg, inkább csak elodázza az ágazat és a cégek problémáit, ráadásul mindennek árát a dolgozókkal akarják megfizettetni.

Négy csomag vécépapírt szeretett volna venni egy Lidl áruházban, de papírhiány miatt egy vásárló csak három papírterméket vehetett egyszerre - írta a Telexnek az egyik olvasója.

Egy másik arról számolt be, hogy az eddigi egy karton, vagyis 12 liter helyett már csak legfeljebb 6 liter 2,8 százalékos UHT-tejet lehet venni egyszerre.

A lap megkereste az áruházláncot, hogy milyen termékekre van mennyiségi korlátozás üzleteikben. Válaszában a Lidl azt írta, hogy áruházaikban

„Vállalatunk mindent megtesz annak érdekében, hogy az áruellátás folyamatosan biztosított legyen, ugyanakkor az utóbbi hónapokban az tapasztalható, hogy többszörös az érdeklődés az árstoppal érintetett termékek iránt. Bár sok esetben jelentősen nagyobb mennyiségű termék rendelkezésre állásáról gondoskodunk a megnövekedett kereslet okán van, hogy ez is kevésnek bizonyul” - írták.

Arra is kitértek, hogy emellett

annak érdekében, hogy vásárlókat folyamatosan ki tudják szolgálni.

Betiltanák az ízesített hevítéses dohánytermékek árusítását az Európai Unióban annak érdekében, hogy 2040-re öt százalékra csökkenjen a dohányzók száma az unión belül - közölte az Európai Bizottság szerdán.

Stella Kyriakides, az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa elmondta, hogy tízből kilenc esetben a tüdőrák oka a dohányzás, ezért az a cél, hogy minél inkább visszataszítóvá tegyék a cigarettázást, ezzel megvédjék az állampolgárok egészségét és életeket mentsenek meg.

Az Európai Bizottság javaslatát - amely csak a dohányhevítéses elektromos cigarettákra terjedne ki, a csak nikotint tartalmazókra, mint például az Elf Barra nem - az Európai Tanács és az Európai Parlament is tárgyalja majd. Ha elfogadják, a tagországoknak nyolc hónapjuk lesz arra, hogy jogszabályt hozzanak a rendelkezésről, és további három hónapjuk ennek érvényesítéséig.

Forrás: Politico

Február 8-án csődvédelmet kért az egyik legnagyobb hazai italforgalmazó, az Ital Magyarország Kft. (IMO), amely nagyjából harminc hazai borászatnak tartozik összesen csaknem 350 millió forinttal.

A 24.hu szúrta ki, hogy a legutóbbi Magyar Közlönyben megjelent egy rendelet, amellyel a kormány a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény alapján

A rendelet ezt nem részletezi, de a paragrafusok alapján az egyik legnagyobb italforgalmazó adósságainak rendezéséhez, hitelezőivel való megegyezéséhez a kormány szerint nemzetgazdasági érdek vagy kiemelt közérdek fűződik. A rendelet szerdán hatályba lépett.

A cikkben emlékeztetnek, hogy korábban a pórul járt borászok kérték Palkovics László minisztertől, hogy kezdeményezze az Ital Magyarország Kft. (IMO) stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítését.

Aki hajlamos a Covid és az oltások mögött is a háttérhatalom manipulációit látni, az inkább hisz az orosz dezinformációban is - ez derül ki a Political Capital elemzéséből, ami a Telexen jelent meg szerdán.

A szerzők a koronavírussal kapcsolatos összeesküvés-elméletekbe vetett hitet a felmérésben az orosz propaganda jellemző, már egyértelműen megcáfolt álhíreivel és összeesküvés-elméleteivel vetették össze. Az elemzés alapját egy a Medián által május 27. és június 2. között végzet közvélemény-kutatás adta.

Ez alapján azt írták:

Azok között, akik nem látnak világhatalmi összeesküvést a Covid-oltások mögött csak 11 százaléka hisz az ukrán náci kormány mítoszában.

Azt is kimutatták, hogy míg az orosz invázióval kapcsolatos konteók tekintetében jelentős eltérés figyelhető meg a pártreferencia alapján, addig a koronavírussal kapcsolatos elméletek elfogadottságában közel sincs akkora szakadék a Fidesz és az ellenzéki pártok szavazói között.

ami az elemzők szerint a téma polarizáltságát mutatja.

Az orosz dezinformációk közül leginkább az ukrán kisebbségpolitikára építő narratívákra fogékony a magyarok. A választókorú népességnek például 46 százalék valósnak gondolja, hogy az ukrán nacionalisták miatt a kárpátaljai magyar kisebbség állandó életveszélyben van, viszont csak 14 százalék értett egyet azzal az állítással, hogy Ukrajna nukleáris fegyvereket fejlesztett, és így Oroszország csak megvédte magát a beavatkozással.

Az elemzők szerint a nagyhatalmakkal szembeni általános gyanakvás tehát táborokon átívelő jellemzője a hazai szavazóközönségnek.