Ki akarják fizettetni a dolgozókkal a járvány alatt keletkezett mínusz órákat a cégek
Több tucat autóipari, gépipari és elektronikai cég készül arra, hogy kifizettesse a munkavállalóival a koronavírus-idején le nem dolgozott munkaórákra jutó bért - tájékoztatta a Népszavát a Vasas Szakszervezeti Szövetség.
A járvány korlátozásai és az alkatrészhiány miatti gyárleállások következtében sok vállalatnál rengeteg munkaórát nem tudtak ledolgoztatni a munkavállalókkal. A mínusz órákat most egy 2018-as törvénymódosításra hivatkozva fizettetnék ki az alkalmazottakkal, amit rabszolgatörvényként emlegetnek. Ez pedig a Népszava szerint nemcsak a dolgozók munkahelyváltását lehetetleníti el, ha ledolgozatlan óráik vannak, de a két éves munkaidőkeret sok cégnek veszteséget okozhat.
A rabszolgatörvény ugyanis lehetővé tette, hogy a cégek akár 2-3 éves munkaidőkeretben igazítsák a beérkező megrendelések intenzitásához a dolgozók munkaidejét. Ha épp nincs, vagy kevés a megrendelés, a munkavállalók nem, vagy kevesebbet dolgoznak, de ugyanúgy megkapják a fizetésüket. Ha pedig később több lesz a megrendelés, az így keletkezett mínusz órákat ledolgoztatja a cég, ezekért nem jár nekik túlóradíj. Tavaly, a koronavírus első hullámában a kormány engedélyezte a cégeknek, hogy 2 éves munkaidőkeretet vezethessenek be, vagy meghosszabbíthatják a meglévőt. Sok cég élt is a lehetőséggel, a munkaidőkeretek pedig az elkövetkező hónapokban fognak lejárni.
A Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint azonban már most látszik, hogy
László Zoltán elmondása szerint van, ahol a mínusz órákat tovább görgetnék a következő munkaidőkeretbe, több vidéki autóipari fellegvár viszont kifizettetné a le nem dolgozott órákra jutó bért a dolgozókkal. Két cégnél azt is felajánlották a munkavállalóknak, hogy hathavi részletben kamatmentesen törleszthetik a tartozásukat.
A szövetség alelnöke szerint azonban mindkét lépés törvénytelen, ugyanis a munkaidőkeret végén el kell számolni, a többletórákat ki kell fizetni, a mínusz órákat pedig le kell nulláznia a cégnek. Ha nem tudja ezeket ledolgoztatni, el kell könyvelnie saját veszteségeként.
"Nem a dolgozó hibás azért, mert nem tudtak neki munkát adni. Amiatt nem lehet senkit sem adósságba verni, ha betartotta a munkaszerződését, és azt tette, amit a cég vezetése mondott neki" – hangsúlyozta László Zoltán.
Vannak viszont olyan vállalatok is, amelyeknél éppen fordított helyzet állt elő: a járvány alatt nem álltak le, sőt tele voltak és vannak megrendeléssel, így rengeteg plusz óra keletkezett, de ezt nem minden cég akarja kifizetni. Ezért most „lepihentetik” ezeket az órákat a munkavállalókkal, miközben a kölcsönzött munkaerőt agyondolgoztatják.
László Zoltán szerint most, a munkaidőkeretek lejártakor egyértelműen látszik, hogy a munkaidőkeret elnyújtása nem oldja meg, inkább csak elodázza az ágazat és a cégek problémáit, ráadásul mindennek árát a dolgozókkal akarják megfizettetni.
