Vége a nyári szabadságnak, így Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra csütörtök délelőtt ismét Kormányinfót tart a kormányülést követően.
Gulyás azzal kezdte, hogy egész Európában nehéz az energiaellátás helyzete. Ezzel kapcsolatban jól látszik szerinte, hogy a szankciós politika nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így az energiaárak az egekbe szöktek. Ennek legfőbb összetevője a gázhelyzet, ami azonban egyelőre Magyarországot nem érinti.
A kormány mégis úgy határozott, hogy mind a lakosság, mind a vállalatok esetében amilyen gyorsan lehet, csökkenteni kell a gázfogyasztást.
Ezért a tegnapi napon arról döntöttek, hogy a kormány takarékoskodást saját magán kezdi. A kórházak és bentlakásos szociális intézmények kivételével 25 százalékos gázcsökkentést írtak elő az állami szerveknek és az állami tulajdonú gazdasági társaságoknak. Ezért a következő kormányülésig minden miniszternek a saját területén javaslatot kell tennie erre vonatkozóan.
Gulyás elmondta azt is: a kormány nem támogatja az otthoni munkavégzést, de azzal egyetértenek, hogy néhány kivételtől eltekintve 18 fokon tartsák a közintézmények hőmérsékletét.
Vége a nyári szabadságnak, így Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra csütörtök délelőtt ismét Kormányinfót tart a kormányülést követően.
Gulyás azzal kezdte, hogy egész Európában nehéz az energiaellátás helyzete. Ezzel kapcsolatban jól látszik szerinte, hogy a szankciós politika nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így az energiaárak az egekbe szöktek. Ennek legfőbb összetevője a gázhelyzet, ami azonban egyelőre Magyarországot nem érinti.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Miközben a politikai árkok egyre inkább generációs szakadékká mélyülnek, a választók többsége ismét a Fidesz kormányon maradására számít 2026 után.
A 30 év alattiak körében a TISZA Párt 63-15 arányban vezet, míg a 65 év felettiek között a Fideszé az előny 49-21 arányban.
A Medián novemberi felmérése szerint továbbra is a TISZA Pártra szavaznának a legtöbben, de előnyük csökkent a Fidesz-szel szemben – szűri le az adatokból a HVG. Magyar Péter pártja a teljes szavazókorú népesség körében 5, a választani tudó „biztos” szavazók között pedig 10 százalékponttal előzi meg a kormánypártot. Szeptember vége óta a Fidesz 3 százalékpontot, a TISZA Párt pedig 1 százalékpontot javított, így a két párt közötti különbség összességében 2 ponttal szűkült.
A politikai törésvonal legélesebben a korosztályok között rajzolódik ki. A TISZA Párt tovább növelte előnyét a 40 év alattiak körében, elsősorban a kis pártok és a pártnélküliek rovására. Ezzel szemben a Fidesz az 50 évesnél idősebb korosztályokban erősödött - éppen a TISZA Párt kárára növelve a támogatottságát.
Az iskolai végzettség is meghatározó: a legfeljebb 8 osztályt végzettek és a szakmunkások körében tovább erősödött a Fidesz. A kormánypárt még a felsőfokú végzettségűek között is növelni tudta a támogatottságát, bár a diplomások több mint fele továbbra is TISZA-párti, és csak a negyedük kormánypárti. A lakóhely kevésbé döntő, de a nagyobb városokban a TISZA, míg a falvakban a Fidesz az erősebb. A megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban a Fidesz erősödött, a TISZA pedig gyengült.
A nemek közötti különbség is jelentősre nőtt: a Fidesz a nőknél erősödött, a Tisza támogatottsága pedig 7 százalékponttal magasabb a férfiak körében.
Fordulat történt abban is, hogy a választók kit tartanak esélyesebbnek. Novemberben ismét a Fidesz kormányon maradását valószínűsíti a többség: 45 százalék számít a kormánypárt győzelmére, míg 38 százalék a Tiszáéra. Szeptemberhez képest 5 százalékponttal nőtt a Fidesz győzelmére számítók aránya, és ugyanennyivel csökkent azoké, akik a Tiszáéra számítottak.
A változás leginkább a kispártok szavazóinak és a pártnélkülieknek a körében látványos, ahol 12 százalékponttal esett a Tisza győzelmét valószínűsítők aránya, és 10 százalékponttal nőtt a Fidesz-győzelemre számítóké.
A mostani szűkülő olló kontrasztban áll a nyári adatokkal, amikor a Medián még kétszámjegyű Tisza-előnyt mért a dönteni tudó szavazóknál. Más közvélemény-kutató intézetek képe vegyes: a Závecz Research tavasszal és nyáron szintén Tisza-fölényt jelzett, míg a kormányhoz közelebb álló műhelyek jellemzően szorosabb versenyt vagy Fidesz-előnyt mutattak ki. A felmérés idején a kormányzati kommunikációt Orbán Viktor országjárása és a „béke” narratíva határozta meg, míg a TISZA Párt az uniós közeledést és a korrupcióellenes témákat hangsúlyozta.
Miközben a politikai árkok egyre inkább generációs szakadékká mélyülnek, a választók többsége ismét a Fidesz kormányon maradására számít 2026 után.
A 30 év alattiak körében a TISZA Párt 63-15 arányban vezet, míg a 65 év felettiek között a Fideszé az előny 49-21 arányban.
A Medián novemberi felmérése szerint továbbra is a TISZA Pártra szavaznának a legtöbben, de előnyük csökkent a Fidesz-szel szemben – szűri le az adatokból a HVG. Magyar Péter pártja a teljes szavazókorú népesség körében 5, a választani tudó „biztos” szavazók között pedig 10 százalékponttal előzi meg a kormánypártot. Szeptember vége óta a Fidesz 3 százalékpontot, a TISZA Párt pedig 1 százalékpontot javított, így a két párt közötti különbség összességében 2 ponttal szűkült.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nem leszünk statiszták a kormány politikai cirkuszában!” – a TISZA bojkottálja a rendkívüli közgyűlést, Vitézy Dávidék szerint színház az egész, de bemennek
Míg a TISZA Párt zsarolásról beszél, a Podmaniczy Mozgalom bemegy az ülésre, de az esti tüntetést kihagyja. Szerintük az már nem Budapestről, hanem a főpolgármester túléléséről szól.
A kelenföldi buszgarázs ad otthont Budapest mai rendkívüli közgyűlésének, ahol a tét nem kevesebb, mint hogy a főváros hivatalosan is kimondja-e a fizetésképtelenségét. Miközben a kormány erre a lépésre várva lengetett be egy lehetséges mentőcsomagot, a TISZA Párt bojkottál, a Podmaniczy Mozgalom viszont bemegy, ám „politikai színháznak” tartja az egészet.
Az előzmény, hogy Gulyás Gergely miniszter közölte: a kormány akár csődsegély, akár más mentőcsomag formájában kész segíteni a városnak, ha a Fővárosi Közgyűlés hivatalosan is megállapítja Budapest fizetésképtelenségét. A budapesti Fidesz-frakció is szeretné kimondatni a főváros fizetésképtelenségét.
Erre reagálva hívott össze Karácsony Gergely főpolgármester hétfő délutánra rendkívüli közgyűlést, ahol egy korábban már megszavazott javaslat megerősítését kéri.
Az előterjesztés lényege, hogy az Állami Számvevőszék megállapítására hivatkozva rögzítsék: a főváros anyagi gondjai részben a megnövekedett költségvetési befizetésekből fakadnak. A város likviditási nehézségei pedig olyannyira súlyosbodtak, hogy már a közfeladatok ellátása is veszélybe kerülhet.
A TISZA fővárosi frakciója nem tervezi, hogy elmegy a közgyűlésre – írta a pártra hivatkozva a 24.hu. Közleményük szerint Budapest nem csődben lévő, hanem zsarolt város. „Nem leszünk statiszták a kormány politikai cirkuszában!” – hangsúlyozták, hozzátéve, hogy „a rendkívüli közgyűlés nem a felelős válságkezelésről szól, hanem arról, hogy ki az, aki szereplője kíván lenni a kormányzat politikai színdarabjának.
„A Tisza nem vesz részt a zsarolási cirkuszban, éppen ezért a rendkívüli közgyűlésen sem veszünk részt, hiszen az nem a megoldásról fog szólni. Felszólítjuk a főpolgármestert, hogy vonja vissza az előterjesztését, és ne engedjen teret ennek a színjátéknak, még kevésbé annak, hogy az állampárti frakció csődbe vigye Budapestet!”
Vitézy Dávid, a Podmaniczy Mozgalom frakcióvezetője ezzel szemben jelezte: ők részt vesznek az ülésen, de „ócska és káros politikai színháznak” tartják a benyújtott javaslatokat, mindkét oldalról.
„Karácsony a kormány kérésére összehívta ezt a felesleges közgyűlést, majd azt javasolja, hogy a Közgyűlés »üdvözölje« a kormány bölcs döntéseit – miközben a Facebookon hergeli az embereket” – reagált Vitézy.
A frakcióvezető szerint Budapest ezzel besétál a kormány által állított csapdába.
A Karácsony által a Karmelita elé meghirdetett esti tüntetésre sem mennek el, mert az szerintük nem Budapestről, hanem a főpolgármester személyes túléléséről szól.
Az Állami Számvevőszék egy szeptemberi jelentésében már jelezte, hogy a főváros likviditási gondjai idén súlyosbodtak, és intézkedések nélkül az év végéig fizetésképtelenség is bekövetkezhet, ami a közfeladat-ellátást veszélyezteti. A rendkívüli ülés ma délután 17 órakor kezdődik a buszgarázsban, az azt követő tüntetést pedig estére hirdette meg a főpolgármester a Karmelita elé.
A kelenföldi buszgarázs ad otthont Budapest mai rendkívüli közgyűlésének, ahol a tét nem kevesebb, mint hogy a főváros hivatalosan is kimondja-e a fizetésképtelenségét. Miközben a kormány erre a lépésre várva lengetett be egy lehetséges mentőcsomagot, a TISZA Párt bojkottál, a Podmaniczy Mozgalom viszont bemegy, ám „politikai színháznak” tartja az egészet.
Az előzmény, hogy Gulyás Gergely miniszter közölte: a kormány akár csődsegély, akár más mentőcsomag formájában kész segíteni a városnak, ha a Fővárosi Közgyűlés hivatalosan is megállapítja Budapest fizetésképtelenségét. A budapesti Fidesz-frakció is szeretné kimondatni a főváros fizetésképtelenségét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fordulat a lakáspiacon: bezuhant a kereslet, de közben 32 ezer új ingatlant hirdettek meg novemberben
Brutális, 15 százalékkal csökkent a kereslet egy év alatt, miközben dőlnek a piacra az új hirdetések. A vevők most diktálhatnak, az árak emelkedése is megállhat.
Novemberben érezhetően megfordult a széljárás a hazai lakáspiacon: miközben az eladók egyre bátrabban hirdetnek, a vevők visszavettek a tempóból. Az eladó lakóingatlanok iránti telefonos érdeklődések száma a hónapban meghaladta a 260 ezret, ami ugyan jelentős aktivitást mutat, de elmarad az októberi szinttől 7 százalékkal, az egy évvel korábbitól pedig 15 százalékkal.
Ezzel párhuzamosan a teljes aktív kínálat november végére több mint 140 ezer eladó lakóingatlan-hirdetésre duzzadt, ami 1,5 százalékkal magasabb a tavalyi szintnél. A hónap során közel 32 ezer új hirdetés került fel a piacra.
A kereslet visszaesésének hátterében több tényező áll. Az év vége hagyományosan csendesebb időszak, másrészt a bázis is magas volt: 2024 novemberében a lakossági befektetők egy jelentős csoportja az állampapírpiacról váltott ingatlanra, ami akkor hirtelen megugrasztotta a keresletet. A kivárás is szerepet játszik, sokan várják a 2026 februárjától elérhető, új építésű lakásokra is felvehető 3 százalékos, támogatott hitel további részleteit.
Miközben a vevők egy része kivár, az eladói oldalon éppen ellentétes folyamat zajlik.
Az Otthon Start program miatt szeptember óta tízezres nagyságrendben piacra lépő elsőlakás-vásárlók ugyanis láncreakciót indítottak el.
Az ő költözési szándékuk miatt egyre többen hirdetik meg meglévő ingatlanukat, hogy egy nagyobba vagy egy másik városba költözzenek. Ennek eredményeként az augusztus végi, nagyjából 131 ezer darabos aktív hirdetési állomány három hónap alatt folyamatosan nőve átlépte a 140 ezres határt.
A kereslet és a kínálat ellentétes mozgása már az árakon is látszik. Az Ingatlan.com lakásárindexe szerint már októberben is érezhetően mérséklődött a drágulás üteme: országosan és Budapesten is 1,5 százalékos volt a havi áremelkedés, ami elmarad a szeptemberi 2,8 százalékos dinamikától. „Az adatok egyértelműen arra utalnak, hogy a lakásárak alkalmazkodnak a kereslet és kínálat új egyensúlyához” – mondta Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője egy korábbi elemzésben.
A piacot mozgató Otthon Start program hatása régiónként eltérő képet mutat.
Budapest maradt a piac súlypontja, ahol a vevőjelöltek 60 százalékban a program feltételeinek megfelelő ingatlanokat keresték novemberben.
Pest vármegyében összpontosult a teljes országos kereslet 15 százaléka, és ott az Otthon Start-kompatibilis ingatlanok aránya a kereséseken belül 87 százalék volt. Egyes megyékben ez az arány még kiugróbb: Hajdú-Biharban 92, Fejérben 96, Győr-Moson-Sopronban pedig 95 százalékot tett ki.
A szakértők szerint a jelenlegi csendesebb időszakot januárban ismét élénkülés követheti, amit a közszolgálati dolgozóknak ígért egyszeri, 1 millió forintos, vissza nem térítendő támogatás is fűthet. Az új építésű lakások piacán a 2026 februárjától elérhető 3 százalékos hitel hozhat élénkülést, amely a fejlesztői előértékesítéseket pörgetheti fel. „tervezőasztal mellől is lecsaphatnak az új építésű lakásokra a 3 százalékos hitel segítségével” – áll az Ingatlan.com közleményében.
Novemberben érezhetően megfordult a széljárás a hazai lakáspiacon: miközben az eladók egyre bátrabban hirdetnek, a vevők visszavettek a tempóból. Az eladó lakóingatlanok iránti telefonos érdeklődések száma a hónapban meghaladta a 260 ezret, ami ugyan jelentős aktivitást mutat, de elmarad az októberi szinttől 7 százalékkal, az egy évvel korábbitól pedig 15 százalékkal.
Ezzel párhuzamosan a teljes aktív kínálat november végére több mint 140 ezer eladó lakóingatlan-hirdetésre duzzadt, ami 1,5 százalékkal magasabb a tavalyi szintnél. A hónap során közel 32 ezer új hirdetés került fel a piacra.
A kereslet visszaesésének hátterében több tényező áll. Az év vége hagyományosan csendesebb időszak, másrészt a bázis is magas volt: 2024 novemberében a lakossági befektetők egy jelentős csoportja az állampapírpiacról váltott ingatlanra, ami akkor hirtelen megugrasztotta a keresletet. A kivárás is szerepet játszik, sokan várják a 2026 februárjától elérhető, új építésű lakásokra is felvehető 3 százalékos, támogatott hitel további részleteit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nagy Márton bejelentette a többszörös adóemelést: a bankoktól szedik be a hiányzó százmilliárdokat
A kormány szerint a pénzintézetek degeszre keresték magukat, ezért most nekik kell fizetniük. A bankszektorban óriási a felháborodás, szerintük ez az egész gazdaságot sújtja. Eddig végül mindig az ügyfelek fizették meg a különadókat.
„Nem tudjuk a hiányt csökkenteni, ilyen gazdasági környezetben lehetetlen” – jelentette ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a parlament költségvetési bizottságának hétfői ülésén. A tárcavezető egyértelművé tette, hogy a kormány a következő két évben 5 százalékos költségvetési hiánycéllal számol, a fedezetet pedig nagyrészt a pénzügyi szektortól vonná el. Nagy Márton szerint a bankoktól jövőre plusz 180 milliárd forintot szednének be, mert „parkoltatják az emberek pénzét, szénné keresték magukat a bankok, ezért nem kell bankot csinálni” – mondta a 24.hu szerint.
A kormány tervei szerint a banki extraprofitadó kulcsai 2026-tól jelentősen emelkednek: 20 milliárd forintos adóalapig 10 százalékra, az e feletti részre pedig 30 százalékra. A kabinet 360-365 milliárd forint bevételt vár a pénzügyi ágazattól, ami duplázást jelent a korábban tervezett összeghez képest.
A „többszörös” adóemelés másik eleme, hogy az állampapír-vásárlások után eddig igénybe vehető adócsökkentés felső korlátját a fizetendő adó 50 százalékáról 30 százalékra mérséklik. A csomag részeként a kormány a kiadási oldalon is fékez: zárolták a 192 milliárd forintos általános költségvetési tartalékot. A változásokat a november 13-án megjelent 358/2025. számú kormányrendelet rögzíti, amely 2026. január 1-jén lép hatályba.
A miniszter a bizottság előtt az 5 százalékos hiányt egy anticiklikus gazdaságélénkítő lépésnek nevezte, amely szerinte a jegybank szigorú monetáris politikájával együtt alkot „optimális policy mixet”, és ezt a piac már „elfogadta”. A kormány friss prognózisa szerint a magyar gazdaság jövőre 0,5 százalékkal, 2026-ban pedig 3 százalékkal nőhet. A kabinet 2026-ra 3,6 százalékos átlagos inflációt vár, a januári nyugdíjemelést is ehhez a számhoz igazítják. A bankoktól beszedett többletbevételt a kormány többek között a Demján Sándor Programra, vállalati adócsökkentésekre és egy 3 százalékos, fix kamatozású hitelprogramra fordítaná. A csomag fedezi a novemberben bejelentett, 90 milliárd forintos adócsökkentést is a kis- és középvállalkozások számára.
„A Magyar Bankszövetség értetlenül áll az úgynevezett extraprofitadó tervezett emelése előtt”
– áll a szervezet közleményében, amely szerint a szektor túladóztatása már most is rontja a gazdasági mutatókat. A szövetség adatai szerint a bankok jövőre összesen 842 milliárd forintot fizetnek be különadók, extraprofitadó és tranzakciós illeték formájában. Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a Portfoliónak úgy fogalmazott: „derült égből villámcsapásként ért minket az extraprofitadó megduplázása”.
A kormány a lépést azzal is indokolja, hogy a bankok profitja kiugró volt, és a különadó kivezetését szorgalmazó politikai erők, például a Tisza Párt, a „magyar emberek” érdekeivel mennek szembe.
„Nem tudjuk a hiányt csökkenteni, ilyen gazdasági környezetben lehetetlen” – jelentette ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a parlament költségvetési bizottságának hétfői ülésén. A tárcavezető egyértelművé tette, hogy a kormány a következő két évben 5 százalékos költségvetési hiánycéllal számol, a fedezetet pedig nagyrészt a pénzügyi szektortól vonná el. Nagy Márton szerint a bankoktól jövőre plusz 180 milliárd forintot szednének be, mert „parkoltatják az emberek pénzét, szénné keresték magukat a bankok, ezért nem kell bankot csinálni” – mondta a 24.hu szerint.
A kormány tervei szerint a banki extraprofitadó kulcsai 2026-tól jelentősen emelkednek: 20 milliárd forintos adóalapig 10 százalékra, az e feletti részre pedig 30 százalékra. A kabinet 360-365 milliárd forint bevételt vár a pénzügyi ágazattól, ami duplázást jelent a korábban tervezett összeghez képest.
A „többszörös” adóemelés másik eleme, hogy az állampapír-vásárlások után eddig igénybe vehető adócsökkentés felső korlátját a fizetendő adó 50 százalékáról 30 százalékra mérséklik. A csomag részeként a kormány a kiadási oldalon is fékez: zárolták a 192 milliárd forintos általános költségvetési tartalékot. A változásokat a november 13-án megjelent 358/2025. számú kormányrendelet rögzíti, amely 2026. január 1-jén lép hatályba.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
