Kevesebb új fertőzöttet azonosítottak Horvátországban és Szlovéniában

Bírósági végrehajtást kezdeményezett az Átlátszó című újság a Külgazdasági és Külügyminisztérium ellen, miután a tárca a Kúria jogerős ítélete ellenére sem adta ki Szijjártó Péter egyik külföldi útjának költségadatait.

Az ügy még 2024 tavaszán indult, amikor az Átlátszó közadatigénylésben kérte ki Szijjártó Péter két külföldi útjának költségeit. Míg egy Kambodzsát és Thaiföldet érintő útról megkapták az adatokat – ez korábbi információk szerint 140 millió forintba került –, egy Japánt és Azerbajdzsánt érintő út költségeinek kiadását a külügy megtagadta.

Az Átlátszó azonban ellenőrizte a repülési adatokat, és azt találta, hogy a kérdéses VistaJet-es bérelt magángép Budapestről Japánba, majd onnan Azerbajdzsánba repült, és a miniszter szerintük bizonyíthatóan ezen a gépen utazott. Egy újabb, módosított útvonallal benyújtott adatigénylésre a minisztérium ismét azt válaszolta, hogy a magángép használatával kapcsolatban nem rendelkeznek költségadattal, a honvédségi repülőgép költségeiért pedig nem ők az adatkezelők.

A pereskedés alatt, 2024 december végén a parlament egy salátatörvényben módosította a jogszabályokat, lehetővé téve, hogy a külügyminiszter maga dönthessen arról, mivel utazik. A minisztérium később a külképviseletekről és tartós külszolgálatokról szóló törvény 57/A. szakaszára hivatkozva több adatigénylést is elutasított, azzal az indokkal, hogy a védett személyek utazási adatai biztonsági kockázatot jelentenek. A bíróságok azonban kimondták, hogy a jogszabályt a minisztérium nem a megfelelő módon alkalmazta.

Szijjártó Péter magángépes repüléseiről már korábban is kerültek ki adatok, egy másik délkelet-ázsiai útért például 180 885 277 forintot fizetett a minisztérium - írja a Telex.

Évekig tartó, aprólékos hírszerzői munka, Teherán szinte összes térfigyelő kamerájának feltörése, a mobilhálózat megbénítása és egy CIA-informátor is kellett ahhoz, hogy Izrael likvidálja Ali Hámenei iráni legfőbb vezetőt – derül ki a Financial Times részletes háttércikkéből. A Moszad éveken át állított össze részletes dossziékat Hámenei teljes biztonsági személyzetéről. Megszerezték a testőrök lakcímét, beosztását, bejáratott útvonalait, és azt is feltérképezték, kit védenek a legfőbb vezető mellett.

„Jóval azelőtt, hogy az első bombák becsapódtak volna, úgy ismertük Teheránt, ahogy Jeruzsálemet. És ha olyan jól ismersz egy helyet, mint azt az utcát, ahol felnőttél, észreveszel olyan dolgot is, ami nincs a helyén” – mondta egy izraeli hírszerzési tisztviselő.

A Moszad munkáját a 8200-as számú felderítőegység, helyi kémek, valamint a katonai hírszerzés napi jelentései is támogatták. A több száz különböző információs csatornáról beérkező óriási adatmennyiséget egy matematikai módszerrel dolgozták fel, így azonosították az új megfigyelési célpontokat. „Az izraeli hírszerzési kultúrában a célpont-meghatározás a legfontosabb taktikai kérdés – ez teszi lehetővé a stratégia megvalósítását” – mondta Itai Sapira dandártábornok, katonai hírszerző, majd hozzátette: „Ha a döntéshozó úgy dönt, hogy valakit likvidálni kell, Izraelben az a kultúra: »Mi biztosítjuk a célmeghatározási információkat.«”

A támadás előtt Izrael körülbelül egy tucat mobiltelefon-tornyot is megbénított a környéken. A készülékek foglaltat jeleztek, ha valaki hívást kezdeményezett, ezzel pedig megakadályozták, hogy a testőrök riasztást kapjanak. A megerősítés után az izraeli repülőgépek mintegy 30 precíziós bombát dobtak le a helyszínre. A hadsereg szerint a reggeli támadás taktikai előnyt biztosított számukra, amellyel meglepetést okoztak az iráni vezetésnek.

Szakértők szerint ha a konfliktus hamarabb eszkalálódik, sokkal nehezebb lett volna megtalálni a legfelsőbb vezetőt, mert olyan bunkerekbe vitték volna, amelyek ellen Izraelnek nincsenek megfelelő bombái. Hámenei a Hezbollah vezérével, Hasszán Naszrallahhal ellentétben sosem bujkált. A libanoni szervezet vezetője éveket töltött föld alatti bunkerekben, és több izraeli merényletkísérletet is túlélt egészen 2024 szeptemberéig, amikor izraeli vadászgépek lebombázták bejrúti rejtekhelyét. Ezzel szemben Ali Hámenei a szakértők szerint mártírhalálra készült.

A hétvégén kirobbant közel-keleti konfliktus hétfő reggelre azonnal az egekbe lökte az olaj és a földgáz árát, az euró jegyzése pedig 381 forintig ugrott. Ha a feszültség tartós marad, a közép-kelet-európai gazdaságokat több csatornán keresztül is komoly sokk érheti, az ING Bank friss elemzése szerint pedig hosszabb távon is a forint lehet a helyzet legnagyobb vesztese. A cikket a 24.hu kivonatozta.

A hatások mértéke attól függ, meddig eszkalálódik a háború, mivel az áremelkedés viszonylag lassan gyűrűzik be a gazdaságba. A Világbank egy korábbi elemzése szerint egy súlyos közel-keleti kínálati sokk akár 140–157 dollárig is emelheti a Brent hordónkénti árát.

A háború a régiós jegybankok döntéseire is hatással lehet. A lengyel jegybank szerdán tart kamatdöntő ülést. A konfliktus előtt még 25 bázispontos vágást várt a piac, most viszont valószínűbb a tartás. A cseh jegybank legközelebb március 19-én dönt, de a szakemberek szerint a következő napokban nyilatkozatokkal hűthetik a kamatcsökkentési várakozásokat.

Az elemzés szerint a devizapiacon a forint lehet a legsebezhetőbb. A globális kockázatvállalási hajlandóság gyengülése a feltörekvő piacokat sújtja, de a régió megítélése nem egységes. A forint sérülékenységét az adja, hogy az elmúlt egy évben a magas kamat és a közelgő parlamenti választásokkal kapcsolatos várakozások miatt nagyon komoly carry trade-pozíciók épültek fel a forint javára. Az elemzők szerint „ezek a pozíciók most nyomás alá kerülhetnek, így újra 380 fölé gyengülhet vissza a forint az euróval szemben”.

Az ING elemzői a Brent olaj esetében első lépcsőben 80–90 dollár közötti árfolyamra számítanak, de akár a 100 dolláros olajár is eljöhet. A legrosszabb forgatókönyv szerint pedig 140 dollárig is rakétázhat a világpiaci ár, ha komolyabb fennakadások lesznek a szállításokban.

Pintér Bence, Győr polgármestere egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy a közgyűlés elfogadta a város 2026-os költségvetését. „Győr győzött. Módosítások nélkül átment a költségvetési javaslatunk, benne a Zechmeister-terv már most megvalósítható elemeivel, amelyek sok ezer győri életét teszik majd jobbá” – kezdte bejegyzését a polgármester.

Pintér Bence több intézkedést is kiemelt, állítása szerint ezek a sokból csak néhányat jelentenek. Azt írta, hosszú idő után először emelkedik Győrben a szociális támogatások keretösszege 300-ról 400 millió forintra, az óvodák, bölcsődék és szociális intézmények felújítási kerete pedig 200-ról 275 millió forintra nő. A polgármester szerint megindulhat a város fáinak „értő gondozása”, és megvan a pénz a fakataszterre is. Folytatják a győri iskolaépületek felújításának támogatását, és közlése szerint „a növekvő állami sarc ellenére a sport pontosan annyi támogatást kap, mint tavaly”.

A városvezető azt is bejelentette, hogy európai uniós forrásokat hoznak Győrbe, amelyekből több fejlesztés is megvalósulhat:

„- felújítjuk belőlük a Bisinger sétányt, saját forrásból rendbe rakjuk a játszóteret,

• elkezdjük kialakítani a körforgalmat a veszélyes Kálvária úti kereszteződésben;
• nekiállunk a kerékpárutak építésének a Bácsai, a Pápai és a Nagy Imre úton.”

„Azt az előterjesztést, amire heteken keresztül kígyót-békát kiabáltak, hogy milyen rossz” – tette hozzá.

Pintér Bence úgy látja, a fideszes képviselők az önkormányzati cégeknek juttatott forrásokat kevesellték, de szerinte több hétnyi gondolkodás után sem jöttek rá, honnan lehetne pénzt átcsoportosítani. „Elárulom: sehonnan. Annyi pénz van, amennyi, mert a kormány elvisz a városból 13,1 milliárdot ,,szolidaritási hozzájárulás” címén” – fogalmazott. Azt állítja, a győri Fidesz mostanra jött rá, hogy a kormányzati megszorítások és a szerinte katasztrofálisan gazdálkodó önkormányzati cégek miatt szűkül a mozgástér. Hozzátette, polgármesterként semmiféle ráhatása nincs ezekre a cégekre.

A polgármester szerint a Fidesz-frakció nem akart osztozni a döntés felelősségében. „Hiába ők a többség, a döntés felelősségében nem akarnak osztozni, módosító javaslatot ezért nem is nyújtottak be, inkább megszavazták a szerintük rossz költségvetést. Majd kijelentették, hogy ha bármilyen pénzügyi baj lesz az önkormányzati cégeknél, amelyeket továbbra is ők irányítanak, az az én felelősségem.”

Mivel mindenki tudja, kinél van az igazság, a város lerázza magáról a sarcolóit. Eközben pedig nyomozások indulnak, vádemelések történnek, bírósági tárgyalások zajlanak fideszes politikusok és pénzemberek ügyeiben. Tisztelt győriek, így múlik el a következmények nélküli világ.”

A március 2-i rendkívüli közgyűlésen a Fidesz–KDNP frakció Borsi Róbert indítványára levette a napirendről a Győr-Szol Zrt.-t érintő előterjesztést, amelyben a polgármester átvilágítást és személyi következményeket javasolt. A 88 milliárdos főösszegű költségvetést, amelyet a Fidesz korábban „megszorító” költségvetésnek nevezett, vita nélkül fogadták el. A „Zechmeister-terv” néven ismertté vált koncepció a város élhetőségét és pénzügyi stabilitását célozza, ennek elemei többek között a fakataszter, a Bisinger sétány felújítása és kerékpárutak építése.

A győri politikai légkört erősen befolyásolja, hogy a polgármester februárban bejelentette, legalább 1,7 milliárd forint hiányzik a Győr-Szol Zrt. által kezelt önkormányzati lakáskasszából. Az ügyben büntetőeljárás indult, a cég gazdasági igazgatója pedig távozott. A Fidesz a közgyűlésen „hazugságnak” nevezte a polgármester állításait. A konfliktusok forrása a 2024 őszén elfogadott szervezeti és működési szabályzat módosítása is, amely szűkítette a polgármester jogköreit.