Oroszország hat évre betiltotta a kriptobányászatot a 46-ból 10 régiójában, elsősorban az iparág magas energiafogyasztása miatt – írja a TASS orosz állami hírügynökség nyomán az Engadget. A tiltás 2025. január 1-jén lép életbe, és 2031. március 15-ig tart.
Az orosz Minisztertanács szerint további korlátozások is szükségesek lehetnek más régiókban is, az energiafogyasztás csúcsidőszakaiban.
Ugyanakkor akár ideiglenes enyhítésekre is sor kerülhet, ha a kormánybizottság úgy ítéli meg, hogy az energiaigény változásai ezt lehetővé teszik.
A kriptobányászat Oroszországban csak 2024. november 1-je óta legális, és szigorúan szabályozott: a bányászoknak regisztrálniuk kell magukat a Digitális Fejlesztési Minisztériumnál, ahol folyamatosan monitorozzák, hogy nem használnak-e több áramot a megengedettnél. Az ország már 2022-ben betiltotta a kriptovaluták törvényes fizetőeszközként való használatát. Ugyanakkor a határokon átnyúló fizetéseket engedélyezik – sokak szerint azért, hogy kijátszhassák a nemzetközi szankciókat, amiket az Ukrajna elleni háború nyomán vetettek ki Oroszországra.
Oroszország nem az egyetlen, amely energiafogyasztási okokra hivatkozva lépett fel a kriptobányászat ellen. Koszovó 2022-ben, Angola pedig 2024 áprilisában tiltotta be a gyakorlatot, utóbbi bűncselekményként is kezeli azt. Európában például Izland és Norvégia is szigorúan szabályozza az iparágat az energiakorlátok miatt.
Oroszország hat évre betiltotta a kriptobányászatot a 46-ból 10 régiójában, elsősorban az iparág magas energiafogyasztása miatt – írja a TASS orosz állami hírügynökség nyomán az Engadget. A tiltás 2025. január 1-jén lép életbe, és 2031. március 15-ig tart.
Az orosz Minisztertanács szerint további korlátozások is szükségesek lehetnek más régiókban is, az energiafogyasztás csúcsidőszakaiban.
Ugyanakkor akár ideiglenes enyhítésekre is sor kerülhet, ha a kormánybizottság úgy ítéli meg, hogy az energiaigény változásai ezt lehetővé teszik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ma ünnepli 50. születésnapját az Apple, a cég, amely egy kaliforniai garázsból indult, ma pedig a mesterséges intelligencia korának legnagyobb kérdéseivel néz szembe.
A tét nem kicsi: a vállalat jövője múlhat azon, hogy képes-e megismételni korábbi sikereit, míg versenytársai óriási összegeket ölnek az új technológiába.
Minden 1976 elején kezdődött.
Steve Wozniak megtervezett egy számítógépes áramköri lapot, amit a helyi hobbi-elektronikusoknak szánt.
Barátja, Steve Jobs azonban üzletet látott benne, és belevágtak a gyártásba és az értékesítésbe – így született meg az Apple.
Az ötlet, hogy a hardver és a szoftver szorosan összetartozik, már a kezdetektől a cég filozófiájának része volt. Ez a gondolkodásmód formálta át a technológiai ipart és a popkultúrát is.
Előbb az asztali számítógépeket, majd az okostelefonokat tették a mindennapok részévé, és létrehozták a mobilalkalmazások ökoszisztémáját.
A cég történetének legfontosabb döntése az iPhone kifejlesztése volt, amihez egy kudarcokkal teli úton jutottak el. Az első próbálkozások egy „iPod plusz telefon” létrehozására irányultak, de a legendás kattintókerék használhatatlannak bizonyult. Tony Fadell, az iPod egyik alkotója és az iPhone-fejlesztés korai vezetője szerint a prototípusok sorra megbuktak. „Mert a kattintókerékkel nem lehetett SMS-t írni, nem lehetett telefonszámot tárcsázni” – mondta.
A mérnököknek végül az érintőkijelző és egy teljesen új szoftver hozta meg az áttörést, amihez minden alkalmazást a nulláról kellett újraírniuk.
A cégben brutális munkatempót diktáltak. Rubén Caballero, a cég korábbi mérnöki alelnöke így emlékezett vissza az első iPhone bemutatását megelőző két és fél évre: „Sokszor az asztalom alatt aludtam.”
A belső feszültséget az is növelte, hogy a 2000-es évek közepén a mobilpiacot a Nokia és a Motorola uralta, a szolgáltatók pedig szigorúan ellenőrizték a marketinget és a terjesztést. Az 500 dolláros árral az első iPhone ráadásul jóval drágább volt a versenytársaknál.
Még a fejlesztők sem sejtették, mekkora siker előtt állnak.
Andy Grignon, a projekten dolgozó korábbi menedzser elmondta, hogy a készüléket egy szűkebb rétegnek szánták. „Ha bárkivel beszélsz, szinte mindenkinél visszatérő téma: ‘Tudtátok, hogy a telefon ekkora durranás lesz?’ És a válasz az, hogy egyikünk sem tudta.”
Az iPhone sikere után az Apple részvényeinek árfolyama az egekbe szökött.
A cég pénzügyi erejét az M-sorozatú chipekkel felszerelt Mac gépek és a folyamatosan bővülő szolgáltatási üzletág (App Store, Apple Music) is növelte. A legújabb iPhone-széria iránti erős keresletnek köszönhetően a vállalat a szeptemberben záruló pénzügyi évében várhatóan 465 milliárd dollár bevételt ér el - írta a Reuters.
Azonban a jövő már a mesterséges intelligenciáról szól, ahol az olyan, fejlesztésekre tízmilliárdokat költő riválisokkal kell harcolni a piacért, mint az Alphabet, a Microsoft és az OpenAI.
Elemzők szerint az Apple lemaradásban van, amit a régóta várt, megújított Siri késlekedése is jelez. Ezt a tőzsde is árazza: az OpenAI által fejlesztett ChatGPT 2022. novemberi indulása óta az Apple részvénye teljesít az egyik leggyengébben a hét legnagyobb technológiai óriás közül. Ben Thompson független technológiai elemző tegnap úgy fogalmazott, a cég jövője most azon múlik, „mennyire lesz végül valóban meggyőző az MI — és hogy az OpenAI képes-e az eredeti Apple-nél is ‘apple‑ebb’ lenni.”
A nyomás ellenére a márka vonzereje töretlen.
A legújabb, iPhone 17 sorozat iránti kereslet felhúzta a decemberrel záruló negyedév eredményeit, és a cég eddigi legolcsóbb laptopja, az 599 dolláros MacBook Neo is erős rajtot vett. Az Apple sikere eddig azon múlt, hogy képes volt saját legnépszerűbb termékeit is lecserélni egy jobbra, ahogy tette azt az iPod esetében az iPhone-nal. A következő ötven év nagy kérdése, hogy a cég meg tudja-e ismételni ezt a bravúrt a mesterséges intelligencia korában is.
Ma ünnepli 50. születésnapját az Apple, a cég, amely egy kaliforniai garázsból indult, ma pedig a mesterséges intelligencia korának legnagyobb kérdéseivel néz szembe.
A tét nem kicsi: a vállalat jövője múlhat azon, hogy képes-e megismételni korábbi sikereit, míg versenytársai óriási összegeket ölnek az új technológiába.
Minden 1976 elején kezdődött.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fontos EU szigorítás lépett életbe a laptopoknál: aki most vásárol, erre figyeljen a dobozon
Életbe lépett az az uniós rendelet, amely egységesíti a laptopok töltését, így a vásárlóknak érdemes figyelniük a csomagolást. A gyártók a jövőben nem korlátozhatják a töltési sebességet csak azért, mert nem a saját márkás adapterüket használják.
Vége a kábeldzsungelnek a laptopoknál is: április 28-tól az Európai Unióban értékesített új, vezetékesen tölthető laptopoknak kötelezően támogatniuk kell az USB-C-s töltést. A magyar vásárlókat és a hazai piacot is közvetlenül érintő szabályozás csökkenti a gyártóspecifikus töltőktől való függést, és a telefonok után a hordozható számítógépeknél is egységesebb töltési megoldást hoz.
Az új előírás nem csupán a csatlakozó típusát határozza meg, hanem a töltés módját is szabályozza. A gyártóknak világos és átlátható információt kell adniuk a készülékek töltési jellemzőiről, és a szabályok célja, hogy ne korlátozzák indokolatlanul a töltési sebességet, ha a felhasználó kompatibilis töltőt használ.
A vásárlóknak a csomagoláson is egyértelműen látniuk kell majd, hogy a termékhez jár-e töltő, és milyen teljesítményű adapterre van szükség.
A mostani lépés egy hosszabb folyamat része, amelynek alapjait még 2022-ben fektették le. Mi is beszámoltunk arról a megállapodásról, amely az egységes töltők bevezetéséről született, és amely 2024 végétől a legtöbb kisebb elektronikai eszköznél – például telefonoknál, tableteknél és fejhallgatóknál – már kötelezővé tette az USB-C-t. A laptopoknál későbbi, 2026. április 28-i határidőt szabtak.
Az Európai Parlament szerint a szabályozásnak kettős célja van: a fogyasztói kényelem növelése mellett az elektronikai hulladék mennyiségének csökkentése.
Anna Cavazzini, az Európai Parlament belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottságának elnöke a szabályozásról korábban azt mondta: „Ezek a szabályok mindenkinek előnyösek: csökkentik a környezeti hulladékot, és segítenek a háztartásoknak megszabadulni az inkompatibilis vagy használaton kívüli töltőkkel teli fiókoktól.”
Fontos tisztázni, hogy az uniós szabályozás nem visszamenőleges hatályú, tehát csak az EU piacára újonnan bevezetett laptopokra vonatkozik, a már meglévő vagy használt gépeket nem érinti. Azt is érdemes tudni, hogy bár a csatlakozó egységes, a töltési sebesség továbbra is függ a töltő és a laptop által támogatott teljesítménytől, ezért vásárlás előtt mindig ellenőrizni kell a gyártó által megadott specifikációkat.
Aki tehát a közeljövőben tervez új laptopot vásárolni, annak érdemes figyelnie a dobozon feltüntetett teljesítményadatokra (W), a gyorstöltési szabványokra, és arra, hogy a csomag tartalmaz-e töltőadaptert.
Vége a kábeldzsungelnek a laptopoknál is: április 28-tól az Európai Unióban értékesített új, vezetékesen tölthető laptopoknak kötelezően támogatniuk kell az USB-C-s töltést. A magyar vásárlókat és a hazai piacot is közvetlenül érintő szabályozás csökkenti a gyártóspecifikus töltőktől való függést, és a telefonok után a hordozható számítógépeknél is egységesebb töltési megoldást hoz.
Az új előírás nem csupán a csatlakozó típusát határozza meg, hanem a töltés módját is szabályozza. A gyártóknak világos és átlátható információt kell adniuk a készülékek töltési jellemzőiről, és a szabályok célja, hogy ne korlátozzák indokolatlanul a töltési sebességet, ha a felhasználó kompatibilis töltőt használ.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Komoly kockázatot jelenthet” – ezért ne tartsd a fiókban a régi mobilodat
A szakértők szerint a nem használt készülékek lítium-ion akkumulátorai idővel kémiai bomlásnak indulnak. A folyamat duzzadáshoz, szivárgáshoz, sőt akár gyulladáshoz is vezethet.
A te fiókodban is lapul pár régi mobiltelefon? Pedig a fiókban heverő régi mobil nemcsak emléktárgy, hanem potenciális tűzforrás és adatcsapda.
A hosszú ideig felügyelet nélkül hagyott lítiumion-akkumulátorok akár fel is gyulladhatnak, a frissítések nélkül maradt készülékek pedig támadási felületet nyitnak a teljes otthoni hálózatra.
Mutatjuk, miért különösen aktuális ez most – és mit tegyél azonnal.
A probléma egyik fele az akkumulátor, ami egy elfeledett, fiókban heverő telefonban komoly kockázatot jelenthet.
A régi készülékekben található lítium-ion akkumulátorok idővel kémiai bomlásnak indulnak, különösen, ha szélsőséges hőmérséklet-ingadozásoknak vannak kitéve, vagy hosszú ideig nem töltik őket. Az ilyen akkumulátorok duzzadhatnak, szivároghatnak, sőt akár lángra is lobbanhatnak, ami súlyos lakástüzekhez vezethet.
A fizikai veszélyek mellett a régi telefonok kiberbiztonsági kockázatokat is hordoznak.
Az elavult készülékek, amelyek már nem kapnak gyártói támogatást és biztonsági frissítéseket, könnyű célpontot jelentenek a kiberbűnözők számára.
Még ha a készülék ki is van kapcsolva, a rajta tárolt személyes adatok rossz kezekbe kerülve könnyen hozzáférhetővé válhatnak.
Ennél is aggasztóbb, hogy az otthoni hálózathoz csatlakozó régi eszközök „hátsó ajtóként” szolgálhatnak, amelyen keresztül a támadók behatolhatnak a hálózat többi, modernebb eszközébe is.
A szakértők néhány egyszerű, de hatékony lépést javasolnak a veszélyek minimalizálása érdekében. Ha a régi telefon akkumulátora kivehető, érdemes azt eltávolítani és külön tárolni.
A beépített akkumulátorral rendelkező készülékek esetében rendszeresen ellenőrizni kell, hogy nincs-e duzzadás vagy más rendellenesség.
Ha továbbra is meg szeretnénk őrizni a készüléket, az akkumulátor állapotának megóvása érdekében ajánlott a töltöttségi szintet 50 százalékon tartani, és időnként újratölteni.
Az adatbiztonság érdekében minden régi eszközről készítsünk biztonsági másolatot, majd töröljük az adatokat a „Gyári beállítások visszaállítása” opcióval.
Az élettartamát betöltött készülékeket soha ne dobjuk a háztartási hulladék közé, mivel azok nehézfémeket tartalmaznak, amelyek károsak lehetnek a környezetre. Ehelyett adjuk le őket elektronikai üzletekben vagy önkormányzati gyűjtőpontokon.
A te fiókodban is lapul pár régi mobiltelefon? Pedig a fiókban heverő régi mobil nemcsak emléktárgy, hanem potenciális tűzforrás és adatcsapda.
A hosszú ideig felügyelet nélkül hagyott lítiumion-akkumulátorok akár fel is gyulladhatnak, a frissítések nélkül maradt készülékek pedig támadási felületet nyitnak a teljes otthoni hálózatra.
Mutatjuk, miért különösen aktuális ez most – és mit tegyél azonnal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Újra meg fogjuk változtatni a világot” – ezt ígéri az Apple új vezére, aki 15 év után váltja Tim Cookot
Az 50 éves John Ternus hardvermérnök, az Apple új vezérigazgatója számára most a legnagyobb kihívás, amivel szembe kell néznie, a cég komoly lemaradása a mesterséges intelligenciában.
„Újra meg fogjuk változtatni a világot” – ígéri John Ternus, az Apple következő vezetője, aki szeptemberben veszi át Tim Cook helyét a cég élén. Ternus feladata lesz, hogy a mesterséges intelligencia korában jelölje ki a vállalat jövőjét, ahol az Apple jelentős lemaradásban van a riválisaihoz képest – jelentette be az Apple egy hivatalos közleményben.
A 65 éves Cook tizenöt év után búcsúzik a vezérigazgatói széktől, de nem távozik teljesen: szeptembertől az Apple ügyvezető elnöke lesz, hogy a cég globális kapcsolatainak megerősítésén dolgozzon. Azt ígérte, mindenben támogatni fogja utódja munkáját - írja a qubit.hu.
Az 50 éves John Ternus hardvermérnök, aki életének felét az Apple-nél töltötte, és kulcsszerepet játszott a Mac számítógépek megújításában, valamint az Intel chipekről a cég saját szilíciumchipjeire való átállásban. Elemzők szerint termékfejlesztői fókusza és perfekcionizmusa miatt Steve Jobshoz hasonlít, jelölése pedig azt tükrözi, hogy az Apple ismét az innovatív termékekre helyezi a hangsúlyt. Ternus tavaly az ipari formatervező csapatok irányítását is átvette.
„Továbbra is a dizájnra fogunk összpontosítani, mert a dizájn alapvető része annak, amit az Apple-nél csinálunk”
– jelentette ki.
Ternusnak azonnal szembe kell néznie az Apple legnagyobb jelenlegi kihívásával: a mesterséges intelligencia terén tapasztalható lemaradással. A cég nem tudta meglovagolni a ChatGPT 2022-es berobbanása által indított AI-lázat, és a régóta ígért, megújult Siri asszisztens még mindig nem jelent meg. A helyzetet jelzi, hogy az Apple idén januárban megállapodást kötött a Google-lel a Gemini AI-modellek használatáról.
Bob O'Donnell, a TECHnalysis technológiai tanácsadó cég vezetője szerint Ternus előtt álló legnagyobb feladat egy olyan AI-stratégia kialakítása lesz, „ami inkább az Apple saját képességeire támaszkodik, és kevésbé külső partnerekre”. Az új vezérigazgató a vezetőváltás bejelentése után arról beszélt a cég munkatársainak, hogy az AI szinte korlátlan lehetőségeket rejt.
„Újabb és újabb lehetőségeket tudunk majd megnyitni, amik teljesen új távlatokat biztosítanak termékeinknek és szolgáltatásainknak, és nagyon izgatott vagyok, hogy ez mit jelenthet majd a felhasználóinknak”
– mondta.
Elemzők szerint Ternus kinevezése arra utal, hogy a vállalat a jövőben új hardvereszközökre, például hajlítható telefonokra és okosszemüvegekre fókuszálhat, felvéve a versenyt a Meta és a Google hasonló termékeivel. Tim Cook vezetése alatt az Apple elképesztő növekedést produkált: 2011 óta a cég bevételei 303, nyeresége 354, a vállalat értéke pedig 1251 százalékkal nőtt, elérve a 4 billió dollárt. Cook sikeresen emelte új magasságokba az iPhone-t, és olyan sikeres termékkategóriákat indított el, mint az Apple Watch és az AirPods. Az ő nevéhez fűződik az Apple gyártási bázisának Kínába helyezése is, ami pénzügyileg rendkívül jövedelmező volt, de egyben súlyos függőséget is teremtett az Egyesült Államok legfőbb gazdasági vetélytársától. Cook szoros kapcsolatot ápolt Donald Trump amerikai elnökkel is. A Kínától való függőség és az AI-korszak kihívásaira azonban már az új vezérigazgatónak kell választ adnia.
„Újra meg fogjuk változtatni a világot” – ígéri John Ternus, az Apple következő vezetője, aki szeptemberben veszi át Tim Cook helyét a cég élén. Ternus feladata lesz, hogy a mesterséges intelligencia korában jelölje ki a vállalat jövőjét, ahol az Apple jelentős lemaradásban van a riválisaihoz képest – jelentette be az Apple egy hivatalos közleményben.
A 65 éves Cook tizenöt év után búcsúzik a vezérigazgatói széktől, de nem távozik teljesen: szeptembertől az Apple ügyvezető elnöke lesz, hogy a cég globális kapcsolatainak megerősítésén dolgozzon. Azt ígérte, mindenben támogatni fogja utódja munkáját - írja a qubit.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
