Két kisebb földrengést észleltek szombat reggel a Vas megyei Répcelak közelében - tájékoztatta az ELKH Földfizikai és Űrtudományi Intézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma az MTI-t.
Szombat reggel 05.07-kor és 06.47-kor két kilométeres mélységben földrengés keletkezett Répcelak közelében, a mértékük 2,9 és 2,6 magnitúdójú volt a Richter-féle skálán
- közölte Gyarmati Anett szeizmológus.
A földrengést a lakosság is érzékelte Nick, Sárvár, Csepreg, Vasasszony, Tömörd, Hegyfalu és Bő környékén.
Károkról nem érkezett bejelentés az obszervatóriumba - tette hozzá.
Két kisebb földrengést észleltek szombat reggel a Vas megyei Répcelak közelében - tájékoztatta az ELKH Földfizikai és Űrtudományi Intézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma az MTI-t.
Szombat reggel 05.07-kor és 06.47-kor két kilométeres mélységben földrengés keletkezett Répcelak közelében, a mértékük 2,9 és 2,6 magnitúdójú volt a Richter-féle skálán
- közölte Gyarmati Anett szeizmológus.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Miért nem jött el ma (se) a Parlamentbe?” - Magyar Péter három sírva röhögő emojival reagált Sulyok Tamás vádjaira
A miniszterelnök megjelent Sulyok Tamás közleményének kommentszekciójában, és kérdőre vonta, miért nem a parlament előtt mondta el az állításait. Úgy fogalmazott, az elnök kövesse Gulyás Gergely példáját, vagyis mondjon le.
Három sírva röhögős emojival, és két rövid hozzászólással reagált a miniszterelnök arra, hogy Sulyok Tamás egy mai közleményben azt írta, hogy Magyar valótlan állításokkal manipulálja a közvéleményt, nyomást gyakorol rá, fenyeget és beavatkozik a hatáskörébe.
A miniszterelnök (az emojikon kívül) annyit írt:
„Miért nem jött el ma (se) a Parlamentbe? Miért nem mondta ezt el itt?”
Majd burkoltan lemondásra szólította fel:
„Vegyen példát Gulyás Gergelyről elnök úr!”
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Magyar Péter kilátásba helyezte, ha az elnök nem írja alá az Alaptörvény 17. módosítását, akkor megfosztási eljárást alkalmaznak vele szemben. Erre reagált Sulyok Tamás a cikk elején említett közleményben, melynek teljes szövegét itt olvashatjátok:
Három sírva röhögős emojival, és két rövid hozzászólással reagált a miniszterelnök arra, hogy Sulyok Tamás egy mai közleményben azt írta, hogy Magyar valótlan állításokkal manipulálja a közvéleményt, nyomást gyakorol rá, fenyeget és beavatkozik a hatáskörébe.
A miniszterelnök (az emojikon kívül) annyit írt:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elfogadták az Alaptörvény 17. módosítását, Sulyok Tamásnak a saját eltávolítását kell aláírnia
Hétfőn az Országgyűlés elfogadta az alaptörvény 17. módosítását, ami többek között megszünteti Sulyok Tamás államfő és Polt Péter AB-elnök megbízatását, 12 évben maximálja a képviselők mandátumát, visszahívhatóvá teszi a Kúria és az OBH elnökét. A módosítás most Sulyok asztalára kerül, de még senki sem tudja, mi jön most.
Görög Márta igazságügyi miniszter azzal vezette fel az általa előterjesztett Alaptörvény-módosítást, hogy ez szerinte megnyitja az utat az alkotmányos demokrácia helyreállításának, ami az őszi alkotmányozási folyamattal fog elindulni.
Az Országgyűlés hétfő délután a Fidesz és a KDNP frakciók részvétele nélkül fogadta el az Alaptörvény 17. módosítását, ami többek között megszünteti Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását.
A parlementen 139 igen, 6 nem, 0 tartózkodás, és 54 nem szavazás mellett ment át a Tisza Párt javaslata.
A módosítást, amely most a köztársasági elnök asztalára kerül, ezekből a fő elemekből áll:
12 éves (vagy három ciklusos) időkorlát az országgyűlési képviselőknek.
A jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszűnése.
Függetlenebb Alkotmánybíróság. 70 éves életkori határ bevezetése. Ezzel Polt Péter megbízatása is megszűnik.
Erősebb bírói önigazgatás, a Kúria és az OBH elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívása.
Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása
Kevesebb sarkalatos törvény. Bár az állami földek értékesítésének sarkalatos törvényekkel történő védelmét végül kivették a módosítóból.
Az Alkotmánybíróság hatásköreinek visszaadása.
A Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése.
A közpénz védelmének erősítése.
A vármegyék visszanevezése megyékre.
Az önálló szabályozó szervek alaptörvényi szabályainak felülvizsgálata.
Az önálló Országgyűlési Őrség megszüntetése. Egységes rendészeti igazgatás.
Magyar Péter tegnap és mai parlamenti felszólalásában is azt állította, hogy a Fidesz nyomást helyezett a köztársasági elnökre, hogy a módosítót küldje alkotmánybírósági normakontrollra, ahol Polt Péter AB-elnök már készen áll „akár végleg” elkaszálni azt. Azt is kilátásba helyezte, ha ez megtörténik, az elnököt megfosztási eljárással távolítják el hivatalából.
Sulyok hatáskörébe történő beavatkozásként, fenyegetésként értékelte magyar szavait, és állításairól azt mondta, hogy hamisak, amivel a miniszterelnök a közvéleményt manipulálja.
Görög Márta igazságügyi miniszter azzal vezette fel az általa előterjesztett Alaptörvény-módosítást, hogy ez szerinte megnyitja az utat az alkotmányos demokrácia helyreállításának, ami az őszi alkotmányozási folyamattal fog elindulni.
Az Országgyűlés hétfő délután a Fidesz és a KDNP frakciók részvétele nélkül fogadta el az Alaptörvény 17. módosítását, ami többek között megszünteti Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás Gergely a lemondásáról: Nem kívánok asszisztálni a demokratikus jogállam végéhez
A Fidesz ma lemondott frakcióvezetője szerinte a visszamenőleges hatályú törvény őt személyesen is kizárja a politikai versenyből, így olyannak kell vezetnie a pártot, aki megválasztható. Azonban főleg azért mond le, mert szerinte Magyarország a 17. módosítás elfogadása után megszűnik jogállam lenni, ebben pedig nem működik közre.
„Az alaptörvény ma elfogadandó 17. módosítása leváltja a köztársasági elnököt, lefejezi az Alkotmánybíróságot és kiiktatja a parlamenti ellenzék többségét a politikai versenyből. Mindezeket visszamenőleges hatállyal teszi” – kezdte mai Facebook-posztját Gulyás Gergely. Azt írta, a köztársasági elnöki tisztséget lejáratják, négy alkotmánybírót – köztük a testület elnökét – hivatali idejük lejárta előtt menesztenek, az ellenzék többségét pedig kizárják a politikai versenyből. „Mostantól nem a választók, hanem a hatalom dönti el, hogy kire lehet szavazni” – fogalmazott.
Gulyás szerint az elmúlt 16 évben őket vádolták a demokrácia és a jogállam leépítésével, de „soha meg sem kíséreltünk hasonlót”. A módosítás személyes következményeiről így írt: „Ezzel a módosítással eltiltanak a magyar emberek képviseletétől. Nem vagyok többé megválasztható parlamenti képviselőnek.”
„Ez a módosítás nem a demokratikus jogállam sérelmét, hanem a végét jelenti. Ehhez nem kívánok asszisztálni, ezért lemondok a frakcióvezetői megbízatásomról.”
A Fidesz frakcióvezetője a döntését azzal is indokolta, hogy a legnagyobb ellenzéki képviselőcsoportnak olyan vezetőre van szüksége, aki indulhat a következő választáson, és mert „nem lehet úgy tenni, mintha mi sem történt volna”. Úgy véli, a módosítás hatálybalépése után Magyarország nem marad demokratikus jogállam. „Ma velünk számolnak le, de holnap bárkire sor kerülhet. Isten óvja Magyarországot!” – zárta bejegyzését.
Gulyás Gergely azután írta ezt, hogy egy rendkívüli sajtótájékoztatón lemondott a Fidesz-frakció vezetéséről. Mindeközben az Országgyűlés a Tisza Párt által benyújtott 17. Alaptörvény-módosításról tárgyal.
A Fidesz-KDNP múlt csütörtökön utcai tüntetést is szervezett a Sándor-palotához a szerintük a jogállamot felszámoló, önkényuralomhoz vezető csomag ellen. A demonstrációt „Stop Önkény” címmel tartották. A mai szavazás napján a Fidesz-frakció bojkottálta az ülést.
A módosítás legvitatottabb elemei Sulyok Tamás köztársasági elnök eltávolítása, és a 12 éves, visszamenőleges hatályú mandátumkorlátozás, ami többek között Gulyás Gergelyt is érinti.
Sulyok távozása esetén a hatályos szabályok szerint a köztársasági elnöki jogköröket ideiglenesen a házelnök, Forsthoffer Ágnes veszi át.
„Az alaptörvény ma elfogadandó 17. módosítása leváltja a köztársasági elnököt, lefejezi az Alkotmánybíróságot és kiiktatja a parlamenti ellenzék többségét a politikai versenyből. Mindezeket visszamenőleges hatállyal teszi” – kezdte mai Facebook-posztját Gulyás Gergely. Azt írta, a köztársasági elnöki tisztséget lejáratják, négy alkotmánybírót – köztük a testület elnökét – hivatali idejük lejárta előtt menesztenek, az ellenzék többségét pedig kizárják a politikai versenyből. „Mostantól nem a választók, hanem a hatalom dönti el, hogy kire lehet szavazni” – fogalmazott.
Gulyás szerint az elmúlt 16 évben őket vádolták a demokrácia és a jogállam leépítésével, de „soha meg sem kíséreltünk hasonlót”. A módosítás személyes következményeiről így írt: „Ezzel a módosítással eltiltanak a magyar emberek képviseletétől. Nem vagyok többé megválasztható parlamenti képviselőnek.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Havasi Bertalan „megdöbbenéssel és erős ellenérzésekkel” fogadta Gulyás Gergely lemondását
Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója a sajtóból értesült Gulyás Gergely frakcióvezető távozásáról. és elárulta, még nem tudják ki lesz az utód. A KDNP közben már jelezte, ők nem követik ezt a fajta tiltakozást.
Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója a Népszavának azt mondta, őt is váratlanul érte Gulyás Gergely hétfői távozása a frakcióvezetői posztról. A párt kommunikációs vezetője jelezte, a lemondásról is csak a sajtóból értesült.
„Nem tudok róla. A lemondásáról sem tudtam, amiről személy szerint megdöbbenéssel és erős ellenérzésekkel értesültem” – fogalmazott Havasi.
Hozzátette, az utódlásról még nincs hivatalos döntés. „Amint az új frakcióvezető személyével kapcsolatban a Fidesz részéről hivatalos döntés születik, tájékoztatni fogjuk a nyilvánosságot” – közölte.
Míg a Fideszben láthatóan még keresik a politikai válaszokat, szövetségesük, a KDNP már állást is foglalt. Rétvári Bence frakcióvezető közölte, a képviselőcsoport egyhangú döntése az volt, hogy nem élnek a lemondáshoz hasonló tiltakozási móddal, de a tiltakozás minden más formáját továbbra is az eszköztárukban tartják.
Mint ismert, Gulyás Gergely hétfőn jelentette be lemondását, amelyet többek között azzal indokolt, hogy a frakciót nem vezetheti olyan politikus, aki közjogi korlátok (12 éves mandátumkorlát) miatt nem indulhat a következő választáson.
Gulyás egyben azt kérte, hogy a parlamenti munkában olyan politikus vezesse a frakciót, akinek van lehetősége 2030 után is indulni.
A hétfői lemondást a kormány által benyújtott,„Tisztítótűz-műveletként” emlegetett Alaptörvény-módosítási csomag vitája előzte meg. A javaslat többek között Sulyok Tamás köztársasági elnök leváltását és a képviselői mandátum 12 éves korlátozását is napirendre tűzte.
Magyar Péter szerint Gulyás Gergely azért mondott le, mert eredménytelenül kérte a Fidesz-frakció tagjait, hogy a tiszás alkotmánymódosítás elleni tiltakozásul adják vissza parlamenti mandátumukat. Vagyis a kormányfő szerint Gulyás nem tudta fenntartani a frakciófegyelmet, pártja ellenszegült az utasításának.
Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója a Népszavának azt mondta, őt is váratlanul érte Gulyás Gergely hétfői távozása a frakcióvezetői posztról. A párt kommunikációs vezetője jelezte, a lemondásról is csak a sajtóból értesült.
„Nem tudok róla. A lemondásáról sem tudtam, amiről személy szerint megdöbbenéssel és erős ellenérzésekkel értesültem” – fogalmazott Havasi.
Hozzátette, az utódlásról még nincs hivatalos döntés. „Amint az új frakcióvezető személyével kapcsolatban a Fidesz részéről hivatalos döntés születik, tájékoztatni fogjuk a nyilvánosságot” – közölte.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
