News here
hirdetés

HÍREK

Két hét karanténba kell vonulnia a dél-afrikai régió hét országából érkező magyaroknak

Függetlenül attól, hogy felmerül-e a hazaérkezőknél a fertőzés gyanúja.

Link másolása

hirdetés

Megjelent a Magyar Közlönyben szombat délután a dél-afrikai régióból érkezők beutazási korlátozásáról szóló rendelet, amely szerint azok a magyarok is karanténba kerülnek, akik a térségből érkeznek haza, vagy az érkezésüket megelőző két hétben a térségben jártak.

A hétfőtől hatályba lépő szabályozás hét országra terjed ki: a Botswanai Köztársaságra, a Dél-afrikai Köztársaságra, a Szváziföldi Királyságra, a Lesothói Királyságra, a Mozambiki Köztársaságra, a Namíbiai Köztársaságra, valamint a Zimbabwei Köztársaságra.

A kormányrendelet alapján a térségből érkező magyarok Magyarország területére belépve egészségügyi vizsgálaton eshetnek át és ha koronavírus gyanúja merül fel, kijelölt vagy - ha az nem jelent kockázatot - hatósági házi karanténba kerülnek. Azonban akkor is 14 napos hatósági házi karanténba kerülnek a térségből érkező magyarok, ha az egészségügyi vizsgálat nem állapítja meg a fertőzés gyanúját.

Ezekből az országokból főszabály szerint nem magyar állampolgár személyforgalomban nem léphet be, csak meghatározott esetekben, ha azt a rendőrség engedélyezi, például azért, mert az illető bírósági hatósági eljárás résztvevője. Ha a beutazni szándékozó külföldinek van ilyen igazolása, az új szabályozás értelmében beléphet, de akkor is 14 napos hatósági házi karanténba kerül és ennek időtartama alól negatív PCR-tesztekkel sem mentesülhet.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Két szomszédos ország autósai továbbra is hatósági áron tankolhatnak Magyarországon
És továbbra is megérheti nekik átjárni, mert otthon többet fizetnének az üzemanyagért.

Link másolása

hirdetés

Péntektől csak magyar rendszámmal lehet tankolni kedvezményes áron Magyarországon – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. A Hotankoljak.hu becslése szerint

a külföldi autósok így átlagban 661 forintot fizetnek a 95-ös benzin literéért, a gázolajért pedig 679 forintot.

Csütörtökön nem sokkal éjfél előtt megjelentek a részletszabályok is a Magyar Közlönyben, ezek alapján pedig van egy kivétel: azon országok autósai, ahol szintén hatósági ár van bevezetve és ott megengedik, hogy a magyarok is hatósági áron vegyenek üzemanyagot, ők nálunk is hatósági áron, vagyis 480 literenkénti áron tankolhatnak.

A HVG cikke szerint eddig

hirdetés
két szomszédos országban vezettek be hatósági árat az üzemanyagokra.

Szlovéniában az eurosuper 95 kiskereskedelmi árát 1,54 euróban, vagyis 605 forintban, az eurodízelét pedig 1,668 euróban, vagyis 655 forintban határozták meg. Szerbiában 95-ös benzin maximum 184 dinárba, átszámítva 615,5 forintba kerül, a dízelért pedig 202,2 dínárt, vagyis 646 forintot kell fizetni literenként.

Ezek alapján az ott élőknek továbbra is megérheti átjárni tankolni 480 forintos literenkénti áron, hiszen mindkét országban jóval többet kell fizetni a hatósági áras üzemanyagért.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
A közgazdaságban nincs olyan, hogy extraprofit a GKI vezérigazgatója szerint
Molnár László azt sem érti, miért nem olyan sikeres ágazatokra vetik ki a különadót, mint például az építőipar.

Link másolása

hirdetés

Orbán Viktor szerdán jelentette be, hogy a kormány rezsivédelmi és honvédelmi alapot hoz létre a nagy cégek extraprofitjából.

A kormányfő azt mondta,

kötelezik a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedőcégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy "extraprofitjuk" nagy részét ebbe a két alapba fizessék be.

A kormány döntésének részleteit Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter részletezte a csütörtöki Kormányinfón. Nagy arról is beszélt ekkor, hogy szerinte a bankok a növekvő infláció és a növekvő kamatok miatt tettek szert "extraprofitra", ennek az összege több mint 12 milliárd forint. A biztosítóknál azért van extraprofit, mert a Covid-időszakban növekedtek a biztosítói díjbevételek, az energiaszektorban pedig azért, mert a szénhidrogének kitermelése növeli a profitot.

hirdetés

Az RTL Klub most megkérdezte a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatóját is a témában. Molnár László azt mondta,

a közgazdaságban olyan, hogy extraprofit, nincs.

Szerinte érthetetlen, hogy a kormány miért nem az olyan sikeres ágazatokra vet ki különadót, mint az építőipar. A biztosítók vagy a kiskereskedelmi láncok nyeresége például szerinte nem tér el az átlagos nemzetgazdasági átlagtól, ez önmagánban nem indokolta az adóztatást.

A RTL megkeresett több, a különadókkal érintett céget is, de még senki nem reagált a csatornának. Azonban a Gránit Bank, amelybe Tiborcz István tavaly év végén vásárolta be magát, pont csütörtökön tartott sajtótájékoztatót a tavalyi eredményeikről, ahol nem kerülhették ki a kérdést. Hegedűs Éva elnök-vezérigazgató azt mondta, hogy ez nem öröm, főleg úgy, hogy senki nem számított erre a különadóra a meglévő terheik mellé.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Tűzoltók és tanárok Parragh László távozását követelik, miután megsértette őket
A tűzoltók szakszervezete szerint „ezek után mindenki megértené, ha Parragh László úr sűrű bocsánatkérések közepette visszavonulna a közéletből”.

Link másolása

hirdetés

A tűzoltók és a tanárok szakszervezete is felháborodását fejezte ki az Parragh László kijelentései miatt – írja a Népszava.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével csütörtökön jelent meg egy interjú a Népszavában, amelyben többek között arról beszélt, hogy a jelenlegi inflációs helyzetben a kormány feladata a „különféle társadalmi csoportok kiegyensúlyozása”, és hogy hasznosnak tartja azt, hogy az államnak „csendes” jelenléte van a foglalkoztatás terén.

„De sokféle motiváció létezik: a tanároknak ott a szabad nyár, délután négykor hazamehetnek. Minden egyes szakmánál más és más. Egy tűzoltót motiválhat a társadalmi megbecsültség és az adrenalin-löket. A kassza persze mindenkinek egyformán csörög, így valamiféle egyensúlyt a kormánynak kell létrehoznia” – fogalmazott.

A Népszavának az interjú megjelenése után a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke azt nyilatkozta:

hirdetés
„Ezek után mindenki megértené, ha Parragh László úr sűrű bocsánatkérések közepette visszavonulna a közéletből”.

„Ezek nem jelentenek kellő motivációt a tűzoltóknak. Jelentős béremelésre és egy előremutató, új életpályamodellre lenne szükség. A tűzoltók társadalmi megítélése ugyan nem változott, ma is a megbízhatósági felmérések élén állunk, de ezért a boltokban nem kapunk semmit, bajtársaink kénytelenek másodállásban kiegészíteni keresetüket” – mondta Salamon Lajos.

„Az “adrenalin lökettel” kapcsolatban értetlenül állunk Parragh úr nyilatkozata előtt. Egyébként ez alapján is szükség lenne a korai nyugdíjazás lehetőségére, hiszen a magas adrenalinszintű munkavégzésnek elég komoly egészségkárosító hatásai vannak” – fogalmazott.

Hozzátette: ma már toborzással is alig találni fiatalokat, akik a tűzoltó hivatást választanák, a létszámhiány pedig több éve nehézségeket okoz.

Az iparkamara elnökének a nyilatkozatát Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke is elítélte. Mint mondta, Parragh László tévedésben él, ha azt hiszi, a tanároknak ott egy egész nyári szünet.

„A pedagógusoknak július első hetében ér véget a tanév, augusztus 20-a után pedig már be kell menniük a munkahelyükre. A köztes idő sem csak pihenéssel telik, sokan táboroztatnak, tanterveket készítenek, felzárkóztató programokban vesznek részt, akár saját szabadságuk terhére. Tanév közben nem is mehetnek szabadságra a pedagógusok, csak külön engedéllyel és indoklással vehetnek ki szabadnapot, amit sok esetben meg sem kapnak, ha igénylik. Parragh úr nyilatkozata nagy fokú tájékozatlanságra vall”

– fogalmazott.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A kormánypártiak közel kétharmada is EU-párti, többségük az eurót is bevezetné
Az ellenzéki szavazók pedig ennél is nagyobb arányban támogatják az uniós tagságot és az euró bevezetését.

Link másolása

hirdetés

Nagy többségben vannak az EU-pártiak Magyarországon, az emberek kétharmada az eurót is bevezetné – derült ki a Policy Solutions és a Friedrich Ebert Stiftung kutatásából, amelyet pénteken mutattak be Budapesten – írja a Telex.

A kutatásban résztvevők közel harmada (32%) az uniós támogatásokat kötötte az Európai Unióhoz. A második leggyakoribb asszociáció, amelyet szintén a válaszadók egyharmada (31%) nevezett meg, az uniós tagsághoz kötött előnyök, mint „az erő, a szabadság, a boldogság, a lehetőségek széles palettája, a közös célok vagy a bizalom” voltak.

A negatív asszociációk között volt a szuverenitás korlátozása (21%), az ideológiai, gazdasági, jogi nyomás, valamint a migráció (utóbbi jelentősége azonban csökkent a három évvel ezelőtti kérdőívhez képest). Míg 2019-ben a magyarok a migrációt tartották az EU-s tagság legnagyobb hátrányának, addig ma már ezt jóval kevesebben látják súlyos gondnak.

A megkérdezettek 70 százaléka mondta, hogy az Unió legfontosabb előnye az általa biztosított források és a gazdasági fejlődés lehetősége. A második legtöbbet emlegetett előny a külföldi munkavállalás és tanulás lehetősége (32%), a harmadik pedig a tagállamok közötti szabad mozgást lehetővé tevő Schengeni egyezmény (25%).

A válaszadók 16 százaléka azt emelte ki, hogy mai napig nem valósult meg a felzárkózás az „európai” életszínvonalhoz, és nagyok a gazdasági egyenlőtlenségek a tagországok között.

hirdetés

A megkérdezettek 50 százaléka egyetértett a kormány által sokszor hangoztatott „a brüsszeli bürokraták rá akarják erőltetni a magyar emberekre az akaratukat” állítással, míg 42 százalékuk nem.

A magyarok közel fele (49%) nevezhető egyértelműen EU-pártinak. Az EU-val szemben semlegesek 6 százalékot tesznek ki, az euroszkeptikusok pedig 12 százalékot.

A kormánypárti szavazók 61 százaléka támogatja az EU-tagságot, 17 százalékuk kilépne, 22 százalékuk pedig bizonytalan a kérdésben. Eközben az ellenzékiek 86 százaléka EU-párti, 4 százalékuk kilépés-párti, és 10 százalékuk bizonytalan.

Az euró bevezetését a magyar társadalom kétharmada (64%) támogatná. Ez 7 százalékpontos emelkedés 2019-hez képest (57%). Az ellenzők aránya ezzel párhuzamosan 34 százalékról 27 százalékra csökkent. A Fidesz-KDNP szavazóinak az 58 százaléka, és a pártnélküliek 56%-a is támogatná az euró bevezetését. Az ellenzékiek 73 százaléka van a közös uniós fizetőeszköz bevezetése mellett.

Érdekes adat, hogy a felmérés szerint a magyarok jobban bíznak az uniós intézményekben, mint a hazaiakban. A megkérdezettek fele bízik az Európai Unió Bíróságában (50%), és 46 százalék az Európai Parlamentben, míg a magyar bíróságokban csak 37, a magyar parlamentben pedig 35 százaléknyian bíznak.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk