Az egyik kecskeméti általános iskola tanárai ott felejtettek két gyereket az osztálykiránduláson – számolt be a Blikk. Egy olvasójuk írta meg nekik levélben a sztorit, amiből kiderült, hogy nem is az oktatók vették észre, hogy hiányoznak a gyerekek, hanem egy diáktársuk.
"Osztálykirándulásra vitték a gyermekeimet Eger, Szilvásvárad, a Szalajka-völgy környékére. Ez önmagában nagyon dicséretes gesztus, és a környék is szép, viszont milyen dolog önök szerint az, hogy miután elindultak haza, bizonyos idő eltelte és távolság megtétele után veszik észre, hogy ott maradt két gyerek?!"
– írta a szülő, aki nem érti, hogy hol maradt a névsorolás és a létszámellenőrzés.
"Természetesen figyelmeztették a diákokat, hogy fel ne merjék tenni az esetet egyik közösségi oldalra sem. Vajon miért?"
– tette hozzá a levél írója.
A Kecskeméti Tankerületi Központ igazgatója, Zsámboki Anna reagált az iskola részéről. "A Kecskeméti Lánchíd Utcai Sport Általános Iskola 7. évfolyama 2022. május 17-én közös osztálykiránduláson vett részt Egerben és környékén, a létszám miatt 2 autóbusszal. A kirándulás során 2 tanuló kérte, hogy hazafelé a másik autóbuszban utazhasson, azonban az indulási időpont félreértése miatt arra a járműre sem szálltak fel. Az indulást követően kiderült a félreértés, az osztályfőnök azonnal telefonon beszélt az érintett tanulókkal, akik a megállóban maradtak, amíg a busz visszaérkezett értük. A programról mindenki rendben hazaérkezett. Az intézményvezető megkezdte az ügy kivizsgálását" – magyarázta.
Az egyik kecskeméti általános iskola tanárai ott felejtettek két gyereket az osztálykiránduláson – számolt be a Blikk. Egy olvasójuk írta meg nekik levélben a sztorit, amiből kiderült, hogy nem is az oktatók vették észre, hogy hiányoznak a gyerekek, hanem egy diáktársuk.
"Osztálykirándulásra vitték a gyermekeimet Eger, Szilvásvárad, a Szalajka-völgy környékére. Ez önmagában nagyon dicséretes gesztus, és a környék is szép, viszont milyen dolog önök szerint az, hogy miután elindultak haza, bizonyos idő eltelte és távolság megtétele után veszik észre, hogy ott maradt két gyerek?!"
– írta a szülő, aki nem érti, hogy hol maradt a névsorolás és a létszámellenőrzés.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kikerült egy szexvideó az ostffyasszonyfai óvodavezetőről az internetre - azonnal kirúgták
A Vas megyei község képviselő-testülete rendkívüli ülésen döntött a munkaviszony megszüntetéséről. A felvétel rövid ideig bárki számára elérhető volt az interneten, vélhetően a pedagógus saját hibájából.
Menesztették az ostffyasszonyfai óvoda vezetőjét, miután egy róla készült szexuális tartalmú videó rövid időre nyilvánosan is elérhető lett az interneten.
A felvételt vélhetően véletlenül maga az érintett osztotta meg,
A történtek után a Vas vármegyei település képviselő-testülete július 29-én rendkívüli ülést tartott, amelyen az óvodavezető munkaviszonyának azonnali hatályú megszüntetéséről döntöttek.
A helyiek körében megosztó reakciókat váltott ki az eset. Volt, aki azonnali elbocsátást sürgetett, míg mások a magánélethez való jog fontosságára hívták fel a figyelmet.
Ács Attila polgármester a lap megkeresésére azt közölte, hogy az önkormányzat belső vizsgálatot indított az ügyben. Mint írta, a döntést a gyermekek, az intézmény és a település érdekében hozták meg. Az önkormányzat az esetet lezártnak tekinti, további nyilatkozatot nem kíván tenni.
Menesztették az ostffyasszonyfai óvoda vezetőjét, miután egy róla készült szexuális tartalmú videó rövid időre nyilvánosan is elérhető lett az interneten.
A felvételt vélhetően véletlenül maga az érintett osztotta meg,
Még idén megnyílhat a Biodóm, miközben a cirkusz újabb területeket kér magának
A Fővárosi Állatkert év végén megnyitná a Biodómot, miközben a cirkusz egyre nagyobb területet kérne a Ligetből. A főváros és az állam közötti vita a működésüket is befolyásolhatja.
Az év végére megnyílhat a Biodóm belső tere a látogatók előtt – erősítette meg a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) szóvivője, Hanga Zoltán a Népszava megkeresésére. A területen jelenleg is zajlanak a döntően kertészeti munkák, a Biodómhoz tartozó kifutókat pedig már 2023 augusztusa óta állatok lakják, és látogathatók is.
A Biodóm sorsa évek óta napirenden van, de most újabb fordulatot vehet. Sós Endre főigazgató egy áprilisi eseményen arról beszélt, hogy az év végére az állatkert szerves részeként állandó jelleggel megnyitnák a különleges belső teret. Bár az eredeti tervek szerinti teljes befejezéshez még mindig hiányzik 20-25 milliárd forint, egy egyszerűbb, városi oázis kialakításához elegendő lehet 300-350 millió forint.
A mostani koncepció szerint
nem költöznének be a Biodómba nagytestű állatok, így például orrszarvúak, elefántok vagy csimpánzok, és az akvárium elindítására sincs fedezet. Viszont a jelenleg a Nagyszikla belsejében lakó állatok új helyet kaphatnának itt.
A tervek szerint a Biodóm meglátogatásához nem kellene külön belépőt váltani.
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója azonban meglepődött ezen, mivel a fővárosi önkormányzat 2024-ben 2,4 milliárd, idén pedig 2,7 milliárd forinttal támogatja az állatkert működését. A 2025-ös költségvetésben viszont nem szerepel külön összeg sem fejlesztésre, sem a Biodómra.
Időközben a Fővárosi Nagycirkusz is komoly érdeklődést mutatott az állatkert bizonyos területei iránt. Kovács Balázs, Lázár János miniszteri biztosa idén februárban vetette fel, hogy a Nyugati Pályaudvar mellé tervezett új cirkuszművészeti központot inkább a Városligetbe helyeznék át.
A megvalósítás azonban csak úgy lenne lehetséges, ha az állatkert területéből adnának át hozzá, cserébe pedig vasúti területen biztosítanának telket az állatkertnek.
Kovács emellett közös üzemeltetésről is beszélt, amelybe a Biodóm is beletartozna. A főváros részéről azonban nem támogatták az ötletet.
Áprilisban újabb fejlemény történt: a kormány és a főváros közötti finanszírozási megállapodásba bekerült egy kitétel, amely szerint a fővárosi önkormányzat eladja a Lovarda épületét a Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központ Nkft.-nek, míg a kapcsolódó területet használatba adja a Fővárosi Nagycirkusznak. A Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, hogy a megállapodás előtt vizsgálják meg, milyen hatással lenne ez az állatkert működésére, akkreditációjára és az állatmentő tevékenységre.
Június közepén az állatkert és a cirkusz vezetői közösen bejárták az érintett területet. A cirkusz képviselői bemutatták elképzeléseiket, amelyek szerint a Lovarda megvásárlása mellett használatba vennék a Fővárosi Nagycirkusz és a Biodóm közötti teljes sávot, valamint az ott működő közművelődési egységeket is – például a muzeális körhintát és a Hetedhét Palotát. Az uniós pályázati forrásból kialakított Vadállatmentő Központ és a Cápasuli ugyanakkor nem kerülhetne átadásra a fenntartási kötelezettség miatt. A Hetedhét Palotában cirkuszpedagógiai programokat terveznek.
Hanga Zoltán arról is beszélt, hogy az állatkert írásos anyagot kért a cirkusztól az igények részletezésére, és azt is szerették volna, ha viszonozzák a bejárást, vagyis ők is megismerhetik a Cirkusz területét. „Ilyen anyagot és lehetőséget azonban azóta sem kaptunk. Így kérdéses, hogy mikor és milyen megállapodásra lesz mód” – fogalmazott.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy az állatkert mindig törekedett a jó szomszédi viszonyra a cirkusszal, de az utóbbi tíz évben egyre erőteljesebb törekvéseket érzékelnek a terjeszkedésre. Megemlítette azt is, hogy van érvényes kormányhatározat arról, hogy a cirkusz új helyre költözik, és visszaadja jelenlegi területét az állatkertnek – ez a terület egyébként korábban is az állatkerthez tartozott. A Lovardát is szeretnék visszakapni, mivel a lovagoltatásra alkalmas tér jelentősen csökkent, a tevegeltetést pedig meg kellett szüntetni.
„Fekete Péter direktor úr láthatóan folyamatosan lobbizik a politikai döntéshozóknál”, hogy az állatkerttől területeket szerezzen a cirkusz számára
– tette hozzá Hanga. Az első öt évben sikerült ezeket a törekvéseket megakadályozni, de 2018 után át kellett adniuk a felújított fedett lovardát.
Az állatkert továbbra sem ellenzi a cirkusz működését, és személyi konfliktus sincs a vezetők között, amennyiben a terjeszkedés nem veszélyezteti az állatkerti funkciókat. A szóvivő szerint az állatkert legalább annyit tesz a közösségért, mint a cirkusz, sőt, a látogatottsági számok is ezt tükrözik: tavaly több mint 1,1 millió ember látogatott el a FÁNK-ba.
A hullámvasút sorsa is bizonytalan. Mivel nincs elegendő forrás a felújítására, nem tudják újranyitni. A Pannon Park teljes projektje 2017-ben 43,7 milliárd forintos költségvetéssel indult, amelyből eddig körülbelül 38 milliárdot használtak fel. A maradék nem elég a beruházás befejezéséhez. Az állatkert hat éve vár arra, hogy a kormány és a főváros megállapodjon a szükséges többletforrásról.
Az év végére megnyílhat a Biodóm belső tere a látogatók előtt – erősítette meg a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) szóvivője, Hanga Zoltán a Népszava megkeresésére. A területen jelenleg is zajlanak a döntően kertészeti munkák, a Biodómhoz tartozó kifutókat pedig már 2023 augusztusa óta állatok lakják, és látogathatók is.
A Biodóm sorsa évek óta napirenden van, de most újabb fordulatot vehet. Sós Endre főigazgató egy áprilisi eseményen arról beszélt, hogy az év végére az állatkert szerves részeként állandó jelleggel megnyitnák a különleges belső teret. Bár az eredeti tervek szerinti teljes befejezéshez még mindig hiányzik 20-25 milliárd forint, egy egyszerűbb, városi oázis kialakításához elegendő lehet 300-350 millió forint.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Havas Henrik: Sikeres volt a sugárkezelés, de a magyar közélet rontja az állapotomat
A tévés Facebook-posztban számolt be az állapotáról, majd bírálta a Fidesz frakció szóvivőjét, és nem kímélte a kormány vezetőit sem. Egykori interjúalanyainak külön üzenetet küldött.
Havas Henrik a nyár elején jelentette be, hogy prosztatarákkal küzd, és 28 sugárkezelésen esett át. A kezelések után megnyugtató hírt osztott meg: az orvosok nem találtak áttétet a szervezetében.
Most újabb bejegyzést tett közzé a Facebook-oldalán, amelyben azt írta, hogy a sugárkezelés lényegében sikeres volt, ugyanakkor nem múlt el nyomtalanul, vette észre a 24.hu.
„Ha valakit érdekel, közlöm, hogy lényegében sikeres volt a sugárkezelés, de vannak mellékhatások, például az, hogy a magyar közélet rontja az állapotomat.”
A posztjában kitért Németh Balázsra is, aki a Fidesz-frakció szóvivője és a Harcosok órája című műsor házigazdája. A műsor első vendége Orbán Viktor volt.
Havas így fogalmazott:
„Két megjegyzésem van. Németh Balázs – akinek a papája kollégám volt –, szakmailag tudatlan, stílusát tekintve egy »büdösbunkó«.”
Nemcsak Németh Balázsnak, hanem a miniszterelnöknek és a házelnöknek is címzett néhány gondolatot:
„Annak idején én csináltam az első interjút Orbánnal meg Kövérrel, szeretném, ha a bukásuk után megint nekem adnák az első interjút! Viktor és Laci! Higgyétek el nekem, Lentulai, Bohár, meg Németh után egy örömünnep lesz nektek!”
A bejegyzésre Németh Balázs még aznap este reagált egy hozzászólásban: „Jobbulást. Minden szempontból.”
Havas Henrik a nyár elején jelentette be, hogy prosztatarákkal küzd, és 28 sugárkezelésen esett át. A kezelések után megnyugtató hírt osztott meg: az orvosok nem találtak áttétet a szervezetében.
Most újabb bejegyzést tett közzé a Facebook-oldalán, amelyben azt írta, hogy a sugárkezelés lényegében sikeres volt, ugyanakkor nem múlt el nyomtalanul, vette észre a 24.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Takács Péter: Csótánytenger közepén nem várhatjuk el, hogy csótánymentes legyen a kórház
Az egészségügyi államtitkár a Harcosok Órájában reagált a TISZA Párt helyszínbejárásai során felmerült kórházi gondokra. A Kulja András által bemutatott csótányinvázióra is reagált.
Takács Péter egészségügyi államtitkár a Harcosok Órája YouTube-csatorna vendégeként beszélt a magyar egészségügyet szerinte övező álhírekről, amelyeket következetesen igyekezett is cáfolni. Reagált többek között arra a tavalyi tiszás állításra, amely szerint tömegével maradtak el műtétek a kórházak „klímakatasztrófája” miatt, és külön kiért a korábban sokat kifogásolt kórházi étkeztetés kérdésére, a várólisták hosszára, valamint például az állítólagos csótányinvázióra is.
A politikus azt a költői kérdést tette fel Németh Balázs műsorvezetőnek, hogy szerinte a tervezett 64 ezer műtéti beavatkozásból mennyi maradt el a tavalyi évben, majd azt állította, csak 196 ilyen eset történt.
Németh Balázs a kórházi ételeket szóba hozva arról érdeklődött, hogy milyen változásokat sikerült bevezetni az utóbbi években. Az államtitkár elismerte: régebben sok olyan visszajelzés érkezett a betegektől, hogy nem elégedettek az ellátás minőségével.
„Nyilván sosem lesz elégedett az ember a kórházi koszttal” - fogalmazott Takács.
A politikus azt állította, hogy magasabb összeget állapítottak meg a fejadagokra, és ez a pénz már ott van a kórházaknál, kifejezetten arra a célra, hogy több, jobb és akár speciális igényekre szabott ételekről állapodjanak meg a beszállítóikkal. Takács közölte: ellenőrzik is, hogy a több pénzt valóban az ételek minőségének javítására használják-e fel.
A beszélgetésben ezután szóba került a várólisták kérdése, amely Takács szerint ma már nagyon szigorú szabályozás alá esik, és kizárja a korrupciót, vagyis azt, hogy egy boríték odacsúsztatásával „a főorvos úr előre vesz”.
„Igen, van 27 ezer ember, aki hat hónapnál régebb óta vár valamilyen beavatkozásra” - ismerte el, a műsorvezető közbevetésére hangsúlyozva, hogy ez régen (a COVID előtt) 88 ezer volt.
A magyar egészségügyben a csípő- és térdprotéziseket, illetve gerincstabilizáló műtéteket - vagy más „szélsőséges eseteket, amikor valaki 6-7 évre kap időpontot” - leszámítva „mindenhol 60 nap alatt van” a várakozási idő - ellentétben a „cselédsajtóban” olvasható állításokkal.
Az államtitkár leszögezte: mindenképpen üldözendőnek tartják azt, ha a betegeket hosszú várakozási idő megadásával „próbálják beterelni a magánegészségügyi ellátásba”. Többéves időpont esetén Takács azt javasolta, hogy a betegek kérjék át magukat más kórházak várólistáira. Azt állította, ezzel a lehetőséggel négyezer páciens már élt is.
Takács Péter a Péterfy Sándor utcai kórház kapcsán július elején előkerült csótányügyre reagálva elmondta: steril eszközökön nem mászkálnak rovarok.
„Az, hogy olyan helyzet legyen, hogy a betegbiztonságot veszélyeztesse és steril eszközökön mászkáljanak a csótányok – ahogy állítja Kulja András –, olyan nincs” – mondta Takács.
„Van a kórház területén néhány csótány, hisz Budapest belvárosában van a Péterfy Kórház, ahol az ilyen előfordul. Csótánytenger közepén nem várhatjuk el, hogy csótánymentes legyen.”
A kórház jelezte is, hogy évek óta elmaradt a fővárosban a csótányirtás.”
A politikus azzal zárta a témát, hogy az intézetekben rendszeres a rovar- és rágcsálóirtás, amit kéthetente végrehajtanak.
Takács Péter egészségügyi államtitkár a Harcosok Órája YouTube-csatorna vendégeként beszélt a magyar egészségügyet szerinte övező álhírekről, amelyeket következetesen igyekezett is cáfolni. Reagált többek között arra a tavalyi tiszás állításra, amely szerint tömegével maradtak el műtétek a kórházak „klímakatasztrófája” miatt, és külön kiért a korábban sokat kifogásolt kórházi étkeztetés kérdésére, a várólisták hosszára, valamint például az állítólagos csótányinvázióra is.
A politikus azt a költői kérdést tette fel Németh Balázs műsorvezetőnek, hogy szerinte a tervezett 64 ezer műtéti beavatkozásból mennyi maradt el a tavalyi évben, majd azt állította, csak 196 ilyen eset történt.
Németh Balázs a kórházi ételeket szóba hozva arról érdeklődött, hogy milyen változásokat sikerült bevezetni az utóbbi években. Az államtitkár elismerte: régebben sok olyan visszajelzés érkezett a betegektől, hogy nem elégedettek az ellátás minőségével.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
