Két és fél órára helyeztek karanténba egy iskolás gyereket, miután kiderült, hogy az egyik osztálytársa koronavírusos

Három falu fogott össze, hogy segítsenek egy bekölcei nagymamának, hogy méltó módon eltemethesse kis unokáját - írja a Blikk.

A nyolcéves Kamilla március végén lett rosszul, egy megfázás után. Orvoshoz vitték, kapott gyógyszert, de estére annyira romlott az állapota, hogy mentőt kellett hívni hozzá. Három rohamkocsival érkeztek a házukhoz, a mezőnél pedig egy mentőhelikopter is landolt. Innen vitték a miskolci kórházba az akkor már eszméletlen kislányt, akin az orvosok sem tudtak segíteni.

Egyelőre nem tudni, pontosan mi okozta a kislány halálát, a boncolás eredményére ugyanis még várni kell.

Kamillát már egészen kicsi kora óta a nagymamája nevelte. Édesanyját a falubeliek problémásnak tartják. A szomszéd szerint a nagymama nemcsak a nevelője, hanem édesanyja helyett anyja is volt a kislánynak.

- mesélte a család szomszédja.

A kislány tragikus halála után a bekölcei kisboltban gyűjtésbe kezdtek, hiszen Kamilla több ott dolgozó gyermekével is együtt járt iskolába a szomszéd településre, Egercsehibe. Nem csak a gyász, a fájdalom miatt vágtak bele az akcióba, hanem mert tudták, hogy a nagymamának nincs erre pénze, a többi unokája elől kellene elvennie a szertartás költségeit.

A szükséges összeg már összegyűlt. A fennmaradó adományokat is a nagymama kapja, hogy a többi unokára fordíthassa.

Kamilla keresztapja, Gál Sándor – aki egyben a nagybátyja is – azt mondta, csak a kisfia miatt próbálja tartani magát.

- mondta a Blikknek.

Hiába a trükközés, tovább száguld az Orbán-infláció. Azonnali nyugdíjkorrekciót! – írta keddi Facebook-bejegyzésében Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke szerint az Orbán-kormány szándékosan alultervezte az inflációt a 2025-ös költségvetésben, hogy pusztán 3,2 %-kal kelljen emelnie a nyugdíjakat, miközben a miniszterelnök a saját fizetését havi 750 ezer forinttal emelte.

Magyar kiemelte, hogy eközben

Az élelmiszerár-drágulás éves alapon 7 % volt, de a liszt 42,2, az étolaj 32,7, a tojás 26,1, a kávé 18,6 százalékot drágult egy év alatt.

„Egymillió nyugdíjas honfitársunk él Orbánék miatt a létminimum alatt.

Sokaknak választaniuk kell az élelmiszer és a gyógyszerek megvásárlása, vagy a rezsiszámlák befizetése között. Naponta kevesebb, mint 1000 forintot tudnak élelmiszerre költeni. Ők nem tudnak várni novemberig a visszamenőleges nyugdíjkorrekcióra. A TISZA azonnali nyugdíjkorrekciót követel az elszálló infláció miatt” – fogalmazott az ellenzéki politikus.

A TISZA tisztességes nyugdíjemelést, a gyógyszereknél és az egészséges élelmiszereknél radikális áfacsökkentést, valamint maximum 200 ezer forintos SZÉP-kártyát ajánl a nyugdíjas honfitársainknak. A TISZA megtartja a 13. havi nyugdíjat” – zárult a bejegyzés.

„Ahogy a széles közvéleményben, úgy a Magyar Tudományos Akadémia köreiben is visszhangot keltett miniszterelnök úr március 15-én elhangzott beszéde” – kezdi a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke állásfoglalását, amelyet azután fogalmazott meg, hogy a Válasz Online nemrég idézte az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztályát, amely szerint a miniszterelnök az állami ünnepen mondott beszédében „több tekintetben is átlépte azokat az írott és íratlan normákat, amelyeket egy jogállamban a miniszterelnök semmiképpen sem léphet át.”

Másnap megjelent egy pontosítás, ami szerint az osztály csak figyelmeztetni akarta az Elnökséget, hogy az MTA Ünnepi Közgyűléséről többen kivonulhatnak, ha ott megjelenik Orbán Viktor.

Freund Tamás, az MTA elnöke azt írta, megosztotta az akadémiai közösséget, hogy az érintett osztály belső vitaanyaga kikerült a sajtóba. Szerinte a tudományos osztályukon lefolytatott belső vita után az Elnökség tagjai egyetértettek abban, hogy a politikai vitákat olyan stílusban kell lefolytatni, ami példát mutat a társadalomnak, és tiszteletben tartja az alapvető nemzeti, társadalmi értékeket, elveket. Úgy fogalmazott: erre a közelgő parlamenti választási kampány valamennyi résztvevőjének figyelmét fel kell hívni, és az MTA-nak tartózkodnia kell a politikai állásfoglalásoktól.

– fogalmazott Freund Tamás.

Állásfoglalásában arról is írt, hogy a tudományos közösség és a nemzet tagjai együtt készülnek megemlékezni az Akadémia megalapításának 200 éves jubileumáról. Freund Tamás szerint a tudomány eredményeit a politika, a gazdaság és a tudomány legjobb erői csak együtt tudják az ország szolgálatába állítani.

– zárta sorait az elnök.

(via 24.hu)

Márciusban 4,7 százalékra csökkent az éves infláció Magyarországon – derül ki a friss adatokból. Ez alacsonyabb a februári 5,6 százaléknál, és a szakértők által várt 5 százaléknál is kedvezőbb érték. Az infláció öt hónap után először csökkent, írta a Portfolio.

A visszaeséshez több tényező is hozzájárult. Az üzemanyagok ára havi alapon csökkent, és mivel tavaly ilyenkor drágultak, a bázishatás is mérsékelte az éves árindexet. A háztartási energia ára szintén lefelé húzta az inflációt, elsősorban a gáz technikai árképzése miatt.

Az éves áremelkedés februárban még 9,2 százalékos volt, márciusban viszont 7,5 százalékra csökkent. A hírközlési szolgáltatások tavaly márciusban csaknem 11 százalékkal drágultak, idén viszont nem változtak. Ez 11 százalékpontos csökkenést eredményezett a 12 havi árindexben. A posta, a telefon, az internet és a televíziós előfizetések ára összesen 0,3 százalékponttal húzta le az inflációt.

Az élelmiszerek ára februárhoz képest nem változott. A március 17-én bevezetett árrésstop hatása a KSH által számolt inflációban négy napig jelent meg, mivel az ármegfigyelési időszak minden hónap 20. napjáig tart. A Nemzetgazdasági Minisztérium ezt az időszak végi áresést 16 százalék körülire becsülte.

A margarin ára például 10 százalékkal esett vissza egy hónap alatt. A tejtermékek, a vaj, a zsír, a burgonya, a liszt és a cukor is olcsóbb lett.

Ugyanakkor több termékkör drágult. A ruházati cikkek ára 1,2 százalékkal nőtt, főként szezonális okok miatt. A tartós fogyasztási cikkek ára is emelkedett, havi szinten 0,4 százalékkal, amiben szerepet játszhatott a tavalyi forintgyengülés.

Az élelmiszerek áralakulása összességében nem befolyásolta jelentősen az inflációs mutatót.

Az év első három hónapjának áralakulását évesítve 9 százalékos infláció adódik, ami ugyan csökkenést jelent, de még mindig távol van a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos céljától.

A márciusi adat elvileg nagyobb mozgásteret adhatna az MNB-nek, de a jegybank várhatóan még nem változtat a kamatkondíciókon. Március végén éppen felfelé módosították az idei inflációs előrejelzést, miután a korábbi prognózis túl optimistának bizonyult. Az MNB csak akkor reagálhat érdemben, ha a következő hónapok inflációs adatai is megerősítik a mostani csökkenő trendet.

A döntéshozók emellett figyelembe veszik a nemzetközi gazdasági környezet bizonytalanságát és a forint árfolyamának volatilitását is. A jegybank valószínűleg áprilisban is változatlanul hagyja az alapkamatot, és a kommunikációja sem lesz enyhébb.