Rengeteg korrupciós kockázatot lát az Európai Bizottság a magyar államnál, jövőre a pénzmegvonás is életbe léphet
A múlt héten levelet küldött az Európai Bizottság a magyar és a lengyel kormánynak, amelyben néhány problémás, a jogállamisággal és az EU-s pénzek elosztásával kapcsolatos rendelkezésre kérdeztek rá – számol be a 444.hu. A levelek az „uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről” szóló EU-rendeletre hivatkoznak. Ezt hívták korábban „jogállamisági mechanizmusnak”, ám a magyar és a lengyel EU-s költségvetési vétó belebegtetése miatt végül ebből költségvetést védő mechanizmus lett, ezzel is jelezve, hogy csak az EU-s pénzeket közvetlenül érintő esetekben lehet a szankciót használni.
A lap ír arról is, hogy a tagállamoknak két hónapjuk van a válaszadásra, azaz idén már biztosan nem kaphat büntetést a két ország. A Bizottság arra számít, hogy januárban születhet meg a Bíróság döntése. Addigra már náluk lesz a két kormány válasza, aminek értékelésétől függően egy hónapon belül javaslatot tehetnek szankció kivetésére, a Tanácsnak pedig további egy hónapja van arra, hogy szavazzon a javaslatról, azaz valóban büntessen.
A Bizottság Magyarországnak küldött levele rögtön az első részének címében komoly aggályt fogalmaz meg:
– áll a közleményben.
A Bizottság itt azt taglalja, hogy már évek óta számos jelentésben felhívta a magyar kormány figyelmét, hogy a közbeszerzések átláthatatlanok és torzítják a versenyt. Emlékeztetnek arra is, hogy olyan hibák szerepelnek a pénzelosztási mechanizmusban, amikért korábban már büntették az országot.
Beszámolnak arról is, hogy az OLAF (az EU csalás elleni hivatala) az elmúlt öt évben Magyarországon tárta fel a legtöbb szabálytalanságot az EU tagállamai közül. Ráadásul 2013 óta minden évben szerepel a Bizottság országoknak szánt ajánlásában, hogy tenni kell valamit a magyar közbeszerzések körüli korrupció visszaszorításáért.
A Bizottság levelének második fejezete sem dicséri az országot, annak címe:
Ebben a passzusban leginkább az ügyészséget kritizálják, amiért rendszeresen elmarad a korrupciós ügyek feltárása. Kitérnek arra is, hogy a kormány szinte leválthatatlanná tette a Fideszhez köthető Polt Pétert a legfőbb ügyészi székben.
Rossz példákként eleveníti fel a levél, hogy többször előfordult, hogy ha az OLAF problémásnak talált egy pályázatot, akkor a magyar kormány egyszerűen kivette azt az EU-s támogatottsági körből, és kifizette a saját pénzéből – írja továbbá a 444. A harmadik fejezetben pedig hasonlóan súlyos problémát említenek:
– közli a cím.
AZ itt felsorolt három legfontosabb probléma:
- az Országos Bírósági Hivatal elnöke hatáskörének kiterjesztése, amely például lehetővé tette, hogy bírókat a beleegyezésük nélkül áthelyezzenek (legfeljebb egy évre);
- előfordult, hogy fegyelmi eljárást indítottak egy bíró ellen, mert egy ítélete előtt kikérte az EU Bíróságának az állásfoglalását;
- lehetővé tették, hogy állami hivatalnokok jogerős bírósági ítéleteket támadjanak meg az Alkotmánybíróságon, amennyiben úgy érzik, hogy az ítélet nem veszi figyelembe kellőképpen a hatáskörüket.
Ahogy a lap megjegyzi: a lengyel kormány főként a magyarhoz hasonló, az igazságszolgáltatás függetlenségét megkérdőjelező kritikákat kapott.
