HÍREK
A Rovatból

„A Kúria szerint kötelesség az élet” – elutasították Karsai Dániel népszavazási kezdeményezését

Az alkotmányjogász szerint a döntés értelmében kötelesség az élet, annak ellenére is, ha az csak értelmetlen szenvedés. Éppen ezért a Kúria döntése ellen alkotmányjogi panaszt fog előterjeszteni.

Link másolása

Karsai Dániel alkotmányjogász népszavazást kezdeményezett azon halálos betegek ügyében, akik "állapotuk miatt elviselhetetlen, az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen szenvedést élnek át, legalább haláluk idejét és módját méltósággal választhassák meg."

Az alkotmányjogász posztjában arról is beszámolt, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) arra hivatkozott hogy az élethez való jog sérthetetlen, ezért úgy ítélték meg, hogy nem bocsátható népszavazásra az ilyesféle kérdés. Karsai ugyan nem hagyta annyiban a dolgot, ugyanis a döntés ellen felülvizsgálati kérelemmel élt, de a legmagasabb szintű bíróság helybenhagyta az NVB döntését.

A közzétett döntés szerint az emberi élet és méltóság oszthatatlan egysége miatt nem képzelhető el olyan szabályozás, ami az Alaptörvény módosítása nélkül biztosíthatná a népszavazás alapján megalkotandó törvény érvényesülését. A Kúria szerint az élethez való jog abszolút jog. Ezért még az emberi méltóság védelme sem törheti át. Más szavakkal kifejezve: a Kúria kötelességé tette az életet. Még azok számára is, akiknek az élete csak értelmetlen szenvedés halálos betegségük miatt.

- írta közösségi oldalán Karsai Dániel.

Karsai bejelentette, hogy a Kúria döntése ellen hamarosan alkotmányjogi panaszt fog előterjeszteni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Elérhetetlenné váltak a Magyar Nemzet, az Origo, a Mandiner és a megyei lapok honlapjai szombat délelőtt
A Mandiner Facebook-oldalán technikai okokra hivatkoztak. Azóta újra elérhetőek lettek.

Link másolása

A Telex szúrta ki, hogy szombat délelőtt elérhetetlenné vált a Mediaworks honlapja, és az általuk kiadott sajtótermékek oldalai sem töltenek be. A technikai fennakadás az összes megyei lapot, a Magyar Nemzetet, az Origót, a Bors Online-t és a Mandinert is érinti.

A Mandiner Facebook-oldalán azt írták, a lap

„technikai okból átmenetileg nem elérhető. Munkatársaink már dolgoznak a probléma elhárításán, köszönjük türelmüket!”.

A problémát azóta vélhetően elhárították, az oldalak újra elérhetőek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Elutasították az V. kerületben Juhász Péter polgármester-jelöltségét, mert nem volt elég elfogadható ajánlása
Budapest V. Kerület Helyi Választási Bizottsága (HVB) a szükséges 300 ajánlásból csak 259-et fogadott el a politikustól, annak ellenére, hogy több szavazatot adott le. Azonban Juhász Péternek van lehetősége a pótlásra.

Link másolása

Az rtl.hu írta meg, hogy Budapest V. Kerület Helyi Választási Bizottsága (HVB) elutasította Juhász Péter nyilvántartásba vételét jelöltként a június 9-i választásokra. Ugyanis a Momentum, a DK, a Párbeszéd, a Mindenki Magyarországa és a Nép Pártján közös jelöltje ugyan péntekig leadott 304 ajánlást, de azok közül csupán 259 volt elfogadható a szükséges 300 helyett, melyről határozat is született.

Azonban a politikusnak május 6-án 16 óráig van még lehetősége pótolni a hiányzó ajánlásokat.

A RTL felkereste Juhász Pétert, aki elmondta: összegyűjtötte a szükséges ajánlásokat, de azokat részletekben juttatja el a választási irodába. Facebook-posztjában ezt írta:

„Nem mondom, hogy meglesz, mert már megvan. A rosszat akaróknak ne dőlj be. Bevittük az első adagot 2 napja, hogy tudjuk az elutasítási arányt. (Közel 20%). A többi pedig itt van a kezemben, ezeket hétfőn visszük be, ahogy kell. De még hétvégén is utcán leszek, mert élvezem a beszélgetést az itt élő emberekkel."

A V. kerületben az előválasztás során Juhász győzött a helyi ellenzéki frakcióvezetővel, Kovács Alex Gábborral szemben. A ellenzék közös jelöltje a fideszes Szentgyörgyvölgyi Péter kihívója lesz a júniusi önkormányzati választáson.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Jakab Péternek nem jött össze: a Nép Pártján nem vehet részt az EP-választáson
20 ezer aláírás kellett az induláshoz. Ők 300-al többet adtak le, de 400-at érvénytelenített az NVI.

Link másolása

[sz]Karkó Ádám, kép: Jakab Péter/Facebook[sz]

Szombat délután Facebook-posztjában jelentette be Jakab Péter, hogy a Nép Pártján nem vehet részt a június 9-i európai parlamenti választáson.

„20.300 ajánlást gyűjtöttünk, ebből az NVI érvénytelenített 400-at. Maradt 19.900. Ez azt jelenti, hogy a Nép Pártján nem vehet részt az EP-választáson június 9-én”

– írta a politikus.

Szombat délutánra a bejelentett listákból 4 volt nyilvántartásba véve: a Fidesz-KDNP, a Mi Hazánk, a Megoldás Mozgalom és a Tisza párt listái, melyek közül előbbi kettő jogerősen is nyilvántartásba került.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A Fővárosi Lakásügynökség nem vállal garanciát a nem beépített bútorokért és a gépeket is a főbérlőnek kell javíttatnia
Az ügynökség programja szerint nagyon jól járhat az, aki értékesíteni vagy kiadni szeretné lakását. Azonban számos fontos kérdés merülhet fel, amikkel érdemes tisztában lenni.

Link másolása

A 24.hu írta meg, hogy a Fővárosi Lakásügynökség programjával kapcsolatban egyik olvasójuk kiszúrt néhány kellemetlen problémát.

A főváros garantálja, hogy a kiadó megkapja a bérleti díjat, és amikor visszakapja a lakást, az ugyanolyan állapotban lesz, mint amikor átadta

– mondta ezt még március végén Karácsony Gergely főpolgármester, amikor bejelentette a Fővárosi Lakásügynökség indulását a projekt vezetőjével, Kovács Verával tartott közös sajtótájékoztatóján.

A lap egyik olvasójának elsőre megtetszett a főváros ajánlata, sőt még azt a kockázatot is vállalta, hogy ha nem tudja eladni, akkor kiadta volna, hogy „ne legyen vele nyűg.” Sőt még azt is vállalta volna, hogy a piac ár alatt keres rajta, mert a lakással járó ügyintézés terheitől megszabadult volna. A szerződés tervezete során viszont számtalan dolog kérdésessé vált számára:

Az általános szerződési feltételek (ÁSZF) szerint a Fővárosi Lakásügynökség kötelezettséget vállal arra, hogy a bérleményt rendeltetésszerűen és a bérleti szerződés rendelkezéseinek megfelelően használja, állagát pedig a jogviszony időtartama alatt megőrzi. Ebbe viszont nem tartozik bele a „rendeltetésszerű használattal együtt járó elhasználódás” és a „be nem épített bútorok” sem.

Kérdéses, vajon mit takar a rendeltetésszerű használat, de az biztos, hogy nem úgy kapná vissza a lakását, ahogy átadja.

A lap felkereste a Fővárosi Lakásügynökséget, ahol azt a választ kapták, hogy

a „rendeltetésszerű használat” a lakások lakás céljára történő használatot jelenti (tehát nem üzleti célra, nem irodának használják, hanem arra, hogy ott emberek lakjanak), ez tehát nem lehet eltérő értelmezés kérdése véleményük szerint a bérbeadó és a bérlő között. Hozzátették: a „rendeltetésszerű használattal együtt járó elhasználódás” tartalma a gyakorlatban (és bírói gyakorlatban) jól meghatározható.

"A szerződés garanciát vállal arra, hogy minden beköltözőre legalább 12 nm alapterület jut (így a bérbeadó tudja, hogy maximum hányan fogják használni a lakást), a bérbeadó meghatározhatja, hogy lehet-e dohányozni vagy állatot tartani. Ennek megfelelően a bérbeadó előre láthatja, hogy a határozott időtartam alatt meghatározott számú ember lakáscélú használata esetén milyen mértékű elhasználódásra kell számítani, ami minden bérbeadás (és saját használat) szükségszerű velejárója" – fogalmaztak.

"Az ÁSZF jelenlegi szövege a lakástörvény szerint osztja meg a terheket a tulajdonos és a lakásügynökség között, tehát a szerződés teljes egészében a jogszabályt követi [...], a bérbeadó a lakásügynökséggel tart kapcsolatot, a munkák felmerülése és elvégzése esetén mi közvetítünk, így pont ezért, rajtunk keresztül, tud intézkedni külföldről is (erre közvetítő, magyarországi megbízott nélkül egyébként nem lenne lehetősége)"

– írták.

A lap szerint ugyanakkor az is felvet kérdéseket, hogy a szerződéstervezet szerint „a bérbeadó az életveszélyt okozó, az épület állagát veszélyeztető, továbbá a lakás vagy a szomszédos lakás rendeltetésszerű használatát akadályozó hibák esetén a hiba jellegének megfelelően késedelem nélkül köteles elhárítani, illetve kijavítani", amire a tulajdonosnak 30 nap áll rendelkezésre. Ám ennél komplikáltabb a dolog egy társasház életében, ahol adott javítási munkálatok elvégzéséhez a közgyűlés jóváhagyására is szükség van.

A lakásügynökség erről azt írta: ha a munkák elvégzésének időtartama objektív okok miatt nem tud határidőben megvalósulni, úgy „az nyilvánvalóan nem esik a tulajdonos terhére”, ettől tehát nem kell különösebben tartania a tulajdonosoknak.

Link másolása
KÖVESS MINKET: