HÍREK
A Rovatból

Képtelenek dönteni: ismét elmaradt a megállapodás az EU vezetőiről

A hétfő esti munkavacsora inkább csak vacsora maradt: a következő napokban így mindenképp további egyeztetésekre lesz szükség, mert tíz nap múlva dönteni kell az uniós intézmények új vezetőiről.


A következő napokban további egyeztetésekre lesz szükség, mert június 27-28-án mindenképpen dönteniük kell az uniós intézmények új vezetőiről. Hétfő este először ült össze az Európai Tanács az EP-választások óta.

Kedd hajnalban véget ért egy újabb munkavacsora, egy újabb sor beszélgetéssel, de politikai megállapodás nélkül az Európai Unió állam- és kormányfői között. Az MTI beszámolója szerint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke most sem tudta összehozni az egyezséget az uniós csúcspozíciókról. A maratoni brüsszeli találkozó végén, már hajnalban Michel azt közölte a sajtóval, hogy bár nem született megállapodás, a megbeszélésnek így is volt értelme:

Az informális találkozó célja egyébként nem is a döntéshozatal volt, hanem inkább a következő heti csúcs előkészítése.

A következő napokban további egyeztetésekre lesz szükség, mert június 27-28-án mindenképpen dönteniük kell az uniós intézmények új vezetőiről. Emellett ki kell alakítani az EU következő öt évre vonatkozó stratégiáját is, amely 2024-től 2029-ig határozza meg az unió céljait és irányvonalát.

Úgy tűnik, Ursula von der Leyen leköszönő bizottsági elnök – aki a legtöbb mandátummal rendelkező Európai Néppárt politikusa –, bírja a legtöbb tagállam támogatását. Az Európai Tanács elnöki posztjára Antonio Costa, volt portugál miniszterelnök a legesélyesebb, míg a külügyi és biztonságpolitikai főképviselői tisztségre Kaja Kallas észt miniszterelnök neve merült fel.

Charles Michel végül majd az Európai Parlament elé terjeszti az Európai Bizottság elnökének javasolt politikus nevét. Ahhoz, hogy valakit megválasszanak, a 720 tagú parlamentből legalább 361 képviselő szavazatát kell megszereznie. Ha minden a tervek szerint halad, a szavazásra a július 16-án kezdődő strasbourgi plenáris ülésen kerülhet sor.

Hétfő este először ült össze az Európai Tanács az EP-választások óta.

Emmanuel Macron francia elnök távozóban azt nyilatkozta, hogy az uniós vezetői pozíciókról szóló döntésnek „még érnie kell”. Bár nem akar túlzottan optimista lenni, úgy véli, közel vannak a megállapodáshoz. Macron szerint a végleges döntés valószínűleg nem fog megszületni a június végi francia választások előtt.

Mark Rutte holland ügyvivő kormányfő elmondta, hogy Brüsszelben kétoldalú tárgyalásokat folytatott a magyar miniszterelnökkel. Elmondása szerint jó hangulatú volt az egyeztetés, és „óvatosan optimistán” nyilatkozott arról, hogy végül megkapja Magyarország támogatását a NATO-főtitkári tisztségre történő pályázatához.

Luís Montenegro portugál miniszterelnök közölte az újságírókkal, hogy nem volt hivatalos megbeszélés arról, hogy az Európai Tanács következő elnöke mennyi ideig töltse be hivatalát. Diplomáciai források szerint az Európai Néppárt szeretné, ha az elnöki mandátumot két 2,5 éves időszakra osztanák, és az egyik félidőt néppárti jelölt kapná.

Andrej Plenković horvát miniszterelnök szerint az Európai Néppárt ereje nőtt a 2019-es választások óta. Ő azt nyilatkozta: a csúcspozíciók elosztásakor figyelembe kell venni az EPP-t.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Újabb kiskorú halt meg eutanázia által Belgiumban
Tavaly 3991 ember döntött az eutanázia mellett Belgiumban, ami 16,6 százalékos növekedést jelent. Az áldozatok között egy kiskorú is szerepel, akinek esete már a hatodik ilyen beavatkozás volt.


Belgiumban tavaly 3991 ember döntött az eutanázia mellett, ami 16,6 százalékkal több az előző évhez képest – derül ki a belga eutanázia-ellenőrző és -értékelő bizottság (FCEE) adataiból, szúrta ki a 24.hu. Az eutanázia általi halálozás Belgiumban az összes haláleset 3,6 százalékát teszi ki.

Az esetek több mint felében a betegek rákos megbetegedésben szenvedtek. Ez az összes eset 54 százalékát jelenti. Egyre többen szenvedtek egyszerre több betegségtől, ez az esetek 26,8 százalékát tette ki. Az idegrendszeri betegségek, például az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) is gyakran szerepelnek az eutanázia okai között, míg a pszichiátriai betegségek és kognitív zavarok, például az Alzheimer-kór, ritkábbak, az esetek csupán 1,4 százalékát tették ki.

Az eutanáziát kérők többsége időskorú. A jelentés szerint 72,6 százalékuk 70 év feletti volt, míg 43,2 százalékuk 80 évnél idősebb. A fiatalabb korosztályban az arány továbbra is alacsony: a 40 év alatti betegek csupán 1,3 százalékát tették ki.

Egy kiskorú esetében is hajtottak végre eutanáziát, amellyel a 2014-es törvénymódosítás óta hatra emelkedett a kiskorúaknál történt beavatkozások száma.

Az orvosok az esetek 82,3 százalékában mind fizikai, mind pszichológiai szenvedést jelöltek meg az eutanázia okaként, míg 15,8 százalékban csak a fizikai szenvedés szerepelt.

A legtöbb beteg a saját otthonában hunyt el: 50,4 százalékuk az otthonában, 30 százalékuk kórházban, míg 17,6 százalékuk idősotthonban. Belgiumban külföldiek is kérhetnek eutanáziát, akik közül a legtöbben Franciaországból érkeznek. Tavaly 120 külföldi beteg kért eutanáziát, közülük 106-an francia állampolgárok voltak.

Az FCEE jelentése szerint az eutanáziaesetek száma évek óta emelkedik. A legnagyobb növekedés azok között tapasztalható, akik egyszerre több betegségben is szenvedtek.

Belgium 2002. május 28-án legalizálta az eutanáziát, és azóta több mint 27 000 ember választotta ezt az utat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
70 millióra büntette és kitiltotta a Parlamentből a momentumos képviselőket Kövér László a füstgyertyás akciójuk után
Az ellenzéki párt képviselői kedden füstgyertyákkal tiltakoztak az Országházban a Pride betiltását célzó javaslat elfogadása ellen.


Kitiltotta Kövér László a Momentumot a Parlamentből - írja pénteki közleményében a párt. Az ellenzéki párt képviselői kedden füstgyertyákkal tiltakoztak az Országházban a Pride betiltását célzó javaslat elfogadása ellen.

A Momentum azt írja, hogy a házelnök ezért összesen 70 milliós büntetést szabott ki a párt képviselőire:

  • Bedő Dávid: 24 025 140 forint
  • Lőcsei Lajos: 14 415 084 forint
  • Gelencsér Ferenc: 9 610 056 forint
  • Sebők Éva: 11 211 732 forint
  • Tóth Endre: 11 211 732 forint

    „Nincs hova hátrálni! Egyszer meg kell vetni a lábunkat, és azt kell mondani, hogy ami elég, az elég!

    Ma a gyülekezési jog, holnap egy másik alapvető jog. Össze kell fognunk, mert ami most történik, az mindannyiunk bőrére megy” - írta a párt.


  • Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    HÍREK
    A Rovatból
    Hadházy Ákost is megbüntette Kövér László a füstgyertyás akció után, a képviselő újabb tiltakozást jelentett be
    Füstgyertyával tiltakozott az ülésteremben a Pride betiltását célzó javaslat elfogadásakor. A Momentumosokat is megbüntette a házelnök.


    „Most éppen 12 millió forintra és 10 ülésről eltiltásra ítélt Kövér elvtárs azért, mert kedden egy narancssárga füstgyertyával tiltakoztam a technofasiszta „Pride-törvény” szavazásakor” – írta a Facebook-oldalán Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő újabb megmozdulást hirdetett kedd délutánra.

    „Ezt a hatalmat mindennél jobban zavarja az, ha ellenszegülnek neki.

    A bűnöm, hogy képviselőtársaimmal együtt füstgyertyával próbáltuk megzavarni azt a szavazást, amikor a fideszes mamelukok és a velük kollaboráló zsebnácik megszavazták a gyülekezési jogot korlátozó és a totális megfigyelőállamnak megágyazó törvényt”

    – írta a képviselő. Úgy fogalmazott, hogy számított persze a brutális büntetésre, de mégsem tehetett mást.

    „Fel kellett hívnom a figyelmet arra, hogy ez a törvény nem szintlépés, hanem hatalmas szintugrás a diktatúra felé vezető úton. Ha úgy tetszik, a hibrid rezsim és a diktatúra határára értünk.”

    Hadházy

    arra kérte a támogatóit, hogy kedden délután 17 órakor menjenek el az Erzsébet hídhoz,

    „folytatva a tiltakozást a gyalázatos törvény ellen és talán elkezdve a valódi nyomásgyakorlást a valódi, tisztességes választások feltételeinek kikényszerítésére”.

    A képviselő azt is kérte, hogy akiknek ez tényleg nem okoz gondot, „segítsenek lehetőségeikhez mérten Kövér kedvét elrontani”.

    Azonban nemcsak Hadházyra szabott ki büntetést Kövér László a füstgyertyás akció miatt. A Momentum Mozgalom pénteken nem sokkal Hadházy bejelentése előtt azt írta, hogy a házelnök kitiltotta a képviselőiket a Parlamentből, és összesen 70 milliós büntetést szabott ki rájuk.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    HÍREK
    A Rovatból
    Szijjártó Péter: Weber utasította Magyar Pétert, hogy produkáljon olyan eredményt, miszerint a magyarok támogatják Ukrajna gyors felvételét
    A magyar külügyminiszter szerint az EU vezetői tudják, hogy egy dolog akadályozhatja meg őket a szándékaikban: a magyar emberek véleménye.


    Manfred Weber utasítást adott Magyar Péternek, hogy produkáljanak olyan eredményt, miszerint a magyarok támogatják Ukrajna gyors felvételét – erről beszélt Szijjártó Péter a Facebook-oldalán pénteken közzétett videóban.

    Az MTI-hez is eljuttatott közleménye szerint a külgazdasági és külügyminiszter sérelmezte, hogy „a héten Brüsszel újabb sebességi fokozatba kapcsolt, mindenképp be akarják nyomni Ukrajnát az Európai Unióba, mégpedig viharos gyorsasággal”.

    „Nem érdekli őket, hogy Ukrajna csatlakozása tönkreteheti az európai gazdaságot és biztonságot, nem érdekli őket a kárpátaljai magyarok jogainak elvétele, megfosztása sem” – fogalmazott Szijjártó. A miniszter szerint az Európai Unió vezetői világosan tudják, hogy

    egyetlen egy dolog akadályozhatja meg őket ebben a szándékukban, mégpedig a magyar emberek véleménye, a magyar emberek józan észre alapuló álláspontja.

    Szijjártó szerint ezért az EU leginkább Ukrajna-párti politikusa, az Európai Néppárt elnöke, Manfred Weber utasítást, parancsot adott a Tisza Pártnak és vezetőjének, Magyar Péternek, hogy produkáljanak olyan eredményt, miszerint a magyarok támogatják Ukrajna gyors felvételét.

    „Ezért szerveznek aláírásgyűjtést, s a parancs az parancs, tehát már az eredmény is borítékolva van, ha kell, akár hamisítás útján is be kell bizonyítaniuk, elő kell állítaniuk egy olyan eredményt, hogy a magyar emberek támogatják Ukrajna uniós csatlakozását” – emelte ki.

    Magyar Péter a március 15-i beszédében jelentette be, hogy Nemzet Hangja néven népszavazást indítanak. Ebben 12+1 kérdést tesznek fel az embereknek, és ezek között Ukrajna uniós tagságáról is kikérik a véleményüket.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk