Képgaléria a magyarérettségiről: így vizsgáztak a diákok hétfőn
Több mint 76 ezer diák írta meg hétfőn magyar nyelv és irodalomból a középszintű írásbelit. A vizsgázóknak két részből álló feladatsort kellett megoldaniuk. Fotókon az érettségi első napjának pillanatai.
Hétfőn a magyarérettségivel indult az idei érettségi szezon. A következő hetekben 1170 helyszínen több mint 148 ezren vizsgáznak.
Ma több mint 76 ezer diák írta meg magyar nyelv és irodalomból a középszintű írásbelit, amelyben Jókai Mór és Arany János munkássága is előkerült. A diákoknak két részből álló feladatsort kellett megoldaniuk.
Az első, 90 perces rész egy Jókai Mór életpályájáról szóló szövegértési feladatból és egy irodalmi-műveltségi tesztből állt. A vizsga második, 150 perces részében a diákok két téma közül választhattak: Arany János A tölgyek alatt – Margitsziget című versét elemezhették, vagy a létösszegző versek témaköréről írhattak esszét. Az érettségi nem hivatalos megoldásairól itt írtunk.
A vizsgasorozat kedden a matematika érettségivel folytatódik, amelyen középszinten 71 599-en, emelt szinten 8264-en vesznek részt. Szerdán történelemből 71 504 közép- és 8273 emelt szintű vizsgázó lesz. Csütörtökön angol nyelvből középszinten 47 082-en, emelt szinten 29 084-en, míg pénteken németből 10 154-en középszinten, 3041-en pedig emelt szinten érettségiznek.
Az írásbeli vizsgák május 22-ig tartanak, az emelt szintű szóbelik június 3. és 10., a középszintűek pedig június 15. és július 1. között lesznek.
Hétfőn a magyarérettségivel indult az idei érettségi szezon. A következő hetekben 1170 helyszínen több mint 148 ezren vizsgáznak.
Ma több mint 76 ezer diák írta meg magyar nyelv és irodalomból a középszintű írásbelit, amelyben Jókai Mór és Arany János munkássága is előkerült. A diákoknak két részből álló feladatsort kellett megoldaniuk.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Videó: „Gatya volt a szövegértés” – kiakadtak a diákok a magyarérettségi feladatain
Diákokat kérdeztünk a hétfői magyarérettségiről. Szerintük az első rész volt a legnehezebb: sokan nemcsak a szövegértés, hanem a váratlanul sok nyelvtani kérdés miatt is panaszkodtak.
„Gatya” – ezzel az egy szóval foglalta volna össze a szövegértési feladatot az egyik diák a Szeretlek Magyarországnak. A megszólalók többsége szerint messze a vizsga első része volt a legnehezebb.
- „Én még most sem tudom, hol vagyok. De a szövegértés az…”
- „Gatya?”
- „Mondhatni.” – fogalmazott a diák.
A problémát nemcsak a szöveg nyelvezete, hanem a kérdések megfogalmazása is okozta. „Nekem az volt, hogy annyira nem értettem, mire vonatkozik a kérdés, mert utána akár azt a választ, amit én az előzőre írtam volna, megkérdezték megint” – panaszolta egyikük.
A nehézséget fokozta, hogy a feladatsor a vártnál több nyelvtani ismeretet kért számon. „Nagyon sok volt benne nyelvtan, és nagyon-nagyon nem néztük át” – ismerte el egy vizsgázó, aki szerint meglepő volt, hogy például az interjú műfaji jellemzőire is rákérdeztek. Emiatt többen úgy érezték, nincs elég idejük a feladatok alapos megoldására.
„Én amúgy úgy gondolom, hogy az első részre lehetne több időt adni, mert nagyon sok a kérdés és az irodalmi feladatlappal együtt is ilyen nagyon hosszú az egész”
– mondta egy lány.
Egyik társa arról beszélt, hogy a feszültség miatt többször is ki kellett mennie a mosdóba, hogy kitisztítsa a fejét.
A vizsga második részében a diákok verselemzés és egy összehasonlító esszé közül választhattak. Sokan biztosra vették, hogy novellaelemzés lesz, ezért a versfeladat sokakat hideg zuhanyként ért.
„Nagyon gatya volt, hogy verselemzés volt. Mondjuk én nem azt választottam végül” – mondta egy diák, aki inkább a „létösszegző” versek témájú esszét írta meg.
Volt, akinek kifejezetten Arany János balladái okoztak gondot. Amikor ripoterünk megkérdezte, miért volt nehéz a második rész, a válasz rövid és egyértelmű volt:
„Gatya” – ezzel az egy szóval foglalta volna össze a szövegértési feladatot az egyik diák a Szeretlek Magyarországnak. A megszólalók többsége szerint messze a vizsga első része volt a legnehezebb.
- „Én még most sem tudom, hol vagyok. De a szövegértés az…”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy: Kétmilliárd eurónyi uniós forrás veszett el végleg, amiből lecserélhettük volna az összes elöregedett InterCity-kocsit
A leendő közlekedési miniszter szerint az ország kétszer egymilliárd eurót bukott el az elmúlt években, amelyet a vasút fejlesztésére is lehetett volna fordítani. Bár ennél több uniós pénz még megmenthető, de a közelgő határidők miatt sietnie kell az új kormánynak.
Vitézy Dávid egy szelfivel jelentette be Facebook-oldalán, hogy Brüsszelbe utazik, hogy szakmai egyeztetéseken vegyen részt, melyeknek célja az uniós források megszerzése.
Magyar Péter és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének múlt heti találkozója után most szakpolitikai szinten dolgozik tovább a hamarosan megalakuló új kormány azért, hogy hazahozzák az eddig elérhetetlen uniós pénzeket. Vitézy Dávid szerint „a közlekedési beruházások – különösen a vasút és a városi közösségi közlekedés fejlesztése – az uniós támogatások egyik kiemelt területe”.
Véleménye szerint „elképesztő károkozás után kell újra működő és fejlődő pályára állítani Magyarországot”, mivel az elmúlt években az ország jelentős forrásoktól esett el.
„Az elmúlt években két alkalommal is 1–1 milliárd eurónyi forrást vesztett el az ország, amely infrastrukturális fejlesztésekre – így például vasútra – is fordítható lett volna”
– írja.
Annak érzékeltetésére, hogy mekkora összegről van szó, Vitézy kifejtette:
„ebből az összegből lecserélhettük volna az összes elöregedett InterCity-kocsit, megújíthattuk volna a HÉV-eket, és még más fejlesztésekre is jutott volna.”
Hozzáteszi, hogy ez a pénz már végleg elveszett. „Ezt a pénzt azonban végleg elbukta Magyarország - erre a mértékű károkozásra nincs és nem is lehet elfogadható magyarázat” – fogalmazott.
A leendő közlekedési és beruházási miniszter szerint szerencsére
ennél több uniós forrás még megmenthető, de a feladat nem egyszerű, mert a határidők szorítanak.
A helyzetet nehezíti, hogy meglátása szerint „a távozó építési és közlekedési miniszter még az elmúlt napokban is leállított már így is kritikus késésben lévő vasúti beruházásokat.”
Vitézy Dávid szerint ezért most a jövőre kell koncentrálni, hogy „megmentsük, hazahozzuk, és valóban hasznos beruházásokra fordítsuk az összes elérhető európai uniós forrást Magyarország fejlesztése érdekében.”
Vitézy Dávid egy szelfivel jelentette be Facebook-oldalán, hogy Brüsszelbe utazik, hogy szakmai egyeztetéseken vegyen részt, melyeknek célja az uniós források megszerzése.
Magyar Péter és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének múlt heti találkozója után most szakpolitikai szinten dolgozik tovább a hamarosan megalakuló új kormány azért, hogy hazahozzák az eddig elérhetetlen uniós pénzeket. Vitézy Dávid szerint „a közlekedési beruházások – különösen a vasút és a városi közösségi közlekedés fejlesztése – az uniós támogatások egyik kiemelt területe”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Késhetnek a fizetések: leálltak a nagy összegű átutalások a magyar bankrendszerben
Május 4. egy jellemző bérfizetési nap, a rendszerszintű hiba miatt azonban sok munkavállaló nem kapja meg időben a pénzét. Az egyik bank már figyelmeztetést adott ki, amelyben külső szolgáltatói hibára hivatkoznak az azonnali rendszeren kívüli utalásoknál.
Három nap banki szünet után hétfő reggelre leálltak a 20 millió forintnál nagyobb összegű belföldi átutalások a magyar bankrendszerben, ami miatt a fizetések is késhetnek. A probléma a lakossági, kisebb összegű azonnali utalásokat nem érinti, azok továbbra is működnek.
A Telex információja szerint a bankok nem kaptak hivatalos tájékoztatást a rendszert működtető Giro Zrt.-től, a piaci szereplők egymástól értesültek a fennakadásról. Az OTP banki applikációjában ugyanakkor már megjelent egy figyelmeztetés, amely külső szolgáltatói hibára hivatkozik az azonnali fizetési rendszeren kívüli tranzakcióknál. A tájékoztatás szerint a szolgáltató mindent megtesz a hiba elhárításáért, és a közlemény azt is hangsúlyozza:
„Hangsúlyozzuk, hogy az azonnali utalási tranzakciók, tehát a 20 millió forint alatti, nem időzített utalások rendben megtörténnek.”
A helyzetet különösen kritikussá teszi, hogy május 4. egy jellemző bérfizetési nap, így sok munkavállaló tapasztalhatja, hogy nem érkezett meg a fizetése.
A fennakadás miatt azonban jó eséllyel nem a munkáltatóval van a gond, hanem a pénz akadt el a bankközi elszámolási rendszerben.
A jelenlegi probléma a magyar átutalásokat kezelő rendszerek közül azokat érinti, amelyek a nagyobb tételeket dolgozzák fel. Míg a magánszemélyek által leggyakrabban használt, 20 millió forint alatti utalásokra kialakított Azonnali Fizetési Rendszer zavartalanul működik, a nagyobb vállalatok és pénzügyi intézmények által használt InterGiro1 és InterGiro2 rendszerekben akadhatnak el a tranzakciók. Előbbi az éjszakai, utóbbi a napközbeni, ciklikus elszámolásért felelős.
Három nap banki szünet után hétfő reggelre leálltak a 20 millió forintnál nagyobb összegű belföldi átutalások a magyar bankrendszerben, ami miatt a fizetések is késhetnek. A probléma a lakossági, kisebb összegű azonnali utalásokat nem érinti, azok továbbra is működnek.
A Telex információja szerint a bankok nem kaptak hivatalos tájékoztatást a rendszert működtető Giro Zrt.-től, a piaci szereplők egymástól értesültek a fennakadásról. Az OTP banki applikációjában ugyanakkor már megjelent egy figyelmeztetés, amely külső szolgáltatói hibára hivatkozik az azonnali fizetési rendszeren kívüli tranzakcióknál. A tájékoztatás szerint a szolgáltató mindent megtesz a hiba elhárításáért, és a közlemény azt is hangsúlyozza:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyarérettségi: Arany János versét elemezhették a vizsgázók
A középszintű magyarérettségi második részében Arany János „A tölgyek alatt” című versét elemezhették a diákok. A másik választható feladat a létösszegző versek témaköre volt, három költő műve alapján.
Hétfőn délelőtt a magyar nyelv és irodalom írásbeli második, szövegalkotási részében Arany János egyik kései versének elemzése vagy a létösszegző költészet témakörének kifejtése volt a feladat a középszinten vizsgázó diákok számára – írta az Eduline. A vizsgázóknak 150 percük volt a feladat megoldására.
A diákoknak Arany János A tölgyek alatt – Margitsziget című versét kellett értelmezniük, vagy egy olyan esszét írniuk, amely három különböző magyar költő művén keresztül mutatja be a létösszegző líra sajátosságait. Középszinten 500–800 szavas fogalmazást vártak, amivel legfeljebb 40 pontot lehet szerezni. Az emelt szinten vizsgázókra egy 600–800 szavas műértelmezés és egy 250–450 szavas reflektáló szöveg megírása várt.
A vizsga után jelenhetnek meg az első szaktanári értékelések és nem hivatalos megoldási javaslatok, amelyekből kiderülhet, a szakértők hogyan látták a feladatokat.
Az első részben Jókai Mór életét összefoglaló szöveget kellett értelmezni, majd kitölteni egy irodalmi kérdéssort.
Hétfőn délelőtt a magyar nyelv és irodalom írásbeli második, szövegalkotási részében Arany János egyik kései versének elemzése vagy a létösszegző költészet témakörének kifejtése volt a feladat a középszinten vizsgázó diákok számára – írta az Eduline. A vizsgázóknak 150 percük volt a feladat megoldására.
A diákoknak Arany János A tölgyek alatt – Margitsziget című versét kellett értelmezniük, vagy egy olyan esszét írniuk, amely három különböző magyar költő művén keresztül mutatja be a létösszegző líra sajátosságait. Középszinten 500–800 szavas fogalmazást vártak, amivel legfeljebb 40 pontot lehet szerezni. Az emelt szinten vizsgázókra egy 600–800 szavas műértelmezés és egy 250–450 szavas reflektáló szöveg megírása várt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
