HÍREK
A Rovatból

Kemény beszólásokat kapott politikustársaitól Jakab Péter, a Jobbik lemondott elnöke

Krumplik és parizerek a posztok és kommentek között.

Link másolása

Mint arról tegnap este beszámoltunk, hiába kapott több mint 70 százalékos támogató többséget a párt legutóbbi kongresszusán, lemondott Jakab Péter, a Jobbik eddigi elnöke.

Miután az elmúlt években egyre jobban terjedni kezdett a politikusok rövid posztokban és kommentekben üzengetése, várható volt, hogy néhányan Jakab váratlan lemondását is ziccernek fogják fel.

Nem hagyta szó nélkül az egyszerű ételeket felsoroltató posztjairól elhíresült politikus froclizását például az igazságügyi miniszter.

Varga Judit egy „Egyszer minden parizer elfogy...” mondattal üzent a Jobbik távozó elnökének.

Kocsis Máté, a Fidesz farakcióvezetője annyit üzent: „Szebb jövőt, Pajti!” – utalva a párt még szélsőséges időszakában elhíresült köszönésére.

Nem állta meg a beszólást a párt volt első embere, Sneider Tamás sem. Ő kommentben azt írta: „Ha a főnök megy, akkor az elnök is.” A kontextus nélküli hozzászólással minden bizonnyal Molnár Enikőre utalhatott, aki párton belül Jakab Péter különleges jogkörökkel rendelkező egyik legfőbb bizalmasa volt, sokak szerint a belső konfliktusok egyik fő forrása is.

A Blikk észrevette azt is, hogy nemcsak politikusok, de a Fideszhez közel álló közéleti személyiségek is köszörülték a nyelvüket az ellenzéki párt távozó elnökén. Apáti Bence, az Operettszínház balettigazgatója, jobboldali publicista azt üzente: „No, akkor ennyit erről. Vegyél sok parizert, attól jobban leszel.”

Míg a vad ellenzékiből nyíltan kormánypárti szimpatizánssá váló Pityinger László "Dopeman" is odaszúrt egyet Jakabnak. Mint posztjában írja:

„A pártelnöki teendők helyett most már teljes mellszélességgel a vendéglátós karrierjére koncentrál. Innentől a parlament teljes legénységének burgonyaellátását felügyeli majd. Sok sikert kívánunk...”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
Magyar Péter újabb információkat közölt a pénteki tüntetésről
A gyermekvédelemért hívta össze híveit a TISZA párt politikusa, Pintér Sándor belügyminiszter és a kormány lemondását követelve.

Link másolása

Pénteken 18 órára hirdetett meg Magyar Péter egy tüntetést a Belügyminisztérium épülete elé. A gyermekvédelemért hívta össze híveit a TISZA párt politikusa, Pintér Sándor belügyminiszter és a kormány lemondását követelve. Mai posztjában közölt pár információt arról, hogy mivel és hogyan készüljenek a hívei a tüntetésre:

„Találkozzunk ma este 18.00 órakor a Belügyminisztérium előtt, védjük meg a gyermekeinket és unokáinkat! Követeljük a politikai felelősök lemondását!

Csatlakozz hozzánk egy békés, de határozott tüntetésre, ahol közösen mondjuk ki, hogy “Elég volt!”. Védjük meg a gyermekeket az újabb pedofil bűncselekményekről. Követeljük a valódi gyermekvédelmi reformot, a gyermekvédelem finanszírozásának jelentős megemelését. Követeljük a szörnyűségeket eltussoló intézményvezetők felelősségre vonását, és a politikai felelősök, Pintér Sándor belügyminiszter lemondását és a kormány távozását. Itt az ideje, hogy hangot adjunk a változás iránti igényünknek és megmutassuk, a közösség erejével képesek vagyunk pozitív változásokat elérni.

Kérünk titeket, hogy osszátok meg az eseményt, hívjátok meg barátaitokat, és gyertek el minél többen, hogy közösen kiállhassunk a jövő generációja mellett.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos: Két szerződést kötöttünk Kínával, és a kínai rendőrök járőrözése a kisebb baj
A független képviselő szerint az eddig ismeretlen, második szerződés gyakorlatilag szabad kezet ad a magyar kormánynak, hogy a kínaihoz hasonló totális megfigyelőállamot építsen ki.

Link másolása

Hadházy Ákos betekintést kapott a Belügyminisztériumban a Kínai Népköztársasággal kötött két belügyi együttműködési szerződésben, írja a képviselő a Facebookon.

Az első megállapodás, amiről már hetek óta cikkez a sajtó, valóban csak a turisztikai helyszíneken történő kínai rendőri jelenlétről szól, de van egy másik, eddig ismeretlen egyezmény is, az ún. Rendészeti Biztonsági Megállapodás.

Hadházy szerint az első szerződés „korrektnek és ártalmatlannak tűnik”, mert annak értelmében „a kínai rendőrök csak fegyvertelenül, a magyar parancsnokság alatt és a magyarokkal járőrözve, elsősorban tolmácsként járőrözhetnek”,

a második együttműködési megállapodás azonban gyakorlatilag szabad kezet ad a magyar kormánynak ahhoz, hogy a kínaihoz hasonló, magas technológiai szintű, totális megfigyelőállamot építsen ki.

Az eddig titkolt megállapodás szerint „a felek törekednek az eddigi rendészeti együttműködés folytatására, megerősítésére és fejlesztésére”, többek közt „a közrend és közbiztonság, a szakképzés, terrorizmus és kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem, közlekedésbiztonság és más területeken”.

A Rendészeti Biztonsági Megállapodásban az is szerepel, hogy a felek együttműködnek a legjobb gyakorlatok cseréjében, a tapasztalatok megosztásában, közös projektekben és programokban, vezető szakértők cseréjében, és az együttműködés bármelyik fél által javasolt egyéb módjain.

Hadházy Ákos szerint a tágan értelmezhető és alkalmazható kitételek alapján

a magyar kormány átveheti a totális diktatúra alapját adó kínai személyfelismerő kamerarendszert, a kínai belügy segíthet a magyar belügynek a kamerarendszer beüzemelésében.

A képviselő szerint ráadásul „a Fidesz bármikor három nap alatt módosít, vagy egy nap alatt egy rendelettel felülírhat”, azaz a Rendészeti Biztonsági Megállapodásban foglaltaknak különösebb hazai jogi akadálya nincs.

Hadházy felhívja a figyelmet arra is, hogy a titkos megállapodás nyolcadik pontja szerint az „egyezmény nem minősül nemzetközi szerződésnek”, ezért „nem keletkeztet a nemzetközi jog alapján fennálló jogosultságokat és kötelezettségeket”.

A képviselő jogászai szerint azért volt szükséges ez a kitétel, mert így

nem kellett a kormánynak a parlamenttel ratifikáltatnia, vagy rendeletben kihirdetnie, azaz nyilvánosságra hoznia.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Csányi Sándor az OTP történetének eddigi legnagyobb bankvásárlására készül
A vezérigazgató az OTP közgyűlésén jelentette be az akvizíciót: egy Európai Unión belüli bankot vásárolhatnak meg.

Link másolása


Csütörtökön délelőtt tíz órától közgyűlést tartott az OTP, ahol a részvényesek egyebek mellett az osztalékfizetésről és saját részvényeik visszavásárlásáról is döntöttek – számol be a Portfolio,

Az eseményen beszédet mondott Varga Mihály pénzügyminiszter is, aki elmondta, hogy az OTP a zászlóshajója a magyar bankpiacnak, megkerülhetetlen tényező, kellő súllyal, nagy piaci részesedéssel és a hazai érdekek mentén vesz részt a pénzügyi világ folyamataiban.

Az OTP vezérigazgatója, Csányi Sándor feltette a kérdést, hogy hogyan lehet az, hogy a 2023-as, 990 milliárd forintos eredmény után csak 150 milliárd forintot fizetnek osztalékként. Csányi szerint ez egyrészt azért van, mert a válság alatt is fizettek osztalékot és vettek vissza részvényeket, másrészt pedig mert

szerdán indikatív ajánlatot tett az OTP egy Európai Unión belüli bank megvásárlására, és ez a bank történetének legnagyobb akvizíciója lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Polt Péter döntött: módosítja az ügyészségen az iratkezelés és a selejtezés szabályait
Két nap múlva lép hatályba a legfőbb ügyész utasítása, aminek alapján egy évben négyszer is slejtezhetnek.

Link másolása

Új utasítást adott ki a Magyar Nemzeti Levéltár egyetértésével Polt Péter legfőbb ügyész az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatáról.

A módosítás szerint a közfeladatot ellátó szervel iratkezeléséről szóló kormányrendelet szerint kell eljárni a jövőben is, de a szabályzatot évente felül kell vizsgálni, szükség esetén pedig módosítani.

A jövőben csak az utasítással bevezetett, jogszabályban meghatározott módon tanúsított iratkezelő szoftver, és az ügyészség által kifejlesztett ügyvitelt támogató alkalmazás, rendszer, valamint az ezekhez tartozó szolgáltatások összessége számít informatikai alkalmazásnak.

Az ügyészséghez érkező vagy ott keletkeő iratokat iktatni kell, az irat hollétére vonatkozó adatokat rögzíteni kell. Ha egy irat károsodik, az ügyészség vezetőjének azonnal jegyzőkönyvet kell felvennie, amit megküld az illetékes levéltárnak, ahol engedélyezhetik a kényszerselejtezést.

Az ügyészségeken eddig évente egyszer volt kötelező a selejtezés, az új utasítás értelmében legalább egyszer, legfeljebb négyszer kell majd megtenni.

Az ügyészségi iratkezelés kérdése a Schadl-Völner ügy lehallgatási anyagainál is előkerült.

Link másolása
KÖVESS MINKET: