Komoly kérdés: Milyen magas a Kékes?
Mi hazánk legmagasabb földrajzi pontja? Erre a kérdésre valószínűleg egybehangzó választ fogunk kapni: a Mátra legmagasabb hegycsúcsa, a Kékes. Arra viszont már koránt sem ilyen egyértelmű a válasz, hogy mégis milyen magas a Kékes.
Kéféle válasz létezik: 1015 és 1014. Ez attól függően változik, hogy az, akit kérdezünk éppen mikor tanulta mindezt. Ugyanis a régebbi adatok szerint az első, míg az újabbak alapján a második a helyes megoldás.
De vajon hogy lehet, hogy egy-két generáció alatt összement a Mátra legmagasabb hegycsúcs? A válasz nem is annyira bonyolult, mint azt hinnénk. Merthogy,
a földrajzi képződmények magassága nem állandó.
Folyamatosan változik.
"Földünk kérge ősidőktől fogva mozgásban van, kontinensek távolodnak, közelednek egymáshoz, tektonikai lemezek úsznak nagyon lassan a magma felszínén, mindennek hatására a hegységek magassága is változhat, ami a litoszférában zajló folyamatokról árulkodhat" - írja az Index.
A hegycsúcsok magasságát kétféle módon is meg lehet adni. Az egyik relatív vagy viszonyított magasság, amit a mérőhely és a hegycsúcs közötti magasságkülönbségből kapunk meg. Emellett, mivel a földrajzban szükség van az abszolútnak vehető adatokra is, a tengerszint feletti magasság mérőszámát is használják.
Mivel a tenger felszíne sem állandó, a tengerszinthez való viszonyítás is problémás lehet. Ezt aprólékos mérésekkel és átlagolásokkal ki lehet küszöbölni, de nehezebb a helyzet, ha egy országnak nincs tengere. És ugyebár Magyarországnak nincs tengere, amihez viszonyíthatnának.
Korábban az Adriai-tenger szintjéhez mérték a hazai tengerszint feletti magasságokat. De a 19. század végén kialakítottak egy katonai célú szintezési hálózatot, ami alapján hét fő alappontot jelöltek kis olyan helyeken, amit geológiailag stabilnak ítéltek meg a tudósok.
Jelenleg Magyarországon két szintezési ősjegy található a Velencei-hegységben. Az egyik a Nadap I. 173,8385 méterrel van az Adria fölött,
egészen 1953-ig innentől számították a Kékes magasságát, így mértek 1015 métert.
Később a Varsói Szerződés és a KGST tagállamainak át kellett állnia a szovjetek által használt tengerszintre. Ez a Balti-tenger Kronstadtnál mért szintje, ami 0,675 méterrel magasabb az Adria középszintjénél. Az ettől számított
Nadap II. ősjegyet figyelemebe véve lett 1014 méter a Kékes magassága.
Valószínűleg ezek miatt lehet, hogy különböző generációk különböző választ adnak a Kékes magasságával kapcsolatban.
