„Katasztrófába visznek minket!” – alakul a pánikhangulat a svéd orvosok körében
A Guardian tudósítója szürreálisnak érzi, hogy Malmöben most is zsúfoltak a kávéházak teraszai, a parkokban piknikelnek, kerti sütéseket rendeznek, ugyancsak nagy a forgalom a korcsolya- és más sportpályákon. Maszkot senki sem visel. Még a Svédországot Dániával összekötő Öresund-híd is nyitva van, bár most csak kevesen közlekednek rajta, mivel a dán hatóságok szigorú határellenőrzéseket tartanak.
Az országban még mindig nyitva tartanak az iskolák, az edzőtermek, az üzletek. Lehet étterembe, moziba menni. Csupán annyit javasolnak a svédeknek, hogy 50 fő feletti összejöveteleket ne tartsanak, a 70 év felettiek és a betegek kerüljék a társasági érintkezést, és ha lehet, próbáljanak otthonról dolgozni. Stefan Löften miniszterelnök felszólította a polgárokat, hogy „viselkedjenek felnőtt módjára” és „ne terjesszenek rémhíreket, ne keltsenek pánikot.”
A félelem azonban már érezhető. Több mint 2000 orvos és kutató, köztük a Nobel Alapítvány elnöke, Carl-Henrik Heldin professzor írt alá a múlt héten egy petíciót, amely szigorúbb intézkedésekre szólította fel a kormányt. „Nem tesztelünk eleget, nem kutatjuk fel a fertőzötteket, nem izolálunk eleget, szabadjára engedtük a vírust. Katasztrófába visznek minket” – jelentette ki Cecilia Söderberg-Nauclér professzor-asszony, a Karolinska intézet vírus-immunológiai kutatója.
A brit tudósító szerint a svédek rendíthetetlen nyugalma abból ered, hogy több évszázados hagyománya van a közügyek hatékony és átlátható intézésének, bíznak a kormányban és a hivatalos szervekben, így aztán elhiszik, hogy a legjobb szándékuk szerint cselekszenek. Vannak, akik még most is úgy vélik, hogy a média által keltett „hisztéria” veszélyesebb, mint maga a vírus.
A stockholmi kormány járványügyi főszakértője, Anders Tegnell védelmébe vette a járvány enyhítésének stratégiáját a vírus lassú terjedésével, így nem terhelik túl az ország egészségügyi rendszerét, és nem kell drákói intézkedéseket sem bevezetni. Ugyanakkor a mindig a nyilvánosság rendelkezésére álló szakembert is nehéz helyzetbe hozzák a főváros vesztegzár alá vételének követelései és a járvány terjedése miatt fokozódó aggodalmak.
A hét elején ugyanis már 3700 megbetegedést regisztráltak és 110-en haltak bele a fertőzés következményeibe. Tegnell azonban még mindig nem tartja a betegek számának növekedését traumatikusnak, bár elismeri, hogy várhatóan a következő hetekben az eddiginél jóval több esetre számíthatnak.
Svédország közvetlen szomszédai, Dánia, Finnország, Norvégia mind a bezárkózást választották, Tegnell szerint viszont lehetetlen egy karantént hónapokig fenntartani, mert kimeríti az egész rendszert. Pedig a kutatók szerint ez mégis elkerülhetetlen lesz.
„A kormány azt gondolja, hogy nem tudja megállítani a járványt, ezért úgy döntött, hogy hagyja az embereket meghalni. Nem akarják meghallgatni a tudományos adatokat. Vakon bíznak a közegészségügyi hivatalban, pedig az ő adataik nagyon gyenge lábakon állnak. Mi annak a jeleit látjuk, hogy kétszer olyan gyorsasággal fog növekedni a fertőzöttek száma, mint Olaszországban. Stockholm hamarosan akut intenzív osztály-hiánnyal fog küzdeni, és nem értik meg, hogy akkor már túl késő lesz cselekedni”
– figyelmeztetett Söderberg-Nauclér.
