Lefutotta a vonatot a Tisza Párt vak jelöltje: 5 km/h-val vánszorog a szerelvény a Gubacsi hídon

Két katonai helikopter állt szolgálatba pénteken a nyíregyházi repülőtéren, miután a kormány katonai védelem alá vonta a létesítményt – derült ki egy vasárnapi sajtótájékoztatón, amelyről a 24.hu is beszámolt. A kormány február 25-én tett közzé rendeletet az energetikai infrastruktúra védelméről, miután Orbán Viktor miniszterelnök azt állította, hogy az Ukrajna felől szünetelő olajszállítás mögött politikai okok lehetnek, és Kijev akár a magyar energiarendszer megzavarására is készülhet. A műveleteket Szalay‑Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter irányítja, a testületben Pintér Sándor, Lantos Csaba, Rogán Antal és Bíró Marcell kapott helyet. A rendelet a választások utánig marad érvényben.

Kifejtette, hogy a Szolnokról érkezett helikopteralakulat alapvetően a légi légvédelmi feladatrendszert látja el, ezek közé tartozik a drónvédelem, valamint egy ismeretlen légi jármű beazonosítása, elfogása, esetleg a földre kényszerítése. A feladatokat egy H225M és egy H145M típusjelzésű helikopterrel látják el.

A döntés heves bírálatokat váltott ki. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szerint a miniszterelnök félelemkeltéssel él, míg Rácz András biztonságpolitikai elemző és Jeszenszky Géza volt külügyminiszter is alaptalannak nevezte Orbán kijelentéseit, mondván, semmi nem utal arra, hogy Ukrajna támadást vagy szabotázst tervezne Magyarország ellen. Jeszenszky szerint azonban felmerülhet a hamis zászlós incidens tervének gyanúja is.

A Barátság kőolajvezetéken január vége óta szünetel a szállítás Magyarországra és Szlovákiába. Ukrán források szerint ennek oka egy orosz dróntámadás, amely megrongálta a hálózatot Brody körzetében, és kényszerleállást okozott. A kormányzati kommunikáció ezzel szemben politikai okokat sejtet a háttérben.

Különleges műveleti katonáink védik a paksi atomerőművet is és a nagyfeszültségű átjátszó-állomásokat - ezzel a szöveggel tettek ki egy posztot a Magyarország Kormánya Facebook-oldalra.

"Megerősítettük az ország kritikus infrastruktúra védelmét.

Fokozottan, katonai erővel, a legmodernebb haditechnikákkal védjük a legfontosabb magyar energia-létesítményeket" - írták még a kommentek közé.

Ellentmondásos hírek érkeztek Mahmúd Ahmadinezsád, Irán egykori, holokauszttagadó kijelentéseiről hírhedt elnökének sorsáról. Több nemzetközi sajtótermék is arról számolt be iráni forrásokra hivatkozva, hogy a volt államfő életét vesztette egy amerikai–izraeli légicsapásban, a családja azonban cáfolja a halálhírt.

A szombat esti támadás a The Jerusalem Post értesülései szerint Ahmadinezsád Teherán északkeleti, Narmak nevű kerületében lévő otthonát érte, és a volt elnök mellett több testőrével is végzett.

A támadás egy szélesebb körű, összehangolt amerikai–izraeli csapássorozat része volt, amely több iráni célpontot is ért - írta a hvg.hu. Sajtóértesülések szerint Ahmadinezsád neve is szerepelt azon az izraeli listán, amely a műveletek során likvidálandó iráni vezetők nevét tartalmazta.

Mahmúd Ahmadinezsád még az iráni politikusokhoz képest is keményen antiszemita kiszólásaival hívta fel magára a világ figyelmét nem sokkal azt követően, hogy 2005-ben elfoglalta az elnöki széket. Többek között Izraelt egy rákos daganathoz hasonlította, máskor meg arról beszélt, hogy a holokauszt csupán egy legenda. Korábban többször is a halálhírét keltették már a jelenleg 70 éves volt elnöknek.

Magyar Péter egy Facebook-posztban számolt be egy marispusztai civil kezdeményezésről, amely szerinte példaértékű. A politikus szerint az önkéntes vízőrzők nem vártak sem a kormányra, sem az Unióra, hanem egy éve nekiálltak „egy működő csatorna szakaszos lezárásával és a helyi fürdőből kiáramló víz visszatartásával egy 5 hektáros terület vízzel való elárasztásának.”

A posztban említett akció Kiskunmajsa–Marispusztán, a Duna–Tisza közi Homokhátság egyik legsúlyosabban kiszáradó térségében zajlik. Itt a Marispusztai Önkéntes Vízőrzők nevű civil közösség 2025 őszén a kiskunmajsai Jonathermál fürdő elfolyó vizének visszatartásával ideiglenes vizes élőhelyet hozott létre. A munkát, amely a történeti „fokgazdálkodás” modernizált változatának tekinthető, az Élhető Kiskunmajsa Egyesület is segítette, a terepen a projekt motorja Nagyapáti Oszkár. A cél az elmúlt évtizedekben több méterrel lesüllyedt talajvízszint pótlása és a helyi mikroklíma javítása.

A sajtóbeszámolók szerint a beavatkozás eredményeként gyorsan megjelent a vízhez kötődő élővilág, és a helyiek kiszáradt kutak újratelődéséről számoltak be. A projektet a „Nem víznek való vidék” stábja egy riportfilmben dokumentálta. A posztban szereplő számszerű állítások a terméshozamok duplázódásáról a politikusi összefoglaló részei, független mérési jelentésről a források nem írnak. A cikkek ugyanakkor rögzítik, hogy a civilek vízügyi engedélyek birtokában, részletes terepi felmérések után végezték a munkát.