Kárpátalja Magyarországhoz kerülne egy térkép szerint, amit a volt orosz elnök mögé vetítettek

A kormány döntött: 2026 februárjában a nyugdíjasok a havi ellátásuk és a 13. havi juttatásuk mellé megkapják a 14. havi nyugdíj első negyedét is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintetteknek egyetlen hónap alatt összesen 2,25 havi nyugdíjuk érkezik. A kormány a 14. havi nyugdíjat fokozatosan, 2030-ig tervezi teljes egészében bevezetni. A vonatkozó törvényjavaslatot Semjén Zsolt már be is nyújtotta az Országgyűlésnek.

A kifizetés azonban arányos, így a magasabb ellátásban részesülők jóval nagyobb összegre számíthatnak. Aki 50 ezer forintos nyugdíjat kap, összesen 112 500 forinthoz juthat, míg akinek 200 ezer forint az ellátása, annak 450 ezer forint érkezik. Azok pedig, akiknek a rendes nyugdíja egymillió forint, összesen 2,25 millió forintot kaphatnak, a kétmilliós nyugdíjjal rendelkezőknek pedig 4,5 millió forint érkezhet februárban – írta a 24.hu.

A KSH adatai szerint idén januárban 2,267 millióan kaptak nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást. Közülük több mint egymillióan (1,071 millió fő) 200 ezer forintnál kevesebbet, míg több mint 182 ezren 100 ezer forintnál is alacsonyabb összeget kaptak havonta. A legtöbben, több mint 216 ezren, a 180 és 200 ezer forint közötti sávba tartoztak. Az öregségi nyugdíj szeptemberi átlaga 245 753 forint volt. Ezzel szemben a 700 ezer forint feletti, úgynevezett szupernyugdíjasok tábora 14,4 ezer főt számlál.

A javaslatot szakértők és érdekvédelmi szervezetek is bírálták. Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület elnöke szerint differenciálni kellene a kifizetést, a kisnyugdíjasoknak többet, a magasabb ellátásúaknak pedig kevesebbet adva. Farkas András nyugdíjszakértő úgy látja, a legszegényebb idősek számára az jelentene valódi segítséget, ha a 14. havi juttatásként mindenki egységesen az átlagnyugdíj összegét kapná meg. A politikai pártok is reagáltak: a Demokratikus Koalíció a „svájci indexálás” visszahozását sürgeti, míg Tordai Bence (Párbeszéd) „választási osztogatásnak” nevezte az intézkedést.

Óriási hibának nevezte Németh Balázs, hogy Ruszin-Szendi Romuluszt akár csak egy napra is kinevezték vezérkari főnöknek. A köztévé egykori híradósa, a Fidesz-frakció jelenlegi szóvivője egy rákospalotai utcafórum után nyilatkozott a Magyar Jelennek, amelynek riportere a volt vezérkari főnök luxusvillájának ügyéről és a felelősök kereséséről kérdezte a politikust.

– jelentette ki a 2026-os választáson Budapest 13. választókerületében induló politikus. Hozzátette, a villa ügyét ki kell vizsgálni, és „ha akár csak egyetlen forint is eltűnt, vagy olyan célra költötték el, ami nem volt legális, akkor meg kell büntetni azt, aki így járt el.” Németh szerint azonban a kinevezés nem elsősorban emiatt volt hiba.

„De ami miatt óriási hiba volt akár csak egy napra is vezérkari főnöknek kinevezni Ruszin-Szendi Romuluszt, az a Slava Ukraini!-s hozzáállás. Az, hogy

– mondta Németh Balázs.

Az interjúban a Pride-felvonulások is szóba kerültek. Németh a törvényi tiltásra hivatkozott, majd az újságírói felvetésre, hogy idén Budapesten és Pécsen is tartottak felvonulást, közölte:

A Ruszin-Szendi Romulusz elleni vádak hátterében Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter korábbi kijelentései állnak. A tárcavezető szerint NATO-tól kapott hangfelvételek bizonyítják, hogy a volt vezérkari főnök a tanácskozásokon nem a kormányzati mandátumának megfelelően nyilatkozott, jelentéseit meghamisította, és „Slava Ukraini” köszöntéssel dicsőítette Ukrajnát. Ruszin-Szendi, a TISZA Párt katonai szakértője, visszautasította a vádakat, és arra utalt, hogy a szolgálati titoktartás köti. „A szolgálati titkokat én akkor is megtartom, ha nem tudom megvédeni magam nyilvánosan… Lehet, hogy egy bálvány ledőlne a fideszesekben is, hogy a miniszterelnök mire kért, mire utasított…” – nyilatkozta korábban. Egy nyílt levélben pedig így fogalmazott: „Kikérem magamnak azt a sok gyalázatot, amit rám hordanak! … mindaddig tettem [a szolgálatot], amíg törvénytelenül fel nem mentettek.”

A volt vezérkari főnök nevével fémjelzett „luxusvilla-ügyben” a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) jelentése szerint a dunakeszi szolgálati ingatlant a Honvédelmi Minisztérium cége 235 millió forintért vette meg, a beruházásokra 652,5 millió forintot költöttek, és további 132,2 millióért szereztek be ingóságokat. A jelentés pazarló tételeket is azonosított, köztük egy 18 millió forintos magaságyást, egy 7,6 milliós masszázsmedencét és egy 4 milliós biliárdasztalt. Ruszin-Szendi erre úgy reagált: „Semmilyen konkrét megrendelést nem adtam, hogy mi legyen benne… A vezérkari főnöknek legyen egy olyan háza, amiben méltó módon tud lakni, és esetleg vendégeket fogadni…”

Ami a Pride-rendezvényeket illeti, a hatóságok 2025 tavaszán életbe lépett jogszabályi változásokra hivatkozva valóban megtiltották a budapesti és a pécsi felvonulást is. Ennek ellenére a Budapest Pride-ot június 28-án a fővárosi önkormányzat „önkormányzati rendezvényként” mégis megtartotta, a pécsi eseményre vonatkozó tiltást azonban a Kúria is helybenhagyta.

Forrás: 24.hu

Orbán Viktor levélben szólította fel Ursula von der Leyent, hogy

A Politico birtokába jutott dokumentum szerint a magyar miniszterelnök megerősítette, hogy Magyarország továbbra sem támogatja, hogy „az Európai Unió bármilyen formában további pénzügyi segítséget nyújtson Ukrajnának”.

A miniszterelnök szerint Európa előtt két út áll – írta a hvg.hu. „Visszafordulhatunk a zsákutcából és végre egész Európa beállhat Trump elnök békekezdeményezése mögé. Beleértve a brüsszeli bürokratákat”, akik Orbán szerint az elmúlt három és fél évben „egy vesztes háborúban égették el az európai emberek pénzét”. Figyelmeztetett: „Ha Európa háborúpárti vezetői – immáron Amerika támogatása nélkül – tovább öntik a pénzt és a fegyvereket Ukrajnába, azzal megágyaznak egy európai-orosz háborúnak.” Egy névtelenséget kérő uniós tisztviselő a Politicónak úgy reagált, Magyarországon kívül a 26 másik tagállam „ismételten egyértelműen kinyilvánította Ukrajna iránti támogatását”.

A 28 pontból álló javaslatcsomag, amelyet Steve Witkoff amerikai különmegbízott dolgozott ki, előírná, hogy Ukrajna adja át Oroszországnak a donbászi területeket, beleértve olyan részeket is, amelyeket az orosz hadsereg még el sem foglalt. A terv emellett demilitarizált ütközőzónát hozna létre, és a felére csökkentené az ukrán haderő létszámát. Cserébe Washington 50 százalékos részesedést kapna az ország újjáépítéséből származó nyereségből, és fokozatosan enyhítenék az Oroszország elleni szankciókat. Donald Trump amerikai elnök a hálaadás napját, november 27-ét jelölte meg határidőként Kijevnek a válaszadásra.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelezte, kész a „konstruktív, őszinte és gyors munkára” az amerikai féllel, ugyanakkor a helyzetet „történelmünk egyik legnehezebb pillanatának” nevezte. Ezzel szemben Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy fogalmazott, az amerikai béketerv „alapja lehet” a megállapodásnak, és kilátásba helyezte, hogy ha Kijev elutasítja, Oroszország folytatja az előrenyomulást. A vita éppen akkor élesedik ki, amikor Ursula von der Leyen bizottsági elnök arról egyeztet, hogy az EU milyen formában finanszírozza tovább Ukrajnát a következő években. A becsült igény 2026–2027-re elérheti a 135 milliárd eurót.