HÍREK

Karácsony Gergely: „Van mit ünnepelni” – 300 milliárd forint fejlesztési forrást kapott Budapest az uniótól, kiderült, hogy mire költik

A főváros még további 5,6 milliárd forint közvetlen EU támogatást is kap. Ezek különösen fontosak a fővárosnak, mert az elmúlt évek kormányzati megszorításai, a koronavírus-járvány és az energiakrízis óriási bevételkiesést okozott Budapestnek - mondta.

MTI - szmo.hu
2024. május 03.

Háromszázmilliárd forint értékű uniós fejlesztési forrást kap a főváros - jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester az Elisa Ferreiraval, az Európai Bizottság kohéziós politikáért és reformokért felelős biztosával közösen tartott pénteki sajtótájékoztatóján.

A főpolgármester úgy fogalmazott: "van mit ünnepelni" Magyarország uniós csatlakozásának huszadik évfordulóján.

"Budapest nagyon eredményesen lobbizott azért, hogy a kormány szándékaival ellentétesen hozzájuthasson európai uniós fejlesztési forrásokhoz"

- jelentette ki Karácsony Gergely, hozzátéve: a pénz "már itt van azokban az operatív programokban, amelyeket a kormány és az Európai Bizottság is elfogadott".

Hozzátette: a sajtótájékoztatót megelőző találkozón az uniós biztos támogatta a pénz felhasználására vonatkozó részletes terveket.

Karácsony Gergely azt mondta, a 300 milliárd forintból olyan fejlesztéseket hajtanak végre, amelyek egyszerre szolgálják Budapest és Európa közös céljait, így például a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és a közös kohéziót.

Az uniós pénzek különösen fontosak a fővárosnak, mert az elmúlt évek kormányzati megszorításai, valamint a koronavírus-járvány és az energiakrízis óriási bevételkiesést okozott Budapestnek - mondta.

A most kapott összeg mértéke nagyságrendileg megegyezik a korábbi uniós költségvetésben szereplő támogatás mértékével.

A 300 milliárd forint felhasználásának részleteiről a főpolgármester elmondta: a legnagyobb részt - összesen 178 milliárd forintot - a közösségi közlekedés fejlesztésére fogják fordítani.

Összesen 50 milliárd forintot költenek a közterületek zöldítésére, 38 milliárdot fordítanak árvíz- és szennyvízberuházásokra, 34 milliárd forintot pedig olyan esélyteremtő fejlesztésekre, amelyek a lakhatás és a szociális gondoskodás területén erősítik a várost.

A közlekedésfejlesztés részleteiről Karácsony Gergely közölte: főleg a villamos infrastruktúrát fogják fejleszteni; több mint 50 CAF villamost vásárol a főváros, de megépítik a budai fonódó 2 vonalat is. Mindezek mellett 9 milliárd forintért vesznek elektromos buszokat, 25 milliárd forintot szánnak a trolihálózat bővítésére, de jut a pénzből a Göncz Árpád Városközpont fejlesztésére és a kerékpárút-hálózat fejlesztésére is - sorolta.

A közterületfejlesztésre szánt 50 milliárd forintból zöldítésre és akadálymentesítésre költenek, továbbá a klímaváltozáshoz való adaptációt segítő beruházásokra - mondta, hozzátéve: a fejlesztés fontos eleme lesz a pesti alsó rakpart zöldítése és a Nagykörút rendbetétele.

Karácsony Gergely a szociális esélyteremtésre szánt források felhasználásáról úgy szólt: 20 milliárd értékben elindítják az elmúlt évtized legnagyobb lakhatási csomagját, illetve 14 milliárd forintot fordítanak a szociális ellátórendszer fejlesztésére, összehangolására.

Beszámolt arról is, hogy 32 milliárd értékben erősítik a budapesti árvízvédelmet (a pénz főleg a római parti védekezést szolgálja majd), 6 milliárd forintot pedig az agglomerációs szennyvízberuházásokra költenek.

A fővárosi önkormányzat az elmúlt időszakban nagyon aktív volt a közvetlen brüsszeli források lehívásában is, ennek köszönhetően a 300 milliárd forinton felül további 5,6 milliárd forint közvetlen EU támogatást is kap Budapest.

A főpolgármester elmondta: a pénzt az uniós kihívásokkal összhangban, hatékonyan és transzparensen használják fel.

Elisa Ferreira arról beszélt, hogy a források Budapest és Európa fenntartható fejlődését, növekedését szolgálják. Szavai szerint a magyar fővárosban megvalósuló projektek nagyban hozzájárulnak az emberek életminőségének javításához, megkönnyítik az itt lakók mindennapjait.

A budapesti beruházások jól mutatják, hogy a demokrácia nemcsak politikai, hanem gazdasági és szociális lehetőség is arra, hogy megosszuk a közös javainkat - fogalmazott.

Az uniós biztos külön kiemelte a tervezett közlekedési fejlesztéseket, amelyek élhetővé teszik Budapestet, "Európa egyik legfontosabb nagyvárosát".

VIDEÓ: A bejelentésről

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Beleesett a forró bográcsba, és súlyosan megégett egy 5 éves kislány Hajdúszoboszlón

A családi kertészkedés közben történt a borzalmas baleset. A gyereket súlyos égési sérülésekkel ápolják egy miskolci kórház speciális osztályán.

KULT

Még a The Boys is eltörpül mellette? Az Invincible új szezonja tényleg letarol mindent!

Egy sorozat, ahol minden rész felér egy fináléval. Az Amazon PrimeVideo-sorozat negyedik évada már az elején bedobja a legkeményebb morális kérdéseket. És innen még csak durvább lesz…

KÉK HÍREK

„Mintha csak direkt el akarta volna ütni!” – a Veszprémben elgázolt 23 éves rendőr apja nem hisz a véletlen balesetben

Zalavári Bálint Zsolt és társa egy elütött szarvas tetemét mozgatták az útról Veszprém vármegyében, amikor egy autó elsodorta őket. A fiatal rendőr meghalt, apja szerint a sofőr áttért a sávjukba a belátható úton.

Címlapról ajánljuk

HÍREK

„Az összkép rendkívül riasztó” – Panyi Szabolcs bejelentette, hogy oknyomozó könyvet ír arról, hogyan hálózták be az orosz titkosszolgálatok Magyarországot

Szerinte „az oroszok nem visszajöttek, hanem valójában soha nem is mentek el. Szijjártó és Lavrov kapcsolata sajnos tényleg csak a jéghegy csúcsa.”

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. március 23.

Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy Facebook-posztban jelentette be, hogy 2022 eleje óta dolgozik egy könyvön. Mint írja, nem így és nem most akarta ezt bejelenteni, mert a munka még nagyban zajlik, és a végleges címről sem született még döntés. A könyvben azt próbálja bemutatni, hogy „az orosz titkosszolgálatok hogyan hálóztak be Magyarországot, a magyar államot és a magyar politikai elitet.”

Az újságíró állítása szerint a könyvhöz már több mint száz háttérbeszélgetésen és interjún van túl az orosz-magyar kapcsolatokat közelről ismerő szereplőkkel. Hozzáteszi: „annyit talán már elárulhatok, hogy az összkép rendkívül riasztó.” Azt is elmondta, hogy a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov külügyminiszterek kapcsolatáról szóló ügy eredetileg a könyv része lett volna.

A forrásával folytatott, és állítása szerint titkosszolgálati eszközökkel lehallgatott, majd publikált beszélgetés során is a készülő könyvéhez gyűjtött információkat.

Panyi Szabolcs a posztját azzal zárja, reméli, hogy ha befejezi a könyvet, a magyar nyilvánosság jobban fogja érteni, mi történt az elmúlt évtizedekben. Szerinte „az oroszok nem visszajöttek, hanem valójában soha nem is mentek el. Szijjártó és Lavrov kapcsolata sajnos tényleg csak a jéghegy csúcsa.”

Az ügy előzménye, hogy a Washington Post értesüléseire hivatkozva több médium is arról írt, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter éveken át rendszeresen tájékoztathatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot az EU Tanács zárt ajtós megbeszéléseiről. A lap szerint a telefonhívások az ülések szüneteiben történtek. Az Európai Bizottság magyarázatot kért a magyar kormánytól, Donald Tusk lengyel miniszterelnök pedig azt mondta, régóta voltak gyanúik. Magyar Péter hazaárulásról beszélt és vizsgálatot sürgetett, míg Szijjártó „fake news”-nak nevezte a vádat. A külügyminiszter 2026. március 4-én Moszkvában Vlagyimir Putyinnal is tárgyalt, főként az energiaellátásról.

Kapcsolódó

„Rendkívül aggasztó” – hivatalos magyarázatot követel a kormánytól az orosz szivárogtatási vádak miatt Brüsszel

Sajtóhírek szerint Szijjártó Péter az orosz külügyminiszternek szivárogtatott. Egyelőre csak feltételezések vannak, de a Bizottság szerint azok is aggodalomra adnak okot.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Letartóztattak egy fiatal férfit a Pócs János által szervezett G.w.M-koncert utáni balhé miatt, öt embert még mindig keresnek

A nyomozási bíró elrendelte egy 25 éves férfi letartóztatását a jászberényi verekedés után. Az eddig elfogott négy ember tagadta a bűnösségét a gyanúsítotti kihallgatáson, volt, aki azzal védekezett, hogy ott sem volt.

KÉK HÍREK

Brutális medvetámadás Székelyföldön, mentőhelikopter vitte kórházba az 58 éves túrázót

Egy 58 éves férfit ért medvetámadás a Maros megyei erdőben, Torboszló és Székelyabod között. A súlyos, nyílt sebekkel és töréssel küzdő sérültet a marosvásárhelyi kórházba szállították műtétre.

KÉK HÍREK

Szörnyű tragédia! A síneken feküdt, a mozdonyvezető már nem tudott fékezni – gázolt a Mecsek InterCity

A balesetet a vonat vezetője jelentette fél hat után a Tolna Vármegyei Rendőr-főkapitányságnak. Az InterCity utasait a MÁV pótlóbuszokkal szállította tovább Simontornya felé.

HÍREK

13 ember, 12 milliárd euró: A Financial Times 350 ezer magyar közbeszerzést nyálazott át, és megnevezte Orbán oligarcháit, akik a legtöbbet kaszálták

A brit lap szerint Mészáros Lőrinc és 12 társa uralja a piacot. A vizsgált 42 cég a 2010 előtti arány tizennégyszeresét szerezte meg. Tóth János, a Budapesti Korrupciókutató Központ igazgatója szerint a rendszer kleptokráciaként működik, ahol az elit kirabolja az állami alapokat.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. március 23.

A Financial Times 350 ezer magyar közbeszerzés adatait elemezve arra jutott, hogy 2010 óta az állami pályázatokon odaítélt összes pénz 14 százaléka 13 társtulajdonos 42 vállalatához került. Összehasonlításképp, 2005 és 2010 között ugyanez a kör mindössze egy százalékot nyert el – írta a brit gazdasági lap. A hvg.hu által szemlézett cikk szerint az érintett cégek 2010 óta több mint 28 milliárd euró értékben nyertek el közbeszerzéseket, a kulcsfigurának pedig Mészáros Lőrincet nevezték meg, akihez a többi nyertes is valamilyen módon kapcsolódik.

A belső körhöz sorolták Orbán Viktor vejét, Tiborcz Istvánt, a kormányfő hegymászótársaként ismert Garancsi Istvánt, az állami reklámpiacot uraló Balásy Gyulát, valamint Szíjj Lászlót, akinek luxusjachtján több kormányzati szereplő is utazott már. Korábban a hálózat tagja volt Simicska Lajos is, de kegyvesztettsége után birodalmát Mészáros és társai vették át.

Tiborcz István a Financial Timesnak reagálva arról beszélt, hogy az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) Elios-ügyben folytatott nyomozása óta tudatosan távol tartja magát az állami megbízásoktól.

„Meg kellett tanulnom, hogy nem vehetek részt mindenben. Azóta nagy figyelmet fordítottam – és még mindig fordítok – arra, hogy az általam közvetlenül irányított cégek ne vegyenek részt közbeszerzési pályázatokon.”

Tóth János, a Budapesti Korrupciókutató Központ igazgatója szerint a rendszer kleptokráciaként működik, ahol az elit kirabolja az állami alapokat. A szakértő a verseny nélküli eljárások arányának közelmúltbeli növekedését azzal magyarázta, hogy az érintettek a választások esetleges elvesztésétől tartva igyekeznek minél több közpénzt megszerezni. „Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy pánikba estek, és az utolsó pillanatban igyekeznek minél több közpénzt megszerezni. Úgy gondolom, arra számítanak, hogy elveszíthetik a választásokat.”

Az adatokból az is kiderül, hogy miközben a kormány az egyajánlatos közbeszerzések visszaszorítását ígérte, ezek aránya épp a politikailag bekötött cégek körében ugrott meg jelentősen: a nyertes pályázataik 69 százalékánál már csak egyetlen induló volt 2023 óta. Az OLAF egyik illetékese szerint ezek a statisztikák a versenyfeltételek torzulására utalnak.

Az elemzés szerint a 13 üzletember cégei 2010 óta 12 milliárd eurót vettek fel uniós pénzekből fedezett beruházások után. Ebből 700 millió euró már azután érkezett, hogy az Európai Unió a jogállamisági aggályok miatt befagyasztotta a támogatások egy részét. Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő szerint ez a szám azt mutatja, hogy a rendszer megtalálja a kiskapukat.

Farley Mesko, a Sayari kockázatelemző cég vezérigazgatója szerint a pályázatokon gyakran nyertek újonnan alapított vagy korábban alvó cégek, amelyek szoros kapcsolatban álltak köztisztséget viselőkkel. Jellemző volt az is, hogy egyes vállalatok azután kezdtek szárnyalni, hogy a belső kör tagjai felvásárolták őket. Az FT arra is kitért, hogy különösen az építőiparban érthetetlen egyes szereplők dominanciája, mivel itt külföldi cégek is versenyezhetnének, hiszen a helyi terepviszonyok ismerete nem kiemelt fontosságú.

Daniel Freund német zöld EP-képviselő árulkodónak tartja ezt a számot, mert arról tanúskodik, hogy a rezsim megtalálja a kiskapukat. Ráadásul hiába ígérte a kormány, hogy visszaszorítja az olyan tendereket, ahol csak egyetlen induló van. A helyzet romlott 2023 óta, a nyertes pályázatok 69%-ánál fordult elő.

Kapcsolódó

„Az összkép rendkívül riasztó” – Panyi Szabolcs bejelentette, hogy oknyomozó könyvet ír arról, hogyan hálózták be az orosz titkosszolgálatok Magyarországot

Szerinte „az oroszok nem visszajöttek, hanem valójában soha nem is mentek el. Szijjártó és Lavrov kapcsolata sajnos tényleg csak a jéghegy csúcsa.”

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Hipnotizőr kellett neki a szexhez, azt hazudta egy rendőrnek, hogy terhes, és Little Spoon néven rappelne – 50 dolog, amit nem tudtál az 50 éves Reese Witherspoonról

Hollywood legjobban fizetett színésznője volt, máig viseli egy autós gázolás nyomát a homlokán, és antik ágyneműket gyűjt. Vannak még ilyen infók a tarsolyunkban.

KÉK HÍREK

Apa és fia is a csörögi támadók között, akik baltával és bottal estek egy férfinak

A 48 éves áldozat súlyos, többszörös töréseket szenvedett a Pest vármegyei támadásban. A bíróság mindhárom gyanúsított letartóztatását elrendelte életveszélyt okozó testi sértés miatt.

KÉK HÍREK

Egy egész sícsoportot sodort el a lavina az olasz Alpokban, ketten meghaltak

Az olasz hegyi mentőszolgálat két halálos áldozatról és öt sérültről számolt be a dél-tiroli baleset után. A mentéshez 6 helikopter kellett.

HÍREK

Török Gábor szerint egyetlen kérdésen múlik minden, a kormány közben két fronton is magyarázkodhat

A politológus szerint a Fidesz a biztonságra épít, miközben Brüsszel és Pozsony is magyarázatot kér a külügytől. A fejlemények a kampány utolsó heteinek stratégiáját boríthatják fel. Az elemző szerint a kampányok utolsó hetei nem új témák bevezetéséről szólnak.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. március 23.

Húsz nappal a választás előtt már nem az számít, ki tud újabb témákat elővenni, hanem az, ki tud egyetlen ügyet a választás döntési tengelyévé tenni – írja Török Gábor politológus a Facebookon. A mai diplomáciai és brüsszeli fejlemények pedig pontosan megmutatják, hogyan ütközik a kormánypárti „biztonság” narratíva és az ellenzéki „kormányzásról szóló népszavazás” keretezése.

Az elemző szerint a kampányok utolsó hetei nem új témák bevezetéséről szólnak.

„A kampányokkal foglalkozó szakirodalom szerint az utolsó hetek nem új témák »építéséről« szólnak, hanem egy téma döntési tengellyé tételéről – elsősorban – a bizonytalanok számára.”

A politológus úgy látja, a mostani választás tétje is ebben a logikában ragadható meg:

„A 2026-os alapkérdés régóta látszik: sikerül-e a Fidesznek átkeretezni a választást biztonsági kérdéssé, vagy az a kormányzásról, a kormányfőről és az ország állapotáról szóló népszavazás lesz.”

Török Gábor összegzése szerint a győzelem kulcsa nem a témák sokaságában rejlik. „Nem az nyer, akinek több témája van, hanem aki képes egyetlen témát a választás döntési tengellyé tenni — és ezt a végén már nagyon nehéz megváltoztatni” – zárja gondolatait.

Török Gábor elméletét a gyakorlatban támasztják alá a mai brüsszeli események, amelyek a kormány által hangsúlyozott biztonsági kérdéseket érintik. Az Európai Bizottság szóvivője ma rendkívül aggasztónak nevezte azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint az orosz titkosszolgálat feltörte a Külgazdasági és Külügyminisztérium rendszereit, és magyarázatot vár a magyar kormánytól. Az Index tudósítása szerint a szóvivő kijelentette:

„Rendkívül aggasztónak tartjuk a magyar külügyminisztérium elleni állítólagos orosz kibertámadásokról szóló jelentéseket. A magyar hatóságok feladata, hogy kivizsgálják ezeket a rendkívül súlyos vádakat.”

Szintén ma reagált a szlovák államfői hivatal is a Szijjártó Péter és orosz kollégája, Szergej Lavrov közötti telefonbeszélgetésre, amelyben a magyar külügyminiszter a szlovák belpolitikáról is beszélt. A szlovák elnöki hivatal a 24.hu-nak küldött válaszában hangsúlyozta, hogy nem kommentálják a magyar külügyminiszter kijelentéseit, de leszögezték: „Szlovákia szuverén állam, és a szlovák állampolgárok szabadon és demokratikusan döntenek arról, hogy ki képviseli őket.”

Kapcsolódó

Varázsütésre megnőtt a roma nemzetiségi listára feliratkozók száma, egy mandátumot már biztosan visznek

A Political Capital szerint szervezett mozgósítás áll a roma listára regisztrálók számának ugrása mögött. A lista vezetője, Aba-Horváth István korábban a Fidesz hatalmon maradását nevezte kívánatosnak.

Via 24.hu

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Szörnyethalt a motoros, aki elé őz ugrott, majd a hozzá siető mentő is karambolozott Szombathelyen

Az 51 éves motoros halálával végződő balesethez riasztott mentőegység maga is balesetet szenvedett Szombathelyen. A Brenner Tóbiás körúton egy Opellel ütköztek, a karambolban mindkét sofőr megsérült.

HÍREK

Nevén nevezték a kárpátaljai kémhálózat lehetséges magyar irányítóját, az Ukrán Biztonsági Szolgálat videót is közzétett a férfiról

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megnevezte a kárpátaljai kémügyet szerintük irányító magyar katonai hírszerzőt. A vádakat egy videóval támasztották alá, amelyen a hírszerző okmánya és találkozói is láthatók.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. március 23.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat hétfőn nyilvánosságra hozta annak a magyar katonai hírszerzőnek a nevét, aki az állításuk szerint a Kárpátalján működő kémhálózatot irányíthatta – írja a 444.hu az ukrán Censor.net alapján. A szolgálat egy videót is közzétett, amelyben egy, a hírszerző magyar állampolgárságát igazoló okmány, valamint olyan felvételek láthatók, amelyeken a férfi autóban beszélget és hivatalos találkozókon vesz részt.

Az ukrán hatóságok állítása szerint a hírszerző 2016 és 2020 között Grúziában dolgozott diplomáciai fedésben, majd 2021-től kezdett Ukrajna ellen hírszerző tevékenységet folytatni. Ebben az időszakban főként katonák és rendvédelmi dolgozók köréből próbált új embereket beszervezni, amihez a kárpátaljai magyar diplomáciai képviseletek erőforrásait is felhasználhatta. A beszervezetteknek pénzt vagy más előnyöket ígérhettek, a nyomozás szerint egy esetben egy ukrán katonát kábítószerrel próbáltak megjutalmazni. A feltűnés elkerülése érdekében a találkozókat gyakran autókban tartották.

Az ügy tavaly májusban robbant ki, amikor az Ukrán Biztonsági Szolgálat bejelentette, hogy a magyar katonai hírszerzéshez köthető ügynökhálózatot leplezett le Kárpátalján. Akkor két feltételezett ügynököt őrizetbe is vettek.

Az ukrán közlés szerint a hálózat tagjai a régió védelmi helyzetéről gyűjtöttek információkat, különös tekintettel a szárazföldi és légvédelmi képességekre és azok gyenge pontjaira. Emellett a helyi társadalmi és politikai hangulatot is vizsgálták, például azt, hogyan reagálna a lakosság magyar csapatok bevonulására.

A kémhálózat leleplezésére Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még az ügy kirobbanásakor reagált. Akkor óvatosságra intett, de nem tagadta egyértelműen, hogy magyar kémeket fogtak volna.

„Majd hogyha kapunk bármilyen részletet vagy hivatalos információt, majd akkor tudunk ezzel foglalkozni, mindaddig ezt egy óvatossággal kezelendő propagandának kell minősíteni” – mondta a miniszter.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat közlése szerint jelenleg is dolgoznak a hálózat teljes feltárásán, és mindazok azonosításán, akik szerintük Ukrajna érdekei ellen tevékenykedtek.

Kapcsolódó

Gyarmati István az ukrajnai kémügyről: Nem zárnám ki azt, hogy ez egy orosz művelet volt

Mert olyan buta hírszerzés a világon nincs, hogy egy magyar rendszámú autóval ólálkodjon ukrán katonai létesítmények közelében - mondja a biztonságpolitikai szakértő. Mindez oda vezetett, hogy még hidegebb lett a magyar-ukrán viszony.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk