HÍREK
A Rovatból

Karácsony Gergely Rákosrendezőről: Az első lakások akár nyolc év múlva elkészülhetnek, a teljes megvalósítás 20 évig is eltarthat

Vitézy Dávid szerint pedig a cél egy „15 perces város” létrehozása, ahol minden fontos szolgáltatás gyalogosan elérhető, nincs szükség autóhasználatra, miközben a zöldterületek is hangsúlyos szerepet kapnak.
F. P. Fotó: - szmo.hu
2025. február 07.



Ahogy arról beszámoltunk, a kormány tudomásul vette a fővárosi cég elővásárlási jogát, és ha a Budapesti Közművek Zrt. (BKM) teljesíti ugyanazokat a feltételeket, amelyeket az arab befektetők is teljesítenének, akkor megkaphatja a rákosrendezői területet. Karácsony Gergely főpolgármester szerint a kormány végre elismerte, hogy Budapest érdekei fontosabbak, mint egy újabb „mini-Dubaj” létrehozása.

A témával kapcsolatos pénteki szakmai konferencián a főpolgármester elmondta: függetlenül attól, hogy a kormány mit kommunikált, nagyon komolyan gondolják azt, hogy a főváros tulajdonosként elő tudja segíteni azt a város fejlesztést, amire Budapestnek szüksége van ezen a 85 hektáros területen. Karácsony szerint a fejlesztések tervezését úgy kell kezdeni, hogy először megvizsgálják a magyar főváros problémáit. A legnagyobb kihívásokat a növekvő gépjárműforgalom, az emelkedő átlaghőmérséklet és az agglomerációba költöző, csökkenő népesség jelenti. A jelenlegi előrejelzések szerint a következő évtizedekben az agglomerációkban élők száma elérheti a fővárosban élőkét.

A főpolgármester emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évtizedek során kialakult egy „kifli alakú rozsdaövezet” a belváros szélén, amik jó fejlesztési lehetőséget jelentenek, de egykori ipari-vasúti területként szennyezettek.

Az arab befektetők eddig látott egyoldalas tervével szemben a fővárosnak a főpolgármester szerint komoly anyagok készültek arról, mit lehetne kezdeni ezzel a területtel.

„Egy egy ekkora beruházást nem lehet illetve nem is érdemes magántőke bevonása nélkül megvalósítani, de akkor kell majd versenyeztetni, akár részenként hasznosítani a területrészeket, nemzetközi pályázaton, ha megvan a mesterterv”

– mondta Karácsony, aki arra törekszik, hogy a földterületet ne adják el, az maradjon budapesti, közösségi tulajdonban, vagyis kizárólag az épületek legyenek a befektetőké, akiktől a földért pedig bérleti díjat lehet majd beszedni.

A főpolgármester azt is hangsúlyozta, hogy „másfél millió négyzetmétert lehet itt építeni, és lehetőség van magasházak emelésére, de nem 500 méteres felhőkarcolókra, hanem legfeljebb 90 méteresekre, amilyeneket a törvények jelenleg engednek.”

Bár az első lakások akár már nyolc év múlva elkészülhetnek, a teljes megvalósítás akár 20 évig is eltarthat

– hasonlóan egy bécsi példához, amely Budapesthez mérhető nagyságú és összetettségű volt – tette hozzá.

Karácsony Gergely ismét elmondta, hogy „aktív kormányzati segítség és hozzáállás nélkül nem lesz semmi a projektből”.

A Podmaniczky Mozgalom vezetője, Vitézy Dávid kiemelte, hogy bár a terület Budapest egyik legnagyobb tartaléka, a jelenlegi vasúti tevékenység miatt meg kell állapodni nemcsak az állammal, hanem a MÁV-val is. De ha ez sikerül, a kedvező adottságok miatt a terület jól illeszthető a városszerkezetbe. Vitézy szerint a fejlesztési célokat a lakhatási, klíma- és zöldválság enyhítésének kell alárendelni, mivel ezek jelentik Budapest legfőbb kihívásait.

„A Balkánon sincsenek ilyen rossz állapotok, mint a rákosrendezői vasúti vonalon" – mondta Vitézy, aki úgy gondolja:

a cél egy „15 perces város” létrehozása, ahol minden fontos szolgáltatás gyalogosan elérhető, így nincs szükség autóhasználatra,

miközben a zöldterületek és közterek is hangsúlyos szerepet kapnak.

Vitézy a szükséges közlekedési fejlesztések kapcsán a kisföldalatti meghosszabbítását emelte ki. A Budapesti Fejlesztési Központ által korábban kidolgozott koncepció és a MÁV-val egyeztetett részletes terv már rendelkezésre áll, így van mire építeni.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fordulat a Mediánnál: Magyar Pétert már többen tartják alkalmasnak miniszterelnöknek, mint Orbán Viktort
A januári felmérés szerint a teljes népességben a TISZA elnökét 54, a Fidesz vezérét 46 százalék tartja alkalmasnak. A jelenlegi kormányfőt azonban kétszer annyian vélik „teljesen” alkalmasnak, mint kihívóját.


Fordult a kocka a miniszterelnöki alkalmassági versenyben: bár a Fidesz-tábor elkötelezettsége megingathatatlannak tűnik Orbán Viktor mellett, a teljes népesség körében januárban már többen tartották Magyar Pétert alkalmasnak a kormányfői posztra.

A HVG megbízásából készült friss Medián-felmérés szerint

a Tisza Párt elnökét a szavazókorú népesség 54 százaléka tartja alkalmasnak a kormányfői posztra, míg a hivatalban lévő miniszterelnököt 46 százalék. Lényeges különbség ugyanakkor, hogy Orbán Viktort közel kétszer annyian, a megkérdezettek 31 százaléka tartja "teljesen" alkalmasnak, míg Magyar Pétert csupán 16 százalék. Utóbbit a relatív többség, 38 százalék "inkább" tartja alkalmasnak.

Az eltérést főként a saját táborok hozzáállása okozza. A Fidesz-szavazók 81 százaléka szerint a kormányfő teljesen alkalmas az ország vezetésére, míg a Tisza-szavazók csupán 34 százaléka gondolja ugyanezt Magyar Péterről.

A Tisza Párt szavazói körében ráadásul november óta 10 százalékponttal csökkent azok aránya, akik teljesen alkalmasnak tartják Magyart, miközben 11 százalékponttal nőtt azoké, akik már csak "inkább" vélik annak.

A kisebb pártok szavazói és a párt nélküliek körében azonban jelentősen megváltozott a helyzet novemberhez képest. Míg korábban ebben a csoportban Orbánt 51, Magyart 31 százalék tartotta alkalmasnak, addig januárra a miniszterelnök előnye mindössze 2 százalékpontra olvadt, 44-42-re vezet kihívójával szemben.

A januári adat azért is számít fordulatnak, mert a novemberi mérésben még fej fej mellett állt a két politikus: akkor mindkettőjüket 48-48 százalék tartotta alkalmasnak.

Más kutatások ugyanakkor eltérő képet mutatnak: a Nézőpont Intézet szintén januári felmérése szerint arra a kérdésre, hogy ki a "legalkalmasabb miniszterelnök", Orbán Viktor 46, míg Magyar Péter 35 százalékot kapott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid: Lázár János 114 milliárd forintos kárt okozott, le kellene mondania
A volt államtitkár szerint kudarcba fulladt az ősszel kiírt HÉV-járműtender, amiért a miniszternek kellene vállalni a felelősséget. Az utasok így továbbra is az 50-60 éves, elavult szerelvényekkel kénytelenek utazni.


„114 milliárd forint kárt okozott Magyarországnak Lázár János – kudarcba fulladt az ősszel kiírt HÉV-járműtender, elbukja Magyarország az erre elnyert uniós forrást a szerencsétlenkedés miatt!” – írta Vitézy Dávid a Facebook-oldalán csütörtök reggel.

A volt közlekedési államtitkár azt írja,

eredménytelen lett a HÉV-járműbeszerzési tender, mivel információi szerint egyetlen érvényes ajánlat sem érkezett az 54 darab új HÉV-vonat beszerzésére, így az eljárás teljes egészében megbukott.

Vitézy felidézi, hogy már a tender kiírása után jelezte, hogy az eljárás hibás.

„Már a tender kiírása után jeleztem nyilvánosan: az eljárás hibás, szakmailag és jogilag alkalmatlan. Problémás műszaki kialakítás, kevés ajtó, rossz műszaki koncepció, hiányzó előzetes típusengedély, súlyos jogi kockázatok. A teljes vasúti járműipar is pontosan ugyanezt gondolta, ami végül oda vezetett, hogy senki nem adott be érvényes ajánlatot.

Akkor Lázár államtitkára fröcsögő, személyeskedő posztban támadott vissza - kíváncsian várom, most kire fogják fogni a saját, totális kudarcukat”

– idézi fel a posztban.

Mint írja, a szentendrei HÉV járműcseréjére 114 milliárd forint uniós forrás állt rendelkezésre, amelyet 2029-ig lehetett volna felhasználni, de a kudarcos tender miatt ez a pénz elveszett. Úgy véli, Lázár János alkalmatlan közlekedési miniszternek, akinek a tender kudarca miatt le kellene mondania.

„Lázár János előszeretettel hülyéz le és hív alkalmatlannak mindenki mást. Most azonban világossá vált: ő maga alkalmatlan közlekedési miniszternek. A HÉV-tender kudarca után már végképp nem maradt kérdés a miniszter alkalmasságát illetően, önmagában emiatt le kellene mondania - de persze Lázár kapcsán ezt gyakorlatilag mindennap le lehetne írni mostanában”

– fogalmaz a közlekedési szakember.

Azt is írja: „Az így előállt helyzet rendkívül nehéz helyzetbe hozza a következő kormányt is: nyilvánvaló, hogy a 60 éves kort elérő régi HÉV-ek miatt új HÉV-járműtendert kell kiírni, és forrást is kell szerezni hozzá, miközben a jelenlegi, keletnémet gyártású szerelvények az állapotuk miatt már most is a határaikon működnek”. Hozzáteszi, hogy az 50-60 éves kocsikkal egyre nehezebb lesz tartani a menetrendet, és most az is bizonytalanabbá vált, hogy mikor lehet majd lecserélni őket.

Vitézy szerint az már látszik, hogy egy teljes évtizedet és 114 milliárd forintot buktak el a HÉV-en. „Pedig csak egy tendert kellett volna lebonyolítani, de 4 év után még ez sem sikerült. Itt az ideje, hogy Lázár János fröcsögés, ordítozás és uszítás helyett ezúttal vállalja a felelősséget” – zárja bejegyzését.

A MÁV 2025. október 29-én indította el a közbeszerzést 54 darab alacsonypadlós HÉV-szerelvényre, nettó 841,5 millió euró (körülbelül 326 milliárd forint) becsült értékben. A kiírás szerint az első 18 járművet 2029. december 31-ig kellett volna forgalomba állítani, részben uniós forrásból.

Korábbi hivatalos kommunikációk a szentendrei (H5) vonal járműcseréjére körülbelül 113 milliárd forintos uniós keretről szóltak. A tender ajánlatainak beadási határideje 2026. január 12-én járt le, de az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról hivatalos közlemény egyelőre nem jelent meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Balhés ülésen dőlt el: nem oszlott fel a győri közgyűlés, fegyelmi eljárás indul a polgármester ellen
A városvezető Pintér Bence a Győr-Szol városi cég átláthatatlan gazdálkodása miatt kezdeményezte a testület feloszlatását. A javaslatot a fideszes többség elutasította, és eljárást indított a polgármester ellen.


Késő estébe nyúló, bekiabálásoktól hangos ülésen döntött szerdán a győri közgyűlés: nem oszlatja fel magát. A név szerinti szavazáson öten támogatták az indítványt, tizennégyen ellenezték, hárman pedig a szavazás idején már nem voltak a teremben. A Telex tudósítása szerint Pintér Bence polgármester az eredmény után bejelentette, hogy a kérdést a következő közgyűlésen újra napirendre veszi.

A 22 fős testületben a Fidesz–KDNP 14 fős frakciója van többségben, az ellenzéki oldalon Pintér Bencével együtt öten ülnek. Rajtuk kívül három független képviselő is tagja a közgyűlésnek, köztük a város korábbi polgármestere, Borkai Zsolt. A konfliktus egyik gyökere egy 2024 őszén elfogadott szervezeti és működési szabályzat, amellyel a fideszes többség elvonta a polgármester legfontosabb döntési jogköreit.

Pintér Bence a feloszlatási javaslatát azzal indokolta, hogy a városvezetés működésképtelen, és fennáll a vagyonvesztés veszélye. „Győrben nem jó ez a felállás, olyan szinten megnyirbálta a polgármesteri hatáskört még az előző közgyűlés, milliárdok tűnhetnek el, mint kés a a vajon; szóval ilyen működési problémák és vagyonvesztés mellett ez a helyzet már nem fenntartható” – mondta a polgármester.

Hozzátette, neki „1,7 milliárdnyi indoka van a feloszlatására”, amivel a Győr-Szol városi cégnél eltűntnek vélt összegre célzott. A Fidesz-frakciónak címezve pedig kijelentette:

„Arra megy ki minden, hogy kimondhassák: nekem le kell mondanom. Nem sokkal tisztább azt mondani, hogy visszaadjuk a győriek kezébe a döntést? Akkor ugyanis emelt fővel, tiszta szívvel sétálhatnának ki önök is a városházáról.”

Fekete Dávid, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője szerint Pintér „pártpolitikai céllal folytat hazug, lejárató kampányt”, amivel „sok kárt okoz a városnak”. A feloszlatási javaslatot „színjátéknak” nevezte, mondván, „2024-ben a győriek döntöttek”.

A kormánypárti többség megszavazta a Pintér Bence elleni fegyelmi eljárást, és újabb feljelentések bejelentésével vágott vissza.

Az ülésen a polgármester meghívására nagy számban jelentek meg győriek, a díszterem és az aula is megtelt. A hangulat pattanásig feszült volt, a karzatról mindkét politikai oldal szimpatizánsai bekiabáltak.

Az egyik felszólalás alatt egy jelenlévő győri a Fidesz-frakciónak címezve azt kiabálta be: „Legyetek bátorak!”

A vita középpontjában két városi cég, a Győr-Szol és a Győr Projekt áll, mindkettőnél rendőrségi nyomozás folyik. A Győr Projekt vezetője, Szombati-Serfőző Eszter visszautasította a vádakat. Elmondta, hogy a cégnél belső ellenőrzés volt, ahol „négyest kaptunk, semmilyen jelentős hibát nem találtak”, és kijelentette: „Nálunk minden esetben alapvetés a törvények szerinti működés.” A Győr-Szol elnök-vezérigazgatója, Sárkány Péter egy friss banki kivonatot mutatott fel, ami szerint 2 milliárd 188 millió forint van a cég számláján. „Itt a győriek pénze” – mutatta a papírt a polgármesternek. Pintér Bence nem fogadta el a magyarázatot, szerinte a hitelkeretet nem lehet ideszámolni, és tavaly szeptember 30-án a pénz nem volt a számlán.

A mostani nem az első feszült ülés volt Pintér Bence másfél éves polgármestersége alatt. Korábban a polgármesteri jogköröket szűkítő szabályzat, majd a 2025 februári költségvetés elfogadásakor is megtelt civilekkel a városháza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gulyás: A főpolgármester rablásról sikítozik, de a kormányrendelet csak az alkotmánybírósági döntés végrehajtását szolgálja
A közmédia munkatársa kérdezte a Miniszterelnökséget vezető minisztert arról, hogy avatkozhat bele a kormány olyan módon az igazságszolgáltatás munkájába, ahogy azt tették a szociális hozzájárulás ügyében. Gulyás szerint egy politikai vita zajlik, amelyet az Alkotmánybíróság a döntésével le is zárt.
DKA - szmo.hu
2026. február 05.



Mindannyiunk érdeke, hogy Budapest ne menjen csődbe, de az is mindannyiunk érdeke lenne, hogy a Főváros a saját kötelezettségeinek eleget tegyen – jelentette ki Gulyás Gergely a csütörtök délelőtti kormányinfón.

A közmédia munkatársa, Csuhaj Ildikó arról a kormányrendeletről kérdezte a Miniszterelnökséget vezető minisztert, amely egy tollvonással véget vet a szolidaritási hozzájárulás körüli vitának. Ez ugyanis visszamenőleges hatállyal zárja le az önkormányzatokat sújtó hozzájárulással kapcsolatos ügyeket, és kifejezetten előírja a már folyamatban lévő perek megszüntetését is.

A közmédia nevében kérdező riporter feltette a kérdést: hogy avatkozhat bele a kormány ilyen módon az igazságszolgáltatás munkájába?

Gulyás Gergely azt mondta, amit a most megjelent kormányrendelet rögzít, az az Alkotmánybíróság döntésének megfelel.

„Mi mindig is azt képviseltük, hogy nem egy közigazgatási eljárásról van szó. Az Alkotmánybíróság a két héttel ezelőtti döntésével ezt egyértelművé tette. Ez csupán a döntés végrehajtását szolgálja”

– magyarázta.

A riporter megemlítette, hogy a Fővárosi Törvényszék ítélete szerint a szolidaritási hozzájárulás elkobzó és aránytalan Budapest esetében, amire a miniszter azt mondta, ez tévedés, „a főváros fordítva ül a lovon”.

„Eljutottunk oda, hogy a Főváros egy közteher befizetése kapcsán rablást kiállt. Már úgy kommunikál, hogy egy közterherviselési kötelezettség teljesítése számukra elfogadhatatlan, nem tesznek ennek eleget. Majd amikor az állam ugyanúgy érvényesíti a közteherviselési kötelezettséget, mint bármely más polgárával szemben, akkor a főpolgármester úr rablásról sikítozik”

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a közterhek megfizetése minden normális állami működés része.

Kijelentette, hogy az Alkotmánybíróság ítélete mindenkire nézve kötelező, elég, ha ezt érvényesítik a bíróságok, ehhez nem kell kormányzati szabályozás. Szerinte egy politikai vita zajlik az ügyben, amelyben egyébként is az eljárási szabályokat kérdőjelezték, ezt azonban az Alkotmánybíróság a döntésével lezárta.


Link másolása
KÖVESS MINKET: