Karácsony Gergely: Kiderült, hogy a fővárosnak elővásárlási joga van Rákosrendezőre, amivel élni fogunk
A Fővárosi Törvényszék törvénytelennek nevezte az állami inkasszálást a főváros számlájáról. Ebből a 28,3 milliárd forintból venné meg a főváros a területet.
„Visszavesszük a kormánytól Budapest pénzét és a Rákosrendezőt is. Megvédjük a város szuverenitását és megvédjük aranytartalékait is” - írja Facebook-posztjában Karácsony Gergely, miután kedden rendkívüli sajtótájékoztatót tartott.
A főpolgármester közölte: két jó híre is van. Az egyik, hogy a Fővárosi Törvényszék törvénytelennek nevezte az állami inkasszálást a főváros számlájáról.
„A Fővárosi Törvényszék jogerős döntése azt jelenti, hogy a kormány jogellenesen inkasszált pénzt Budapest számlájáról, a bírósági döntés szerint visszajár a városnak 28,3 milliárd forint és annak a kamatai.
A bírósági döntés írásba foglalása után ezt az Államkincstárnak vissza kell adnia. Ha nem teszi kártérítési pert indítunk, küzdünk a végsőkig. Hiszen a most jogerős döntéssel végződött per a 2023-as évre vonatkozik, hasonló per van folyamatban a 2024-es évre, annak már 40 milliárd forint a tétje”
- írta posztjában Karácsony, aki azt is hozzátette: minden, amit lassan két éve mond, amit képviselnek a város pénzügyi szuverenitásának védelmében igaz volt és jogszerű.
„A jog is, az erkölcs is, a józan ész is Budapest oldalán, a másik oldalon a várost kivéreztetni akaró kormány” - fogalmazott.
A főpolgármester arról is írt, hogy korábban azt mondta, „meg kell védenünk a város aranytartalékait, így a Rákosrendezőt, mert itt kell megfizethető lakhatást biztosítanunk, itt kell növelni a zöldfelületeket a városban. És most ezt is megtesszük. Ebben is segít a visszajáró 28,3 milliárd”.
Karácsony szerint a követelésére nyilvánosságra hozott szerződés, amit a kormány az arab befektetővel kötött, arról tanúskodik, hogy
a Fővárosi Önkormányzat egyik cégének elővásárlási joga van a területre. A főpolgármester közlése szerint ezzel az elővásárlási joggal a főváros élni is fog,
mert „nem engedhetjük, hogy a kormány áron alul kiárusítsa a város aranytartalékát, hogy a közérdeket felülírja kevesek magánérdeke”.
A visszaszerzett pénz és az elővásárlási jog lehetőséget ad arra, hogy Rákosrendezőn a Parkváros koncepció valósulhasson meg egyszer, hogy „a kevesek luxusát kiszolgáló felhőkarcolók helyett elérhető árú lakások és parkok épüljenek ezen a területen”.
„Visszavesszük a kormánytól Budapest pénzét és a Rákosrendezőt is. Megvédjük a város szuverenitását és megvédjük aranytartalékait is” - írja Facebook-posztjában Karácsony Gergely, miután kedden rendkívüli sajtótájékoztatót tartott.
A főpolgármester közölte: két jó híre is van. Az egyik, hogy a Fővárosi Törvényszék törvénytelennek nevezte az állami inkasszálást a főváros számlájáról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szerdán a mentők az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Leányka úti sportpályájára vonultak ki, miután tragikus esemény történt. Egy 43 éves férfi sportolás közben rosszul lett, az életét már nem tudták megmenteni – írta meg a Heol.hu.
A portál azt is megtudta:
az elhunyt férfi Haraszti Péter volt, az egri TritonLife cégcsoport alapítója, vezérigazgatója és a legnagyobb részvénycsomaggal rendelkező tulajdonosa.
A hírt dr. Katona Róbert, a TritonLife egri operatív vezetője erősítette meg.
A TritonLife Csoport Magyarország egyik vezető, járó-, és fekvőbeteg ellátással, valamint képalkotó-, és laboratóriumi diagnosztikával foglalkozó magánegészségügyi szolgáltatója. A Heol megjegyzi: Haraszti Péter célja az volt, hogy egy magas szakmai színvonalú, országos lefedettségű magánegészségügyi rendszert hozzon létre.
Az üzletember aktívan részt vett az egri közösségi életben is. Tagja volt az Egri Vízilabda Klub elnökségének, emellett a Rotary Club tiszteletbeli tagjaként is ismerték.
Szerdán a mentők az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Leányka úti sportpályájára vonultak ki, miután tragikus esemény történt. Egy 43 éves férfi sportolás közben rosszul lett, az életét már nem tudták megmenteni – írta meg a Heol.hu.
A portál azt is megtudta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy arról korábban írtunk, a Magyar Nemzetben megjelent véleménycikk szerint: „Nem hatotta meg Majka szponzorait a Campus Fesztiválon történt botrány: a Hell, az OTP és a One Magyarország hallgatásba burkolózott az ügyben”.
Most Menczer Tamás is nekiment a cégeknek – igaz, ő csak kettőnek, a kormányközeli One-t kihagyta. A Fidesz kommunikációs igazgatója Facebook-oldalán azt írta:
„Azt állítjátok, hogy »jelenleg« nincs szerződésetek a kivégzést imitáló Majkával. És korábban mennyit fizettetek neki? Azért nincs most szerződésetek, mert az idei évet már korábban kifizettétek. És azért hallgattok a fejbe lövéssel kapcsolatban, mert egyetértetek.”
Ahogy arról korábban írtunk, Majka a debreceni fesztiválon a kormánykritikus élű Csurran, cseppen című szám közben Bindzsisztán miniszterelnökeként „meghalt” egy fejlövéstől a színpadon. Azóta a kormányoldal teljes letámadást indított ellene, ő pedig versben válaszolt nekik.
Ahogy arról korábban írtunk, a Magyar Nemzetben megjelent véleménycikk szerint: „Nem hatotta meg Majka szponzorait a Campus Fesztiválon történt botrány: a Hell, az OTP és a One Magyarország hallgatásba burkolózott az ügyben”.
Most Menczer Tamás is nekiment a cégeknek – igaz, ő csak kettőnek, a kormányközeli One-t kihagyta. A Fidesz kommunikációs igazgatója Facebook-oldalán azt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az ELTE jogi karára volt a legnehezebb bejutni – emelkedtek a felvételi ponthatárok, mutatjuk, hogy hova mennyi kellett
A Felvi.hu szerda este tette közzé a felvételi ponthatárokat. Az ELTE-re több mint 12 ezren jutottak be, a Corvinusra pedig 478 pont kellett a legnépszerűbb szakra.
Szerda este 8 órakor végre kiderült, hogy kit hova vettek fel: a Felvi.hu oldalán ekkor tették közzé a 2025-ös felvételi ponthatárokat.
Az idei számok alapján 129 730-an jelentkeztek valamilyen szeptemberben induló alap-, osztatlan vagy mesterképzésre. A legnépszerűbbek a gazdasági, a műszaki és az informatikai területek voltak. Az Eduline összesítése szerint a legtöbb első helyes jelentkezőt a gazdálkodási és menedzsment szak vonzotta (4484 fő), ezt követte a pszichológia (2849), a kereskedelem és marketing (2677), a jogász (2655) és az általános orvos szak (2625).
A legtöbb összehasonlított szakra magasabb pontszám kellett a bejutáshoz, mint tavaly. Az ELTE politikatudományok képzésére például a tavalyi 376 helyett idén már 421 pont kellett. A BGE angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás és a turizmus-vendéglátás szakjára is egyaránt 400 pont volt a bejutási küszöb.
A jogászképzésekre nagyjából ugyanannyi pont kellett, mint tavaly, viszont az ELTE jogászképzésére volt a legmagasabb a ponthatár: 479 pont. Az általános orvosi szakok esetében nem volt jelentős változás, de például a Pécsi Tudományegyetemen 397-ről 406-ra emelkedett a ponthatár.
A Corvinus Egyetem idén is a legmagasabb pontszámot követelte meg a nemzetközi gazdálkodás angol nyelvű alapszakján: ide 478 pont kellett, ugyanúgy, mint tavaly. Az alkalmazott közgazdaságtanra és a nemzetközi tanulmányokra 455 ponttal lehetett bejutni. A gazdálkodási és menedzsment szakra magyar nyelven 443, angol nyelven 440 pont volt a ponthatár, míg a kommunikáció és médiatudomány alapképzéshez 433 pont kellett.
A Corvinus térítésmentes alapszakjaira 433 pont alatt nem lehetett bekerülni, önköltséges helyre pedig 400 pont alatt nem volt esély.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) szakjain is emelkedtek a ponthatárok. Az átlagpontszám a képzések több mint 70 százalékán 400 pont fölött volt, sokszor 430 vagy 440 felett. A felvettek átlagos pontszáma is magasabb lett, és az intézmény az alapképzési és osztatlan szakokon 4,3 százalékkal több hallgatót vett fel, mint tavaly. A műszaki képzésekre bekerülők száma több mint 10 százalékkal nőtt.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szeptembertől összesen 12 583 új hallgató kezdheti meg a tanulmányait. Alapszakra 7823-an, mesterszakra 3209-en, osztatlan képzésre 1460-an, felsőoktatási szakképzésre pedig 91-en kerültek be. A gólyák 82 százaléka állami ösztöndíjas formában tanulhat, közülük 10 054-en nappali, 2421-en levelező, 108-an pedig esti munkarendben.
A pontszámítást a középiskolai jegyekből, az érettségi eredményekből, egyes esetekben szakmai vizsgákból vagy már meglévő felsőfokú végzettségből állították össze. A felvételin legfeljebb 500 pontot lehetett szerezni: ebből 200 pont a tanulmányi eredményekből, 200 pont az érettségi vizsgákból, 100 pont pedig az intézményi pontokból jött össze. Az intézményi pontokat a felsőoktatási intézmények maguk határozzák meg, az országosan egységes többletpontok rendszerét tavaly szüntették meg.
2023-tól a jogszabályban rögzített minimumponthatárokat is eltörölték. Mostantól az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy bevezetnek-e minimumot, és ha igen, melyik szakra és milyen szinten.
Szerda este 8 órakor végre kiderült, hogy kit hova vettek fel: a Felvi.hu oldalán ekkor tették közzé a 2025-ös felvételi ponthatárokat.
Az idei számok alapján 129 730-an jelentkeztek valamilyen szeptemberben induló alap-, osztatlan vagy mesterképzésre. A legnépszerűbbek a gazdasági, a műszaki és az informatikai területek voltak. Az Eduline összesítése szerint a legtöbb első helyes jelentkezőt a gazdálkodási és menedzsment szak vonzotta (4484 fő), ezt követte a pszichológia (2849), a kereskedelem és marketing (2677), a jogász (2655) és az általános orvos szak (2625).
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Vágjátok le a magyarokat” – Munkácson is magyarellenes feliratok jelentek meg Ukrajnában
Kocsis Máté szerint ismét a kárpátaljai magyarokat támadták. A feliratok között egy „Orbán, szopjál!” is szerepel – erről szerkesztőségünk is kapott képeket.
Kocsis Máté szerdán a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy újabb magyarellenes támadás történt Kárpátalján. Azt írta, Munkácson egy épület ajtajára és falára festettek feliratokat, amelyek magyarok megölésére buzdítanak.
A posztban fotókat is megosztott az esetről.
Kocsis szerint a feliratok azt jelentik, hogy „a magyarok nem emberek” és hogy „vágjátok le a magyarokat”.
A bejegyzésében azt is írta: „Elég volt a gyűlöletkeltésből! Minden magyarellenes akciót elítélünk, és kiállunk a kárpátaljai magyarokért!”
A fotókat szerkesztőségünk is megkapta azzal a következő kommentárral: Mai fotók Munkács városából. Arról Kocsis Máté nem posztolt, hogy az egyik felirat jelentése: „Orbán, szopjál!”
Másfél hete Orbán Viktor arról számolt be, hogy felgyújtottak egy templomot Kárpátalján. Az üggyel kapcsolatban még mindig vannak tisztázatlan részletek. A 444 beszámolója szerint pedig néhány napja közös magyar és ukrán nyelvű szentmisével szentelték újjá a részben renovált épületet, ahol a részt vevők azt mondták: nem érdekük a gyűlölködés.
Kocsis Máté szerdán a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy újabb magyarellenes támadás történt Kárpátalján. Azt írta, Munkácson egy épület ajtajára és falára festettek feliratokat, amelyek magyarok megölésére buzdítanak.
A posztban fotókat is megosztott az esetről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
