Karácsony Gergely: Fideszes politikusok négyszemközt mindig elmondták, csodálják, hogy még nem döglöttünk meg

Kellemetlen incidenssel indult a választás utáni hét a TV2 Róna utcai menzáján, a Mákvirág étteremben. Egymást váltva szólogattak be a Tények híradó munkatársainak azok a kollégák, akik nem a hírműsor szerkesztőségében, hanem más területeken dolgoznak, ment a fideszbérencezés és állítólag egy-két köpés is célba talált – írta a 444. Az évek óta húzódó belső feszültség a választások után tört a felszínre, és napok alatt személycserékhez és irányváltáshoz vezetett a csatornánál.

Múlt csütörtökön menesztették Szalai Vivient, és meg is szüntették a hírigazgatói pozíciót. Az átszervezés részeként péntektől a csatorna két emblematikus műsorvezetője, Marsi Anikó és Gönczi Gábor sem vezeti a Tényeket. Gönczi Gábor a Blikknek azt mondta, "a mögöttünk hagyott nagyon kemény időszakot ki kell pihennünk.” Ezzel párhuzamosan Varga Attila műsorvezető eltávolította a Fideszt támogató tartalmakat a közösségi oldaláról.

A csatorna jövőjével kapcsolatban több forgatókönyv is felmerült. Az egyik szerint a hírműsorokat szellemiségében és gyártásában is közelíthetik a szintén Vaszily Miklós által felügyelt Indexhez és Indamedia-csoporthoz.

A változásokhoz kapcsolódik, hogy a leköszönő kormány egyik utolsó döntésével felfüggesztette a reklámadó visszavezetését, ami milliárdos terhektől menti meg többek közt a TV2-t is.

Szalai Vivient még 2016-ban Rogán Antal javaslatára nevezték ki hírigazgatónak, nem sokkal azután, hogy Andy Vajna átvette a csatorna tulajdonosi jogait. Ekkor lett a Tények műsorvezetője Marsi Anikó is Gönczi Gábor mellett. A csatorna tulajdonosi viszonyai az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelőn keresztül Mészáros Lőrinc köréhez köthetők, a hirdetési felületeket pedig a szintén Mészáros-érdekeltség Atmedia értékesíti. A csatorna vezetését 2025 áprilisától az Indamedia környékén is aktív Vaszily Miklós vette át. A TV2 pénzügyi helyzetét 2016 óta egy kormányrendelet is stabilizálja, amely lehetővé teszi, hogy a csatorna milliárdos programdíjat szedjen a kábelszolgáltatóktól.

A folyamatokat az április 12-i választási eredmények gyorsították fel. Szalai Vivien a választás éjszakáján a Telex felvétele szerint sietve távozott a Fidesz eredményvárójáról, és

Az új működési rend szerint a hírműsorok főszerkesztői közvetlenül Vaszily Miklós vezérigazgatónak jelentenek. Vaszily pénteken állománygyűlést is tartott, ahol arról beszélt, hogy a hírszolgáltatás „normalizálódni fog”.

A TV2 hivatalos közleménye szerint a változásokra a hatékonyabb működés érdekében van szükség. Vaszily Miklós vezérigazgató úgy fogalmazott: „A médiavállalat hírszolgáltatási tevékenységének működési modellje átalakul: egyszerűsödik a vezetői struktúra, és integrálásra kerülnek a hírszerkesztőségi feladatok.” A kritikusabb vélemények szerint a csatorna a politikai vereség után egy gyors arculatváltással próbálja átmenteni magát, és felkészülni a megváltozott médiapiaci helyzetre.

A következő időszakban dől el, hogy kineveznek-e új hírigazgatót, és hogy a TV2 hirdetési bevételei hogyan alakulnak az állami költések esetleges átalakulásával. Az is kérdés, hogy a Tények tartalmi irányváltása tartós lesz-e, és megvalósul-e a szorosabb együttműködés az Indamedia-csoporttal.

A leendő miniszterelnök pénteken bemutatta kormánya újabb tagjait. A pártelnök azt írta, hogy „Vitézy Dávidot kértem fel közlekedési és beruházási miniszternek. Az akadálymentesítésért és esélyegyenlőségért is felelős Szociális- és Családügyi Minisztériumot a magyar történelemben először, egy vak honfitársunk, dr. Kátai-Németh Vilmos fogja vezetni.”

Vitézy Dávidot Magyar Péter a következőképpen mutatja be: „gyermekkora óta a közlekedés és a városfejlesztés az élete; több mint húsz éve dolgozik azon, hogy Magyarország ezen a területen is belépjen a XXI. századba. A Budapesti Műszaki Egyetemen végzett, és világszerte tanított és adott tanácsot közlekedési, urbanisztikai ügyekben, és irányításával látványosan megújult Budapest közlekedése 15 éve.”

Vitézy Dávidot azzal a feladattal bízta meg, hogy

Kátai-Németh Vilmost pedig így mutatja be a pártelnök:

„Győrben született, Budapesten nőtt fel, ma Csepelen él. 16 évesen elveszítette látását, ami sorsfordító volt számára, de egyben meg is erősítette: fekete öves aikidó mester lett, jogi diplomát szerzett, ügyvédként dolgozik.”

Magyar kifejti, hogy a leendő miniszter „látássérültként saját tapasztalatból ismeri a fogyatékossággal élők kihívásait. Kiemelten fontos számára az esélyegyenlőség. Legnagyobb erőforrásának családját tartja: két gyermeke és egy unokája van. 2024-ben csatlakozott a TISZA közösséghez, április 12-én egyéni képviselőjelöltként aratott győzelmet a csepeli központú választókerületben.”

A Tisza Párt elnöke szerint Kátai-Németh Vilmos

Emellett „prioritásába tartja egy működő gyermekvédelmi rendszer megteremtését, az utóbbi 20 évben elkövetett bűncselekmények teljes körű kivizsgálását, valamint egy hatékony szociális ellátórendszer kiépítését.”

Azt írja, Kátai-Németh azért fog dolgozni, hogy „minden lehetséges módon sikerüljön megerősíteni a magyar családok helyzetét, és egy olyan működő és emberséges Magyarországot építeni, ahol minden vágyott gyermek megszületik és békében, biztonságban nőhet fel.”

Több mint egy évtized után újra kikerülhet az Európai Unió zászlaja a Parlament homlokzatára. A Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje, Magyar Péter jelentette be, hogy az Országgyűlés május 9-i alakuló ülésén a magyar és a székely zászló mellé helyezik a kék lobogót.

A politikus a közösségi oldalán azt írta, „az Országgyűlés alakuló ülésén a magyar és a székely zászló mellé visszakerül az Európai Unió zászlaja is a Parlament homlokzatára,”

A 2004-es törvény ugyan előírja az európai zászló használatát a középületeken, de az Országgyűlés épülete kifejezetten kivételt képez a szabály alól.

Az elmúlt években a zászlók szimbolikája rendszeresen megjelent a hazai közbeszédben, a Kossuth téri ünnepi zászlófelvonások és parlamenti ceremóniák rendre a nemzeti jelképek súlyát hangsúlyozták.

Az uniós zászló 12 éve nem volt kint a Parlament épületén. Kövér László korábbi házelnök még 2024 júliusában, a magyar EU-tanácsi elnökség kezdetén sem helyeztette ki a lobogót.

Ezzel párhuzamosan a székely zászló 2013. február 15-én, Kövér László kezdeményezésére került fel a Kossuth téri homlokzatra, és azóta is ott van.

A téma többször is politikai vitát váltott ki. 2017-ben egy civil akció keretében 24 órára tűztek ki EU-s zászlót a Parlamentnél, 2018-ban pedig Kunhalmi Ágnes MSZP-s képviselő függesztett ki egyet demonstratívan az alakuló ülésen.

A Tisza Párt álláspontja szerint az uniós zászló visszahelyezése az európai elköteleződést fejezi ki, és a magyar, valamint a székely zászló mellett kap helyet. A korábbi Fidesz–KDNP-s házvezetés ezzel szemben arra hivatkozott, hogy a Parlamentre nem kötelező az EU-s lobogó, a székely zászló kitűzése pedig a romániai korlátozásokkal szembeni szolidaritás jele.

Hat év alatt összesen 1,998 milliárd forintot vett ki osztalékként Szijjártó Péter leköszönő külügyminiszter felesége a belsőépítészeti cégéből – összesítette csütörtökön az RTL Híradó. Szijjártó-Nagy Szilvia cégének, az Interior Design Kft.-nek a rendkívüli nyereségességét a Transparency International Magyarország is vizsgálta, miközben a miniszter egy szerdai interjúban azt állította, nem milliárdosok.

Szijjártó Péter a Telexnek adott interjúban a felesége cégének sikereit firtató kérdésekre azt mondta, sosem beszélnek otthon erről a témáról.

A miniszter azt is hozzátette, hogy a cég nyeresége, ami szerinte évi 400-500 millió forint, nem a közös büdzsé része. „Igen, de ez nincs benne a családi kasszában” – fogalmazott Szijjártó.

A cégnek nincs nyilvános honlapja sem, a miniszter pedig nem tudott válaszolni arra, hogy kitől kaphat megbízást

Via 24.hu