A Shell volt alelnöke Magyar Péter mellett: Ezt a teljesítményt egyetlen cég sem tolerálná
Kapitány István, a Shell korábbi globális alelnöke, a TISZA Párt gazdaságfejlesztési és energetikai szakértője volt a Tiszta Hang podcast vendége, ahol karrierjéről, a magyar gazdaság állapotáról és a TISZA Párt terveiről beszélt. Magyar Péter úgy mutatta be, mint „a valaha volt legmagasabbra jutott magyar menedzsert”, akinek nagyon fontos feladata lesz a Tisza kormányban.
Bemutatkozó filmjében elhangzott, hogy
A beszélgetés elején felidézte, hogy tragikus repülőgép-balesetben elhunyt édesapja, a Malév főpilótája nyomdokaiba lépve ő is pilótának készült, ám édesanyja kérésére végül más pályát választott. Az üzleti élet iránti érdeklődését debreceni fűszeres nagyapja mellett alapozta meg, ahol már gyerekként belelátott a kereskedelembe. Későbbi karrierje során végül sokkal többet utazott, mint pilóta édesapja. „Az utolsó tíz évében a karrieremnek évente 200 napot repültem” – mondta.
Karrierje a Shellnél 1987-ben indult, ahol a töltőállomások melletti szupermarketek kialakítása volt a feladata, majd 28-29 évesen már a teljes magyarországi hálózatot vezette. A nemzetközi pályára egy osztrák mentora indította el, aki többet látott benne, mint amit ő maga gondolt magáról.
„Számomra az egyik tanulság, hogy egy jó vezető, egy mentor feladata, hogy felismerje azokat a képességeket azokban, akikkel dolgozik, amit ők maguk sem tudnak felismerni, és segítse őket abban, hogy többet érjenek el, mint amit ők maguk bármikor elképzeltek” – fogalmazott.
Londoni, dél-afrikai és németországi megbízatásai során a legfontosabb tanulságnak a teljesítményorientációt és a kiegyenlített versenyhelyzetet tartotta.
„Ha a versenyhelyzet nem alakul ki, vagy az torzítva van, hogyha vannak kivételezett részei annak a versenynek, hogyha valaki a kezét is használhatja a focimeccs közben, az hosszútávon nem lesz sikeres” – állítja.
Németországban egy csődközeli helyzetben lévő vállalatot kellett talpra állítania, ami sikerült is, és a cég a Shell-csoporton belül a világ legjobban teljesítő vállalatává vált. Bárhol is dolgozott a világban, mindig fontosnak tartotta magyar identitását megőrizni, ahogy fogalmazott: „István maradtam, nem lettem Stefán.”
A magyar gazdaság helyzetét kritikusan értékelte. Szerinte a magyar menedzserek nemzetközi szinten is megállják a helyüket, az ország gazdasága mégis évek óta stagnál, és a kitűzött célok nem teljesülnek. Ezt egy multinacionális cégnél nem tolerálnák. „Nem lett volna három év” – jelentette ki arra a kérdésre, mi történt volna a Shellnél, ha három évig nem teljesülnek a tervek.
„Ebben a környezetben azt mondják, hogy nyilvánvalóan a menedzsmentnek az a feladata, hogy az adott körülmények között versenyhelyzetben jobban teljesítsen, mint a versenytársai. És a magyar gazdaság nem teljesít jobban, mint a többi európai gazdaság, rosszabbul teljesít, mint a környékbeli országok” – mondta.
Álláspontja szerint Magyarországnak nem összeszerelő üzemekre, hanem tudásalapú gazdaságra kellene építenie, amely a digitalizációra és a kis- és középvállalkozások (kkv) helyzetbe hozására fókuszál. Kritizálta az óriási állami támogatásokat, amelyeket az összeszerelő üzemek kapnak, miközben a kkv-k alulfinanszírozottak. „A beruházások nem mehetnek csak a giga-mega beruházások irányába. Pláne egy ilyen kisebb gazdaság esetében, mint Magyarország, nagyon fontos, hogy a szellemi tőkére alapozzuk a jövőnket” – vélekedett.
Kapitány István szerint hosszútávú startégiára van szükség, nem elég, hogy időről-időre a választási kampány előtt adnak egy kis támogatást a cégeknek. „Ha megértjük, hogy miért nem tudnak exportra termelni, létrehozzuk a versenyhelyzetet, nem kivételezünk a gazdasági élet egyik szereplőjével sem, akkor van arra remény, hogy a versenyhelyzetben ezek a vállalkozások megállják a helyüket, és elkezdenek beszállítani az értékláncba, el tudnak kezdeni exportálni, mert versenykörnyezetben is meg tudják állni a helyüket.”
„Ahhoz, hogy elérjük egy pár éven belül az 1 millió forintos minimálbért, ahhoz az kell, hogy brutális mértékben nőjön a magyar kis- és közepes vállalatok, valamint a nagyvállalatok versenyképessége, termelékenysége, exportképessége.” Ehhez szükség lesz az uniós források hazahozatalára, valamint arra is, hogy jól költsék el ezt a pénzt, akár vissza nem térítendő támogatások, akár kedvezményes kamatozású hitelek formájában. „Ne a fideszes választókerületi elnök döntse el egy kockásfüzetben, hogy akkor melyik cég kap támogatást, adott esetben a harmadszor, miközben az adott településen a többi, egyébként előrébb lévő cég meg nem kap semmit.”
„Én nyilvánvalóan alapvetően üzletember vagyok, voltam. Viszont úgy éreztem, és ez nagyon emocionális dolog is, hogy amikor hosszú éveken át mondtam, hogy szerintem a magyar menedzserek, a magyar munkavállalók nemzetközi szinten képesek dolgozni, és azt látom, hogy nincsen igazából jó teljesítmény, akkor fel kell ajánlani azt a hazámnak, hogy próbálok segíteni azzal, amit megtanultam. Hiszen én innen indultam el, ennek az országnak köszönhetem, hogy az vagyok, aki vagyok, és ha bármilyen módon tudok segíteni, akkor nagyon szívesen megteszem.”
Szóba került, hogy a TISZA kormányában a bel- és külgazdaság, valamint az energetika egy minisztériumhoz tartozna, mert ezek a területek szorosan összefüggnek.
Ehhez szerinte kiszámítható, ritkán változó szabályozásra van szükség. „Az üzletemberek Magyarországon arról beszélnek, hogy nem tudjuk, holnap milyen különadó jön, mikor szűnik meg, ennek az iparágnak miért csak ez a része fizeti be ezt a különadót, a másik része miért nem. Tehát nagyon fontos, hogy a gazdaságot elkezdjük egy letisztult gazdasági filozófiával működtetni.”
A vásárlói bizalom ugyanilyen fontos: „nem elég egy gazdaságnak nőnie, az emberek 99%-ának éreznie is kell a saját életében, hogy ez bekövetkezik.”
A munkaerőhiány és az ázsiai vendégmunkások kérdésében úgy látja, a jelenlegi kormány politikája egy „ördögi kört” indított el, ahol a magyarok kivándorlását a külföldi munkaerő behozatalával pótolják. Ezzel szemben ő a magyar munkaerőbe való befektetést tartja a legjobb beruházásnak. Megoldásként a fiatalok, az idősebb korosztály és a megváltozott munkaképességűek aktivizálását, valamint a külföldön élő magyarok hazacsábítását nevezte meg. „Ez egy óriási munkaerő tartaléka a magyar gazdaságnak, ez a 740 ezer ember” - fogalmazott.
Szerinte elfogadhatatlan, hogy Magyarország energiaellátása 87%-ban egyetlen forrástól, Oroszországtól függ. A megoldást a források diverzifikálásában és a verseny megteremtésében látja.
A rezsicsökkentésről azt mondta, a lakosság számára meg kell tartani, sőt, javítani kell rajta, például a tűzifa áfájának 5%-ra csökkentésével. Ugyanakkor a vállalati szektorban szerinte elviselhetetlenül magasak az energiaárak, ami rontja a versenyképességet, ezért a keresztfinanszírozást meg kell szüntetni.
„A versenyszférában a villamosáram és a gáz ára európai összehasonlításban az egyik legmagasabb szinten van. Erről nem szoktak általában olyan sokat beszélni, de nagy jelentősége van, hiszen ezek mind belekerülnek azoknak a termékeknek az árába, amit a magyar állampolgárok megvesznek.” Szerinte ez a magas infláció egyik oka, valamint nagy szerepe van abban is, hogy a magyar cégek nem versenyképesek.
Az energiahatékonyság növelését kulcsfontosságúnak tartja. „A legolcsóbb energia az az energia, amit nem használunk föl” – jelentette ki, utalva a magyar lakásállomány rossz állapotára és egy nagyszabású felújítási program szükségességére. Első körben 100 ezer lakást korszerűsítenének.
A paksi atomerőművel kapcsolatban a Paks 1 blokkjainak üzemidő-hosszabbítását és a Paks 2 beruházás teljes felülvizsgálatát sürgette.
„Az állampolgárok nem azért fizetik be az adójukat, hogy reptereket vásároljanak, hanem azért fizetik be az adójukat, hogy legyen kórház és legyen jól funkcionáló oktatási rendszer” – mondta.
A nemzetközi kapcsolatokról és a tárgyalási kultúráról szólva a kölcsönösen előnyös, „win-win” megállapodások fontosságát hangsúlyozta. „Hosszú távon nem szerencsés, hogyha egy szerződés nem kiegyenlített erőviszonyokat mutat. Még akkor is, hogyha különböző méretűek a szerződéskötők” – magyarázta. Szerinte annak is nagy szerepe van, hogy értsük a másik ország tárgyalási kultúráját.
Jó vezetéssel még a lehetetlen helyzetek is megoldhatóak, állította Kapitány István, aki szerint fontos a nyitottság és az összefogás. Példaként Nelson Mandela tevékenységét hozta fel, aki képes volt ezt elérni Dél-Afrikában.
„Tehát az, hogy egy ország összefogjon, hogy kiegyezzünk, az egy nagyon-nagyon fontos dolog, és én azt gondolom, hogy Magyarországon ez az, amit el kell érnünk. Elsősorban magyarok vagyunk, ez a mi országunk.”