„Ha most ezt hagynánk, február környékén már 2000 forint lenne a kenyér” - kamionosok mondják el, miért telt be náluk végleg a pohár
Lassan, de hangosan érte el a fővárost hétfő délután a fuvarozók tiltakozó konvoja, amely az M3-as felől érkezve, az Árpád hídon át hömpölygött Budára, majd a Megyeri hídon vissza. Bár a rendőrség szigorú limitet húzott, és mindössze ötven kamionnak engedélyezte a behajtást a Hősök terére, a dudaszó és a felvonulás üzenete kilométerekre elhallatszott. A sofőrök nem csupán a saját zsebüket féltik: konkrét számításokkal igyekeznek bizonyítani, hogy a kormány új útdíjrendszere minden vásárlónak fájni fog a kasszáknál.
A kabinet ugyan pénteken bejelentette, hogy „kompromisszumos” megoldás született, és az eredeti tervekhez képest mérsékeltebb, összességében 35 százalékos emelés jön, a demonstrálók szerint ez a gyakorlatban kivitelezhetetlen. Az RTL Híradó stábja a helyszínen kérdezte a felvonulókat, akik szerint a döntéshozók nincsenek tisztában a magyar úthálózat és a logisztika valóságával.
„A taxisblokád óta nem volt ilyen. Ráadásul ez nem is blokád, hanem kifejezetten politikamentes, békés demonstráció. Nem azért jöttünk, hogy a kormányzatot bíráljuk. Az intézkedést bíráljuk, nem fogadjuk el, és kiállunk magunkért és a magyar emberekért” – szögezte le a helyszínen Orosz Tibor főszervező.
A félelem tárgya az infláció, amely a fuvarozók szerint elkerülhetetlenül begyűrűzik majd az árakba. Sinka István fuvarozó feketén-fehéren vázolta a jövőképet:
Lázár János építési és közlekedési miniszter korábban azzal indokolta a főutak drasztikus sarcolását, hogy a nehézgépjárműveket a gyorsforgalmi utakra, az autópályákra akarják kényszeríteni. Ez az elmélet azonban a sofőrök szerint ezer sebből vérzik, amikor a valós fuvarfeladatokat kell teljesíteni.
„A tranzitforgalmat igen, azt terelje oda, de mi legtöbbet belföldön dolgozunk; nekünk A-ból B-be kis falvakon keresztül kell eljutnunk” – érvelt Gulyás László.
Hasonló problémákról számolt be Lengyel Pál is, aki az alföldi viszonyokat hozta fel példának: „Mi az Alföldön vagyunk; legalább 70 kilométert kell mennünk, hogy elérjünk egy autópályát.”
A kényszerű kerülők nemcsak időt, hanem rengeteg pénzt és üzemanyagot emésztenek fel, ami abszurd helyzeteket teremt. Bakos Csaba egy konkrét útvonalon mutatta be, mit jelent a minisztériumi logika a gyakorlatban.
„Például a Baja–Szeged viszonylaton jelenleg 150 kilométer a normál távolság. Most pedig fel szeretnének küldeni Budapestig, fel az M6-osra, onnan vissza Bajára. Ez azt jelenti, hogy a 150 kilométerből 350 lesz. Ezt a boltokban fogjuk megfizetni – a fogyasztók, a vásárlók” – magyarázta a fuvarozó.
A költségek elszállása már most is érezhető, van olyan viszonylat, ahol az útdíj összege lassan meghaladja az üzemanyagét. Polyák Norbert szerint a matek egyszerűen nem jön ki: „Többe kerül, mint a gázolaj. Csongrád megyéből feljövünk Pest megyébe 70 ezer forint árú gázolajjal, és közel 100 ezer forint útdíjat fizetünk. Ez képtelenség. Ilyen sehol nincs. Csak nálunk.”
Bár a minisztérium azt kommunikálja, hogy a fuvarozók 70 százalékát képviselő szervezetekkel megállapodtak, az egyeztetésekből fontos szereplők maradtak ki. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) emiatt csatlakozott a tüntetéshez, hiszen az élelmiszer-előállítás költségeit közvetlenül érinti a változás.
„A kormány ismét úgy gondolja, hogy megemelheti az élelmiszer-ágazatra kirótt díjakat anélkül, hogy a legnagyobb kárvallott, a legnagyobb terhelt – a mezőgazdaság – részt venne a megállapodásban és az előkészítésben” – mondta el Koncz Zsolt, a szervezet elnöke (a sajtóhírekben a MOSZ elnöke általában Koncz Mátéként szerepel).
Miközben a Tisza Párt és Magyar Péter szolidaritásáról biztosította a demonstrálókat, a kormányzat igyekszik kisebbíteni a tiltakozás jelentőségét. Az Építési és Közlekedési Minisztérium közlése szerint az érintetteknek alig egy százaléka csatlakozott a hétfői megmozduláshoz – számolt be róla az RTL Híradó. A szervezők azonban kitartanak 12 pontos követeléslistájuk mellett, amelynek egyik legfontosabb eleme az emelés visszavonása.
Az RTL teljes beszámolóját itt lehet megnézni:
