HÍREK
A Rovatból

Kamala Harris az alelnökjelölti vitán: a járvány kezelése az amerikai történelem legnagyobb kudarca

A republikánus Mike Pence és a demokrata Kamala Harris az elemzők szerint valódi érvekkel folytatott higgadt vitát szerda este. A két politikus többek között a koronavírus-járvány kezeléséről, a gazdaság helyzetéről és kilátásairól, adó- és külpolitikáról, környezetvédelemről és fajgyűlöletről vitázott.


Elemzők szerint valódi érvekkel folytatott higgadt vitát a két amerikai alelnökjelölt, a republikánus Mike Pence és a demokrata Kamala Harris szerda este Utah állam fővárosában, Salt Lake Cityben.

Az egyetlen alelnökjelölti vitát a Utah Egyetemen rendezték meg, kisszámú és megfelelő távolságtartással leültetett vendég jelenlétében. A másfél órás beszélgetést Susan Page, a USA Today című lap újságírója vezette.

A politikusok a koronavírus-járvány kezeléséről, a gazdaság helyzetéről és kilátásairól, adó- és külpolitikáról, környezetvédelemről és fajgyűlöletről vitáztak.

Az elején Mike Pence leszögezte, hogy Joe Biden demokrata elnökjelölt terve a járványkezelésre Donald Trump elnök kormánya intézkedéseinek másolása, szemmel láthatóan "plágium". Pence ezzel Harris azon megállapítására válaszolt, hogy az amerikai történelem legnagyobb kudarca, ahogy Trump elnök kezeli a járványt. Harris kijelentette: számára attól még nem lesz megfelelő egy Covid-19 elleni oltóanyag, hogy Donald Trump annak tartja majd. Pence erre odavetette Harrisnek, hogy "ne rengesse meg az amerikaiak bizalmát a vakcinában".

A vita második témája az volt, hogy melyik alelnökjelölt áll inkább készen a vezetésre. Susan Page műsorvezető ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy esetleges elnöki beiktatásakor a 78 éves Joe Biden az amerikai történelem legidősebb elnöke lenne.

A gazdaságról és a környezetvédelemről szólva Pence a Trump-kormány eredményeit sorolta, köztük a munkahelyteremtést és az adócsökkentést, amelyeknek következtében az átlagos jövedelműek bevétele is nőtt. Harris tagadta, hogy egy Biden-kormány adót akarna emelni, mire Pence közölte: az adóemelés terve szerepel a demokrata elnökjelölt programjában, megtekinthető a honlapján. Harris a járvány miatti 30 millió munkanélkülit hánytorgatta fel, míg Pence leszögezte: a kormány 11,6 millió elveszített munkahelyet már visszaépített.

Pence felhívta a figyelmet arra, hogy a demokrata jelöltpáros programjában "új zöld tervet" hirdet, amely jelentős adóemelésekkel jár mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások számára. Ennek alátámasztására idézte Joe Biden kijelentéseit. "Számunkra viszont mindig az amerikai munkahelyek és az amerikai dolgozók lesznek az első helyen" - jelentette ki Pence. Harris tévesnek nevezte a "zöld tervre" vonatkozó állítást.

A két politikus - a műsorvezető további kérdései ellenére - hamar lezárta a vitát a klímaváltozásról és a kormányzati kezeléséről. Harris a Trump-kormány munkahelyteremtést szorgalmazó politikájára tért vissza, és úgy vélekedett, hogy a Kínával fennálló kereskedelmi vitát Washington elveszítette, ami az amerikaiak százezreinek munkahelyébe került. Pence azzal válaszolt, hogy Joe Biden "a kommunista Kína vezérszurkolója, és nem sokat tett az amerikai munkahelyek megőrzéséért.

Trump elnök meggyengítette Washington viszonyát szövetségeseivel - jelentette ki Harris. Úgy vélekedett, hogy Donald Trump "Vlagyimir Putyin szavát többre tartja, mint barátainkét és a hírszerző közösségekét".

Szerinte Trump elnök nem volt hajlandó szembesíteni Putyint azokkal - az amerikai hírszerzés által egyébként meg nem erősített - hírekkel, amelyek szerint Oroszország fejpénzt fizetett volna afgán táliboknak amerikai katonák megöléséért. Majd azt fejtegette, hogy az Iránnal kötött atomalku egyoldalú felmondása után Amerika ma kevésbé biztonságos.

Pence minderre mosolyogva reagált, majd felhozta: a Trump-kormánynak sikerült elérnie, hogy a NATO-tagok több pénzt áldozzanak a közös védelemre, mint az Obama-kormány idején. Kiemelte, hogy az Egyesült Államok betartotta a szavát, és az izraeli amerikai nagykövetséget áthelyezte Tel-Avivból Jeruzsálembe, és gyakorlatilag sikeresen felszámolta az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet.

A két politikus vitázott Amy Coney Barrett alkotmánybíró-jelöltről, az egészségbiztosításról, a fajgyűlöletről és a bűnügyi igazságszolgáltatásról is.

A záró kérdés a választás utáni esetleges békés hatalomátadásról szólt. A műsorvezető ugyanis felvetette, Donald Trump mindeddig elhárította az egyenes választ arra, hogy hajlandó lenne-e elismerni, ha vereséget szenved.

Pence erre Harrishez fordulva kijelentette: "az ön pártja az elmúlt három és fél évben mindent elkövetett azért, hogy átírja a múltbeli választások eredményét". Az alelnök azt mondta: a most nyilvánosságra került dokumentumok alátámasztják, hogy a 2016-os választási kampányban lehallgatták Donald Trumpot, és amikor már elnök volt, alkotmányos elmozdítási eljárást (impeachment) indítottak ellene egyetlen telefonbeszélgetésre hivatkozva. Mike Pence emlékeztetett arra is, hogy Hillary Clinton, a demokraták volt elnökjelöltje nemrégiben arra szólította fel Joe Bident: a választás éjszakáján "semmilyen körülmények között" ne fogadja el az esetleges választási vereséget.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk