Júniusig meghosszabbították a veszélyhelyzetet

Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorában arról beszélt, hogy az infláció kapcsán nem az élelmiszerárak emelkedése a legnagyobb probléma, hanem a szolgáltatások drágulása. Szerinte ez azért különösen aggasztó, mert míg az élelmiszerek árai szezonálisan változhatnak, addig a szolgáltatások árai általában nem csökkennek vissza.

A volt jegybankelnök kritizálta a kormány frissen bejelentett intézkedését, amely szerint az alapvető élelmiszereknél a kiskereskedők legfeljebb 10 százalékos árrést alkalmazhatnak. Úgy véli, hogy ez nem valódi megoldás az inflációra, viszont jelentős terhet ró a kiskereskedőkre.

Kiemelte, hogy a kisvállalkozások kerülhetnek a legnehezebb helyzetbe az intézkedés miatt, mivel ők eleve több költséget viselnek, és az árrés nem jelent számukra tiszta profitot. Szerinte az is kérdés, hogy lesz-e lehetőség kijátszani az új szabályozást, de az biztos, hogy az intézkedés sok adminisztrációval és bizonytalansággal járhat.

Az infláció kezeléséről szólva Bod Péter Ákos úgy fogalmazott, hogy a problémát nem megállítani kellene, hanem eleve megakadályozni, hogy elinduljon.

Hozzátette, hogy a magyar élelmiszeripar versenyképessége is gondot jelent.

A szakértő a kormány nemrégiben bejelentett személyi jövedelemadó-mentességi intézkedéseivel kapcsolatban is felvetett aggályokat. Szerinte ezek az intézkedések pluszkiadást jelentenek az államnak, amit valahonnan pótolni kell. A Tisza Párt szerint az élelmiszerek áfájának csökkentése segítene az infláció visszaszorításában, de a kormány ezt a növekvő kiadások miatt nem engedheti meg magának.

Bod Péter Ákost arról is kérdezték, mit gondol arról, hogy Varga Mihály leváltotta Matolcsy György embereit a Magyar Nemzeti Bankban. A volt jegybankelnök szerint ez érthető döntés volt, és azt nem tartja szokatlannak.

(via Telex)

A kisbajcsi szarvasmarha-telepen március elején jelentek meg a ragadós száj- és körömfájás klasszikus tünetei. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) múlt pénteken közölte, hogy a telepen azonosították a vírust, amely több mint 50 év után jelent meg újra Magyarországon. A fertőzött állatokat nem lehet kezelni, ezért az előírások szerint, ha egy gazdaságban akár csak egy állat is megbetegszik, az ott élő összes párosujjú patást le kell ölni.

A szarvasmarhákat a helyszínen karámba terelik, ahol fegyverrel végzik el a szükséges lépéseket állatorvosok és szakemberek felügyelete mellett. Naponta 300-400 állatot szállítanak el, az elpusztított marhák száma összesen 1700-ra tehető. Az állati maradványok megsemmisítésére a hatóságok a bábolnai dögkutat jelölték ki, amelyet most újra üzembe helyeztek – számolt be a Telex helyi tudósítója.

A Bábolna TV Youtube-csatornáján Horváth Klára polgármester azt mondta: „Jó pár ember sokat dolgozott azért, hogy ne ide kerüljenek az állattetemek, de 50-80 kilométeres körzetben ez volt az egyetlen lehetőség.” A városvezető szerint a döntést a hatóságok hozták meg:

A polgármester arról is beszélt, hogy pénteken egyeztetett a főispánnal, ekkor értesítették a döntésről. Azt ugyanakkor sérelmezte, hogy a képviselőtársai előzetesen nem keresték meg őt, mielőtt nyilvánosan posztoltak volna az ügyről.

A bábolnai önkormányzat tájékoztatása szerint hétfő délutántól lezárták a Bana és Ács közötti, 81141-es számú utat. A helyszínt rendőrök biztosítják, és csak az állati maradványok megsemmisítését végző ATEV munkatársai léphetnek be. A polgármester mindenkit arra kért, hogy ne menjenek a területre „Járványhelyzet van, tisztelettel megkérek mindenkit, hogy ezt a környéket most ne látogassa, nem szükséges katasztrófaturizmust indítani.”

A hatóságok korábban egy másik megoldást is megvizsgáltak: felmerült, hogy a tetemeket a Bács-Kiskun vármegyei Solton működő égetőbe szállítják, de ezt végül elvetették, mivel a település távolabb van Kisbajcstól.

Horváth Klára szerda estére rendkívüli testületi ülést hívott össze az ügyben.

Kocsis Máté nagy vihart kavart facebook-posztja szerint így változna meg az alaptörvény: „Más állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár Magyarország területéről törvényben meghatározott feltételek esetén kiutasítható, ha tevékenysége Magyarország szuverenitását, közrendjét, területi integritását vagy biztonságát veszélyezteti.”

„A más állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár állampolgársága – a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező államok állampolgára kivételével – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint határozott időre felfüggeszthető.”

Vagyis a kiutasítás mégsem szerepel a fideszes képviselők által előterjesztett szövegben. Ahogy a szuverenitás szó sem. Igaz, a képviselők posztjukban azt írják, szerintük „akinek felfüggesztik az állampolgárságát, az kiutasítható Magyarország területéről.”

Ide tartozik az Európai Unió valamennyi tagállama: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország és Szlovákia.​ Emellett a kivételek között lesz Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc összes állampolgára is, mert ők az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részesei, illetve külön nemzetközi egyezmény rendelkezik a szabad mozgásukról Magyarországon.

Így az új rendelkezés egészen biztosan nem érinti majd Stefano Bottoni olasz-magyar történészt, aki azt mondta róla a Szeretlek Magyarországnak, a Kocsis Máté által leírt megfogalmazás túlságosan is széles körű lehetőséget adna az állami szervek kezébe, amitől félne, mert tudja, hogy általában ezeket hogy használják Magyarországon.

Továbbra is érintett lehet viszont Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, igaz, ő pedig arról beszélt, hamarabb fog lemondani a kanadai állampolgárságáról, mint hogy itt hagyja a szülőhazáját.

Magyar Péter osztotta meg Facebook-oldalán azt a videót, amin az látható, hogy a Fidesz frakció felállva tapsolt Ukrajna végső győzelemig tartó harcának és az ukrán nép bátorságának az Európai Parlamentben. A felvételből kiderül, hogy az ukrán és fehérorosz felszólalás után Deutsch Tamás, Dömötör Csaba és a Patrióták egyik vezetője, Gál Kinga tapsolt állva.

– írta a Tisza Párt elnöke, majd megjegyezte, hogy „oké, Deutsch lehet, hogy nem értette az angol nyelvű beszédeket, de a többiek gondolom igen”.

Magyar még arra is felhívta a figyelmet, hogy „megint összenőtt, ami összetartozik”, ugyanis a hivatalos ülésrendtől eltérően a Mi Hazánk képviselője és a fideszesek egymás mellett ültek és együtt tapsoltak felállva. A videó itt tekinthető meg.