HÍREK
A Rovatból

Júniusig meghosszabbították a veszélyhelyzetet

A rendkívüli jogrend mellett érvényben marad a hitelmoratórium, ismét tovább lesznek érvényesek a lejárt okmányok, és meghosszabbodik az egészségügyi dolgozók utazási kedvezménye is.


Meghosszabbította 2022. június 1-jéig a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetet a kormány javaslatára az Országgyűlés kedden.

A Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által jegyzett, a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló törvényjavaslatot 133 igen, két nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.

A kormány arra hivatkozással kezdeményezte a december 31-ig tartó veszélyhelyzet meghosszabbítását, hogy így biztosítható a hatékony és gyors döntéshozatal ahhoz, hogy a járvány okozta nehézségekre rugalmasan lehessen válaszokat adni. Amennyiben a járványhelyzet lehetővé teszi, a kormány kezdeményezni fogja a veszélyhelyzet korábbi megszüntetését - olvasható a törvény indoklásában.

György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára a korábbi parlamenti vitában hangsúlyozta, a törvény nincs hatással az országgyűlési képviselők választásának áprilisi vagy májusi megtartására, az országos népszavazások pedig a veszélyhelyzet alatt is lebonyolíthatók.

A veszélyhelyzet alatt hozott kormányrendeletek hatályukat vesztik, ha megszűnik a veszélyhelyzet. Ezért a törvény a jogbiztonság érdekében rendezi ezen intézkedések sorsát is.

Döntöttek arról, hogy 2022. június 30-ig lesz érvényben a hiteltörlesztési moratórium.

Meghatározták a gyermeket nevelő magánszemélyek adóvisszatérítésével kapcsolatos szabályokat. A kedvezményt, legfeljebb 809 ezer forintot az adóhatóság jövő év február 15-ig utalja.

Az a hallgató, aki 2020. szeptember 1. és 2021. augusztus 31. között sikeres záróvizsgát tett, mentesül az oklevél kiadásának előfeltételéül szabott nyelvvizsga-kötelezettség alól.

Ismét meghosszabbítják a lejárt okmányok érvényességét, az új határidő 2022. június 30.

A rendelkezés a magyar hatóság által kiállított, Magyarország területén hatályos, 2020. március 11. és 2020. július 3. között lejárt, vagy 2020. november 4. és 2022. május 31. között lejárt vagy lejáró hivatalos okmányokra vonatkozik, ideértve a forgalmi engedélybe bejegyzett műszaki érvényességi időt is.

Átemelik a normál jogrendben a veszélyhelyzet alatt a távmunkával kapcsolatban hozott szabályokat. Lehetővé válik a részbeni távmunkavégzés is.

A feleknek továbbra is munkaszerződésben kell megállapodni az otthoni munkavégzésről. A munkáltató adminisztratív terheit pedig csökkenti, hogy az ellenőrzési jogát számítástechnikai eszköz alkalmazásával is gyakorolhatja. Lehetőség lesz továbbra is arra, hogy az otthon dolgozó munkavállaló havonta a minimálbér 10 százalékáig adómentesen költségtérítést kapjon.

Meghosszabbodik az egészségügyi dolgozók utazási kedvezménye, ők a veszélyhelyzet megszűnése után még 14 napig ingyen utazhatnak.

A törvény rendelkezik arról is, hogy a koronavírus elleni védőoltásra történő regisztrációkor milyen adatokat kell megadnia a taj-számmal rendelkező, illetve nem rendelkező magyaroknak, továbbá a külföldieknek.

A veszélyhelyzet alatt lehetőség van arra, hogy a közfeladatot ellátó szervek a közérdekű adatigényléseket hosszabb határidővel teljesítsék. A most elfogadott jogszabály szerint minden ilyen, a veszélyhelyzet megszűnésekor még folyamatban levő igényt a lehető legrövidebb időn belül, főszabály szerint legkésőbb az igény beérkezését követő 45 napon belül teljesíteni kell.

Ha a helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a veszélyhelyzet alatt feloszlatta magát, ennek hatálya a veszélyhelyzet megszűnését követően lép életbe. Időközi választást és helyi népszavazást a veszélyhelyzet megszűnését követő naptól lehet kitűzni.

A szálláshelyeken június 30-ig nem kell bemutatni a 14 év alatti gyermekek személyi okmányait, az adataikat a szülők nyilatkozata alapján rögzítik.

A törvény értelmében a veszélyhelyzet után is felmentést kap a közbeszerzési törvény alól a Magyar Export-Import Bank és a Magyar Exporthitel Biztosító bizonyos szerződései esetén.

Határidő nélkül marad hatályban a fordított adózás egyes gabona-, illetve acélipari termékek értékesítése, illetve az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog (kibocsátási egység) átruházása esetén. A törvény indoklása alapján azzal számolnak, hogy az EU meghosszabbítja a fordított adózás 2022. június 30-án lejáró határidejét.

Ugyancsak az adózást érinti, hogy hatályon kívül helyezték az adóhatóság általi áfabevallás-tervezet kiajánlásával kapcsolatos előírásokat, hivatkozásokat.

A törvényalkotási bizottság kezdeményezésére került a jogszabályba, hogy a kulturális örökség védelméről szóló törvényben foglaltaktól eltérő szabályok vonatkozzanak a nagyberuházásokra a régészeti feladatokkal összefüggő költségek csökkentése érdekében. Cél a nagyberuházások ösztönzése.

Törvénybe iktatták az üzemanyagárak rögzítését 480 forinton november 15-től számítva 3 hónapon keresztül, valamint kiterjesztették a rezsicsökkentést a kis- és közepes vállalkozásokra jövő június végéig.

Egy évvel meghosszabbodnak a 2021. november 24. és a veszélyhelyzet megszűnése közötti időszakban lejárt vagy lejáró építési engedélyek, hogy a járványhelyzet ideje alatt lelassult, esetleg abbamaradt beruházások hatékonyan, fölösleges adminisztrációs terhek nélkül folytatódhassanak, illetve újraindulhassanak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A milliárdos Lázár János most épp 14. havi nyugdíjról hazudik, miközben egymillió nyugdíjast löktek Orbánnal mélyszegénységbe
A TISZA Párt elnöke szerint a miniszter egy igazságtalan nyugdíjtervet támogat. Magyar Péter azonban SZÉP-kártyás utalvánnyal segítené a nyugdíjasokat.


Magyar Péter szerint a milliárdos Lázár János most épp a 14. havi nyugdíjról hazudik, miközben egymillió nyugdíjast löktek Orbán Viktorral együtt mélyszegénységbe. A TISZA Párt elnöke szerdán, a közösségi oldalán azt írta:

"2010 óta ötszörösére nőtt a létminimum alatt élő nyugdíjasok száma. Orbán Viktor kormányzása alatt majd egymillió nyugdíjasnak elfogy a pénze a hónap 20. napja után és 1000 forintja sincs naponta élelmiszerre, választania kell a gyógyszer és az élelmiszer között."

Lázár János, építési és közlekedési miniszter a kedd esti, kaposvári Lázárinfón arról beszélt, hogy szerinte nem lenne célszerű a kisebb nyugdíjak jelentős emelése. Felidézte, hogy 2001-ben már próbálkoztak hasonlóval, de az szerinte „politikai nehézségeket és igazságtalanságérzetet okozott”. Úgy véli, a 14. havi nyugdíj valódi megoldást jelentene.

A Tiszás vezető szerint:

"Mit tesz a választásokhoz közeledve a pánikban lévő kormány? 14. havi nyugdíjról kezd el hazudni. Nem a létminimum alatt élőknek, nem a 140 ezer forint alatti nyugdíjban részesülőknek akar érdemi segítséget adni, hanem az egymilliós nyugdíjat felvevőknek ígér 14. havi nyugdíjat."

Emlékeztetett rá, hogy a TISZA más megoldást javasol:

"A TISZA-kormány amellett, hogy megtartja a 13. havi nyugdíjat, maximum 200 ezer forintos SZÉP-kártyát ad a nyugdíjasoknak élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre. Ez egymillió nyugdíjasnak több mint a 14. havi nyugdíj lenne. De egy jelenleg 80 ezer forint nyugdíjban részesülőnek plusz 2,5 havi nyugdíj.

És emelett a TISZA 120 ezer forintra emeli az ez alatti nyugellátásban részesülők nyugdíját. Ez több százezer embernek 50 %-os nyugdíjemelést is jelent. És jelentősen emeljük a 140 ezer forint alatti nyugdíjban részesülők nyugellátását".

Úgy számol, hogy a miniszter által javasolt elképzelés alapján "az alacsony nyugdíjban részesülő százezreknek Lázár szinte semmit nem adna, de a havi egymillió forintot bezsebelő régi elvtársak plusz egymilliót kapnának”.

A G7 szerint 2025-ben 536 milliárd forintot költöttek az állami költségvetésből a 13. havi nyugdíjakra. Ha bevezetnék a 14. havit is, az körülbelül ugyanekkora kiadással járna - írja a Telex.

A TISZA Párt idén szeptemberben mutatta be nyugdíjprogramját. Ebben sávos emelést ígértek az alacsony nyugdíjaknál, valamint 120 ezer forintos minimálnyugdíjat. Emellett azt is vállalták, hogy kormányra kerülésük esetén megtartják a 13. havi nyugdíjat, és még 200 ezer forintos SZÉP-kártya utalványt is adnának a nyugdíjasoknak. Ezt élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre lehetne elkölteni.

Magyar Péter szerint ez az utalvány egymillió nyugdíjas számára több pénzt jelentene, mint a 14. havi nyugdíj.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter bejelentkezett: Azt mondják, hogy ez a körzet a Fidesz egyik legerősebb bástyája. Jelentem, csak volt
A TISZA Párt vezetője megható szavakkal emlékezett meg nagyapjáról, Erőss Pálról is, aki gyerekkorát a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településeken töltötte, és nagy szeretettel mesélt a vidékről.


Magyar Péter szerdán is folytatta országjáró körútját. Közösségi oldalán számolt be arról, hogy szerdán Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe látogatott. Képeket is megosztott arról, hogy milyen volt az esti találkozása a Vásárosnaményban élőkkel. Azt írta a fotókhoz:

"Csodálatos este a fantasztikus beregi és szatmári honfitársainkkal Vásárosnaményban. Egy kicsit a nagyapám, Erőss Pál is velem volt ma, aki a gyerekkorát a közeli Jándon és Kömörőn töltötte, és oly szeretettel emlékezett vissza erre a vidékre és a panyolai szilvalekvárra és az utánozhatatlan szatmári pálinkára.

Azt mondják, hogy ez a körzet a Fidesz egyik legerősebb bástyája. Jelentem, csak volt."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Büntetőfeljelentést tett Orbán Viktor ellen egy EP-képviselő, kémszoftveres támadás gyanúja miatt vizsgálatot kért
A német Daniel Freund szerint egy levélben megküldött kémszoftverrel próbálták megfigyelni őt. Úgy véli, a támadás hátterében a magyar titkosszolgálat állhat.


Daniel Freund, a német zöldpárti EP-képviselő feljelentést tett Orbán Viktor miniszterelnök ellen, miután az európai parlamenti választások előtt megpróbálták feltörni a levelezését kémszoftverrel.

A feljelentést a Gesellschaft Für Freiheitsrechte (GFF – Társaság a Szabadságjogokért) nyújtotta be Németországban. A dokumentumot a Politico szerezte meg, és az „Orbán Viktor és ismeretlenek” megfogalmazás szerepel benne. A feljelentés a krefeldi ügyészséghez, illetve a kiberbűnözéssel foglalkozó hatóságokhoz került, és arra kérik őket, hogy indítsanak vizsgálatot.

A képviselő és a jogvédő szervezet közös közleményt adott ki. Ebben Freund azt mondta:

„Vannak arra utaló jelek, hogy a magyar titkosszolgálat áll a támadás mögött.” A közlemény szerint az Európai Parlament informatikai szakértői is úgy vélik, hogy a magyar kormány lehet a megfigyelési kísérlet hátterében.

A feljelentés szerint 2024 májusának végén egy ismeretlen személy, aki ukrán diáknak adta ki magát, levelet küldött Daniel Freund hivatalos parlamenti e-mail címére. Ebben arra kérte, hogy írjon néhány sort Ukrajna uniós csatlakozásának támogatásáról. A levél tartalmazott egy linket is, de a képviselő nem kattintott rá.

Az EP informatikusai figyelmeztették a politikust, hogy a link egy kémszoftvert rejtett. A programot valószínűleg az izraeli Candiru cég készítette, amelyet az amerikai kormány már 2021-ben feketelistára tett emberi jogsértések miatt.

A közleményben Freund úgy fogalmazott:

„Ez nem meglepő: Orbán megveti a demokráciát és a jogállamiságot. Ha a gyanú beigazolódik, az felháborító támadást jelentene az Európai Parlament ellen.”

A feljelentésben nyomozást, tanúk kihallgatását és független igazságügyi vizsgálatot sürgetnek. A Politico megkereste a magyar kormányt is, de nem érkezett válasz.

Daniel Freund korábban is bírálta a magyar kormányt. Ő kezdeményezte, hogy az Európai Bizottság fagyassza be a Magyarországnak szánt uniós pénzek egy részét. 2023-ban azt javasolta, hogy Magyarország ne tölthesse be az EU Tanácsának soros elnökségét. Kocsis Máté, a Fidesz–KDNP frakcióvezetője emiatt „lenácizta” a német politikust. Freund idén májusban a Blikknek adott interjúban azt mondta, hogy a Magyarországnak járó uniós támogatások teljes felfüggesztését is követelik - írja a 24.hu.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Ruszin-Szendi Romulusz manipulatívan megvágott szavaira hivatkozva indít petíciót a Fidelitas a sorkatonaság ellen
A Fidelitas videójában levágták a Ruszin-Szendi által mondott mondat első felét, így az teljesen más értelmet nyert.


Egy manipulatívan megvágott videóra hivatkozik a Fidelitas az új petíciójában - írja a lakmusz.hu.

A Fidelitas elnöke, Mohácsy István vasárnap este a Facebookon jelentette be, hogy „Nem a sorkatonaságra” címmel petíciót indítanak, a Fidesz ifjúsági szervezete szerint ugyanis a Tisza Párt visszaállítaná a sorkatonaságot.

Mohácsy István Facebook-videójában úgy fogalmazott:

„Ruszin-Szendi Romulusz a napokban nyíltan kimondta, hogy visszahozná a kötelező sorkatonai szolgálatot.”

A videóban ezután egy bejátszás következik, amelyben a Tisza Pártból Ruszin-Szendi Romulusz beszél. Azt mondja: „A sorkatonai kötelezettséget vissza kellene állítani. A fiataloknak szoktam mondani, hogy nem megszüntettük, csak felfüggesztettük, szóval óvatosan! Tehát ha baj van, akkor berántunk mindenkit azonnal.”

A lap szerint ugyanakkor Ruszin-Szendi szavait félrevezetően vágták ki az eredeti beszédéből.

A mondat első felét ugyanis levágták, így megváltozott a kijelentés értelme. A teljes mondat a június 28-i zalaegerszegi fórumon így hangzott: „Nincs az a helyzet ma Magyarországon, optimális esetben, hogy a sorkatonai kötelezettséget vissza kellene állítani.”

A fenti mondat után azt is mondja: „a fiataloknak szoktam mondani, hogy nem megszüntettük, csak felfüggesztettük, szóval óvatosan! Tehát ha baj van, akkor berántunk mindenkit azonnal, mert meg kell védeni ezt a szép magyar hazát, ez nem kérdés.”

Magyarország 2004-ben szüntette meg a féléves kötelező katonai szolgálatot, több európai országgal együtt. A hadkötelezettség intézménye ugyanakkor nem szűnt meg. A 2004-es törvény szerint „rendkívüli állapot idején és az Országgyűlés külön döntése alapján megelőző védelmi helyzetben” a magyar lakcímmel rendelkező, magyar állampolgárságú, 18 és 40 év közötti férfiak hadkötelesek. A honvédelemről szóló 2021. évi CXL. törvény szerint „tényleges katonai szolgálatra való behívásra kizárólag a hadiállapot kihirdetésének Kormány általi kezdeményezését követően, a kihirdetést követő bevonulási időpontra kerülhet sor”.

Október elején több kormányközeli portál számolt be hasonlóan Ruszin-Szendi fenti mondatairól, köztük az Index, az Origo és a Magyar Nemzet. A Mandiner azt írta, hogy „a volt tábornok gyakorlatilag azonnal visszahozná a sorkötelezettséget”, de a cikkbe ágyazott videórészletben az hangzik el, hogy nincs szükség sorozásra.

A Fidelitas hétfőn élesítette is az online petíciót, a felületre pedig beágyazták a fenti videót is. A kezdeményezést a Budaörsi Katonai Temetőben tartott sajtótájékoztatón jelentették be. A petíciót többször is ki lehet tölteni ugyanazokkal az adatokkal, ugyanazzal az e-mail címmel.

Ruszin-Szendi október 14-én Facebook-posztban reagált a Fidelitas kezdeményezésére. Azt írta, soha nem mondta, hogy vissza kellene állítani a sorkatonaságot, az önkéntes katonai szolgálat mellett érvelt. Kijelentette, hogy „a Tisza nem állítja vissza a sorkötelességet”.


Link másolása
KÖVESS MINKET: