Júniusig meghosszabbították a veszélyhelyzetet

A svájciak elsöprő többséggel, 78,28 százalékkal utasították el vasárnap azt a népszavazási kezdeményezést, amely 50 százalékos örökösödési és ajándékozási adót vetett volna ki a szupergazdagokra. A Svájci Szövetségi Kancellária által közzétett hivatalos adatok szerint a javaslat egyetlen kantonban sem kapott többséget, a részvételi arány pedig országosan 42,95 százalékos volt.

A kormány és az üzleti szféra hevesen ellenezte a javaslatot. Karin Keller-Sutter pénzügyminiszter, Svájc idei szövetségi elnöke szerint az adó súlyosan ártott volna az ország gazdasági vonzerejének. „Már most is igazságos az adórendszerünk. Egy országos örökösödési adó kibillentette volna az adórendszerünket az egyensúlyából.” Az ellenzők fő érve az volt, hogy egy ilyen magas adókulcs a vagyonosok elvándorlásához és a tőke külföldre menekítéséhez vezetne. Egy szakértői tanulmány szerint a potenciális adóalap akár 85-98 százaléka is elhagyhatta volna az országot.

„Nagyon büszke vagyok az ifjúsági pártunkra. Ez egy politikai küzdelem kezdete” – mondta Cédric Wermuth, a Szociáldemokrata Párt társelnöke. Tamara Funiciello szociáldemokrata képviselő szerint a kampány eleve egyenlőtlen volt: „Dávid és Góliát-helyzet volt.”

A földrajzi adatok egységes elutasítást mutatnak. A németajkú kantonokban volt a legmagasabb, több helyen 80 százalék feletti a „nem” szavazatok aránya.

A voksolás másnapján Alfred Gantner, a Partners Group társalapító milliárdosa egy interjúban kijelentette, hogy bár ezt a konkrét javaslatot elveti, de a vagyonkoncentráció problémájával foglalkozni kell. „Progresszív vagyonadóra van szükségünk” – fogalmazott.

Via ORF, Spiegel

Kármán András, a TISZA párt költségvetési és adópolitikai szakértője a Facebook-oldalán fakadt ki a hazai költségvetés helyzete miatt, hiszen az 2025 első 10 hónapjában nettó befizetővé vált az Európai Unió felé - ahelyett, hogy több mint 1500 milliárd forintot kapott volna.

A politikus a Nemzetgazdasági Minisztérium beszámolójára hivatkozva azt írja, „az idei év első 10 hónapjában alig 589 milliárd forintnyi uniós támogatás érkezett, miközben 609 milliárd forintot fizetett be a magyar állam a közös uniós költségvetésbe.”

Hozzáteszi: 2023-ban még 1556 milliárd forint nettó bevétele volt a magyar költségvetésnek az uniós egyenleg révén, ami mostanra mínusz 20 milliárd forintra csökkent. Kármán szerint az ok közismert.

A szakértő szerint emiatt van befagyasztva az uniós források jelentős része, és az ország ezért az évente neki járó támogatásnak csak a töredékét kapja meg. Kármán posztja azzal zárul, hogy egy esetlegesen hatalomra kerülő TISZA-kormány milyen módszerekkel teremthet teljesen más felállást.

A politikus posztjának hátterében az uniós források részleges befagyasztása áll, amit az ún. uniós „szupermérföldköveknek” nevezett jogállamisági feltételek teljesítésével lehetne feloldalni. Az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentése szerint Magyarország és kormánya a legtöbb ajánlás terén még mindig nem tett előrelépést, így körülbelül 18 milliárd euró továbbra is zárolva maradt.

„Nem vagyok közszereplő” – ezzel a mondattal hárította el a kérdéseket Domokos László, az Állami Számvevőszék volt elnöke, akit a kormány havi bruttó 2,7 millió forintért bízott meg Budapest pénzügyeinek átvilágításával. A jelenetet Nagy Dávid, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt listavezetője vette videóra, miután véletlenül belebotlott az utcán az egykori fideszes politikusba.

Ezzel szemben Budapest vezetése a kormányzati elvonásokat okolja a kialakult helyzetért. A konfliktus azután lángolt fel ismét, hogy az állam újabb 6,2 milliárd forintot emelt le a főváros számlájáról. Karácsony Gergely főpolgármester emiatt december 1-jén, hétfő délutánra rendkívüli közgyűlést hívott össze egy kelenföldi buszgarázsba.

Domokos László megbízatása a szerződése végéig összesen bruttó 17,19 millió forintba kerül az adófizetőknek. A megbízást a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumtól kapta. Domokos 2011 és 2022 között volt az Állami Számvevőszék elnöke, azt megelőzően, 1998 és 2010 között pedig a Fidesz országgyűlési képviselőjeként dolgozott.

A lakosság közel harmada nem tudna kifizetni egy százezer forintos váratlan kiadást, miközben a mindennapi megélhetéshez szükséges összegek egy év alatt jelentősen nőttek. A szegénység nem csupán egyéni probléma, hanem az egész országot érinti, hiszen a nélkülözés csökkenti a termelékenységet, apasztja az adóbevételeket és visszafogja a vásárlóképes keresletet.

Bár némileg javult a magyarok életszínvonala, a lakosság 45 százaléka még mindig havi 300 ezer forintnál kevesebb bevételből él – derül ki az Egyensúly Intézet reprezentatív szegénységkutatásából. A képet árnyalja, hogy 2024-ben még a lakosság 56 százaléka tartozott ebbe a kategóriába.

A felmérés szerint, amely egy 1000 fős, 18 éven felüliekből álló mintán alapult, a magyarok 44 százaléka 300 és 500 ezer forint közötti jövedelemből gazdálkodik, míg az átlagos megélhetési szint feletti bevételhez a lakosság mindössze 11 százaléka jut hozzá.

A lakosság 47 százaléka szembesül legalább egy alapvető anyagi nehézséggel, azaz nem tudja fedezni az összes olyan kiadást, mint a fűtésszámla, a rendszeres húsfogyasztás vagy egy nagyobb váratlan költség. Nagyjából 800 ezren élnek súlyos anyagi nélkülözésben, ami azt jelenti, hogy mindhárom említett területen hiányt szenvednek.

A téli fűtés terén a magyarok 69 százaléka biztos abban, hogy lesz elég pénze felfűteni az otthonát. 25 százalék eseti nehézségekre számít, a válaszadók 2 százalékának viszont biztosan nem lesz elég forrása a lakás melegen tartására. A helyzet sokat javult a 2022-es energiaválsághoz képest, amikor a megkérdezettek 39 százaléka küzdött eseti nehézségekkel, 12 százalék pedig egyenesen lehetetlennek tartotta a fűtést.

A kutatás szerint a lakosság 72 százalékának lesz annyi pénze a következő három hónapban, hogy legalább minden második nap húst vagy halat ehessen, 23 százaléknak viszont nem mindig lesz rá lehetősége. Ezen a téren is látványos javulás következett be 2022-höz képest, amikor csupán a lakosság 43 százaléka engedhette ezt meg magának.

A felmérés szerint további 35 százalék számára gondot okozna, de még meg tudná oldani saját erőből, 33 százalék pedig gond nélkül ki tudná fizetni a százezres összeget. Ezt a képet árnyalja, hogy 2022 óta a 100 ezer forint reálértéke jelentősen csökkent: a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján egy automata mosógép átlagosan 120 ezer forint helyett már 160 ezer forintba, egy átlagos porszívó pedig 29 ezer forint helyett 38 ezer forintba kerül.

A megkérdezettek 66 százaléka a bevételei változatlanságára számít, és 14 százalékuk számol kevesebb bevétellel. Ez jelentős javulás 2022-höz képest, amikor a lakosság több mint negyede (26 százaléka) a bevételei csökkenését vetítette előre. Az optimizmust az elmúlt évek gazdasági folyamatai táplálják: az infláció 2024 elején tartósan egy számjegyűre mérséklődött, a reálbérek pedig tavaly ismét növekedésnek indultak.

(Telex)