News here

HÍREK
A Rovatból

Jóval drágább lesz Budapesten taxizni hétfőtől, 33 százalékkal emelnek minden díjat

Az emelést a drága üzemanyaggal, a megnőtt inflációval és az emelkedett minimálbérrel indokolják.

Link másolása

Hétfőtől emelkednek a fővárosban a taxis tarifák:

az alapdíj 700-ról 1000 forintra, a kilométerdíj 300-ról 400-ra, a percdíj pedig 75 forintról 100 forintra nő.

A Fővárosi Közgyűlés április 13-án módosította a taxirendeletet. A 33 százalékos emelést a jelentős üzemanyagár-emelkedéssel, valamint a megnövekedett inflációval és a minimálbér emelkedésével indokolták.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes az ülésen elmondta, hogy a tarifaemelés a taxis szervezetek által kezdeményezett egyeztetéseken elért kompromisszumos megoldást tükrözi.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Teljesen átalakul az egészségügy, döntött a fideszes többség az Országgyűlésben
A háziorvosi és a védőnői ellátást, az alapellátási ügyeletet és a szakápolást is érintő törvénymódosítást fogadott el az Országgyűlés 136 igen, 56 nem és 1 tartózkodó szavazattal.

Link másolása

Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosítása szerint jövőre a háziorvosi körzethatárok kijelölésének joga az önkormányzatoktól átkerül az Országos Kórházi Főigazgatósághoz, amelynek alapellátási igazgatóságán belül hozzák létre a Nemzeti Praxiskezelőt. A háziorvosi praxisok tekintetében a jövőben a legkisebb egységnek már nem a települést, hanem a járást tekintik. A már létező praxisközösségek tevékenysége járóbeteg-szakellátási szolgáltatásokkal bővülhet.

A jogszabály új alapokra helyezi az alapellátási ügyeletet: a háziorvosi ügyelet délután négytől este tíz óráig a járásközpontban lesz mindig azonos helyen, este tíztől reggel nyolcig pedig az eddigi ügyeleti szolgáltatók helyett, az Országos Mentőszolgálat irányítja majd a betegeket a megfelelő ellátási szintre.

Az ügyeleti ellátás átalakításának végdátuma 2024. február 29., azt megelőzően fokozatos lesz a feladatelvállalás. Az egészségügyért felelős miniszter 30 nappal előre közzéteszi, mely területek - jellemzően megyék - esetében veszi át a mentőszolgálat az ügyeleti ellátást.

Törvényi szinten rögzítik, hogy a városi kórház 0-24 órában betegfogadásra alkalmas és legalább kettő, a miniszter által rendeletben meghatározott szakmában nyújt fekvőbeteg-szakellátást, míg a megyei kórháznak egész nap biztosítania kell sürgősségi ellátást és legalább öt rendeletben meghatározott szakmában fekvőbeteg-szakellátást is.

A jogszabály lehetőséget ad a megyei intézménynek arra, hogy foglalkoztatottjai számára meghatározza a munkavégzés helyét, amely bármely, az adott megyében működő intézmény lehet. A munkavégzés helyének egyoldalú meghatározása ugyanakkor nem járhat a foglalkoztatott aránytalan sérelmével, különösen egészségi állapotára vagy családi körülményeire tekintettel, a munkahely és a lakóhely közötti utazás nem haladhatja meg a napi a három órát, tíz éven aluli gyermeket nevelő foglalkoztatott esetében a napi két órát.

A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló az őt foglalkoztató intézményben - engedéllyel - végezhessen olyan egészségügyi tevékenységet, amire a szolgálati jogviszonya nem terjed ki.

A jövőben a látogatási időn túl is jogosult lehet egy segítő személy bent lenni a kórházban azon beteg mellett, aki önmagát nem tudja ellátni, folyamatos segítségre szorul, hosszútávú fekvőbeteg-ellátást igényel, pszichés krízishelyzetben van vagy haldoklik.

Jövő júliustól az önkormányzatok helyett az állam gondoskodik a védőnői ellátásról: a védőnők munkáltatói jogait az irányító megyei intézmény gyakorolja majd, a települési önkormányzatoknak pedig ingyen kell használatba adnia az államnak a védőnői ellátásra szolgáló ingó és ingatlan vagyont. Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára a bizottsági vitában közölte, a kormány nem döntötte el, hogy állami kézbe veszi-e a szakrendelőket, előbb felméri azokat, majd március környékén születhet róluk döntés.

Átalakul a szakápolási rendszer is: a törvény megteremti a jogalapját, hogy egészségügyi szakellátásból a szociális ellátórendszerbe kerüljenek át azok az ágyak, amelyeken jelenleg tartós ápolást-gondozást

végeznek.

Az ápolást a jövőben a szociális ellátórendszer keretein belül működő szakápolási központok végzik majd. A feladatátvétellel, illetve átadással érintett intézmények körét az egészségügyért felelős miniszter a szociálpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben határozza meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
4500 orvos hajlandó lenne letétbe helyezni a felmondását, válaszul az egészségügyi törvény módosítására
Az orvosi kamara arra kéri Novák Katalint, hogy küldje vissza az Országgyűlésnek megfontolásra a szerdán elfogadott módosítást.

Link másolása

4500 orvos nyilatkozott úgy, hogy hajlandó letétbe helyezni a felmondását - mondta a Népszavának Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) alelnöke.

A szervezet arra kéri Novák Katalin köztársasági elnököt, hogy küldje vissza megfontolásra a Parlamentnek az egészségügyi törvény szerdán elfogadott módosítását.

Álmos Péter a lapnak azt is elmondta, hogy a MOK jövő év elejére összehívja a rendkívüli országos küldöttgyűlését. Ezen a fórumon születhet döntés arról, hogy milyen tiltakozó akciót támogat az orvostársadalom válaszul arra, hogy az egészségügy átalakításáról szóló törvénycsomag elfogadása előtt a kormányzat nem vette figyelembe észrevételeiket.

A MOK kérdőívében 4500 orvos nyilatkozott úgy, hogy hajlandó letétbe helyezni a felmondását, és 6800-an pedig az önként vállalt túlmunka szerződéseikről állították ugyanezt.

A válaszolók mintegy harmada az alapellátásban, a többség szakrendelőben, illetve kórházban dolgozik. Álmos Péter azonban azt is hozzátette, hogy egyelőre még nem gyűjtik a felmondásokat, a cél pusztán a szándék felmérése volt.

„Ha azt nézzük, hogy most Szlovákiában 2100 orvos a letétbe helyezett felmondásával megfelelő körülményeket tudott kiharcolni, akkor a hazai 4500 orvos szándéka is – úgy gondoljuk – erős érv” - mondta a MOK alelnöke.

A szerdán elfogadott törvénymódosítás kapcsán Álmos Péter azt mondta, hogy mindvégig, ahol lehetett, próbálták véleménynyilvánítással, tárgyalással elérni azt, hogy „egy olyan javaslat menjen át, amit a szakma, az orvostársadalom is tud támogatni, életképesnek tart”.

„A legnagyobb probléma, hogy az orvostársadalom megkerülésével a gyógyítókra hárítanak olyan problémákat, amelyek veszélyeztetik a betegbiztonságot. Például, ha egy orvost a törvényben leírt módon elvezényelhetnek, mi lesz azokkal a betegekkel, akiket addig ő gondozott? A kamara szerint ez nem oldja meg a szakemberhiányt, hiszen ma már szinte minden szakma hiányszakma”

- fejtette ki Álmos Péter. Az alelnök ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a kamara nincs ellene a minőségértékelés szerinti jövedelemeltérítésnek.

De az államtitkár ezzel kapcsolatban folyamatosan csak a mennyiségről beszélt, miszerint többet kellene dolgoznia az orvosok 5 százalékának, akik a béremelés után kevesebb munkát végeztek.

„Ők jellemzően pont azok, akiknél a paraszolvencia csapódott le. Ezért kérdéses, hogy mondjuk egy minőségi értékeléssel, hogyan lehet őket több munkára kényszeríteni?” - fogalmazott Álmos Péter, aki szerint számos olyan probléma van, amire nem kaptak megnyugtató választ, és valamennyinek van betegbiztonságot veszélyeztető következménye.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Zebrán elgázolt gyalogost vádol emberöléssel az ügyészség
Részegen, a piros lámpa ellenére lelépett az útra. A motoros a megengedettnél jóval nagyobb sebességgel ment, és elütötte.

Link másolása

A férfi három és fél évvel ezelőtt, a Blaha Lujza térnél részegen, a piros lámpa ellenére lelépett az útra. Pont akkor ért oda egy motoros a megengedettnél jóval nagyobb sebességgel, és elütötte. Mindketten súlyosan megsérültek, a motoros később meghalt. Az ügyészség mindkét férfi felelősségét megállapította, a gyalogos ellen most emeltek vádat - hangzott el az RTL híradójában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Brutális különadó-emelést kapott a Mol a nyakába, visszaállt a jövedéki adó mértéke is
Gyakorlatilag elvonják a Mol nyereségét. December 8-tól 40 százalékról 95 százalékra emelkedik az adó mértéke a Brent olaj és Oroszországi Föderációból származó kőolaj közötti árrésre.

Link másolása

Ahogy azt Orbán Viktor előrevetítette, elvonják a nyereséget a Moltól.

Ezt írta:

„Az elmúlt napokban a brüsszeli kőolajszankciók hatályba léptek, bekövetkezett az, amitől tartottunk. Mostantól szankciós benzinárak vannak érvényben egész Európában. Magyarországon az ebből keletkező extraprofitot elvonjuk és a rezsivédelmi alapba irányítjuk.”

A részletek december 7-én, szerda este jelentek meg a Magyar Közlönyben.

Az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett kormányrendelet a következőket rendeli el:

„Az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 8. §-a a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki: „(6) A Távhő. törvény 7. § (1) bekezdésétől eltérően a 2023. adóévre vonatkozóan a jövedelemadó a pozitív adóalap 41 százaléka. (7) A Távhő. törvény 8. §-ától eltérően a 2023. adóévi adóelőlegek megfizetése során a (6) bekezdés szerinti mértéket alkalmazni kell. (8) A Távhő. törvény 6. § (11) bekezdésétől eltérően a több engedéllyel rendelkező, illetve a jövedelemadó-köteles tevékenységen kívüli tevékenységet végző adóalanynál az adóalap a Távhő. törvény 6. § (1)–(9) bekezdése alapján meghatározott összegnek az arányos része. Az arányt a jövedelemadó-köteles tevékenységek beszámolóban kimutatott vagy a könyvviteli zárlat alapján megállapított árbevételének az adóalany összes árbevételének százalékában (két tizedesjegyre) számítva kell meghatározni.”

A kormányrendelet tartalmazza azt is, hogy a következő naptól, azaz december 8-tól

december 8-tól 40 százalékról 95 százalékra emelkedik az adó mértéke a Brent olaj és Oroszországi Föderációból származó kőolaj közötti árrésre.

A kormány még július 30-án 25-ről 40 százalékra növelte a Mol által fizetendő különadót. A különadót módosító kormányrendelet hivatalosan „a Rezsivédelmi Alap növeléséhez szükséges intézkedésekről” címet kapta, és azzal egy korábbi rendeletet módosítanak, amelyben a „kőolajtermék-előállítók” számára a Brent és az orosz olaj árának különbözete alapján előírt különadót szabályozták.

A Vezess.hu írta meg, hogy a 480 forintos hatósági ár kivezetése után az üzemanyagra kivetett jövedéki adó mértéke is visszaállt az árstop előtti állapotra. A 95-ös benzin jövedéki adójának mértéke ismét nettó 120 forint/liter (áfával 152,4 forint), míg a gázolajé nettó 110,35 forint/liter (ami bruttó 140,1 forintot jelent). Az emelés mértéke literenként nettó 25 forint.

Azt, hogy mit kamuzott a kormány az ársapkáról, a szankciókról, a szakértő ebben a nyilatkozatában leplezte le:

/holoda-attila-a-benzinarsapka-kivezeteserol-a-kormany-indoklasa-nem-fedi-a-valosagot/


Link másolása
KÖVESS MINKET: