HÍREK
A Rovatból

Jönnek az európai bosszúvámok Trump vámjaira – az időpont is megvan már

Az Európai Unió kemény válaszra készül az amerikai vámokra. Már áprilisban jöhetnek az első csapások, amik az USA-t és Európát is érzékenyen érinthetik.


Az Európai Unió hamarosan válaszol az Egyesült Államok által bevezetett vámokra. Az Európai Parlament kereskedelmi bizottsága csütörtök reggel bejelentette: április 14-én érkezik az első válaszlépés – írja a Portfolio.

Az unió alumíniumra, acélra, valamint amerikai fitnesz- és horgászeszközökre vet ki pótlólagos vámot.

Az intézkedés célja nem az, hogy komoly károkat okozzanak az Egyesült Államoknak, hanem az, hogy ellensúlyozzák az európai gazdaságot érő negatív hatásokat.

Bernd Lange, a parlamenti szakbizottság elnöke arról beszélt, hogy az amerikai intézkedések nemcsak Európának, hanem az USA lakosságának is komoly nehézséget jelenthetnek. Úgy fogalmazott: ma csak a napsütés miatt tudott jó reggelt kívánni. Április 2-át pedig az Infláció napjának nevezte, mivel szerinte világszerte áremelkedésekkel kell számolni. Ezzel szemben Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője korábban a neheztelés napjaként emlegette ezt az időpontot, amelyet Trump a felszabadulás napjának nevezett.

A szakbizottság elnöke szerint az amerikai elnök nem veszi figyelembe a valós gazdasági adatokat. Elmondása szerint a vámok átlagos mértéke jelenleg mindössze 5 százalék, a teljes kereskedelmi forgalmat nézve pedig csak 1,5–2 százalék. Trump a 20 százalékos vámokat az európai minőségi követelményekkel és fogyasztóvédelmi szabályokkal indokolja, ám Lange szerint ez téves érvelés, hiszen ezek a szabályok az uniós polgárok védelmét szolgálják.

Az Európai Unió a közelmúltban többször is próbált tárgyalni az amerikai kormánnyal, ám Lange szerint a döntéshozatal jelenleg teljes mértékben Trump és főtanácsadója, Peter Navarro kezében van. A Bizottság gazdasági és kereskedelmi biztosa, Maroš Šefčovič az elmúlt héten kétszer is tárgyalt Washingtonban, de érdemi eredményt nem tudtak elérni.

Felmerült az is, hogy az unió készen áll a Kényszerítés elleni eszköz (ACI) alkalmazására. Ezzel a digitális szolgáltatókat és a nagy techcégeket – köztük a Google-t, az Amazont, a Metát és az X-et – is meg tudná szorongatni az EU. Lange szerint azonban még nem érkezett el az idő a bevetésére.

Trump bejelentését az európai tőzsdék – így a magyar is – nagyon megsínylették.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Szabad Európa: tízmilliárd eurós hitel felvételére készülhet a magyar kormány
Lapinformációk szerint a pénzre az uniós támogatások pótlása és az állami beruházások felpörgetése miatt lenne szükség. A hitel devizában jönne, ami újabb kockázatokat hozhat.


A Szabad Európa információi szerint a kormány hamarosan dönthet egy körülbelül tízmilliárd eurós hitel felvételéről. Több forrás is megerősítette, hogy az elvi döntés már megszületett, jelenleg pedig azt vizsgálják, honnan érkezhetne ekkora összegű kölcsön.

A lehetséges források között szerepel Katar, az Egyesült Államok, Kína, Japán, valamint az Európai Beruházási Bank is.

Egy, a lapnak nyilatkozó forrás szerint a különböző pénzintézetek és országok eltérő feltételeket szabnak, ha hitelről van szó. Mint fogalmazott: „Kína konkrét beruházásokra ad pénzt, nagyon kötött feltételekkel, lásd a Budapest–Belgrád vasutat. Az EIB-nek szintén kemény feltételei vannak, míg a japánok üzletileg lennének keményebbek. Ellenben Katar – például politikai alkuk keretében – szívesen nyújt kedvezményes hitelt, és a felhasználást illetően sem finnyás. Most nyilván komoly reményeket táplál a kormány, hogy valami hasonlót összehozhat a Trump-kabinettel is.”

A Szabad Európa szerint a kormány az Európai Unióval folytatott jogállamisági vita miatt felfüggesztett, és egyre nagyobb arányban elvesző támogatásokat próbálhatja meg ilyen módon pótolni.

A cél az lehet, hogy az elmúlt években visszaesett állami beruházásokat újra fellendítsék.

A tervezett hitelfelvétel ugyanakkor növelné az államadósság devizaarányát. Ennek érdekében először módosítani kellene a jelenleg érvényben lévő, 30 százalékos felső korlátot. A lap szerint az sem világos, hogyan fogadnák egy ilyen lépést a nemzetközi hitelminősítők.

A Szabad Európa arra is felhívja a figyelmet, hogy

az államadósság kamatterhe már most is jelentős.

A költségvetés egyik legnagyobb kiadása jelenleg az adósság (re)finanszírozása, amely éves szinten a GDP körülbelül 4 százalékát teszi ki.

Emellett kérdés, hogy a kormány hogyan tudna rövid idő alatt értelmesen elkölteni egy ekkora összeget, amely a GDP mintegy 5 százalékának felel meg.

(via hvg.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A szexjelenetek miatt indult eljárás a TV2 Hunyadi-sorozata ellen
Sokaknak nem tetszett, hogy explicit szexuális tartalmat láthattak gyerekek által is nézett műsorsávban. Ráadásul a népszerű sorozatban leszbikus jelenet is szerepelt.


A nagy sikerű Hunyadi sorozat első epizódja 20 órakor ment le a TV2-n, tizenkettes karikával. Több néző nem hagyta szó nélkül a látottakat, bejelentést tettek a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál (NMHH).

A hatóság ezért eljárást indított, és azt vizsgálja, hogy megfelelő volt-e a sorozat korhatár-besorolása, elsősorban az explicit erotikus részek miatt.

Az NMHH a TV2 Playen elérhető epizódokat is ellenőrzi.

A Hunyadi leszbikus jeleneteivel Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke és Dúró Dóra, a párt parlamenti képviselője is foglalkozott korábban. Toroczkai azt mondta, érdekesnek tartja, hogy a 16 milliárd forintos közvetlen állami támogatásból készült sorozat leszbikus jelenetei nem zavarják a Fideszt.

Az NMHH közleménye szerint nemcsak a TV2 kapcsán vizsgálódnak. Az ATV-t is elővették, mert négy alkalommal megsértette a reklámhangerősségre vonatkozó szabályokat. Ezen kívül a Rádió-1-es Balázsék január 28-i adása miatt is eljárás indult, mivel a műsorvezetők egy szexuális rekordkísérletről beszélgettek a reggeli órákban.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Videó: TEK-esek, rendőrök, lezárások – óriási készültség mellett indult a Karmelita kolostorhoz Benjamin Netanjahu
Az izraeli miniszterelnök a világ egyik legvédettebb vezetője, ennek megfelelő biztonsági protokoll mellett kísérik magyarországi hivatalos útjain.


A vártnál valamivel később, szerda este helyett csütörtök reggel érkezett Budapestre Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök. A politikus várhatóan a Széchenyi téri Four Seasons Hotel, a Budai Vár, a Parlament és a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont környékén tűnik majd fel – vasárnapig ezeken a helyeken kell szakaszos lezárásokra számítani.

Kollégánknak sikerült elcsípnie az izraeli kormányfő konvoját. Netanjahu első programként a Gresham Palotából a Karmelita kolostorba tartott jelentős rendőri és terrorelhárító (TEK-es) kísérettel.

A Várban szintén nagy volt a rendőri készültség:

A készültség nem véletlen: Netanjahu jelenleg a világ egyik legvédettebb vezetőjének számít, aki ellen ráadásul a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki. (Ezt Magyarország magára nézve eddig sem tartotta kötelező érvényűnek, de Gulyás Gergely nemrég bejelentette, hogy ki is lépünk a nemzetközi szervezetből.)

@szeretlekmagyarorszag.hu #netanyahu #izrael #budapest #szmo #szeretlekmagyarország ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
500 százalékos vámot vetnének ki az orosz kőolajat és földgázt vásárló országokra Amerikában
Egy republikánusokból és demokratákból álló szenátusi csoport durva lépésre készül. Putyint békére kényszerítenék, különben jön a szigor minden energiavásárlóra.


Egy új amerikai törvényjavaslat értelmében 500 százalékos vámot vetnének ki azokra az országokra, amelyek továbbra is orosz kőolajat, földgázt vagy uránt vásárolnak. A kezdeményezés célja, hogy nyomást gyakoroljanak Vlagyimir Putyinra a tűzszüneti tárgyalások megkezdése érdekében Ukrajnával, vagy azért, ha megszegne egy esetleges megállapodást, írta a Reuters.

A törvényjavaslatot egy 50 tagú szenátori csoport nyújtotta be, amelyben republikánus és demokrata politikusok egyaránt helyet kaptak.

Richard Blumenthal connecticuti demokrata szenátor a kezdeményezés egyik támogatója, aki egy interjúban azt mondta: „Békét remélünk, de annak tisztességesnek kell lennie Ukrajnával szemben.” Véleménye szerint Putyin „azt remélve húzza az időt, hogy a harctéren nyerhet”.

A javaslat nemcsak az energiahordozók kereskedelmét érinti. A tervezet megtiltaná az amerikai pénzintézetek számára, hogy olyan szervezetekbe fektessenek, amelyek kapcsolatban állnak az orosz kormánnyal.

Emellett az amerikai állampolgárok sem vásárolhatnának orosz államadósságot.

A javaslat kiterjesztené az eddigi szankciókat, és várhatóan feszültséget okozna azokkal az országokkal, amelyek jelentős mértékben vásárolnak orosz energiát. Ilyen például India és Kína, de

az intézkedés Európát is érzékenyen érinthetné, hiszen a kontinens még mindig nagymértékben függ az orosz földgáztól.

Bár Oroszországot számos korábbi szankció sújtja, a cseppfolyósított földgáz exportja eddig zavartalanul folytatódott. A mostani törvénytervezet lehetőséget biztosítana az amerikai elnök számára, hogy ideiglenes mentességet adjon a vám alól, ha az „az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeit szolgálja”.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET: