HÍREK
A Rovatból

Jön a szuperkedd! 15 államban tartanak előválasztást az USA-ban, nagy izgalmak nem várhatók

Az elmúlt öt napban nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatások alapján a republikánus előválasztási versenyben országos szinten Donald Trump előnye behozhatatlannak látszik. Joe Biden támogatottsága is elsöprő a demokraták közt.


Az Egyesült Államok 15 államában és egy szövetségi államként el nem ismert csendes-óceáni területén tartanak kedden előválasztásokat, amelyeken az elnökjelöltek személyéről dönt több millió, pártokhoz regisztrált szavazó.

A szuperkedd néven ismert előválasztási napon a nyugati parttól a keleti partig az ország szinte minden vidékén tartanak szavazást.

A regisztrált republikánus és demokrata szavazók Kaliforniában, Texasban, Oklahomában, Utah és Colorado államokban, Arkansasban és Minnesotában voksolnak. Az ország déli államai közül Alabamában és Tennessee-ben, a keleti parton Virginia és Észak-Karolina államokban, valamint az ország Új-Angliaként emlegetett északkeleti részében Vermont, Maine és Massachusetts államokban voksolnak.

A republikánusok kedden Alaszkában is élhetnek az elnökjelölés jogával. Az Egyesült Államokhoz tartozó Amerikai Szamoán ezen a napon a regisztrált demokrata szavazók voksolhatnak elnökjelöltjükre.

Colorado állam republikánus előválasztási eredményére közvetlen hatása van a szövetségi Legfelsőbb Bíróság hétfőn hozott határozatának. A testület helyt adott Donald Trump beadványának, amely kifogásolta Colorado állam legfelsőbb bíróságának tavaly decemberben hozott döntését az indulásból való kizárásáról. Colorado állam legfőbb bírói fóruma arra hivatkozott, hogy Donald Trump a 2021. január 6-i eseményekben felelőssé tehető és zendülésben érintett. A szövetségi Legfelsőbb Bíróság egyhangú döntése szerint Colorado állam bírói tanácsának nem volt joga ilyen értelmű határozatot hozni, ezért a március 5-én Donald Trumpra leadott szavazatokat is figyelembe kell venni a voksok összesítésekor.

Az elmúlt öt napban nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatások alapján a republikánus előválasztási versenyben országos szinten Donald Trump előnye behozhatatlannak látszik.

Szombaton a New York Times napilap megrendelésére készült felmérés azt mutatta, hogy a volt elnököt a republikánus szavazók 76, míg Nikki Haley korábbi dél-karolinai kormányzót 21 százalék támogatja. Egy nappal korábban a Forbes is kiadta legfrissebb kutatásának eredményét, ami szerint Donald Trump mögött 79, míg Nikki Haley mögött 12 százaléknyian állnak.

Szorosabb versenyt ígér a Virginia állambeli előválasztás kedden, ahol Donald Trump előnye mérsékeltebb, 51 százalékra számíthat, míg ellenfele 43 százalékra egy múlt pénteken megjelent közvélemény-kutatás alapján. Az ország meghatározó államában, az összességében demokrata többségű Kaliforniában, a republikánus elnökjelöltek versenyében a felmérések Donald Trump országos átlaghoz közeli előnyét mutatják.

A demokrata párton belül a hivatalban lévő elnök újraindulása miatt a szokásjog alapján vele szemben nem indulnak esélyes kihívók, így Joe Biden támogatottsága elsöprő az előválasztási folyamatban.

A New York Times által megrendelt felmérés szerint a demokrata szavazók 79 százaléka áll az elnök mögött, míg Dean Phillips kongresszusi képviselőt 10 százalék támogatja.

A republikánus versenyben a hétfői összegzés szerint Donald Trump az elnökjelöltség véglegesítése szempontjából fontos delegálti szavazatok közül 244-gyel rendelkezett már, míg Nikki Haley azután, hogy vasárnap a fővárosban, Washington DC-ben győzni tudott, 43-mal.

A republikánusok az előválasztások során összesen 2149 delegálti szavazatot osztanak ki, vagyis a többséghez 1215 voks megszerzésére van szükség. A szuperkedden 874 ilyen szavazat sorsa dől el. Szakértők szerint amennyiben Donald Trump ezek többségét megszerzi, akkor politikai értelemben már biztosra vehető a jelöltsége, akkor is, ha Nikki Haley-nek matematikai esélye maradt még az eredmény megfordítására.

Donald Trump és kampánycsapata azt a célt tűzte ki, hogy március közepére eldöntse a versenyt, és megszerezze a több mint 1215 delegálti szavazatot.

A Republikánus Párt július közepén Milwaukee-ban tartja az elnökjelölő konvenciót, a Demokrata Párt augusztus közepén Chicagóban, és ekkor válik véglegessé, hogy a két párt kit indít a november 5-i elnökválasztáson.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Felírtak neki egy orrspray-t, és ennyi volt” – Megszólaltak a Salgótarjánban meghalt csecsemő szülei
A kisbabát korábban többször is kórházban vizsgálták légzési nehézségek miatt. A halál pontos oka egyelőre nem ismert, a hatóságok közigazgatási eljárásban vizsgálódnak, gyanús körülmény nem merült fel.


Vasárnap délelőtt rendőrautók és egy mentő vonult ki Salgótarjánban az Acélgyári útra, ahol hosszabb ideig helyszíneltek. Később kiderült, hogy egy csecsemő halt meg.

A Tények riportjában megszólalt a kisbaba édesanyja is, aki elmondta, hogyan derült ki a tragédia.

„Reggel felkeltünk, a nagyobbik lányom odament hozzá, hogy megpuszilja az arcát, és akkor mondta, hogy a babának nagyon hideg az arca. Ekkor vettem észre, hogy a baba már nem él”

– idézte fel a történteket. Az apa azonnal megpróbálta újraéleszteni a kicsit, de nem sikerült. „Barna, véres váladék jött ki az orrából” – mondta megrendülten.

A rendőrség hosszasan vizsgálódott a helyszínen, de nem találtak semmi gyanúsat, és bűncselekmény gyanúja sem merült fel. Az eset körülményeit közigazgatási eljárás keretében, szakértők bevonásával vizsgálják tovább.

A szülők arról is beszéltek, hogy korábban többször vitték kórházba a kisbabát, mert nehezen lélegzett. Az orvosok végül orrgaratgyulladást állapítottak meg. „Felírtak neki egy orrspray-t, és ennyi volt” – mondta az apa.

A Tények szerint a háttérben akár bölcsőhalál is állhat, amely nem jár előzetes tünetekkel, és amelyre sem a szülők, sem az orvosok nem tudnak felkészülni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Tűzszünet után nyilvános kivégzés – a Hamász nyolc embert lőtt agyon éljenző tömeg előtt
Hétfőn a Hamász nyilvános kivégzéseket hajtott végre Gázában, órákkal az Izraellel kötött békemegállapodás aláírása után – írta a New York Post. A csoport a kivonuló izraeli csapatok után véres leszámolások sorozatába kezdett.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. október 14.



Megrázó felvétel mutatja, ahogy nyolc megvert, bekötött szemű férfi térdel az utcán, majd a fegyveresek az éljenző tömeg előtt mind a nyolcukat lelövik.

A Hamász bizonyíték nélkül azt állította, hogy „bűnözőket és Izraellel együttműködőket” végzett ki, a BBC szerint. Az áldozatok között volt Ahmad Zidan al-Tarabin is, aki állítólag egy rivális milíciának toborzott embereket.

Az izraeli hadsereg kivonulása után a Hamász gyorsan megpróbálta visszaszerezni a gázai ellenőrzést, és lecsapott a konfliktus alatt megerősödött „klánokra”, vagyis családi alapon szerveződő fegyveres csoportokra. A beszámolók szerint a megtorlások már a békemegállapodás aláírása előtt elindultak.

Vasárnap a gázai jelentések 52 halottról számoltak be a befolyásos Dagmoush-klánból, és 12 hamászos fegyveres is meghalt.

A hírek szerint a fegyveresek mentőautókkal rohanták le a klán főhadiszállását.

„Ez mészárlás. Elhurcolják az embereket, a gyerekek sikítanak és meghalnak, felgyújtják a házainkat. Mit követtünk el?” – mondta a klán egyik tagjának lánya az izraeli ynet Newsnak.

Hétfőn Donald Trump amerikai elnök azt sugallta, hogy egy megállapodás részeként jóváhagyta: a Hamász egy ideig saját belátása szerint intézze Gáza belső biztonságát. „Ők tényleg meg akarják állítani a problémákat, és erről nyíltan beszéltek, mi pedig egy időre jóváhagyást adtunk nekik” – mondta az Air Force One fedélzetén. „Közel 2 millió ember tér vissza olyan épületekbe, amelyeket leromboltak, és sok rossz dolog történhet. Azt akarjuk, hogy biztonság legyen. Szerintem rendben lesz. Ki tudja biztosan” – fogalmazott az elnök.

(via New York Post)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Beszélt Semjén Zsolttal a fideszes képviselő, aki korábban azt mondta: sosem kedvelte a KDNP-s politikust
Junghausz Rajmund szerint mindig hangot kell adni annak, ha valami hibát vagy igazságtalanságot tapasztalunk, „akkor is, ha néhány csinovnyiknak ez nem tetszik”.


Ahogy arról korábban írtunk, Semjén Zsolt indulatos parlamenti felszólalása – melyben vérváddal és alaptalan vádaskodással illette az ellenzéket – és ATV-s interjúja után posztot tett közzé Junghausz Rajmund. Újbuda fideszes képviselője a Facebookon többek között azt írta: sosem kedvelte Semjén Zsoltot, és megdöbbentette, hogy egyes politikusoknak – így a miniszterelnök-helyettesnek is – mennyire nem számítanak az elesettek. Semjén ugyanis elmondta: sosem járt még gyermekvédelmi intézményben.

Később már arról számolt be, hogy a miniszterelnök-helyettes meghívta egy beszélgetésre, kedden pedig délutáni posztjában arról írt, hogy megtörtént a találkozó. Ahogy az várható volt, a téma a gyermekvédelem volt. Junghausz a Facebook-on azt írta: „Azzal hívtak fel a Karmelitából, hogy a miniszterelnök-helyettes személyesen szeretne velem beszélni. Úgy olvasható a hírekből, hogy a kormányzat pozitív lépéseket tervez tenni a gyermekvédelem területén, ezért örömmel mentem el a találkozóra” – írta Junghausz.

Azt is elismerte, hogy volt benne némi bizonytalanság, mivel korábban elég egyértelműen megfogalmazta a véleményét Semjén Zsoltról. „Amiatt volt csak bennem némi bizonytalanság, hogy miként tudunk feszültségektől mentesen beszélni egymással annak ellenére, hogy korábban nem finomkodtam, amikor a gondolataimat megfogalmaztam vele kapcsolatban.”

A képviselő szerint azonban az aggodalom feleslegesnek bizonyult: „Aggodalmam alaptalannak bizonyult, érdemben tudtunk beszélni az igazán fontos kérdésekről.”

A beszélgetésen Semjén Zsolt megerősítette, hogy még az idén 17 milliárd forint többletforrás érkezik az állami szociális intézményrendszerhez. Junghausz szerint azon dolgoznak, hogy ebből a pénzből minél több a gyermekvédelembe kerüljön. „Így jelentősen növelhető a gyerekek étkeztetésére szánt összeg és bérkiegészítésre is sor kerülhet a szférában” – fogalmazott a képviselő.

A poszt szerint Semjén Zsolt azt is megkérdezte Junghausztól, hogyan osztaná fel ezt a többlettámogatást:

„Arra bíztatott, hogy őszintén írjam le az ezzel kapcsolatos a gondolataimat. Szakember továbbra sem vagyok, de az biztos, hogy lesznek megfontolandó javaslataim.”

Junghausz arról is írt, hogy szerdán találkozik Fülöp Attilával, a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárral, akivel elsősorban az Őrmezei Gyermekotthonban élő gyerekek helyzetének javításáról akar beszélni. Bízik abban, hogy ez a megbeszélés is nyitott hangulatban zajlik majd.

A bejegyzés végén személyesebb hangvételre váltott, és két tanulságot is megfogalmazott:

„Van abban erő, ha egy ember a saját sérelmeit hátrahagyva tud nyíltan beszélni az őt kritizáló féllel a személyüket meghaladó fontosságú ügyekről.”

Hozzátette:

„Mindig érdemes hangot adnunk annak, ha hibát vagy igazságtalanságot tapasztalunk a környezetünkben. Akkor is, ha néhány csinovnyiknak ez nem tetszik.”

A képviselő a poszt végén azt ígérte, a további részletekről is be fog számolni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Lázár a brüsszeli kémügyről: Nem emlékszem rá, hogy pontosan mi történt, de nekem az a dolgom, hogy megvédjem a hazát
A miniszter nem tagadta, hogy Magyarország kémhálózatot működtetett Brüsszelben, amikor ő felügyelte a területet, de szerinte ha a Direkt36-ban megjelentek igazak, a hírszerzőket ki kellene tüntetni.


Lázár János építésügyi miniszter a kaposvári Lázárinfón beszélt a brüsszeli hírszerzési ügyről – írta a Telex. A miniszter maga hozta szóba a témát, és úgy fogalmazott:

„Nem emlékszem rá, hogy pontosan mi történt, de nekem az a dolgom, hogy megvédjem a hazát.”

Hozzátette, ha minden úgy volt, ahogy azt a Direkt36 írta, akkor a magyar hírszerzők munkájáért kitüntetés járna.

A kijelentések apropója a Direkt36 múlt heti oknyomozása a 2015–2017 közötti brüsszeli kémügyről, ami miatt az Európai Bizottság vizsgálatot indított. Az oknyomozó portál azt írta, hogy ebben az időszakban magyar hírszerzők uniós tisztviselőket céloztak meg Brüsszelben. A diplomata fedésben dolgozó magyar hírszerzők megpróbáltak információkat gyűjteni és beszervezni kint dolgozó magyarokat.

Egy magyar bizottsági munkatárs elmondta, hogy 2015 és 2017 között rendszeresen találkozott a brüsszeli magyar Állandó Képviselet diplomatafedésű hírszerzőjével, sokszor parkokban. „Nagyon szimpatikus, okos ember volt. Persze addigra már tudtam, hogy ő diplomatafedésben a magyar hírszerzés embere”. Állítása szerint beszervezési nyilatkozatot is alá akartak vele íratni, cserében támogatást ígértek egy számára kedves szervezetnek. Ő azonban ezt visszautasította.

A hírszerző 2017-ben lebukott, ami miatt a brüsszeli magyar hírszerző hálózat is kompromittálódott. Egy, az eseményeket jól ismerő forrás szerint:

„Súlyos ügy volt. Gyakorlatilag úgy kellett venni, hogy mindenki megbukott. Újra kellett húzni a teljes hálózatot.”

A brüsszeli magyar Állandó Képviseletet 2015–2019 között Várhelyi Olivér vezette, aki jelenleg uniós biztos. Vele Ursula von der Leyen személyesen beszélt a most megjelent cikk miatt. Hogy mi hangzott el, egyelőre nem tudni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk