Az ENSZ alapokmányában rögzített elvek súlyos, szégyentelen megsértése az, hogy Oroszország még több területet akar elvenni Ukrajnától - jelentette ki Joe Biden az ENSZ Közgyűlésén New Yorkban.
Az amerikai elnök szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdai beszédében tett kijelentései komoly fenyegetést jelentenek az ENSZ alapértékeire nézve.
„Ez a háború arról szól, hogy teljesen elvegyék Ukrajna jogát az önálló államként létezéshez, és egyszerűen az ukrán emberek jogát ahhoz, hogy népként éljenek. Bárhol van, bárhol él, bármiben hisz az ember, ettől megfagy a vér az ereiben. Mert ha a nemzetek következmények nélkül folytathatják birodalmi ambícióikat, akkor kockára teszünk mindent, amit ez az intézmény képvisel”
- fogalmazott.
Felelőtlennek és meggondolatlannak nevezte Putyint a nukleáris fenyegetései miatt, szerinte ez teljesen ellentmond Oroszország nemzetközi felelősségének és annak a megállapodásnak, amelyet a nukleáris fegyverekkel rendelkező hatalmak kötöttek év elején.
„A nyilatkozat szerint nukleáris háborút nem lehet megnyerni, és soha nem szabad megvívni”
- emlékeztetett Biden.
Azt is mondta, hogy Oroszországot nem fenyegette senki, és konfliktust sem keresett senki Ukrajnában Oroszországon kívül. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok azt akarja, hogy a háború igazságos feltételekkel fejeződjön be.
Beszéde végén cselekvésre buzdította az országok képviselőit, és arra, hogy ismét kötelezzék el magukat a nukleáris fegyverek terjedését célzó rendszer megerősítése mellett.
Az ENSZ alapokmányában rögzített elvek súlyos, szégyentelen megsértése az, hogy Oroszország még több területet akar elvenni Ukrajnától - jelentette ki Joe Biden az ENSZ Közgyűlésén New Yorkban.
Az amerikai elnök szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdai beszédében tett kijelentései komoly fenyegetést jelentenek az ENSZ alapértékeire nézve.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Példátlan orvosi bravúr: a nyílt utcán műtöttek meg egy szíven szúrt embert Magyarországon
A betegnek percei voltak hátra, a kórházba szállítás túl kockázatos lett volna. Az Országos Onkológiai Intézet főorvosa a nyílt utcán látott neki a beavatkozásnak.
Az Országos Onkológiai Intézet főorvosa a nyílt utcán műtött és mentett meg egy szíven szúrt embert - közölte az intézmény szerdán az MTI-vel.
A közlemény szerint múlt vasárnap egy 30 év körüli, szíven szúrt férfihoz kapott riasztást a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. ügyeleti egysége; Dubóczki Zsolt az Országos Onkológiai Intézet főorvosa, hobbijának élve, éppen itt, a légimentőknél teljesített szolgálatot.
A helyszínre érkezve a diagnózis egyértelmű volt: a betegnek percei voltak hátra, a kórházba szállítás kockázata pedig a sérült életébe kerülhetett volna. A főorvos a légimentés szigorú szakmai protokolljait követve hozta meg a döntést: a beavatkozást azonnal, a helyszínen kell elvégezni - idézték fel.
A főorvos a helyszínen, a nyílt utcán, steril műtői háttér és modern gépek nélkül nyitotta meg a férfi mellkasát, és 7 perc alatt varrta össze a dobogó szívet, stabilizálva ezzel a beteg állapotát a további ellátáshoz.
A főorvos Magyarországon eddig példátlan, és európai szinten is ritkaságszámba menő beavatkozást hajtott végre.
Az Országos Onkológiai Intézet főorvosa a nyílt utcán műtött és mentett meg egy szíven szúrt embert - közölte az intézmény szerdán az MTI-vel.
A közlemény szerint múlt vasárnap egy 30 év körüli, szíven szúrt férfihoz kapott riasztást a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. ügyeleti egysége; Dubóczki Zsolt az Országos Onkológiai Intézet főorvosa, hobbijának élve, éppen itt, a légimentőknél teljesített szolgálatot.
A helyszínre érkezve a diagnózis egyértelmű volt: a betegnek percei voltak hátra, a kórházba szállítás kockázata pedig a sérült életébe kerülhetett volna. A főorvos a légimentés szigorú szakmai protokolljait követve hozta meg a döntést: a beavatkozást azonnal, a helyszínen kell elvégezni - idézték fel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kásler Miklós kirúgta a Covid alatt, most kulcspozíciót kap a Tisza-kormányban Cserháti Péter
Cserháti Péter a stratégiai koordinációban vállal majd szerepet a Tisza Párt leendő egészségügyi minisztériumában Hegedűs Zsolt miniszterjelölt felkérésére. A szakembert 2020-ban Kásler Miklós távolította el az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet éléről.
Szakmai körökben ismert és elismert szakemberrel, Cserháti Péterrel erősít a Tisza Párt leendő egészségügyi vezetése. A hírt Hegedűs Zsolt miniszterjelölt is megerősítette a Facebookon, miután a MedicalOnline arról írt, hogy Cserháti visszatér az egészségpolitikába.
A miniszterjelölt posztja szerint Cserháti már felkért kabinettagként vesz részt a munkában: „Tegnap egyeztetést folytattunk a Batthyány-Strattmann László Alapítvány képviselőivel, köztük az alapítvány elnökével, dr. Lengyel Györgyivel, valamint a kurátorokkal a NEAK székházában. A megbeszélésen részt vettek a NEAK képviselői, köztük dr. Kőrösi László elnök, továbbá dr. Kőnig Róbert miniszterelnöki biztos, valamint felkért miniszteri kabinettagjaim, dr. Cserháti Péter és Csernus Kata is.”
Cserháti Péter a 16 év után újra felálló egészségügyi tárcánál a stratégiai koordinációban vállal majd szerepet
– írta a MedicalOnline, amit Cserháti maga is megerősített.
A lap szerint Csernus Kata lehet a kabinetvezető, aki jelentős nemzetközi HR- és szervezetfejlesztési tapasztalattal rendelkezik.
Cserháti Péter komoly államigazgatási és intézményirányítási múlttal rendelkezik. A második Orbán-kormány idején egészségügyi helyettes államtitkár volt, és az ő nevéhez köthető az Egészséges Budapest Program kidolgozása.
Később az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetet vezette, ahonnan Kásler Miklós akkori miniszter 2020-ban leváltotta, arra hivatkozva, hogy nem ürítette ki elég gyorsan az ágyakat a Covid-betegek számára.
2022-ben rehabilitálták, és ismét megbízták az intézmény vezetésével, amely ma már a Semmelweis Egyetem részeként, Rehabilitációs Klinika néven működik.
A keddi egyeztetés – melyen már Cserháti Péter is részt vett kabinettagként – témája szorosan kapcsolódik Hegedűs Zsolt korábbi ígéretéhez, miszerint átalakítaná a Batthyány–Strattmann Alapítványt, és egy átláthatóbb, számonkérhetőbb modellt hozna létre az életmentő gyógyszerek támogatásáról szóló döntésekhez. A megbeszélés után a miniszterjelölt azt kérte, hogy a munka december 31-ig a jelenlegi struktúrában folytatódjon, miközben az új minisztérium felülvizsgálja az alapítvány működését.
A leendő miniszter programjának fontos eleme a transzparencia és az elszámoltatás: korábban bejelentette, hogy tárcákon átívelő vizsgálatot indítanak a koronavírus-járvány alatti beszerzések ügyében.
Hegedűs Zsolt tervei között szerepel az is, hogy nyilvánossá tennék a mentők kiérkezési idejére vonatkozó adatokat is. A leendő kormányzati struktúrában a társadalompolitikai területek, így az egészségügy, az oktatás és a szociálpolitika kormányzati munkájának összehangolása Bódis Kriszta felelőssége lesz a Miniszterelnökségen.
Szakmai körökben ismert és elismert szakemberrel, Cserháti Péterrel erősít a Tisza Párt leendő egészségügyi vezetése. A hírt Hegedűs Zsolt miniszterjelölt is megerősítette a Facebookon, miután a MedicalOnline arról írt, hogy Cserháti visszatér az egészségpolitikába.
A miniszterjelölt posztja szerint Cserháti már felkért kabinettagként vesz részt a munkában: „Tegnap egyeztetést folytattunk a Batthyány-Strattmann László Alapítvány képviselőivel, köztük az alapítvány elnökével, dr. Lengyel Györgyivel, valamint a kurátorokkal a NEAK székházában. A megbeszélésen részt vettek a NEAK képviselői, köztük dr. Kőrösi László elnök, továbbá dr. Kőnig Róbert miniszterelnöki biztos, valamint felkért miniszteri kabinettagjaim, dr. Cserháti Péter és Csernus Kata is.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás Gergely bejelentette, kik lesznek a Fidesz frakcióvezető-helyettesei
Még a hétfői alakuló ülésen döntöttek a hét új frakcióvezető-helyettes és egyben szóvivő kinevezéséről. Gulyás Gergely szerint a céljuk, hogy a „nemzeti oldalt támogató” választók véleményének adjanak hangot.
Gulyás Gergely Facebookon jelentette be, hogy hét frakcióvezető-helyettest neveztek ki a Fidesz-frakció hétfői alakuló ülésén, akik egyben szóvivők is lesznek.
Az új tisztségviselők Hegedűs Barbara, Koncz Zsófia, Bencsik János, Gyopáros Alpár, Németh Balázs, Szűcs Gábor és Zsigó Róbert.
A frakcióvezető úgy fogalmazott, ők „adnak majd hangot a nemzeti oldalt támogató két és fél millió választópolgár véleményének és lesznek kritikus, de korrekt szószólói az ellenzéki politikának.”
Gulyás azt is közölte, hogy „a Fidesz megújult parlamenti frakciója a normalitást fogja képviselni az Országgyűlésben, konstruktív ellenzéki szerepre és az egész ország érdekeit szolgáló munkára készül.”
Képeken mutatjuk az új fideszes frakcióvezető-helyetteseket:
Gulyás Gergely Facebookon jelentette be, hogy hét frakcióvezető-helyettest neveztek ki a Fidesz-frakció hétfői alakuló ülésén, akik egyben szóvivők is lesznek.
Az új tisztségviselők Hegedűs Barbara, Koncz Zsófia, Bencsik János, Gyopáros Alpár, Németh Balázs, Szűcs Gábor és Zsigó Róbert.
A frakcióvezető úgy fogalmazott, ők „adnak majd hangot a nemzeti oldalt támogató két és fél millió választópolgár véleményének és lesznek kritikus, de korrekt szószólói az ellenzéki politikának.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lánczi Tamás: A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntethető és felszámolható
Lánczi Tamás Facebookon reagált arra, hogy a Tisza Párt nem számol az általa vezetett Szuverenitásvédelmi Hivatal további működésével. Szerinte nem véletlenül érték támadások a szuverenitás védelmét és magát a hivatalt is már a kezdetektől fogva.
Lánczi Tamás egy Facebook-posztban reagált arra, hogy Magyar Péter és a Tisza-kormány nem számol a Szuverenitásvédelmi Hivatal további működésével.
A hivatal vezetője elismeri, hogy „a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntethető és felszámolható”, de hozzáteszi: „azok a folyamatok, amelyeket működésünk során feltártunk, nem fognak eltűnni.”
Mint írja, „a külföldi nyomásgyakorlás, a politikai befolyásszerzés és az idegen akarat rákényszerítésének kísérlete a mindenkori magyar kormányzatra és társadalomra továbbra is jelen marad.” Szerinte az elmúlt két évben azon dolgoztak munkatársaival, hogy rámutassanak: „a magyar demokratikus folyamatokba történő külföldi beavatkozás létező valóság.”
Úgy véli, a szuverenitás védelmét és magát a hivatalt is a kezdetektől támadások érték, szerinte nem véletlenül.
„A Hivatal működése veszélyforrást jelentett mindazok számára, akik Magyarországot nem szuverén államként, a magyarokat nem önrendelkező nemzetként kezelik”
– írja.
Állítása szerint a támadások dacára szisztematikusan vizsgálták a rendszerváltástól napjainkig tartó befolyásszerzési kísérleteket. Mint írja, bemutatták „azt a külföldről finanszírozott hálózatot, amely Magyarországon belül aktívan alakította és alakítja ma is a belpolitikai, gazdasági és társadalmi folyamatokat.” Szerinte ez a nyomás kiterjedt a sajtóra, a döntéshozatalra, a pártok működésére és a választási kampányokra is.
Lánczi szerint ennek tényét „április tizenkettedike után már azok közül is többen elismerték, akik korábban szándékosan tagadták vagy elhallgatták ezt.” Két példát hoz fel. Az egyik szerint „a választást követő napon egy – immár kormánypárti – portál egyik cikkében így fogalmaznak: »Nyilvánvalóvá vált, hogy Szijjártót titkosszolgálati eszközökkel hallgatta le valamelyik külföldi állam titkosszolgálata vagy titkosszolgálatai...«”
Egy meg nem nevezett, szerinte a külföldi befolyásszerzésben kulcsszerepet játszó személyt is idéz, aki állítólag azt mondta: „Kívülről jött. Tudom, ki tette — vagy legalábbis ki végezte el a munka egy részét —, de nem mondhatom el. Kívülről jött. És ez évek óta így megy.”
Ezekből Lánczi azt a következtetést vonja le, hogy „ez nyílt beismerése annak, hogy külföldi érdekcsoportok tevőlegesen részt vettek a magyarországi kampányban.”
Úgy látja, ezek az erők „le akarták törni a közép-európai nemzetek szuverenitásküzdelmét” és meg akarták mutatni, hogy aki ellenáll, azt különböző eszközökkel nyomás alá lehet helyezni.
Bejegyzését azzal zárja, hogy innentől a magyarokon múlik, hogy a külföldi befolyásolás sikere átmeneti vagy végleges lesz-e. Úgy véli, a jövőben is minden magyar állampolgárnak, állami intézménynek és politikusnak kötelessége marad Magyarország önrendelkezésének védelme. „Isten óvja Magyarországot!” – írta a poszt végén.
Magyar Péter hamar reagált Lánczi posztjára. Facebook-oldalán kijelentette:
„Haladéktalanul megszüntetjük a politikai bunkósbotként és kifizetőhelyként működő Szuverenitásvédelmi Sóhivatalt. Ezzel spórolunk hatmilliárd forint közpénzt.”
A Szuverenitásvédelmi Hivatalt a 2023-as szuverenitásvédelmi törvény hozta létre. A szervezet működése és a kapcsolódó jogszabályok azonban a kezdetektől heves vitákat váltottak ki. Ellenzéki pártok, mint a Momentum, tüntetést is szerveztek a hivatal épülete elé, mert szerintük a törvény a civilek és a független sajtó elhallgattatását célozza. Egy akciójuk során vörös festékkel öntötték le az épületet, ami miatt a hatóságok eljárást indítottak ellenük.
A jogszabályt szakmai szervezetek is bírálták, a Magyar Bírói Egyesület szerint az sérti a jogállamiságot. 2026 februárjában egy főtanácsnoki indítvány megállapította, hogy a törvény több ponton uniós jogot sért.
A hivatal működése során több jelentést is kiadott. Az egyikben Rácz András Oroszország-szakértő írásait is említették, amire a szakértő élesen reagált. A sajtóorgánumok közül az Átlátszó és a Válasz Online is pert indított a hivatallal szemben a róluk készült jelentések miatt; az Átlátszó ügyében első fokon a portálnak adtak igazat.
Magyar Péter többször kijelentette, kormányra kerülve megszüntetné a hivatalt. Emellett vita alakult ki Lánczi Tamás Digitális Polgári Körben (DPK) betöltött szerepe miatt is, amit Magyar Péter összeférhetetlennek tartott a törvénnyel.
Maga Lánczi Tamás is a kritikák kereszttüzébe került, miután vagyonnyilatkozatából kiderült, hogy jelentős vagyongyarapodása volt, és tanácsadói díjat fogadott el a nagyrészt külföldi tulajdonú cégeket tömörítő Magyar Sörgyártók Szövetségétől is.
Lánczi Tamás egy Facebook-posztban reagált arra, hogy Magyar Péter és a Tisza-kormány nem számol a Szuverenitásvédelmi Hivatal további működésével.
A hivatal vezetője elismeri, hogy „a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntethető és felszámolható”, de hozzáteszi: „azok a folyamatok, amelyeket működésünk során feltártunk, nem fognak eltűnni.”
Mint írja, „a külföldi nyomásgyakorlás, a politikai befolyásszerzés és az idegen akarat rákényszerítésének kísérlete a mindenkori magyar kormányzatra és társadalomra továbbra is jelen marad.” Szerinte az elmúlt két évben azon dolgoztak munkatársaival, hogy rámutassanak: „a magyar demokratikus folyamatokba történő külföldi beavatkozás létező valóság.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
