News here
hirdetés

HÍREK

„Jobb lett volna hamarabb” – Az orvosi kamara elnöke beszélt a legújabb járványügyi intézkedésekről

Kincses Gyula arról is beszélt, nem igaz, hogy az oltás önmagában mindent megold. Minden zárt térben kötelezővé kellene tenni az arcmaszk viselését.

Link másolása

hirdetés

Interjút adott az Mfor.hu-nak Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke. A hvg.hu által szemlézett cikkben Kincses elmondta, hogy véleménye szerint a kormány legújabb járványügyi intézkedései megkésettek. Mint mondta, világszerte tendencia, hogy a kormányok a közhangulatot követve hozzák meg a szükséges szigorításokat, azonban ekkor már rendszerint késő.

A védekezéssel kapcsolatban Kincses azt mondta, ő az ún. "svájci modell" híve, vagyis az összetett védekezésé.

„Önmagában egyetlen védekezési mód sem tud teljes eredményt produkálni, tehát nem igaz, hogy csak az oltás mindent megold, vagy önmagában a maszkviselés, vagy a távolságtartás, vagy a személyi higiénia. Ezek együtt azonban már tudnak eredményesek lenni”

– fejtette ki. A MOK-elnök szerint helyes, hogy a kormány elrendelte a kötelező maszkhasználatot a tömegközlekedésen, de szerinte ez kevés: minden zárt térben kötelezővé kellene tenni az arcmaszk viselését. Helyeslően beszélt más rendelkezésekről, így a védettségi igazolványhoz kötött mozi-, színház- és más rendezvénylátogatásról is.

Kincses Gyula beszélt arról is, hogy november 27-én bizalmi szavazást tartanak a kamara elnöki tisztségéről – mint mondta, ezt ő maga kezdeményezte. Hozzátette, két éve, amikor megválasztották őket, megígérték, hogy megerősítő szavazást fognak kérni eddigi munkájukról.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Brutális infláció jön a következő hónapokban az MNB szerint
A jegybank jelentése szerint 11-12,6 százalék között alakulhat az infláció idén, és 2023-ban is magas maradhat a pénzromlás mértéke.

Link másolása

hirdetés

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 185 bázisponttal 7,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén.

A hírre a forint is erősödni kezdett: kamatdöntés előtt az euró 399, 87 forinton állt, öt perccel később pedig már 397,61 forinton jegyzeték.

A portfolio.hu azt írja a jegybank jelentése alapján, hogy

idén 11-12,6 százalék között alakulhat az infláció,

ez pedig szerintük nagyon magas áremelkedési ütemet jelent. Három hónappal ezelőtt még 7,5-9,8 százalékkal kalkuláltak.

Májusban az infláció 10,7 százalékos volt, ami az MNB szerint

hirdetés
a következő hónapokban megközelítheti a 16 százalékot.

A jegybank szerint az infláció jövőre is 6,8-9,2 százalék körül lesz, ezzel pedig a portfolio.hu szerint az MNB olyan magas pénzromlást vár jövőre, amilyenre minden bizonnyal egyetlen piaci elemző és gazdaságkutató sem számított jelenleg.

A jegybanki elemzők szerint a gazdaság 2024-re áll helyre, az infláció ekkora 2,5-3,5 százalékra szelídül, 3-4 százalékos növekedés mellett.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Kiperelte a járványadatokat Müller Cecíliáéktól a TASZ
A Nemzeti Népegészségügyi Központ pereskedés és büntetőfeljelentés után volt hajlandó kiadni a TASZ által kért adatokat.

Link másolása

hirdetés

Pereskedés és büntetőfeljelentés árán tudott Covid-adatokat szerezni a TASZ a Nemzeti Népegészségügyi Központtól – írja a 444.hu.

A civil szervezet a járvány második és harmadik hullámának egy-egy szakaszáról kért fertőzési, halálozási és oltási statisztikákat olyan részletességgel, ahogy az NNK sosem hozta nyilvánosságra. A TASZ 2020. november 4. és 16. között, valamint 2021. november 8. és december 23 között minden nap elkérte az NNK-tól ugyanazokat a számokat, mindig az előző napra vonatkozóan.

Müller Cecília hivatala azonban először 15 nap után annyit közölt, hogy az adatok egy részét vissza lehet keresni a kormányzati oldalon, a többi pedig nincs meg abban a formában, ahogy kérik.

A TASZ ezután bírósághoz fordult. Az NNK ekkor azzal érvelt, hogy

• a TASZ „rosszhiszeműen járt el”, amikor naponta küldött egy emailt a hivatalnak,

hirdetés

• ez „jelentős munkaterhet” jelentett számukra,

• a kért adatok csak „ömlesztve” vannak meg,

• az NNK-nak nem feladata, hogy „amúgy is jelentős munkaterhe” mellett a kért bontásban állítsa össze a TASZ „tudományos céljait szolgáló, nagy mennyiségű adatokat”,

• a TASZ „kérdésfeltevései szakmailag indokolatlanok, észszerűtlenek”,

• az adatok egy részét akár a megyei kormányhivataloktól is elkérhették volna.

A bíróság szerint azonban az NNK-tól elvárható lett volna, hogy a kért bontásban rendszerezze az adatokat, mivel ez még nem jelenti új adat előállítását. Az ugyanis tényleg nem lenne a feladatuk – írja a lap.

Az ítélet kimondta, hogy a TASZ kérése nem volt visszaélésszerű vagy indokolatlan, mivel a járványhelyzet alakulását akarta vizsgálni

– tették hozzá.

A másodfokú ítélet tavaly októberben született meg, a hivatal azonban továbbra sem akart kötélnek állni. Végül csak idén áprilisban küldték el a 2020-as számokat, miután a TASZ feljelentést tett a rendőrségen. A 2021-es számok pedig május végén érkeztek meg.

A kiadott adatokból többek között az is kiderül, hogy 2021 karácsonyáig, vagyis a negyedik hullám végéig lakosságarányosan Nógrád megyében halt meg a legtöbb fertőzött, és Pest megyében a legkevesebb.

A 444.hu egyébként a részletes táblázatokat is elérhetővé tette. Ezeket IDE KATTINTVA lehet megnézni.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Kósa Lajos szerint az emberek meg fognak békélni a vármegyével és a főispánnal
A fideszes Pósán László pedig arról beszélt a parlamentben, hogy szerinte erősítené a nemzeti identitást és az összetartozás-érzést, ha visszahoznák a vármegye és a főispán elnevezéseket.

Link másolása

hirdetés

Pósán László fideszes országgyűlési képviselő szerint

erősítené a nemzeti identitást és az összetartozás-érzést, ha visszahoznák a vármegye és a főispán elnevezéseket

- írja tudósításában a 444.hu.

Pósán, aki az Alaptörvény-módosítás egyik előterjesztője, ugyanakkor azt is megjegyezte a parlamenti felszólalásában, hogy

"szó sincs száz évvel ezelőtti állapotok iránti nosztalgiáról".

Majd azt is hozzátette:

"ha a múltidézés lenne a szándék", akkor a főpolgármesteri tisztséget a kormány alá rendelnék, ahogy valaha tették. "Senki se magyarázzon bele többet, mint ami valóban le van írva"

- fogalmazott.

hirdetés

Kósa Lajos, a Fidesz vezérszónoka szerint

a vármegye elnevezés visszahozása "egyszerű tisztelet az ezeréves magyar államiság előtt", ez semmilyen hatáskörváltozással nem jár együtt

- írja az MTI.

Kósa azt is megjegyezte:

személy szerint örül a névváltoztatásnak, és szerinte ezzel éppúgy megbékél majd a magyar politikai közélet és választópolgárok is, ahogyan a járással, a táblabírósággal és a Kúriával is megbékéltek korábban.

A képviselő a főispán elnevezés visszahozatalát is támogatta, és úgy vélte: ez még egyszerűsít is, mert jelenleg van kormányhivatalvezető, kormányhivatali megbízott és kormánymegbízott. Itt az elnevezésekben van némi zavar, a főispán, az legalább egy világos fogalom és egy igen régi magyar elnevezésre utal vissza - fogalmazott.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A vártnál nagyobb mértékben, 7,75 százalékra emelte az alapkamatot a jegybank
A hírre a forint is elkezdett magára találni.

Link másolása

hirdetés

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 185 bázisponttal 7,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén.

A kamatfolyosó két széle 135 bázisponttal nőtt, az overnight betét kamata 7,25 százalék, a fedezett hitel kamata 10,25 százalék lett.

A hírre a forint is erősödni kezdett.

A kamatdöntést megelőzően az euró 399, 87 forinton állt, mintegy öt perccel később 397,61 forinton jegyzeték. A frank 395,88 forintról 393,45 forintra gyengült, a dollár pedig 378,62 forintról 376,12 forintra süllyedt.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: