HÍREK
A Rovatból

Jelentősen megváltozik a felsőoktatási felvételi már idén is, de még inkább 2024-ben

Az idei felvételin már nem központi előírás az emelt szintű érettségi, ennek megköveteléséről az egyetemek, főiskolák saját hatáskörben döntenek. Nem lesznek központilag meghatározott minimumpontszámok sem.


Jelentős módosítások lépnek életbe a felsőoktatási felvételi szabályozásában 2023-ban és 2024-ben - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért és innovációért felelős államtitkára a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum (BMSZC) Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikumban hétfőn.

Hankó Balázs a végzős diákok számára tartott pályaorientációs órán elmondta:

az idei felvételin már nem központi előírás az emelt szintű érettségi, ennek megköveteléséről az egyetemek, főiskolák saját hatáskörben döntenek. Nem lesznek központilag meghatározott minimumpontszámok sem, újdonság továbbá, hogy a felvételi eljárás teljes egészében elektronikus formában zajlik, a jelentkezés akár mobiltelefonról is elvégezhető.

2024-től komolyabb változások is várhatók a felvételin - folytatta, rámutatva, hogy a jövő évtől még több szabadságot kapnak a felsőoktatási intézmények a leendő hallgatóik kiválasztásában. Hankó Balázs jelezte: 2024-től az egyetemek határozhatják meg a tanulmányi pontok és az érettségi pontok számításánál figyelembe vehető tantárgyak körét, valamint azt is, hogy milyen tevékenységekért, eredményekért jár többletpont a felvételin.

Többletpontok továbbra is széles körben lesznek adhatók, egyebek mellett nyelvismeretért, tanulmányi és sportversenyeken elért eredményekért, munkaerőpiaci tapasztalatért - tudatta az államtitkár.

Hankó Balázs rögzítette: megéri emelt szintű érettségit tenni, mert 2024-től magasabb pontszám gyűjthető vele. Mint mondta, ha valaki száz százalékos teljesítményt nyújt az emelt szintű érettségi vizsgán, akkor száz pontot kap érte, ha viszont ugyanilyen eredménnyel a középszintű vizsgát teszi le, akkor ennek csak a kétharmada, 67 pont jár a diáknak.

Hangsúlyozta: a szakképzésben tett szakmai vizsga emelt szintű érettséginek számít.

A felvételi átalakításának célja, hogy a központilag irányított rendszert rugalmasabbá tegyék, a felsőoktatás pedig ennek köszönhetően versenyképesebb legyen. Annál jobb a képzés, minél közelebb visz a mindennapi élethez, a gyakorlathoz, a gazdasági, társadalmi szereplőkhöz - fogalmazott az államtitkár, aki kitért arra is, hogy aki ma a magyar felsőoktatásban diplomát szerez, átlagosan 36 nap alatt helyezkedik el, a diplomások bérelőnye pedig 80 százalékos.

Elmondta továbbá, hogy a magyar egyetemek jól szerepelnek a nemzetközi rangsorokban: ma 11 egyetem van, amely "elit ligás", vagyis amely a világ 28 ezer felsőoktatási intézményének legjobb öt százalékába tartozik.

A továbbtanulási lehetőségek kapcsán Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár arról beszélt a diákoknak, hogy szakirányú továbbtanulás esetén a felsőoktatásban beszámítják a szakképzésben megszerzett tapasztalatot, így lerövidülhet a képzési idő.

Közölte azt is, hogy

a szakképzésben a rendszeres tanulói juttatásokon túl, a képzést lezáró szakmai vizsga sikeres teljesítésekor egyszeri pályakezdési támogatást is kapnak a diákok, amelynek összege az elért eredménytől függően 133 ezer és 302 ezer forint között mozog. Az elmúlt tanévekben átlagosan 240 ezer forintot fizettek a fiataloknak ilyen juttatás formájában - jegyezte meg.

Az interaktív pályaorientációs órán a diákok külföldi tanulmányi lehetőségeket firtató kérdéseire Hankó Balázs elmondta, hogy a hallgatók jelentős része el tud menni fél évre külföldre az egyetemi évei alatt, sőt a külföldön megszerzett tudást úgynevezett kreditelismeréssel be is tudják számítani.

Felidézte, hogy a koronavírus-járvány előtt több mint nyolcezren, tavaly több mint tízezren vettek részt féléves nemzetközi mobilitási programban, idén pedig már 13 ezer hallgató számára van hely. Megjegyezte, a felsőoktatás "nemzetköziesítése" az előttünk álló időszakban egyre erősebb lesz.

Kérdésre válaszolva Hankó Balázs leszögezte:

ha emelkedik a felvételizők és a hallgatók létszáma, azzal nem felhígulni, hanem erősödni fog a felsőoktatás. A magyar gazdaságnak számos területen több diplomás szakemberre van szüksége ahhoz, hogy "versenyképesek legyünk" - húzta alá.

A tanulók kérdeztek az ösztöndíjlehetőségekről és a felvételi pontok számításának részleteiről is.

A felsőoktatási intézmények szeptemberben induló képzéseire február 15-ig lehet jelentkezni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A 77 éves Pintér Sándor szerint 3,125 százalék az esély arra, hogy miniszter marad
A belügyminiszter egy budai teniszközpont előtt reagált Lázár János kijelentésére, ami a visszavonulásáról szólt. A válasza egy ötlépcsős matematikai levezetés, amely a választásoktól a családi vétóig mindent számba vesz.


Pontosan 3,125 százalék esélyt lát arra, hogy a választások után is belügyminiszter marad – ezt maga Pintér Sándor mondta a 444.hu-nak csütörtök reggel egy budai teniszközpont előtt. A portál újságírója arra kérdezett rá, amit Lázár János építési és közlekedési miniszter állított nemrég egy battonyai fórumon: nevezetesen, hogy Pintér a visszavonulását tervezi.

Arra a kérdésre, hogy visszavonul-e, vagy marad belügyminiszter, Pintér azt válaszolta:

„Erre azt szoktam mondani, hogy ennek pontosan 3,125 százalék esélye van.”

A miniszter – aki idén júliusban lesz 78 éves – el is magyarázta, hogyan jött ki a különös szám.

Szerinte a választás kimenetele 50-50 százalék. Ha Orbán Viktor győz, akkor is csak 50 százalék az esélye, hogy felkéri őt a folytatásra. Ha ez megtörténik, a 78 éves politikusnak át kell esnie egy orvosi vizsgálaton, aminek szintén fele-fele a kimenetele. Ezt követi a család vétójoga, ami tovább felezi az esélyt, végül pedig a saját döntése jön, ami szintén kétesélyes. „Így jön ki a 3,125 százalék”

– összegezte.

Amikor arról kérdezték, meglepte-e, hogy Lázár János hozta nyilvánosságra a visszavonulásának hírét, és miért tehette ezt, a belügyminiszter elhárította a választ.

„Ezt már a Lázártól kell megkérdeznie. Most már megyek. Minden jót és szép napot kívánok!”

– mondta.

Pintér Sándor Orbán Viktor legrégebb óta hivatalban lévő minisztere, aki 1998 és 2002 között, majd 2010 óta megszakítás nélkül vezeti a belügyi tárcát. Hosszú ideig a kormány egyik legbefolyásosabb tagjának számított, azonban 2022-től a sajtóértesülések szerint csökkent a kormányon belüli súlya. Ekkor került el tőle a kormányzati informatika és a polgári titkosszolgálatok felügyelete, miközben a Belügyminisztérium hatáskörébe került az oktatás és az egészségügy.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Gulyás: Vigyázni kell, nehogy 100 százalék fölé fusson az ellenzék népszerűsége a Medián-mérésekben
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón bírálta a kutatóintézetet. Bár saját méréseikről nem beszélt, kijelentette, hogy a kormány mögött magabiztos többség áll.
Marton Máté - szmo.hu
2026. február 26.



„Mi a választásokon indulunk, a Medián pedig a rádiókabarén kíván indulni” – reagált Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón arra a Medián-mérésre, amely szerint a Tisza Párt már 20 százalékponttal vezet a Fidesz előtt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a közvélemény-kutató intézetet bírálva ironikusan hozzátette:

„Arra kell nagyon vigyázni, hogy az ellenzéki pártok népszerűsége nehogy a 100 százalék fölé fusson a Medián-mérésekben”.

Saját méréseikről Gulyás nem árult el részleteket, de úgy véli, magabiztos többség áll a kormány mögött.

A Medián vezetője, Hann Endre is megszólalt a meglepő mérésükről:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Szalay-Bobrovniczky: A katonák felmérik a védendő helyszíneket, nemsokára megindul a kitelepülés
A honvédelmi miniszter elmondta, hogy a kormány Egyeztető Törzset állított fel a Barátság kőolajvezeték leállása miatt. A honvédség hamarosan megkezdi a kitelepülést a kijelölt energetikai létesítmények védelmére.
DKA – Fotó: M1 - szmo.hu
2026. február 26.



Azért alakult meg az Egyeztető Törzs a kritikus infrastruktúra védelmére, mert információk szerint Ukrajna érdekelt abban, hogy a Magyarországgal fennálló feszült viszonyát tovább élezze – erről beszélt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter csütörtökön az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában az MTI tudósítása szerint. A miniszter szerint Ukrajna mindenféle műszaki indok nélkül tartja elzárva a Barátság kőolajvezetéket, ezzel pedig „zsaroló államként lép fel”, amely „olajblokád” alatt tartja Magyarországot.

A helyzet éleződésének megelőzésére létrehozott Egyeztető Törzs feladata, hogy megerősítse az energetikai rendszer elemeinek védelmét.

A testület a szerdai alakuló ülésén már rangsorolta is az Energiaügyi Minisztériumtól kapott listát a védendő objektumokról. Ezek felderítése jelenleg is zajlik, és nemsokára megindul a honvédség fokozatos kitelepülése is.

Ezzel párhuzamosan Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében dróntilalmat vezettek be a polgári, kül- és belföldi pilóta nélküli repülőkre, ami az állami drónokat és a klasszikus légi közlekedést nem érinti.

A Barátság vezeték déli ága január 27. óta nem szállít kőolajat Magyarországra és Szlovákiába. Ukrán és több európai forrás szerint a leállás oka egy orosz rakétatámadás, amely megrongálta a vezeték infrastruktúráját. Kijev álláspontja szerint a javításokat az ismétlődő orosz támadások kockázata nehezíti.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint az ukrán nyomásgyakorlás arra irányul, hogy káoszt és zűrzavart okozzon, és az energiaárakon keresztül elbizonytalanítsa a magyar választókat,

ezáltal pedig olyan kormány alakuljon, amely nem akadályozza Ukrajna európai uniós csatlakozását, támogatja Ukrajna további háborús ambícióit, és leválasztja Magyarországot az olcsó orosz nyersanyagról.

A miniszter kitért arra is, hogy az Európai Unió nem képviseli Magyarország és Szlovákia érdekeit egy nem uniós tagállammal szemben, ami szerinte elfogadhatatlan. Hozzátette, az EU „ezzel szemben ránk helyez nyomást” Ukrajna finanszírozásának, a háború folytatásának és az ukrán uniós tagság előmozdításának érdekében. Az Európai Unió Olajkoordinációs Csoportja ugyanakkor úgy látja, jelenleg nincs azonnali ellátásbiztonsági kockázat, és az Adria-vezeték életképes alternatívát jelenthet. A MOL már meg is kezdte a tengeri nyersolaj-útvonal kiépítését, az első szállítmányok március elején érkezhetnek meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gulyás: Nem lesz szükségállapot, az áprilisi választást rendben meg lehet tartani
A miniszter szerint fel sem merült a rendkívüli jogrend bevezetése a kormányban az energiabiztonság miatt. Elmondása szerint az állam kellő mértékben avatkozott be az energiapiacon.


A kormány nem tervezi szükségállapot bevezetését, és az áprilisi országgyűlési választásokat is a megszokott rendben megtartják – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón.

A miniszter szerint a rendkívüli jogrend bevezetése fel sem merült a kormányban.

A Telex kérdésére, hogy a négy éve tartó háborús veszélyhelyzet ellenére miért éppen most merült fel a kritikus infrastruktúra felmérése, Gulyás azt válaszolta, a tervek már készen állnak. „Jelenleg inkább a rendőrség és a katonaság közötti feladatmegosztást kell összehangolni” – tette hozzá.

Az energiabiztonság témájában, a százhalombattai finomító elmaradt átalakításával kapcsolatban a miniszter kifejtette, egy cég vezetése más, mint egy államé, hiszen a részvényesek és a profitérdekek miatt egy vállalat nem feltétlenül vág bele egy költséges és bizonytalan megtérülésű beruházásba.

Szerinte az állam kellő mértékben avatkozott be az energiapiacon, a MOL által befizetett jelentős összegű különadót pedig a rezsicsökkentésre fordították.

A Dunai Finomító helyzetét nehezíti, hogy egy 2025 októberi tűzeset után a teljes helyreállítása várhatóan az év harmadik negyedévéig is elhúzódik, ami jelentős termeléskiesést okoz.

Gulyás Gergely azt is hangsúlyozta, hogy a kormány elítéli, hogy Oroszország háborút indított Ukrajna ellen, de arra viszont konrkétan nem válaszolt, hogy azt az orosz támadást miért nem ítélték el, amely a Barátság kőolajvezeték leállását okozta. A miniszter szerint a szállítás akadozása miatt jelenleg az ukránokkal van vitájuk, mivel a tranzit tőlük függ.


Link másolása
KÖVESS MINKET: