Január 1-jétől így módosulnak a 13. havi nyugdíjra vonatkozó rendelkezések - ez derül ki a jövő évi központi költségvetés megalapozásáról szóló salátatörvényből. Farkas András nyugdíjszakértő szerint azonban a módosítások jelentését egyes híradások tévesen értelmezték.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben január 1-jétől így módosulnak a 13. havi nyugdíjra vonatkozó rendelkezések:
Tizenharmadik havi nyugdíjra az jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév februárjára (a jelenlegi törvényben januárjára) társadalombiztosítási nyugellátásban vagy a 6. § (4) bekezdése szerinti ellátásban részesül.
A tizenharmadik havi nyugdíj összege megegyezik a tárgyév február (a jelenlegi törvényben január) hónapjára a jogosultat megillető, a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára is folyósított, tizenharmadik havi nyugdíjra jogosító társadalombiztosítási nyugellátások és a 6. § (4) bekezdése szerinti ellátások együttes összegével.
A tizenharmadik havi nyugdíjat a nyugdíjfolyósító szerv a tárgyév februárjában (a jelenlegi törvényben első negyedévében), hivatalból, külön határozat meghozatala nélkül folyósítja.
Farkas András szerint azonban
a módosító javaslat nem azt jelenti, hogy a 13. havi nyugdíjra való jogosultságnak már nem feltétele az, hogy az előző év legalább egy napján az érintett már nyugdíjas legyen.
Lényegében csak annyi változott, hogy az érintettnek februárban is nyugdíjasnak kell lennie. Ezt az indokolta, hogy január 1-jétől a 13. havi nyugdíjat mindig az adott év februárjában fizetik.
A módosításnak azonban van egy feltehetően nem szándékolt mellékhatása is: azok a nyugdíjasok, akik a tárgyév januárjában meghaltak, és így csak január 31-ig jár részükre a nyugdíj, már nem szereznek jogosultságot a tárgyévi 13. havi nyugdíjra. Így a velük együttélő hozzátartozójuk, vagy ilyen hozzátartozó hiányában az örökösük nem kérheti a 13. havi nyugdíj kifizetését.
A javaslat emellett megerősíti a 13. havi nyugdíj februári kifizetésének eddigi gyakorlatát is.
Január 1-jétől így módosulnak a 13. havi nyugdíjra vonatkozó rendelkezések - ez derül ki a jövő évi központi költségvetés megalapozásáról szóló salátatörvényből. Farkas András nyugdíjszakértő szerint azonban a módosítások jelentését egyes híradások tévesen értelmezték.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben január 1-jétől így módosulnak a 13. havi nyugdíjra vonatkozó rendelkezések:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lemondott Deák Emese, az Őrbottyán a Mi Városunk Egyesület önkormányzati képviselője, aki felvetette Nagy Feró díszpolgári címébek visszavonását - írja az Index. A bejelentést a közösségi oldalán tette vasárnap, az egyesület hitelességére hivatkozva.
„Úgy gondolom, hogy az egyesület hitelességét úgy tudom megóvni, hogy az egyesületből kilépek, és a színeiben szerzett önkormányzati képviselői mandátumomról lemondok”
– írta Deák Emese. Indoklásában azt is jelezte, hogy állásfoglalása olyan érzetet kelthetett, „hogy annak politikai vetülete van”.
Az ügy előzménye, hogy Deák Emese korábban kezdeményezte Nagy Feró őrbottyáni díszpolgári címének visszavonását, a zenész Szőlő utcai intézettel kapcsolatos nyilatkozata miatt. Feró az Indexnek adott interjúban azt állította, egy helyi DK-s próbálja elérni a cím visszavonását. Szerinte ha elveszik, nem ő lesz a szegényebb, hanem a város.
Nagy Feró keményen reagált Wolf Kati bejegyzésére is, úgy véli, félreértették a szavait, bocsánatkérést vár, és hangsúlyozta, hogy a felnőtt nőket próbálta megvédeni.
Lemondott Deák Emese, az Őrbottyán a Mi Városunk Egyesület önkormányzati képviselője, aki felvetette Nagy Feró díszpolgári címébek visszavonását - írja az Index. A bejelentést a közösségi oldalán tette vasárnap, az egyesület hitelességére hivatkozva.
„Úgy gondolom, hogy az egyesület hitelességét úgy tudom megóvni, hogy az egyesületből kilépek, és a színeiben szerzett önkormányzati képviselői mandátumomról lemondok”
– írta Deák Emese. Indoklásában azt is jelezte, hogy állásfoglalása olyan érzetet kelthetett, „hogy annak politikai vetülete van”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Toroczkai László és a fideszes szatellitpárt Mi Hazánk október 23-án átlépett egy határt - írta vasárnapi Facebook-bejegyzésében Magyar Péter. Nem kellett sokat várnia a nemzeti radikális párt elnökének válaszára sem.
Magyar szerint „önmagában szomorú és a jóízlés teljes hiányára vall, hogy a 62 forradalmárt halálra ítélő Tutsek Gusztáv dédunokája, Toroczkai László mond megemlékező beszédet október 23-án a Corvin közben”.
„De ha még el is tekintünk a szomorú családi érintettségtől (amiről senki nem tehet), akkor is
vérlázító, hogy az Orbánék által kitartott kamu ellenzéki párt vezetője október 23-án a valódi ellenzéket, a TISZA-t vádolja terrorizmussal, korrupcióval és még számtalan sületlenséggel”
írta Toroczkainak a TISZA Párt elnöke. Szerinte a Mi Hazánk vezetője láthatta, hogy a TISZA mellett áll a magyar társadalom határozott többsége.
„Mi százezrekkel ünnepeltünk, Önök pedig százakkal gyűlölködtek. A választást a TISZA meg fogja nyerni. Ide még a Fidesz-Mi Hazánk koalíció is kevés lesz” - üzente Magyar.
Sokat nem is kellett várni a válaszra, a Mi Hazánk elnöke az X közösségi oldalán reagált. Szerinte Magyar Péter a Fidesz által 2006 őszén kitalált mocskolódással szállt bele őt és a családjába a vasárnapi Facebook-posztjában.
„Arról egyébként én magam írtam a 2005-ben megjelent könyvemben, hogy az egyik dédapám Tutsek Gusztáv Vazul volt, akihez a vérrokonságon kívül semmi közöm nem volt, a harmincas években elvált a dédanyámtól, új családja lett, a születésem előtt hét évvel meghalt, a bűneit pedig elítéltem” - írta Toroczkai.
Szerinte ő sohasem támadta a felmenői miatt Magyar Pétert. Neki ugyanis vele van baja, „például amiatt, hogy megállás nélkül hazudik, mint a vízfolyás”.
„Most éppen azt, hogy én levérbíróztam a nagyapját. Ez sem igaz, bárki könnyen leellenőrizheti.”
Toroczkai László és a fideszes szatellitpárt Mi Hazánk október 23-án átlépett egy határt - írta vasárnapi Facebook-bejegyzésében Magyar Péter. Nem kellett sokat várnia a nemzeti radikális párt elnökének válaszára sem.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az USA elvárja Magyarországtól, hogy előálljon egy tervvel az orosz olajról való leválásra
Az amerikai NATO-nagykövet kiemelte, hogy a magyar kormány eddig nem tett aktív lépéseket a függetlenedés irányába. Az Egyesült Államok viszont segíteni fog az átállásban Magyarországnak, mint „jó szövetségese” – mondta Matthew Whitaker.
Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete a Fox Newsnak adott interjújában arról beszélt, hogy szerinte azoknak az országoknak, amelyek továbbra is vásárolnak orosz gázt és olajat, mielőbb elő kell állniuk egy tervvel, hogy függetlenedni tudjanak az orosz energiahordozóktól. Példaként említette Törökország és Szlovákia mellett Magyarországot is.
„Az az elvárásunk, hogy ezek az országok kidolgozzanak és végrehajtsanak egy olyan tervet, ami fokozatosan leválasztja őket az orosz olajról és gázról”
– mondta.
Kiemelte, hogy „Magyarország – ellentétben sok szomszédjával – eddig semmilyen tervet nem készített, és nem is tett aktív lépéseket ebben az irányban.”
„Továbbra is együtt fogunk dolgozni velük, és az olyan szomszédjaikkal is, mint Horvátország, akik tudnak nekik segíteni a leválásban” – tette hozzá az amerikai NATO-nagykövet. Megjegyezt azt is, hogy a vezeték a következő években le lesz zárva,
az Egyesült Államok pedig segíteni fog az átállásban Magyarországnak, mint „jó szövetségese”.
„Be kellene fejezniük ezt a háborút, ezt az öldöklést, nem nyernek területeket, minden egyes héten veszítenek a csatatéren Ukrajnával szemben” – mondta Matthew Whitaker.
Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete a Fox Newsnak adott interjújában arról beszélt, hogy szerinte azoknak az országoknak, amelyek továbbra is vásárolnak orosz gázt és olajat, mielőbb elő kell állniuk egy tervvel, hogy függetlenedni tudjanak az orosz energiahordozóktól. Példaként említette Törökország és Szlovákia mellett Magyarországot is.
„Az az elvárásunk, hogy ezek az országok kidolgozzanak és végrehajtsanak egy olyan tervet, ami fokozatosan leválasztja őket az orosz olajról és gázról”
– mondta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A magyarok nagy része nem kér az árrésstopból: 60% szerint ez valójában csak választási trükk, és nem jelent hosszú távú megoldást az élelmiszer-infláció letörésére – derül ki a Publicus Intézet kutatásából, amelynek eredményeit a Népszava ismertette.
A megkérdezettek 52 százaléka a kormány gazdaságpolitikáját okolja az élelmiszerek drágulásáért.
A kereskedőket csupán 12% hibáztatja, még a kormánypártiaknak is kevesebb mint negyede tartja őket bűnbaknak.
A kormány többször hosszabbította az árrésstopot, mégsem jött az átütő, tartós árcsökkenés.
A válaszadók mindössze 5 százaléka érzi azt, hogy érdemben kevesebbet fizet a kasszánál. A Fidesz–KDNP szimpatizánsainál 11%, az ellenzékieknél 2%, a bizonytalanoknál 4% az arány.
Ha a kisebb engedményeket is beleszámoljuk, „valamiféle” csökkenést a megkérdezettek 22 százaléka érzékel. Ezen belül a Fidesz-táboron belül 47, az ellenzékieknél 10, a bizonytalanoknál 17 százalék válaszolt így.
Az élelmiszer-infláció februárban 7,1% volt, szeptemberre 4,7%-ra csökkent, de még így is az éves átlag fölött maradt.
Még a kormánypárti szavazók is nagy drágulást látnak: 21%-os élelmiszerár-emelkedést érzékelnek egy év alatt. A teljes lakosság ennél is magasabb, 24%-os drágulást érez.
Elemzők – köztük az Országos Kereskedelmi Szövetség – szerint az árrésstop nem hozta a várt eredményt, a lakosság inflációérzete a KSH-nál mért érték fölött maradt. A kormányzati kommunikáció az „irreálisan magas” árrésre hivatkozott, amit „le kell törni”. Szakmai érvelés szerint viszont az árrés nem egyenlő a profittal, abból a cégek a költségeiket fedezik, így akár veszteség is kijöhet.
A magyarok nagy része nem kér az árrésstopból: 60% szerint ez valójában csak választási trükk, és nem jelent hosszú távú megoldást az élelmiszer-infláció letörésére – derül ki a Publicus Intézet kutatásából, amelynek eredményeit a Népszava ismertette.
A megkérdezettek 52 százaléka a kormány gazdaságpolitikáját okolja az élelmiszerek drágulásáért.
A kereskedőket csupán 12% hibáztatja, még a kormánypártiaknak is kevesebb mint negyede tartja őket bűnbaknak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
