News here

HÍREK
A Rovatból

Jaksity György: Magyarország az egyik legrosszabb helyzetben lévő ország Európában

A közgazdász szerint a következő negyedévben tapasztalhatjuk a gazdasági visszaesést, az infláció pedig az ársapkák megszűnése után nő majd meg igazán.

Link másolása

Rövid távon van nagyobb probléma is az uniós megállapodás hiányával. Annyira nincs deviza az országban, hogy gond lehet az orosz gáz kifizetésével is, ha pedig engedményt kérünk, annak később kell megfizetni az árát pénzben vagy geopolitikai elköteleződésben. Magyarország az egyik legrosszabb helyzetben lévő ország Európában, de az OECD-országok között is - többek között erről beszélt Jaksity Györggyel, a Concorde Értékpapír Zrt. igazgatóságának elnökével a Szabad Európa.

A szakember elmondta, hogy

akár az energiabiztonság, akár az energiaárak alakulása, akár a kormányzati intézkedések gazdasági hatása tekintetében az egyik legrosszabb helyzetben lévő ország lettünk Európában, de az OECD-országok között is.

A befektetési cég vezetője elsősorban a gazdasági kérdésekről nyilatkozott. Szerinte a globalizáció már a 2008-as válság után lelassult. A jelenlegi gazdasági és geopolitikai folyamatok pedig továbbra is ebbe az irányba hatnak.

Ha a globalizáció lassulna, vagy megfordulna, akkor az nagyon rossz gazdasági következményekkel járna Európában - vélte. Mivel pedig Magyarország az EU-országok közül az egyik legmélyebben integrált az európai gazdaságba, így ami rossz hatású lenne Európára, a nekünk is igen rossz lenne.

Jaksity úgy véli, hogy a nyugaton már érezhető válság hozzánk késleltetve ér el. Szerinte

Magyarországon a következő negyedévben tapasztalhatjuk meg a gazdasági visszaesést. Az infláció pedig akkor nő majd meg igazán, ha megszűnik az ársapka, ami elkerülhetetlen lesz.

Az eddigi gazdasági intézkedések csak eltolták a problémát, de nem segítették sem az inflációt, sem a gazdasági növekedést - mondta az interjúban.

Csődhullámra és elbocsátásokra kell felkészülni. A kormány pedig a választás előtt elosztogatta a tartalékait, így nem fog tudni mit kezdeni a helyzettel - tette hozzá. Ezért úgy véli, hogy Magyarország van a legrosszabb helyzetben az OECD országai között.

További gond, hogy Magyarországnak

nagyon nagy a folyó fizetési mérleg hiánya, emiatt nem lesz elég deviza, hogy fizethessen az orosz gázért.

A devizatartalék szintje visszaesett a háromhavi import alá, ami a szakember szerint már az IMF behívásának előszobája szokott lenni.

Megoldásnak azt látja, hogy tárgyalni kell a beszállítókkal, például az oroszokkal a fizetések átütemezéséről, de ennek később nagy politikai és gazdasági ára lesz.

Szerinte a helyzeten rövid távon már az sem javítana, ha Magyaroszág megkapná a visszatartott uniós forrásokat. Jaksity is azt mondja, fontos, hogy megkapjuk az eu-s pénzeket, de ez most a legnagyobb problémákat nem oldaná meg. Hozzátette, azt mindenki tudta, hogy nem lehet a végtelenségig megszegni az unió legfontosabb elveit, és bízik benne, most mindenki megérti, ez milyen problémákhoz vezethet valójában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Teljesen átalakul az egészségügy, döntött a fideszes többség az Országgyűlésben
A háziorvosi és a védőnői ellátást, az alapellátási ügyeletet és a szakápolást is érintő törvénymódosítást fogadott el az Országgyűlés 136 igen, 56 nem és 1 tartózkodó szavazattal.

Link másolása

Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosítása szerint jövőre a háziorvosi körzethatárok kijelölésének joga az önkormányzatoktól átkerül az Országos Kórházi Főigazgatósághoz, amelynek alapellátási igazgatóságán belül hozzák létre a Nemzeti Praxiskezelőt. A háziorvosi praxisok tekintetében a jövőben a legkisebb egységnek már nem a települést, hanem a járást tekintik. A már létező praxisközösségek tevékenysége járóbeteg-szakellátási szolgáltatásokkal bővülhet.

A jogszabály új alapokra helyezi az alapellátási ügyeletet: a háziorvosi ügyelet délután négytől este tíz óráig a járásközpontban lesz mindig azonos helyen, este tíztől reggel nyolcig pedig az eddigi ügyeleti szolgáltatók helyett, az Országos Mentőszolgálat irányítja majd a betegeket a megfelelő ellátási szintre.

Az ügyeleti ellátás átalakításának végdátuma 2024. február 29., azt megelőzően fokozatos lesz a feladatelvállalás. Az egészségügyért felelős miniszter 30 nappal előre közzéteszi, mely területek - jellemzően megyék - esetében veszi át a mentőszolgálat az ügyeleti ellátást.

Törvényi szinten rögzítik, hogy a városi kórház 0-24 órában betegfogadásra alkalmas és legalább kettő, a miniszter által rendeletben meghatározott szakmában nyújt fekvőbeteg-szakellátást, míg a megyei kórháznak egész nap biztosítania kell sürgősségi ellátást és legalább öt rendeletben meghatározott szakmában fekvőbeteg-szakellátást is.

A jogszabály lehetőséget ad a megyei intézménynek arra, hogy foglalkoztatottjai számára meghatározza a munkavégzés helyét, amely bármely, az adott megyében működő intézmény lehet. A munkavégzés helyének egyoldalú meghatározása ugyanakkor nem járhat a foglalkoztatott aránytalan sérelmével, különösen egészségi állapotára vagy családi körülményeire tekintettel, a munkahely és a lakóhely közötti utazás nem haladhatja meg a napi a három órát, tíz éven aluli gyermeket nevelő foglalkoztatott esetében a napi két órát.

A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló az őt foglalkoztató intézményben - engedéllyel - végezhessen olyan egészségügyi tevékenységet, amire a szolgálati jogviszonya nem terjed ki.

A jövőben a látogatási időn túl is jogosult lehet egy segítő személy bent lenni a kórházban azon beteg mellett, aki önmagát nem tudja ellátni, folyamatos segítségre szorul, hosszútávú fekvőbeteg-ellátást igényel, pszichés krízishelyzetben van vagy haldoklik.

Jövő júliustól az önkormányzatok helyett az állam gondoskodik a védőnői ellátásról: a védőnők munkáltatói jogait az irányító megyei intézmény gyakorolja majd, a települési önkormányzatoknak pedig ingyen kell használatba adnia az államnak a védőnői ellátásra szolgáló ingó és ingatlan vagyont. Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára a bizottsági vitában közölte, a kormány nem döntötte el, hogy állami kézbe veszi-e a szakrendelőket, előbb felméri azokat, majd március környékén születhet róluk döntés.

Átalakul a szakápolási rendszer is: a törvény megteremti a jogalapját, hogy egészségügyi szakellátásból a szociális ellátórendszerbe kerüljenek át azok az ágyak, amelyeken jelenleg tartós ápolást-gondozást

végeznek.

Az ápolást a jövőben a szociális ellátórendszer keretein belül működő szakápolási központok végzik majd. A feladatátvétellel, illetve átadással érintett intézmények körét az egészségügyért felelős miniszter a szociálpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben határozza meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Zebrán elgázolt gyalogost vádol emberöléssel az ügyészség
Részegen, a piros lámpa ellenére lelépett az útra. A motoros a megengedettnél jóval nagyobb sebességgel ment, és elütötte.

Link másolása

A férfi három és fél évvel ezelőtt, a Blaha Lujza térnél részegen, a piros lámpa ellenére lelépett az útra. Pont akkor ért oda egy motoros a megengedettnél jóval nagyobb sebességgel, és elütötte. Mindketten súlyosan megsérültek, a motoros később meghalt. Az ügyészség mindkét férfi felelősségét megállapította, a gyalogos ellen most emeltek vádat - hangzott el az RTL híradójában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
4500 orvos hajlandó lenne letétbe helyezni a felmondását, válaszul az egészségügyi törvény módosítására
Az orvosi kamara arra kéri Novák Katalint, hogy küldje vissza az Országgyűlésnek megfontolásra a szerdán elfogadott módosítást.

Link másolása

4500 orvos nyilatkozott úgy, hogy hajlandó letétbe helyezni a felmondását - mondta a Népszavának Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) alelnöke.

A szervezet arra kéri Novák Katalin köztársasági elnököt, hogy küldje vissza megfontolásra a Parlamentnek az egészségügyi törvény szerdán elfogadott módosítását.

Álmos Péter a lapnak azt is elmondta, hogy a MOK jövő év elejére összehívja a rendkívüli országos küldöttgyűlését. Ezen a fórumon születhet döntés arról, hogy milyen tiltakozó akciót támogat az orvostársadalom válaszul arra, hogy az egészségügy átalakításáról szóló törvénycsomag elfogadása előtt a kormányzat nem vette figyelembe észrevételeiket.

A MOK kérdőívében 4500 orvos nyilatkozott úgy, hogy hajlandó letétbe helyezni a felmondását, és 6800-an pedig az önként vállalt túlmunka szerződéseikről állították ugyanezt.

A válaszolók mintegy harmada az alapellátásban, a többség szakrendelőben, illetve kórházban dolgozik. Álmos Péter azonban azt is hozzátette, hogy egyelőre még nem gyűjtik a felmondásokat, a cél pusztán a szándék felmérése volt.

„Ha azt nézzük, hogy most Szlovákiában 2100 orvos a letétbe helyezett felmondásával megfelelő körülményeket tudott kiharcolni, akkor a hazai 4500 orvos szándéka is – úgy gondoljuk – erős érv” - mondta a MOK alelnöke.

A szerdán elfogadott törvénymódosítás kapcsán Álmos Péter azt mondta, hogy mindvégig, ahol lehetett, próbálták véleménynyilvánítással, tárgyalással elérni azt, hogy „egy olyan javaslat menjen át, amit a szakma, az orvostársadalom is tud támogatni, életképesnek tart”.

„A legnagyobb probléma, hogy az orvostársadalom megkerülésével a gyógyítókra hárítanak olyan problémákat, amelyek veszélyeztetik a betegbiztonságot. Például, ha egy orvost a törvényben leírt módon elvezényelhetnek, mi lesz azokkal a betegekkel, akiket addig ő gondozott? A kamara szerint ez nem oldja meg a szakemberhiányt, hiszen ma már szinte minden szakma hiányszakma”

- fejtette ki Álmos Péter. Az alelnök ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a kamara nincs ellene a minőségértékelés szerinti jövedelemeltérítésnek.

De az államtitkár ezzel kapcsolatban folyamatosan csak a mennyiségről beszélt, miszerint többet kellene dolgoznia az orvosok 5 százalékának, akik a béremelés után kevesebb munkát végeztek.

„Ők jellemzően pont azok, akiknél a paraszolvencia csapódott le. Ezért kérdéses, hogy mondjuk egy minőségi értékeléssel, hogyan lehet őket több munkára kényszeríteni?” - fogalmazott Álmos Péter, aki szerint számos olyan probléma van, amire nem kaptak megnyugtató választ, és valamennyinek van betegbiztonságot veszélyeztető következménye.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Brutális különadó-emelést kapott a Mol a nyakába, visszaállt a jövedéki adó mértéke is
Gyakorlatilag elvonják a Mol nyereségét. December 8-tól 40 százalékról 95 százalékra emelkedik az adó mértéke a Brent olaj és Oroszországi Föderációból származó kőolaj közötti árrésre.

Link másolása

Ahogy azt Orbán Viktor előrevetítette, elvonják a nyereséget a Moltól.

Ezt írta:

„Az elmúlt napokban a brüsszeli kőolajszankciók hatályba léptek, bekövetkezett az, amitől tartottunk. Mostantól szankciós benzinárak vannak érvényben egész Európában. Magyarországon az ebből keletkező extraprofitot elvonjuk és a rezsivédelmi alapba irányítjuk.”

A részletek december 7-én, szerda este jelentek meg a Magyar Közlönyben.

Az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett kormányrendelet a következőket rendeli el:

„Az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 8. §-a a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki: „(6) A Távhő. törvény 7. § (1) bekezdésétől eltérően a 2023. adóévre vonatkozóan a jövedelemadó a pozitív adóalap 41 százaléka. (7) A Távhő. törvény 8. §-ától eltérően a 2023. adóévi adóelőlegek megfizetése során a (6) bekezdés szerinti mértéket alkalmazni kell. (8) A Távhő. törvény 6. § (11) bekezdésétől eltérően a több engedéllyel rendelkező, illetve a jövedelemadó-köteles tevékenységen kívüli tevékenységet végző adóalanynál az adóalap a Távhő. törvény 6. § (1)–(9) bekezdése alapján meghatározott összegnek az arányos része. Az arányt a jövedelemadó-köteles tevékenységek beszámolóban kimutatott vagy a könyvviteli zárlat alapján megállapított árbevételének az adóalany összes árbevételének százalékában (két tizedesjegyre) számítva kell meghatározni.”

A kormányrendelet tartalmazza azt is, hogy a következő naptól, azaz december 8-tól

december 8-tól 40 százalékról 95 százalékra emelkedik az adó mértéke a Brent olaj és Oroszországi Föderációból származó kőolaj közötti árrésre.

A kormány még július 30-án 25-ről 40 százalékra növelte a Mol által fizetendő különadót. A különadót módosító kormányrendelet hivatalosan „a Rezsivédelmi Alap növeléséhez szükséges intézkedésekről” címet kapta, és azzal egy korábbi rendeletet módosítanak, amelyben a „kőolajtermék-előállítók” számára a Brent és az orosz olaj árának különbözete alapján előírt különadót szabályozták.

A Vezess.hu írta meg, hogy a 480 forintos hatósági ár kivezetése után az üzemanyagra kivetett jövedéki adó mértéke is visszaállt az árstop előtti állapotra. A 95-ös benzin jövedéki adójának mértéke ismét nettó 120 forint/liter (áfával 152,4 forint), míg a gázolajé nettó 110,35 forint/liter (ami bruttó 140,1 forintot jelent). Az emelés mértéke literenként nettó 25 forint.

Azt, hogy mit kamuzott a kormány az ársapkáról, a szankciókról, a szakértő ebben a nyilatkozatában leplezte le:

/holoda-attila-a-benzinarsapka-kivezeteserol-a-kormany-indoklasa-nem-fedi-a-valosagot/


Link másolása
KÖVESS MINKET: