HÍREK
A Rovatból

Jakab Péter: „Nekünk Vona Gáborék blöfföltek, én pedig nem egy cseresznye akarok lenni a DK tortáján”

A Jobbik volt elnökét öt órán át faggatta Gulyás Márton. A Nép Pártján elnöke beszélt arról , hogy lett tanár, majd hogy lépett politikai pályára. Szó esett a Jobbik radikális időszakáról, a 2018-as választásról, és arról, hányan döfték hátba, amikor elnök volt.

Link másolása

A Partizán adásában Jakab Péter elmesélte, hogy a miskolci egyetem elvégzése után tanárként kezdett el dolgozni.

„Mindenképpen tanítani szerettem volna, és ezért nagyon sok mindent hajlandó voltam beáldozni”

– mondta Jakab, aki szerint sok olyan probléma volt, amelyekről csak a Jobbik beszélt, és bár nem jó módszereket választott, de legalább beszélt róluk.

A Jobbik korábbi elnökéről, Vona Gáborról is szót ejtett, méghozzá igen kemény szavakkal illette: szerinte Vona becsapta őket, amikor 2018-ban azt próbálta velük bizonyos felmérésekre hivatkozva, hogy meglesz a választási győzelem ellenzéki együttműködés nélkül is.

– vélekedett a pártelnök.

„Vona Gábor azt a döntést hozta, hogy senkivel nem kell együttműködni, mi egyedül is megtesszük... ez a hazugság volt”

– mondta Jakab.

A 2021-es ellenzéki előválasztásról elmondta, hogy az akkori jobbikosok tapasztalatai szerint fideszesek és Fidelitas-tagok mentek szavazni Márki-Zay Péterre. Igaz, a eseteket nem dokumentálták, tehát erre nincs bizonyítéka.

A Demokratikus Koalíció kapcsán azt mondta, hogy meghívták az árnyékkormányba, de nemet mondott Gyurcsány Ferencéknek, akik állítólag a belügyminiszteri posztot szánták neki.

„De én nem vagyok DK-s” – válaszolta erre, valamint hozzátette:

„Ahhoz, hogy a Fideszt legyőzzük, nem elég egy párt. Én nem egy cseresznye akarok lenni a DK tortáján, egy dísz. Nekem megvan a magam útja. Az, hogy ezek az utak összeérnek vagy sem, majd a választók eldöntik”.

Elmondta, hogy 13 év alatt egyetlen olyan szövetségese sem maradt, aki ma is ott állna mellette. Legrégebbi politikai szövetségesének korábbi kabinetfőnökét, Molnár Enikőt tartja.

„Sok mindenkiben megbíztam a Jobbikban, akikre delegáltam feladatokat. Lényegében – azokat leszámítva, akik eljöttek velem a Nép Pártján-ba – mindenki a hátamba szúrta a kést”

A Nép Pártján egyébként azt szeretné, ha feloszlatnák a jelenlegi parlamentet, és június 9-én országgyűlési választást is tartanának az országban. Szerinte ki kellene jelenteni azt, hogy ezt az Országgyűlést „hazugsággal választották meg”. Jakab ezen túl nem „alibizne” a parlamentben.

Akik szeretné meghallgatni a közepesen hosszú interjút Jakab Péterrel, annak itt a videó:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A földre ültették, guggoltatták a dolgozókat és szigorúan ellenőrzik a telefonjaikat is az iváncsai akkumulátorgyárban
Rendkívül szigorú biztonsági intézkedések jellemzik a gyárat, ahol nemrégiben többen rosszul lettek munka közben. A kulturális és nyelvi különbségek miatt a dolgozók sem mindig értik meg egymást vagy a vezetőséget.

Link másolása

Bizarr állapotok uralkodnak Iváncsán az akkumulátorgyárban, ahol a legszigorúbb előírások párosulnak a legfurcsábbakkal – ez derül ki a Házon kívül vasárnap esti adásából. Az RTL-nek személyazonosságuk titokban tartása mellett mesélt két dolgozója gyárról, amit nemrég ki kellett üríteni, mert az ott dolgozók orrvérzésre, fejfájásra, köhögésre és hányingerre panaszkodtak munka közben.

Az ott dolgozók szerint a még csak tesztüzemben működő gyárban különösen szigorúak a biztonsági előírások. A telefonok kameráját például le kell ragasztani, amit a biztonságiak minden alkalommal ellenőriznek is. „Kifelé a biztonsági szolgálat minden egyes telefont ellenőriz. Hogyha hiányzik róla a matrica, akkor a telefont vizsgálatnak vetik alá, és jegyzőkönyv készül az esetről” – mesélte az egyik ott dolgozó. Arról ugyanakkor nem beszélnek pontosan, hogy mi okozta a rosszulléteket a gyárban.

Emellett nem szabad a benti gépekre bármit feltölteni vagy onnan letölteni, menteni sem, vannak olyan weboldalak, amik onnan nem érhetők el, ha pedig valakinek kifelé e-mailt szeretnének küldeni, ahhoz külön engedélyt kell kérni.

A gyárban sok vendégmunkás dolgozik, elsősorban koreaiak, vietnámiak, ukránok és kirgizek. Ők egymással és a magyarokkal leginkább „kézzel-lábbal” kommunikálnak, nehezen értik meg egymást. A kulturális különbségek miatt sokszor az utasításokat sem értik a magyar dolgozók. Az egyik nyilatkozó szerint:

„Pár hete jött egy olyan intézkedés, hogy műszak kezdete előtt gyülekeznünk kellett volna a folyosón, és az összes operátornak le kellett volna ülnie a földre, vagy aki nem akar leülni, az le is térdelhetett volna a földre, és úgy kellett volna végighallgatni a műszakvezetőnek a beszédét.”

Ezen sokan felháborodtak, és fel is mentek a HR-osztályra, aminek köszönhetően ezt az utasítást visszavonták. Ugyanakkor a kulturális különbségeket említve felhívták a figyelmet: miközben Koreában a térdelés valóban nagyon megalázó, az ülés éppen hogy jót jelent.

Az iváncsai és a komáromi gyárat üzemeltető SkOn Hungary szerint tesznek azért, hogy csökkentsék a gyárakban a kulturális különbözőségeket.

A Házon kívük riportja az iváncsai akkumulátorgyárról

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Hadházy: A hétvégén sikerült beszélnem Magyar Péterrel a gyanús szerződésekről
A képviselő be is mutatott egy szerinte gyanús, túlárazott szerződést, melyet Magyar írt alá. Azt is elmondta, hogy miért most foglalkozik ezzel az üggyel.
FM. Kép: Facebook - szmo.hu
2024. április 29.


Link másolása

„A hétvégén sikerült beszélnem Magyar Péterrel” – írja Hadházy Ákos közösségi oldalán. A téma mások mellett a Magyar által a Diákhitel Központ vezérigazgatójaként aláírt szerződések voltak, melyekről a független képviselő múlt héten írt.

„Az általam látott dokumentumok közt több olyan volt, amely többé vagy kevésbé gyanút keltett. Ezek jellemzően nem olyan nagy összegről, egyenként 10-50 millió forintról szólnak, de összességében százmilliós nagyságrendet tesznek ki”

– idézi fel Hadházy. Példaként egy 2020-as, 20 oldalas tanulmányról ír, melyért 15 millió forintot fizetett a Diákhitel Központ egy, a képviselő szerint apró, NER-közeli cégnek, noha akkor nagyjából 1,5 millió, ma 2,5 millió lenne a piaci ára az ismert közvélemény-kutató cégeknél.

„Magyar Péter egyetértett abban, hogy az állami cégeknél a médiavásárlási és hirdetési gyakorlat mind hatékonysági, mind árazási szempontból sokszor vitatható. A konkrét megrendelésre nem emlékezett, azt mondta mindig három ajánlatot tettek az asztalára, bizonyára a többi kedvezőtlenebb volt”

– írja Hadházy. Magyar elmondása szerint egyebek mellett az ilyen szerződések miatt is távozott a Diákhitel Központtól a 2022-es választások előtt. A képviselő megállapítja azt is, hogy „a Balásy-féle kommunikációs szerződések részletes adataiból egyértelműen látszik, Magyar Péter próbálta csökkenteni a propagandakiadásokat”.

A képviselő szerint azért fontos ezzel foglalkozni, mert „az elhallgatás is apró repedéseket okoz a morális páncélunkon, ezeket pedig kihasználhatja a propaganda”. Mint írja, a beszélgetés létrejöttét önmagában eredménynek tartja, bár Magyar és közte maradtak nézetkülönbségek, melyekre később térnek majd vissza.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Emelkedhet a nyugdíjkorhatár? Már így is rengeteg a nyugdíjas munkavállaló
Ugrásszerűen megemelkedett a 65 év felettiek munkavállalása, elsősorban a feldolgozóipar alkalmazza szívesen az időseket. Több megoldás is létezhet, de egyik sem ígérkezik sokkal jobbnak, mint a nyugdíjkorhatár emelése.

Link másolása

2023-ban Magyarországon már 115 ezer 65 évesnél idősebb magyar dolgozott, ezzel öt év alatt is több mint kétszeresére emelkedett a nyugdíjas munkavállalók száma – írja a Pénzcentrum.hu a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján.

Még égetőbb a különbség, ha a 2010-es adatokkal vetjük össze: akkor ugyanis ez a szám a 28 ezret sem érte el. 13 év alatt tehát megháromszorozódott a 65-74 évesen dolgozó magyarok száma.

A KSH szerint az ok alapvetően a demográfiai megoszlásban keresendő, de sokakat befolyásol a gazdasági-társadalmi környezet is. A nyugdíjasok leginkább a feldolgozóiparban, a kereskedelemben, az oktatásban és a humánegészségügyben maradnak aktív munkavállalók.

A 65 év alatti nyugdíjasok 2023-ra szinte kizárólag nők voltak, és több mint 20 százalékuk dolgozott. A 65 éves és annál idősebbek körében alacsonyabb a munkaerőpiaci részvétel, de folyamatos a bővülés, 2023-ban foglalkoztatási rátájuk 10% volt.

A feldolgozóipar 11500, 65 évnél idősebb magyart foglalkoztat, de nincs sokkal lemaradva a 11 ezer nyugdíjasnak munkát adó kereskedelem és gépjárműjavítás sem. Az oktatásban összességében 10600 idős magyar dolgozott 2023-ban, míg a humán egészségügyben és a szociális ellátásban 8500 fő.

A Pénzcentrum szakértők bevonásával próbált meg megoldást találni a problémára. A három fő lehetőség

  • a nyugdíjkiadások csökkentése (ez azonban növelheti a nyugdíjasok szegénységét),
  • a járulékterhek növelése (ezek most sem alacsonyak),
  • a jelenleg 65 évnél meghúzott nyugdíjkorhatár emelése.

Az Európában és világszerte tapasztalható tendenciák arra mutatnak, hogy a kormányok aktívan dolgoznak a nyugdíjkorhatár emelésének előkészítésén. Bár Magyarország esetében az elöregedés mértéke még nem éri el a nyugat-európai országok szintjét, érdemes figyelemmel kísérni a nemzetközi folyamatokat, melyek hamarosan hazánkat is érinthetik – írja a portál.

Jelenleg az OECD-országokban a nyugdíjba vonulási életkor átlagosan 62 és 67 év között mozog, férfiak esetében pedig 64,4 év az átlag. Azonban ez a szám várhatóan tovább növekszik majd a tervezett korhatáremelések hatására. Például Hollandiában és Svédországban 70 évre, Észtországban és Olaszországban 71 évre, Dániában akár 74 évre is emelkedhet a nyugdíjazási korhatár.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi, 144 pontos javaslatcsomagjában a teljes foglalkoztatás fenntartása és termelékenység növelése érdekében veti fel – a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kapcsolásán, illetve a nyugdíjszámítás módjának felülvizsgálatán túl – a nyugdíjkorhatáron túli munkavállalás után járó nyugdíjbónusz emelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Videó: Nekifutasból rúgtak meg egy szurkolót, könnygázt fújtak a nézők közé a biztonságiak egy kazincbarcikai meccsen
Az egyik felvételen jól látható, ahogy nekifutásból hátbarúgnak egy szurkolót. Információk szerint viperát is bevetettek.

Link másolása

1-0 arányű győzelmet aratott a Kazincbarcika vasárnap a Honvéd ellen az NB. II.-ben. A mérkőzés mégsem erről marad emlékezetes, hanem sokkal inkább arról, ami a rendkívül feszült hangulatú utolsó negyed órában történt.

Ekkor a biztonságiak berontottak a vendégszurkolók szektorába, és a hírek szerint könnygázt is használtak

– írja a Sportal.hu.

A portál információi szerint a helyi biztonsági erők viperát is alkalmaztak, a könnygáz bevetésekor pedig nem voltak tekintettel arra, hogy a helyszínen gyerekek is tartózkodnak. Bár a kispesti szurkolók először elmenekültek, utána viszont ők futamították meg a biztonságiakat, majd befutottak a pályára is.

A csakafoci.hu felvételén (ITT) az is látható, ahogy egy biztonsági ember nekifutásból hátbarúg egy Honvéd-szurkolót.

De egy másik videójukon is jól látszik, hogy mekkora balhé volt a pályán kívül, a kapu mögött:

A Honvéd egyelőre nem reagált a történtekre, a Sportal.hu-nak későbbre ígértek tájékoztatást.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk