Jakab Péter kilép a Jobbikból

Ahogyan lapunk is megírta korábban, péntek reggel még mindig esett az eső Parajdon, a sóbánya csütörtök estére vízzel telítődött, és a terület továbbra sem alkalmas a kárfelmérésre. Egy helyi vállalkozó a Maszolnak úgy nyilatkozott:

A képeket Nagy Levente tette közzé Facebook-oldalán, aki a bánya üzemeltetője és karbantartója volt sok éven át.

„Minden úgy maradt ott, mintha csak holnap nyitnánk” – mondta el a Székelyhonnaka vállalkozó. Hozzátette:

A fotókat itt nézhetitek meg (kattintás után galéria nyílik):

Május közepén a Tisza Párt kapta volna a legtöbb szavazatot egy esetleges országgyűlési választáson – derül ki az IDEA Intézet friss kutatásából. A felmérés szerint a teljes felnőtt népesség 34 százaléka voksolt volna a párt listájára, míg a Fidesz-KDNP támogatottsága 25 százalékon állt.

Az IDEA szerint ez 7 százalékpontos különbséget jelent a Tisza javára.

A felmérés alapján a DK 6, a Mi Hazánk pedig 5 százalékos eredménnyel jutott volna be a parlamentbe. Több párt támogatottsága 0 százalék volt a vizsgált időszakban.

Nem ez az egyetlen kutatás, amely a Tisza előnyét mutatja. Május elején a Republikon Intézet is hasonló eredményre jutott, mind a teljes népesség, mind a biztos pártválasztók körében. A Policy Solutions és a Závecz Research közös felmérése pedig arra mutatott rá, hogy a magyar társadalom többsége szerint Orbán Viktor 2010 óta tartó kormányzása inkább hátráltatta, mint segítette az ország fejlődését.

(via Telex)

A TISZA budapesti frakciója szerint rendkívüli helyzet alakult ki a főváros költségvetésében. Közleményükben azt írták, várják Karácsony Gergely főpolgármestertől és szövetségeseitől a megoldási javaslatokat. Hangsúlyozták, hogy nyitottak az egyeztetésre.

A frakció Szentkirályi Alexandrát is megszólította.

Úgy fogalmaztak: ha a miniszterelnök ezt nem teszi meg, azzal „példátlan módon, szándékosan, aljas politikai okból ellehetetleníthet fontos közszolgáltatásokat”.

A Telex szerint a Demokratikus Koalíció közben rendkívüli ülést kezdeményezett a Fővárosi Közgyűlés összehívására. Szaniszló Sándor, a párt fővárosi frakcióvezetője azt mondta, az ülésen a főváros számláját érintő inkasszó miatt kell sürgős intézkedésekről dönteni. A DK arra kérte a jobboldali pártokat, hogy tegyék félre a hatalmi vágyukat és pártpolitikai érdekeiket.

– fogalmazott. Hozzátette: az érintett összeg a fővárosiak pénze, amelyből többek között a tömegközlekedést, az idősotthonokat és a hajléktalanellátást működtetik, valamint a fővárosi dolgozók fizetését is ebből biztosítják. Szerinte Budapest önkormányzatának azonnal lépnie kell, különben a fővárosi közszolgáltatások összeomolhatnak.

Keszthelyi Dorottya, a DK képviselője azt mondta, szeretnék, ha a képviselők nem a sajtón keresztül üzennének egymásnak. Ezért zárt ülés megtartását javasolják, hogy valódi párbeszéd és döntések szülessenek.

Ahogy már írtunk róla, Karácsony Gergely csütörtök délután tartott sajtótájékoztatót, amelyen kijelentette: hivatali visszaélés történt, és „nemcsak erkölcstelen, de törvénytelen volt az inkasszó”. Korábban már közölte, hogy amennyiben nem kapnak jogvédelmet a 10,2 milliárd forintos levonás ellen, nem tudják tovább finanszírozni a fővárosi közszolgáltatásokat. A főpolgármesteri hivatal közlése szerint akkor sem tudják kifizetni ezt az összeget, ha leállítják a közüzemi szolgáltatásokat.

Sulyok Tamás nem írta alá azt a törvényt, amely a veszélyhelyzeti rendeleteket emelte volna törvényi szintre, hanem visszaküldte azt az Országgyűlésnek.

derült ki a hivatalos levélből, amit Sulyok Tamás Kövér László házelnöknek címzett, írta a 24.hu.

A jogszabályt május 20-án fogadta el a parlament. A javaslatot a kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Tuzson Bence igazságügyi miniszter nyújtotta be. A kezdeményezés célja az volt, hogy a különleges jogrend idején hozott rendeleteket törvényi szintre emeljék. A javaslat indoklása szerint az orosz–ukrán háborúban olyan fordulat következhet be, amely tűzszünethez vezethet.

A köztársasági elnök a Kövér László házelnöknek írt levelében azt írta, hogy „az egységes javaslattervezethez készített indokolást a törvényjavaslat eredeti indokolása és a módosító javaslatok indokolásainak figyelembevételével szövegezheti meg” az előterjesztő, és az újraszerkesztett indokolást az ülésnap megnyitása előtt legkésőbb egy órával meg kell küldeni a házelnök részére.

Sulyok Tamás szerint ezek a feltételek nem teljesültek.

Több olyan új indokolás is szerepelt, amelyekhez nem készült módosító javaslat, vagy annak szövege nem indokolta a változtatást.

Az elnök azt is megállapította, hogy az előterjesztő nem tartotta be az indokolás benyújtási határidejét. A dokumentumot május 22-én nyújtották be, miközben a határidő május 19-én 12 óra lett volna. Így az Országgyűlés a szavazás előtt nem ismerhette meg a végleges indokolást.

Szerinte ez ellehetetleníti az Alaptörvény 6. cikk (4) bekezdése szerinti mérlegelést, és a későbbiekben is jogbizonytalansághoz vezethet. Levelében megjegyezte azt is: „a törvényjavaslatokhoz fűzött indokolás újraszerkesztésére vonatkozó házszabályi követelmények megsértése az elmúlt évek törvényalkotási gyakorlatában nem példa nélküli, jelen esetben azonban annak súlya és mértéke különösen kirívó”.